„A földből termő búza: ÉLET
Ezzel a szóval illetik,
Mert ez a magja a kenyérnek.
Ez is adomány. Isten adja
Mint szorgalmunk gyümölcseit.
Boldog, ki hálával fogadja.”
Dr. Bácsi Sándor: Az élet Kenyere (részlet)
A búzamag elvetésétől a búza learatásán át a kenyér morzsájáig minden mozzanat kiemelten fontos, meghatározott szokások, melyeknek betartásával a jó termést próbálták bebiztosítani. A magyar néphagyomány termékenység-varázslásai közé tartozik a Luca-napi búzacsíráztatás, azaz a lucabúza, amelyből a jövő évi búzára is következtettek. 
A vetés nagy szakértelmet kívánó férfimunka volt, szertartásosan történt. A gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt. Gondosan vigyázott arra, hogy asszonnyal ne találkozzék, mert akkor nem kísérné szerencse munkáját. Egyes vidékeinken Máté hetében vetették a búzát meghatározott módon, hiszen a majdan kikelő búza az isteni gondviselés eredménye.
A zsendülő búzát tavasszal szentelik ilyenkor „MÁRK JŐ ZÖLD RÚZÁVAL"
Márk „elvész a búzában", április 25-ei névünnepét a „búzaszentelés" teszi ismertté.
Ezen a határjáró körmeneten a pap a hívekkel kivonul a földekre, és megáldja a zöld vetést.
A búzának, amit a pap a négy égtáj felé hintett szenteltvízzel szentelt be jelképesen mint minden szentelménynek, varázserőt tulajdonítottak.
Betegségek ellen ember, állat eledelébe keverték, s hogy jó termés legyen, a szántóföld négy sarkába elásták.. Márk napján még kalácsot is vittek a határba, hogy a vetéssel már a majdan belőle készülő kenyeret is megszenteljék. A dec.27- ei János napi „kalácsszentelés" a húsvéti kalácsszenteléssel mutat párhuzamot.
A búza meghal aratáskor, de kenyér nem lenne a búza halála nélkül. A földművelő természeti népek vallásában a kultuszok elsősorban a termékenységhez kötődtek, s különösen az aratás, a termés betakarítása adott alkalmat az ünneplésre.
Az aratást nem Péter-Pálkor kezdték a magyarok, hanem Sarlós Boldogasszony másnapján.
A Sarlós Boldogasszony idején szedett fűszernövények és gabonafélék mind szentnek számítottak, varázserőt tulajdonítottak nekik.
Sarlós Boldogasszony napján azonban csak jelképesen dolgoztak, de ekkor a szerszámokat megáldatták a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek szedtek. Az aratást az ünnep másnapján áhítattal kezdték: a búza elé térdepeltek és imát mondtak. A munkát a föld keleti sarkában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták.
Aratás sarlóval:
Sarlóval a nők arattak, a férfiak kötözték a kévét.
Szűzanya arat; fiára hagyja,hogy gyűjtsön, és a búzát a konkolytól elválassza – tartották.
A Gabonaanya ( Banya,Öregasszony, Öreg Rozsasszony) az utolsó learatott kévében rejtezik a hagyomány szerint.
Régi aratószokás, hogyha idegen látogatta meg az aratókat, akkor őt szalmakötéllel megkötözték, és csak ajándék ellenében engedték szabadon.
MAGUNK KENYERE:
Manapság szinte mozgalom lett a házi kenyérsütés, én is próbálkozom, és bizony érdemes. Remek receptek, közösségek segítenek online is, hadd linkeljem ide egyik kedves receptemet:
http://www.limarapeksege.hu/2015/10/kovaszos-kenyer.html Ez kovásszal készült, de aki próbálta tudja, hogy a kovásztól nem kell megijedni, szinte semmi teendő nincs vele, viszont csodás ízt és állagot biztosít a betevő kenyerünknek. Ráadásul kezünk alkotása, tudjuk mi van benne... szerintem megéri a fáradságot.
A kép is Limaráé ( http://www.limarapeksege.hu/2012/08/)
Gyógyító kenyerünk:
A néphagyomány a kenyeret gyógyszerként, egyfajta „elsősegélyként” is ajánlja.
A friss kenyérbelet fel lehet használni vágások és kisebbek vérzésének elállításakor.
Kevés vízben rövid ideig felforralva enyhülést hoz gyulladt kelések (meleg borogatás) és kötőhártya-gyulladás (hideg borogatás) esetén.
Búza a szimbólum:
A búza a Himnuszban „ért kalász” a magyarságra áradó isteni áldás. Petőfinél a magyar táj jellegzetessége az „Arany kalásszal ékes rónaság” (Hazámban). A széthulló gabonakévét Tompa Mihály az emigráció jelképévé tette: „…pusztulunk, veszünk, / Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!” (A gólyához).
Jézus arca a búzaszemen - csodás, olvassátok el:
Akkoriba, hogy aratásba én is kihajtottam a libákat, akkor édesapám azt mondja: -No, nézd csak meg, kisjányom - a búzakalászt vette, és a búzaszemet megmutatta -, az Úrjézusnak az arca rajta van a búzaszemen, minden búzaszemen, de tudod-e, hogy mér? Mondom: - Azt nem tudom. - Hát az azér van rajta, mer mikor a Szent Család menekült, akkor az Isten olyan csodát tett, hogy a szántóvető ember akkor vette el a búzáját. Odaért a Szent Család, de mán látta Szent József, hogy mán a Heródes katonái, porzott a főd, ahogy mán gyüttek. má közel vótak, hogy gyorsan mondja a szántóvető embernek, hogy: „Jaj, bújtasson el bennünköt valahova!" „Hova bújtassalak, megszomorodott asszony? Hát látod, erre, aszongya, sehol egy fa, sehol egy bukor, nem tudlak hova elbújtatni!" „Nem bánom én, csak a kis Jézust, mer gyünnek a katonák, a kis Jézust megölik!" Akkor a szántóvető, amibe vitte a takarmányt, a pónnyusát (zsák) rátette a kis Jézusra. Ugye akkorra odaértek.. Odaértek a katonák., mondják az embernek: „No, te gazda, mőre ment az asszony meg az ember, akivel beszéltet?" „Hát, azt mondja, én azt nem láttam, hogy mőre mentek." „Nem láttad? Hát beszéltél vetek!" „Hát az úristenre esküszöm, hogy ténleg beszéltem vetek, de akkor, mikor ezt a hold búzát elvettem!" „Te szerencsétlen, mondja a katona, inkább aratnád le a búzádat, már meg van érve, a kalászokat lengeti a szél, te meg most is össze-vissza hazudol! Hát már más rég learatta a búzáját!" Erre megfordul a gazda: majdnem tátva maradt a szája - háttal vót a búzájáhó -, amikor megfordult, amit akkor vetett el búzát, az Isten olyan csodát tett, hogy a búza nagyra nyőtt, nagy kalászokat lengette a szél, hogy a Szent Család elbújhasson benne. És akkor a katonák aszondták „Menjünk innen, ennek az embernek semmi esze nincsen! Hiányzik egy kereke." A katonák elmentek, a Szent Család eléjött, és azóta az úrjézus mindig kötődik a búzáhó, mer azér ott mentette meg az úristen az életit. Hát ezt így beszélték a régiek, így mondták.
Forrás: Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest – 2004
http://www.nepmese.hu/index.php/component/mtree/mesek/jezus-arckepe-a-buzaszemen?Itemid=2
A búzától a kenyérig:
A búza a fajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.
Egy kis búza - történelem
A legrégibb termesztett növények közé tartozik a búza, történelmi ismereteink alapján, nem kevesebb mint 17 000 évvel ezelőttre tehető a búza termesztés szórványos megjelenése, de Kisázsián és a Balkánon keresztül még a neolitikum során eljutott Európába.
A búzamag a termékenység szimbóluma. Mivel a magvak a növény pusztulásakor széthullanak, majd új élet sarjad belőlük, az élet és halál egybefonódását, a halál utáni újjászületést is jelzik. Már az ősi földművelő kultúrákban termékenységi varázslások, házassági áldozatok, a temetési szertartások fontos jelképe volt a búza útja. Ezért az anyaistennők s a meghaló és feltámadó istenek jelképe a gabonamag, a gabonakalász.
Mezopotámiában az égi istenek ajándékának tekintették. A mai Közel-Keleten úgy tízezer évvel ezelőtt az első búzatáblák teremtették meg a mai civilizáció alapjait, és a kutatók sokáig úgy vélték, hogy az első nemesítési kísérletek után nagyon hamar sikerült a vadon termő növényt emberi fogyasztásra különösen alkalmassá tenni.
A régészeti kutatások Egyiptom legrégibb emlékei között említik a búzát. Amíg nem ismerték a pénzt a cserekereskedelemben minden árát búzában számították ki.
Egyiptomban Ozirisz újjászületését szarkofágba ültetett csírázó gabonamagvak szimbolizálták. Ő volt a gabonaisten. Nevének jelentése ’termés’ vagy ’aratás’; a gabona megszemélyesítőjének is tartották , Ízisz pedig a gabona istennője. Aratás idején, amikor az aratók levágták az első szárakat, letették a földre, és jajgatva kiáltoztak Íziszhez. A sarló alatt halálát lelt gabonaszellem siratása ez, Ozirisz haláláé.
A görögöknél Démétér, a föld termékenységét biztosító istennő kultikus megszólításai közé tartozott a „terméshozó” és a „gabona” szó.
A Bibliában Káin áldozati ajándéka.
A fáraó álmát megfejtő József történetében a bőség és ínség ellentétpárját fejezi ki a dús és a száraz kalász.
Az Újszövetségben Jézus példázata az elvetett, elpusztuló gabonamag, amely majd új, termékeny életre kel, Isten országa. A búza és a konkoly példázatában a gabonamag azokat a hívő lelkeket jelenti, akik az Utolsó ítéletkor kiválasztatnak. Pál apostol a feltámadást példázza vele.
Az Ószövetségben az ember cselekedeteinek következményeire utal: „aki gazságot vet, az nyomort arat”.
A konkoly és a jó vetőmag parabolája Isten türelmét mutatja, aki megvárja a termés beérését, s csak utána választja szét a magokat.
A középkortól a kalász az eucharisztia jelképe az utolsó vacsora kenyerére utal.
Mária-szimbólumként a középkori Mária-kultusz idején terjedt el, a Szűzanyát magok nélkül termést hozó búzamezőnek tekintették.
Kapcsolata a magyarokkal
A magyarság honfoglalását követően sírok régészeti leletei alapján, bizonyítottan használták a honfoglalók a búzát.
Magyarországon az évszázados múltra visszatekintő magyar búzafajtákat, köztük a legnevesebbet, a „tiszavidéki” búzát, az 1863. évi szörnyű aszály elpusztította és helyére lengyelországi búzafajták kerültek. A katasztrófának is köszönhetően az 1870-es években elkezdődött a mai napig tartó nagyobb hozamú magyar fajták nemesítése.
Búza – a „magok királya” (Triticum genus)
A gabonamagvak között a búza a számunkra a legalapvetőbb. Kedvező genetikai adottságai a föld legfejlődőképesebb kultúrnövényévé tették. Előnyös süthetősége miatt mindenhol elsősorban kenyérgabonának tekintik. A legrégibb termesztett növények egyike.
Az 1870-es években elkezdődött a nagyobb hozamú magyar fajták kísérleti nemesítése , mely kiváló minőségű, világhírű búzákat hozott létre. Ezek a bánkúti búzák .
Őseink gabonáját 1995 óta a Nógrád megyei szarvasgedei biohistóriai telepen megpróbálják "visszahozni".
Tánczos Erzsébet
Forrás:
http://mek.oszk.hu/05000/05097/
http://www.burcsi.hu/index.php?kd=malmok/1szaraz/1kezi.txt
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/magyar-neprajz-magyar/ch13s03.html
http://epa.oszk.hu/00900/00997/00026/pdf/EPA00997_Letunk-2013-3_080-087.pdf
http://netfolk.blog.hu/2013/06/27/_peter_es_pal_tudjuk_nyarban
http://sucika67.blogspot.hu/2012/03/
http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/konyorogtek_a_jo_termesert/2380825/
https://newslettercollector.com/newsletter/biojournaal-dinsdag-12-augustus/
