„Nincs egy tája Erdélynek, melyről többet írtak s a festészek több képet alkottak volna, mint ez” – írta Torockóról már 1854-ben Kőváry László.

Torockó történetéről és híres-szép festett bútorokról itt olvasható:

http://netfolk.blog.hu/2013/04/27/torocko_1_butorfestes

Torockó község az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre. A Székelykő hármas csúcsa alatt található település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.

A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le. Az 1130 méteres szikla sajátos alakjának köszönhetően Torockón kétszer kel fel a nap. Erről a jelenségről Jókai Mór így írt Egy az Isten című regényében: “Torockón a nap korán reggel megjelenik az égbolton, majd elbújik a Székelykő mögé, és csak később emelkedik olyan magasra, hogy bevilágítsa az egész falut.”

Torockó, a magyarlakta erdélyi falu 1999-ben Europa Nostra-díjat kapott 138 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttes helyreállításáért. Torockót híressé teszik jellegzetes házai és népviselete, valamint a Székelykő.  Van rá esély, hogy  Torockó a világörökség része legyen, méghozzá úgy, hogy Torockó Hollókő társított partnereként szerepelne az UNESCO listáján.

 Ízelítőnek torockói pillanatok:

A torockói hímzés

Torockó hagyományait lényegében megőrizte, talán éppen  viszonylagos elzártsága miatt. Az 1900-as évek elején használatos viseletük, bútorzatuk és népművészeti tárgyaik sok középkori vonást őriztek meg.

Malonyai Dezső a torockói hímzéseket  így ismerteti: „A torockói hímzések első csoportjából legjelentősebb az inghímzés. Vörös, kék vagy fekete gyapjúszállal, tömött laposöltéssel varrták finom fehér gyolcsra. A sípujjú ing kézelőjét, azután a füdzőt és a mejrevalót, melyek már selyemalapra készültek, a gyerekfőkötőkhöz, övekhez, fátyolszélekhez hasonlóan vörös, fekete vagy többszínű selyemszállal varrták, alkalminak tűnő aprólékos mintáikkal.

A második csoport hímzései párnavégeken, szalmazsák végén, lepedőkön és rúdravalókon találhatók. Igen vastag, durva szövésű vászonra vastag szőr- vagy pamutfonallal (gyakran két szállal) hímezték.”

A hímzéseknek tehát két csoportjuk  van:

• az egyiket a házbelső vászonféléire varrták,
• a másikat a testi ruhákra.

 

Sokfajta öltésfajtát alkalmaznak, például a lapos hímzést, szalagöltést, tollöltést, rácsöltést, szálöltés.t

A torockói varrottas rokonságot mutat a kalotaszegi varrottassal.

 Mindkét településen  megtalálható a két fő típus: 1.a szálán varrott és a 2.írásos (helyi nevén rámán varrott).

A szálán varrott esetében a keresztszemes öltéssel hímeznek. Az alapanyag szálait annyira összehúzzák, hogy jellegzetes kiemelkedő felületet nyernek. "A torockói varrottas a kalotaszegivel való rokonságát nem tagadhatja le, azonban formáiban keményebb és vonásaiban szigorúbb. Csakúgy, mint Kalotaszegen, megtaláljuk a két főtipust: a szálán varrottat és az írás után valót; a vagdalásos nem igen dívik náluk." (http://mek.oszk.hu/01600/01671/html/index.html?00016.htm&00009.htm)

Az írásos, vagy rámán varrott kézimunka lapos öltéssel készül és hogy a minta még hangsúlyosabb legyen, száröltéssel körbevarrják. Rámán varrottnak nevezik, mert a mintával  előrajzolt vásznat ráfeszítik egy fakeretre. Így  varrják ki.

Az írásos a régebbi forma, de a szálán varrott sem éppen újdonság.

 A három legkedveltebb minta: a tányéros, a liliomos és az asztallábos. Gyakran alkalmazott motívumuk  még a gránátalma,  tulipán bokros szerkezetben, a karikás, a poharas, a makkos, a kígyós.

 A kender volt az alapanyag,  meg a vastag fonatú pamutvászon.A régi hímzés alapanyaga a kender, melyen vastag piros vagy kék pamutvászon fonalat használnak. Érdemes megemlíteni, hogy egyszerre mindig egy színt használnak.

A torockói vertcsipke

A csipke fonalból készített könnyed textília.  A múltban  egész öltözetdarabokat is készítettek belőle. A csipke készítésének sok módja van aszerint, hogy milyen fonalból készítik és mire alkalmazzák.  Készülhet cérnából, selyemből, fémfonalból, gyapjúból is.

A csipke  igen nagy múltú kézimunka.

Csipke fajtái

A csipkének két alapvető fajtája van. Itáliából terjedt el a varrott csipke, amelynek anyaga a fehér len fonal. Technikailag az a lényege, hogy a varrónők tűvel a kezükben egyetlen szállal (gomblyukvarráshoz hasonló öltésekkel) dolgoznak. A vert csipke, az úgynevezett klöpli viszont több szállal készül; a verőpálcának nevezett orsókról a rájuk tekert fonalakat a henger alakú párnára tűzött gombostűk köré fonják, csavarják, szövik a megadott minta szerint.

A torockóiak régi csipkéiket a kis verőpálcikákról nevezik batyikónak, amelyekkel csipkefajtáikat készítették. A batyikó csipke  vertcsipke.A batyikó Torockó legrégibb kézimunkái egyike. Készítése közismert volt. Betétnek, rátétnek és szegélynek alkalmazták, önállóan sohasem használták.

Torockón csak az orsókkal (batyikó-botocskákkal) történő csipkéket készítik ma is. 

A vertcsipke,több szállal készül, a verőpárnához ( ez egy henger alakú párna) erősítik a mintaalapot, a fonalakat verőfákra, orsókra tekerik és a fonáson alapuló technika alkalmazásával, majd a keresztezési pontok megtűzésével haladnak  lépésről lépésre.

Maga a párna, hogy az megfelelő legyen, már az is kihívás a kívülállónak!

A csipkeveréshez ezekre a kellékekre van szükség: egy verőpárnára, botocskákra (batyikók), papír-kartonszalagra és sok-sok gombostűre. a vertcsipke klasszikus fonala a finom len volt. Szívesen és sokszor

A csipkeverés  a 17. század elején már igen népszerű volt Torockón, s a népviselet fontos díszévé vált. Többféle színben és anyagból készítették, de egy darabon belül csak egyféle színt alkalmaztak. A batyikót betétnek, rátétnek és szegélynek alkalmazták. Batyikóval a női viseletdarabokat díszítették: a kislányok kötényét, a kisfiúk ingének ujját,  kötényét, az idősebb asszonyok ingének ujját, a főkötők szélét.  Meg a leányok pártáját! Csodálatos darabja a népviseletüknek az aranyfonálból és vert csipkéből készített párta.

A  torockói csipkeverés-hagyománynak a  életben tartása és népszerűsítése végett tanfolyamokat  szerveznek az érdeklődők számára. Nem kezdőknek hasznos lehet az alábbi oldal: http://dc389.4shared.com/doc/OSz5uwMD/preview.html

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Malonyai Dezső: A magyar nép művészete. II. kötet. A székelyföldi, a csángó és a torockói magyar nép művészete. Franklin-Társulat. Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. Budapest, 1909) http://mek.oszk.hu/01600/01671/html/index.html?00016.htm&00009.htm

http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?album=325&pid=5386#top_display_media

http://karpatutak2.blogspot.hu/2011/04/torocko-es-torockoszentgyorgy.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-720.html

http://karpatutak2.blogspot.hu/2011/04/torocko-es-torockoszentgyorgy.html

http://szallaskeres.hu/torock%C3%B3-sz%C3%A1ll%C3%A1s/both-ilona-vendeghaz

http://torocko.org/nepmuveszet.html

http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3654&pageIdx=2

http://www.hunfalvy-szki.hu/webset32.cgi?Hunfalvy@@HU@@1221@@GOOGLEBOT

http://butorfestes.network.hu/kepek/torockoi_butorok/torockoi_viselet

A vadgesztenye festőnövény. Leveleit, virágát, gesztenyéjét használjuk festéshez. A levelek sárgásbarna, a virágok sárga, a gesztenyék barna színt adnak.

Itt meg is nézhetjük, hogyan használjuk fel a vadgesztenye részeit. Igazán gyakorlatias:

Vadgesztenye fának de vastag
az ága.
Szomszédék Gyurija két kezével
rázza...

Potyog a gesztenye kipp- kopp
Kipp- kopp Gyurka,
Tüskés az én bundám
Vigyázz az orrodra!

Forrás:
viragvagyfuszer.blogspot.com

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/vadgesztenye/18

http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/oktober/a-vadgesztenye.html

http://viragvagyfuszer.blogspot.hu/2012/09/vadgesztenye.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vadgesztenye

A májusfa bontása , főleg ha pünkösdkor teszik ezt, játékokkal, versenyekkel tarkított ünnep: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.

A májusfaállítás élő néphagyomány!

Mivel május elseje a munka ünnepe, Fülöp és Jakab mellett Munkás Szent Józsefről is megemlékeznek ekkor.

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/122.html

http://richpoi.com/cikkek/kultura/ma-is-elo-hagyomany-a-majusfa-allitas.html

http://www.meska.hu/Blog/label/hagyomany?p=dHlwZT1tZXNrYSZsYWJlbD1oYWd5b23DoW55

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/jeles-napok-es-nepszokasok/majfa-majus-1

http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=30284592

 http://www.noionmegvalositas.hu/noi-onmegvalositas/majus-1-je-a-szerelem-es-a-termekenyseg-unnepenek-kezdete/

Gyógynövényekkel a visszerek ellen: a vénatágulatok, felületes visszérgyulladások zavaróak, fájdalmasak. Tágult visszerekre, visszérgyulladásra számos gyógynövényt használhatunk. Többükben gyógyszerekkel azonos hatóanyagok találhatóak természetes formában. Nyilván nem azt mondom, hogy kerüljük az orvost, de tapasztalatból mondom, hogy a gyógynövények  természetes segítőink.

Vadgesztenye

A népi gyógyászat már évszázadok óta használja a vadgesztenyét visszér gyógyítására, mivel  gátolja a vizesedést, megerősíti az érfalakat, sőt, növeli rugalmasságukat . Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően használatával a visszeres fájdalmak  enyhülnek. Ezért a vadgesztenye az egyik legismertebb vénás keringésre ható gyógynövény. Hatására javul a vénás- és nyirokkeringés, csökken az ödéma, a gyulladás.

Vadgesztenye fürdőhöz így juthatunk: 2 evőkanálnyi morzsolt vadgesztenye-levelet és 2 evőkanálnyi vadgesztenye-lisztet forrázzunk le 3 dl vízzel, majd 8-10 perc után szűrjük le. A főzetet öntsük a fürdővízhez. Áztassuk a fájó tagunkat.

Szúrós csodabogyó

Magyarországon kevésbé elterjedt, de igen hatásos gyógynövény. Szúrós csodabogyóval is kiváltható a vadgesztenye. Az örökzöld növény piros terméséből készült kivonat javítja a vénafal tónusát, és csökkenti a visszerek méretét. Vizelethajtó hatásának köszönhetően a láb duzzanatát is lohasztja. Fokozza az érfalak rugalmasságát, ezzel segítve a vér áramlását.

Semmiképpen se gyűjtsük, mert Magyarországon védett!

Körömvirág

Méltán népszerű, főleg kertekben termesztett növény. Hámosító, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatással bír. Használata a gyulladásra igen jó. Visszeres lábra van aki maga állít elő körömvirág kenőcsöt disznózsírral. én ezt nem próbáltam, a bolti körömvirág kenőcs nekem bevált.

Orvosi somkóró

A 30–90 cm magas orvosi somkóró egynyári vagy áttelelő kétnyári, lágy szárú növény, amely egész Európában és Észak-Ázsiában elterjedt. Az orvosi somkóró csökkenti a vérrög-képződést, flavonoid tartalmának köszönhetően pedig gyulladáscsökkentő, ödémacsökkentő hatású. Emésztési zavarok ( kezelésekor is jótékony hatású. Vízhajtóként is használják.  Külsőleg  többek között zúzódásra, rándulásra, felszíni vérzésre használják.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Trombózisközpont (www.tromboziskozpont.hu)

http://zoldorokseg.blogspot.hu/2012/10/gesztenye-jotekony-hatasai.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch22s30.html

 http://www.femina.hu/egeszseg/a_6_leghatekonyabb_termeszetes_szer_visszer_ellen

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_somk%C3%B3r%C3%B3

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BAr%C3%B3s_csodabogy%C3%B3

http://www.nepigyogymod.hu/gyogymodok.jsp?gyogymod=70

Rimóc története:

A szláv eredetű Rimócot 1229-ben említik először, de a temetőben található sírok ennél régebbiek.

A 16. században Rimóc túlnyomórészt magyar lakosságú, de az 1715. évi összeírás 16 nevéből 5 magyart, 10 szlovákot és 1 németet lehet felismerni.

A bevándorlás Rimóc népesedéstörténetében igen jelentős szerepet játszott, a 18. század folyamán a nagyszámú telepes révén erős szlovák színezettel gazdagodott.

Viselet:

A rimóci településcsoporthoz tartozó falvak (Rimóc, Hollókő, Varsány, Nógrádsipek, Nagylóc) népviselete kiemelkedő jelentőséggel bírt. A vasúttól, országos főúttól távol eső, elzárt falvak sokáig megőrizték színes öltözködési rendszerüket. A  legszegényebbek is mindent elkövettek, hogy az elvárásoknak megfeleljenek. 

A vagyont az értékes ruházat jelentette, amelyet nagy becsben tartva örökítettek át. A  hagyományőrzésnek napjainkban is nagy jelentősége van.

A leányok hozományának a selyemhímzéses, báránybőr ködmön, és annak ujjatlan párja, a kisködmön, vagy cucaj volt a legértékesebb darabja.  Mint menyasszonyi kelengyetartozék, kimondottan asszonyi viselet volt.

Apropó menyasszony,  család: máig  változatlan az a nézet, miszerint kell a gyermek, aki értelmet ad egész életük munkájának.

„Nagyon szegény az, akinek még gyereke sincsen” tartották Rimócon.

Gyermektelenség ellen már a lakodalomkor igyekeztek biztosítani magukat. Ilyen cél értelemszerűen benne foglaltatik azokban a mágikus cselekményekben, amelyeket fiúutód születése érdekében végeztek. A lakodalmi vigasság során is gyakran hangzanak el „Szaporodjatok, mint a csicsóka!” típusú jókívánságok.

  Ez a derékig érő, ujjatlan bőrmellény hozzátartozott a nők ünnepi öltözetéhez. Az elhordott, elkopott ünnepi cucajt posztóval beborítva hétköznap még tovább viselték.

Cucaj

Rimóc lányai, asszonyai a rövid és sok szoknyát viselők közé tartoztak.

Ünnepen a nagylányok  akár 15 erősen kikeményített alsószoknyát is felvettek . A felső szoknya felé hímzett, fekete kötényt is kötöttek, aminek szakácska a neve.

Ahogyan  idősödött az asszony, úgy hordott egyre kevesebb alsószoknyát.

A nyakbavaló kendő kékfestőből vagy élénk színű, rojtos szélű selyemből volt. A kékfestő különben a férfi és női viseletben is meghatározó volt.

Nyakukon kilencsoros fehér-világoskék-rózsaszín gyöngyöt viseltek; erre még kis cellulóz virágokat is applikáltak.

A gyöngyös nagy főkötőt az első gyermek születéséig vagy legfeljebb 25 éves koráig viselhette a menyecske ünnepen, lakodalomban, keresztelőre menet.

A fiatal lányok megkedvelték a fekete és piros posztóra hímzett, úgynevezett „matyó mellényeket”,  melyek  hímzése hatással volt textiljeik mintáira, hímzésére.

Hajviselet :

A lányok hajviselete a „kákó” volt. Vasárnaponként anyjuk fonta be hajukat. A kislányok hajviselete a tyúkos. Ehhez a két oldalsó tincsét három ágban szorosra, majd a hátsó hajjal együtt ismét három ágba fonták. 

Nagylányoknál a két elülső hajrészt fejre lapuló darabját egy lekötővel (áll alól vezetett, a fejtetőn megkötött vászoncsíkkal) elkülönítették, a két lelógó részét kívülről befelé sodorták, míg a két sodrott tincs hátul össze nem ért.  A két sodrott tincset szalagba csavarták, majd összekötötték, s a hátsó, még befonatlan hajjal együtt szalaggal áttekerték és összekötötték. Az egészet három részre osztották, s mindegyik részt hosszú, keskeny rongydarabba csavarták. Ezek hosszabbak voltak, mint maga a haj, s az ilyen módon befont fonat csípőig ért. Köznapon rongyba fonva viselték a hajukat előrekötött fejkendővel.

Ünnepkor színes virágokkal átszőtt, széles pántikába fogták a rongyba csavart copfokat, s alul a végeket visszahajtották úgy, hogy három hurok képződött, melyeket bukorkötővel összekötöttek, és ez lett a bukor.

Az asszonyok kontyba tekerték a hajukat. Erre került a főkötő, amelyeket, csipkével, szalaggal, gyönggyel, hímzéssel díszítve hordtak. Ugyanúgy elválasztották a hajukat, mint a lányok, de rongy és pántlika nélkül két háromágú fonatba befonták és  rákötötték a haj végére a kontyvasat. Erre került a csipkével, szalaggal, gyönggyel, hímzéssel gazdagon díszített főkötő.

A rimóci menyecskék főkötője két részből állott: a cifra gyöngyökkel, szalagokkal kivarrott „féketőalj”-ból és az  élénk színű, rojtos selyemkendőből.

Ahogy idősödött az asszony, először a rojt maradt el a selyemkendőjéről, majd az élénk színeket tompák váltották fel fejkendőnél és főkötőaljnál egyaránt. A 40 éven felüli asszonyok már csak sötétkék gyöngyös, fekete szalagos főkötőaljat viseltek fekete kendővel.  Hétköznap a fiatalok piros, az idősebb nők fekete kendővel kötötték hátra fejüket.

A női ruházatot  a fiataloknál piros, az idősebbeknél fekete csizma egészítette ki.

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.palocertek.hu/telepules.php?nev=Rim%C3%B3c

http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?album=1711&pid=19436

http://zsikazsu.atw.hu/viselet/paloc.htm

http://www.wellnessnapok.hu/city-rimoc.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-949.html

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.346704362068394.77091.166951346710364&type=1

Stiefel Kiadó: Magyar néprajzi térkép

Márk napján, április 25-én  tartják a búzaszentelést.  Ezen a napon szólalnak meg a békák és pacsirták ( ha eddig még nem tették meg...).

Márk a bibliai négy evangélista egyike.  A keresztény tanokat  Márk idejében  nem nézték jó szemmel, elfogták Márkot és lovakkal vonszolták végig az utcákon. Kínzói nem jártak sikerrel, börtönbe zárták, másodszorra is ugyanúgy megkínozták, amibe aztán bele is halt.

Eredeti neve János volt, később kapta a kereszténység felvételekor a Márk - római alakjában Marcus – nevet, mely a marco "kalapács" szóból ered. Az analógia a következő: Márk úgy formálta az embereket, mint ahogy a kalapács alakítja a vasat. Márk, a négy evangélista egyike,a hagyomány szerint Szent Péter „tolmácsolója” volt, az ő diktálása nyomán írta meg evangéliumát. Állítólag ő volt Alexandria első püspöke, ott is szenvedett mártírhalált április 25-én, húsvét napján (Márk a legkésőbbi szent a naptárban, akinek a névnapja még húsvéttal egybeeshet). Feltételezett maradványait Velence  gyűjtötte be magának, azóta Márk a város  védőszentje.  A velenceiek mint védőszentjüket tisztelik, és székesegyházuk Szent Márk nevét viseli. Attribútuma a szárnyas oroszlán.

Márk a néphagyományban:

Szent Márk napján, április 25-én történik búzaszentelés , a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása. A búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása  pogány eredetű keresztény szokás. A rómaiak ugyanis ezen a napon  áldozatokat mutattak be Robigo istennek, hogy a vetéseket védje meg a bajtól. 

Hagyományosan a  Szent Márk napját követő vasárnap volt a búzaszentelés. A szentmise után körmenettel, templomi zászlókkal, kereszttel a templom épületét megkerülve a katolikus pappal az élen, a hívők a templomhoz legközelebbi búzatáblákhoz vonultak, ahol a búza szentelés megtörtént, tömjénes füstöléssel, szentelt vízzel.

A búzaszentelő körmeneten a keresztutaknál és az ott elhelyezett határkeresztnél a megszentelt búzavetésből minden hívő kitépett egy szálat, melyet a férfiak a kalapjuk mellé tűztek, a nők pedig sok helyütt imádságos könyveikbe rejtettek.

A szentelt búza régóta megbecsült népi szentelmény. Tápén búzaszenteléskor sok koszorút szoktak készíteni a templom zászlóira, keresztjeire. Sok helyütt a kenyérkosárba is tesznek belőle. Csíkszentkirályon az ablak keresztjére kötik.  Van, ahol minden letépett szentelt búzaszálra egy Miatyánkot kell elmondani. A bukovinai székelyek a búzaszentelést a Márk napját követő vasárnap ünnepelték. Szépen felöltözve ott volt az egész falu; a megszentelt búzából zászlókra, keresztekre koszorút kötöttek.

A  megszentelt búzavetésből mindenki tépett egy szálat.

 A hagyomány szerint Márk napja után már mezítláb is lehet járni, mert a földet szentelés érte, és így nem kell a fölfázástól tartani.

Mi lett a szentelt búzaszálak sorsa?

Muravidéken e napon kell földbe vetni az indás növények magját.  Ott különben  e napból az egész évre jósolnak, tudniillik ha köd ereszkedik a tájra, akkor a megfigyelés szerint jégeső, sőt árvizek tesznek majd kárt a vetésben.  „Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz” -ezt is a Mura-vidéken tartják.

A háziasszonyok számára  részleges dologtiltó nap volt: nem volt szabad kenyeret sütni.

Forrás:

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/110.html#113

http://magazine.foxnews.com/earthing-go-barefoot-better-health

http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mark-unnepe

http://www.meteoprog.hu/hu/news/30555/

http://kathika.com/travel-photo-of-the-day-saint-marks-basilica-in-venice/

 Kányádi Sándor: Somvirággal, kakukkfűvel Gryllus Vilmos előadásában.

Kányádi Sándor: Mi lennék?

részlet

Tavasszal somfa lennék
talpig aranyban állva,
biztatón mosolyognék
a zsendülő világra.

Manapság a kertekben és a közparkokban főként díszcserjének ültetik, tél végi sárga virágdísze miatt.

(Kányádi Sándor: Somvirággal, kakukkfűvel című versét ki ne ismerné?)

A sombokor igénytelen, szinte mindent kibír, alig igényel gondozást, legfeljebb idősebb korában ritkítást.

Piros héjú, tojásdad, hosszúkás, csonthéjas maggal bélelt gyümölcse éretten kellemes ízű és szépen díszítő növény.

A som virága kétségtelenül a tavasz egyik csalhatatlan jele.

Szerencsére kicsik és nagyok ismerik Kányádi Sándor: meddig ér a rigófütty című szívmelengető szép meséjét. Itt meg is hallgathatjuk:

http://egyszervolt.hu/mese/meddig-er-a-rigofutty.html

A hungarikum somfa :

A hazai somfák közül a legértékesebb a jó 150 éves "Öreg som", mely 1989 óta védett. Hasonló két somfa található Császló községben. A somfa olyan hungarikum, amelyet a szakemberek is előszeretettel ajánlanak házi szaporításra.
Ennek oka, hogy szárazságtűrő, betegségekkel szemben ellenálló faj. 

Várostűrő cserjeként közterületekre is ültethető. Bár a termésére akár öt évet is várnunk kell, a hosszú várakozásért viszont kárpótol minket korai virágzása, mely igazi tavaszhívogató növényünkké avatja a húsos somot.

Termése a húsos vadgyümölcsök közé tartozik, mint többek között a berkenye, csipkebogyó (vadrózsa), erdei szamóca, vadalma, vadkörte, vadszeder, vörös áfonya.

Hogyan gyűjtsük a termését?

A somnak a termését régóta használják emberi táplálkozásra, amely augusztus-szeptember környékén érik.

Hatóanyagai:

Termése sok C-vitamint, cukrot, almasavat, pektint, illat- és festékanyagot tartalmaz.

Felhasználása:

Lekvár, szörp, kompót, bor, pálinka főzhető belőle, aszalva is finom és egészséges.

Frissen  igazi C-vitamin bomba.

Érdekesség, hogy a  gyümölcs nyersen akkor a legízletesebb, ha már túlérett.

Móra Ferencné  immáron muzeális szakácskönyvében szerepel a som lekvár elkészítése. Íme az eredeti recept:

Hozzávalók:

 1 kilogramm som,  ugyanannyi cukor, késhegynyi szalicil 

Elkészítése: A somot megtisztítjuk, megmossuk, kimagvazzuk, megfőzzük, s szitán áttörjük, ugyanannyi cukorból jegeces szirupot készítünk, a gyümölcsöt beletesszük, 5 percig együtt forr, jól kikeverjük, és üvegbe rakva, kigőzöljük. Forrón öntjük az üvegbe és 1 napig állni hagyjuk, míg bebőrösödik, szalicilt teszünk rá és bekötözzük.

Sombefőtt:

Hozzávalók:1 kg som, 50 dkg cukor.

Elkészítése:A somot megmosva üvegbe rakjuk, jó édes szirupot öntünk rá és kigőzöljük - persze ez nem tavaszi teendő. Most a virágzásnak örvendjünk.

Tánczos Erzsébet

 Forrás:

http://hu.scribd.com/doc/6687698/645/Som-bef%C5%91tt-4

http://www.kertpont.hu/index.php?menu=cikk&CId=1052

http://hu.wikibooks.org/wiki/Szak%C3%A1csk%C3%B6nyv/R%C3%A9gi/M%C3%B3ra_Ferencn%C3%A9/Bef%C5%91ttek/Som-%C3%ADz

http://www.kertpont.hu/index.php?menu=cikk&CId=983

http://zoldeketbeszelek.blog.hu/2012/09/08/a_het_novenye_a_husos_som_cornus_mas_l

http://www.vendegvaro.hu/400-eves-somfa-csaszlo

http://indafoto.hu/kremusz/image/20677969-44f24410

Fintha István és Szabó Anikó: Vizsgálatok az Alföld somfáinak termésein (cornus mas l. 1753), különös tekintettel a „császlói” formára. Bot. Közlem. 92(1–2): 159–165, 2005.

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Köszönöm.

Április 24-e Szent György napja

Közismert a mai naphoz kapcsolódó naphívogató gyermekdal, melynek íme egyik változata:

E nap Európában igen rég óta tavaszkezdő nap. Már a rómaiak is ezen a napon ünnepelték Pales istennőt, aki a pásztoroknak, nyájaknak, mezőgazdáknak és vincelléreknek volt a „patrónája”. Ünneplés gyanánt a pásztorok kiseperték az istállókat; vízbe mártott babérágakkal fröcskölték be, majd szalmatűz füstjével megfüstölték magukat meg a jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, ők pedig háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be ekkor, végezetül pedig kezet mostak a reggeli harmatban.

A keresztény egyház a legendás sárkányölő Szent György névünnepét erre a tavaszkezdő napra helyezte.A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek rendre a tavaszhoz fűződnek.

Ki volt Szent György ?

Sárkányölő Szent György egyike a tizennégy segítőszentnek. A lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, a fegyverkovácsok patrónusa volt. A katonaszentek közé tartozik. A vértanúhalált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény.

A Szent Györgyöt jellemzően sárkányölés közben ábrázolják.

 A sárkányölő György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogányságot jelképezte, s e jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését ábrázolták.

György  igen nagy tekintélyre tett szert a brit szigeteken, ahol Oroszlánszívű Richárd saját védőszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett. A 20. század elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.

A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a korona bizánci részén az ő képe látható. Az első székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte.

Hiedelmek:

A hiedelmek és a népszokások azonban a római pásztorünnepre emlékeztetnek.

Szent György napja az állatok kihajtásának ideje, a pásztorok, kocsisok, cselédek szerződtetésének napja.

Az állatok kihajtása:

Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Ezekkel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát próbálták biztosítani. A kihajtás legtöbbször zöld ággal történt.

Miért?

 A zöldág a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja ( „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”). Ha a zöldág ráadásul nyírfa vagy rózsafaággal történt, az még a rontást is elhárította.

De a jószág tűzön át hajtásának, is ilyen eredménye volt a néphit szerint. Kapuba fektetett láncon, fejszén, ekevason, néhol tojáson vagy a gazdasszony kötényén, kifordított szoknyáján is gyakran hajtották át az állatokat. Volt, ahol az állatokat kihajtás előtt még az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, mert azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc.

Máshol a láncon keresztül tüskés vesszőt raktak, majd tüzet gyújtottak rá, s erre karácsonykor eltett hamut tettek, hogy füstjétől a gonosz eltávozzék.

A magyar népi hitvilágban Szent György nap főszereplője a tehén meg a teje. Gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket. E napon állítottak új köcsögfát.

Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes a tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: „Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van”.

Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok gonosz működésétől. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, e tettel elvitték a tej hasznát. A boszorkányok különböző tárgyakból (kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával.

 Szent György napját a magyar néphitrontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes György napi szokás a harmatszedés, melynek mágikus célja volt.

A harmatot a bőséges tejhozam érdekében gyűjtötték.  Néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, s ezt mondogatták: „Mind szedem…”, vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem”. Közben egy marék füvet is szedtek, melyet aztán  a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen.

A Mura-vidéken harmatszedés közben ilyen filozofikus mondatot mondtak:: „Viszek is hagyok is”, azaz hagynak másnak is a haszonból A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon  mellett a termőföld hasznát  is igyekeztek biztosítani.  

Egy leírás leírás szerint: „Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája” A friss harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. A harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen.

Evés-ivás, táncmulatság zárta György  napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt.  Néhol a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával.

Izgalmas volt a kilövés!

Ez a fiatalokat összepárosító szokás. A legények kikiabálták, " kilőtték" a lányok hibáit, de jobb helyeket senkit sem neveztek néven. Ez este történt, a dombon, a tűz lángjánál. Még akár romantikus is lehetett.

Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére. A kincsről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet.

Gyík:

A gyík egyértelműen a sárkány kicsiben. Logikus, hogy helyet kap a György napi hagyományok között.

A Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan sok a hiedelem.. Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyíkot szerencsére nem bántották, hanem a  torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor.  Másutt azt tartják, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet, vagy a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. Moldvában úgy hiszik, hogy aki Szent György előtt kígyót agyoncsap, annak  megnő az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.

Időjósló nap is:

Szent György-napi dörgés,
Jó bortermés – tartja a mondás, de nem csak a bor, hanem általában a jó termés előhírnöke volt a  György napi égzengés.

A Szent György-nap előtti mennydörgésről azt tartották, hogy ha Szent György-nap előtt hallik, akkor  bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. A mennydörgés, akárcsak   A György napi eső, bő termést ígér.

 Szent György-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet. -  mondják, tehát nincs mese, a várva várt tavasz ekkor már mindenképpen beköszönt.

A bukovinai magyarok meg  az Ipoly menti falvak lakói szerint,  ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol.  Másutt ugyanez esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták: kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak.

A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.

Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

Mint húsvétkor, ekkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Magyar Néprajzi Lexikon

Tátrai Zsuzsanna: Leányélet

https://www.youtube.com/watch?v=O0Ddk3Cv8Go

http://www.halas.net/kultura-szabadid/7093-aproszentek-napja-december-28

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

 GUZSALYAS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

 http://rebelsprite.wordpress.com/2012/05/10/my-brother-st-george/

A hajdúk öltözete az alföldi városi és mezővárosi viseletek közé tartozik.

Az alföldi városi és mezővárosi viseletek már csak írásos levéltári forrásokból rekonstruált, történeti viseletek.

KIK A HAJDÚK?

A marhapásztorokat, akik évszázadokon át hajtották a magyar szürke marhát az európai vásárterekre ( innen ered a nevük is), Bocskai István telepítette le a Közép-Tiszántúlon. A hajdúk letelepítését Bocskai 1605-ben ünnepélyes okiratában mondta ki. Ebben 9254 hajdú vitézt megnemesített, és családostól letelepített, saját birtokain.

A török háborúk idején a fegyverforgatásban jártas marhapásztorokat szívesen fogadták fel katonai feladatok ellátására. A pásztorkodást így a 16-17.században a katonáskodás váltotta fel.

Bocskai a fegyverforgatáshoz hozzászokott hajdúkat nem próbálta visszakényszeríteni jobbágysorba, hanem mezővárosokban telepítette le őket a ma is Hajdúságnak nevezett területen. Ez uralkodása alatt több tízezer főt jelentett. A letelepülő hajdúk megkapták a hajdúszabadságot. Ez azt jelentette, hogy nem tartoztak földesúri fennhatóság alá, viszont a fejedelem hívására kötelesek voltak harcba menni.

A 18. században aztán a földesurak megkezdték a hajdúkiváltságok felszámolását. Újra jobbágysorba kényszerítették a szabad parasztokat. Csak a Bocskai által kiváltságolt hat hajdúváros (Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Szoboszló, Böszörmény) tudta kiváltságait megőrizni. A hajdúk ismét paraszti sorba kerültek.

Ezt a parasztpolgári állapotot tükrözi egyszerű, fehér öltözetük, melynek éke a többszörösen a derék köré csavart színes öv.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://somogyimarton.hu/charta_bellica_lapok.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-157.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hajd%C3%BAk

http://stiglerne.atw.hu/nepviseletek

Stiefel Kiadó: Magyar néprajzi térkép

„Nincs egy tája Erdélynek, melyről többet írtak s a festészek több képet alkottak volna, mint ez” – írta Torockóról Kőváry László már 1854-ben.

Torockó község az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre. A Székelykő hármas csúcsa alatt található település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.

A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le. Az 1130 méteres szikla sajátos alakjának köszönhetően Torockón kétszer kel fel a nap. Erről a jelenségről Jókai Mór így írt Egy az Isten című regényében: “Torockón a nap korán reggel megjelenik az égbolton, majd elbújik a Székelykő mögé, és csak később emelkedik olyan magasra, hogy bevilágítsa az egész falut.”

Torockó, a magyarlakta erdélyi falu 1999-ben Europa Nostra-díjat kapott 138 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttes helyreállításáért. Torockót híressé teszik jellegzetes házai és népviselete, valamint a Székelykő.  Van rá esély, hogy  Torockó a világörökség része legyen, méghozzá úgy, hogy Torockó Hollókő társított partnereként szerepelne az UNESCO listáján.

Története

Torockó valaha nevezetes bányászváros volt. Már a rómaiak korában bányatelep volt, ahol vasat s némi aranyat is kitermeltek. Nevét is a "tarack", azaz a "vassalak" szóból eredeztetik a helybéliek.

Torockó lakói valószínűleg a XII-XIII. században osztrák területekről települtek be. Tehát német eredetűek a torockói unitárius bányászok. A történet szerint elsőként az Eckhart (ma Ekkárt), Vernes, Botár és Zsakó családok érkeztek Torockóra.

Az egykori módos bányászváros lakóinak viselete, bútorai, használati tárgyai legmívesebb  tárgyi emlékeink közé tartoznak. Jó hír, hogy a torockói bútorfestés hagyománya újra virágzik.

 Torockói festett bútor

 A torockói bútor alapja is általában zöld színű vagy barna , esetleg kék. Az alap sötétzöld levélszövevénnyel, fehér, piros, narancssárga, vagy kék virágokkal tarkított.

 Leggyakoribb a festett kelengyés láda, fogas, asztal, falitéka, de találunk festett ágyat, széket és szekrényt is.

 A kelengyeajándéknak szánt bútorokra felírták a tulajdonosa nevét, és a készítés évszámát. A fennmaradt bútorok főként a XX. század fordulóján készültek, de akad néhány 1870 körüli darab is. Néhány házban festett bútorokkal, hímzett terítőkkel, magasra vetett ággyal berendezett szobát is  talál a látogató.

A hagyományos torockói szoba így néz ki:

Belső sarkában  áll a magasra vetett ágy az ágyfőtől valóval (az ágy fej felőli része, melyet magasabb deszkából készítettek) és a párnákkal. Az ágy mellett egy nagy festett láda, van. amellett padláda fekszik támdeszkával és fedéllel.

Az ablak előtt helyezkedik el a talpas lábon áll asztal, mögötte a karos pad .A falon a „falravalók”.  Fölöttük a fogas és tálas,  melyre  kancsók vannak aggatva. A fogas folytatása a plafonhoz erősített rúd kihímzett, varrott rúdravalókkal. A falba virágokkal kifestett szekrény,: a  téka van beépítve.  Vele szemben áll a kályha. Áll néhány támlás, „kontyos” szék. Ha békesség volt a házastársak között, akkor a székeket úgy tették, hogy a kontyok összenézzenek, ha meg nem, akkor úgy tették, hogy a kontyok ne nézzenek össze.

Nézzünk most egy szép képes összeállítást a sok szó után:

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://karpatutak2.blogspot.hu/2011/04/torocko-es-torockoszentgyorgy.html

http://karpatutak2.blogspot.hu/2011/04/torocko-es-torockoszentgyorgy.html

http://szallaskeres.hu/torock%C3%B3-sz%C3%A1ll%C3%A1s/both-ilona-vendeghaz

http://torocko.org/nepmuveszet.html

http://butorfestes.network.hu/kepek/torockoi_butorok/torockoi_viselet