Márk napján, április 25-én  tartják a búzaszentelést.  Ezen a napon szólalnak meg a békák és pacsirták ( ha eddig még nem tették meg...).

Márk a bibliai négy evangélista egyike.  A keresztény tanokat  Márk idejében  nem nézték jó szemmel, elfogták Márkot és lovakkal vonszolták végig az utcákon. Kínzói nem jártak sikerrel, börtönbe zárták, másodszorra is ugyanúgy megkínozták, amibe aztán bele is halt.

Eredeti neve János volt, később kapta a kereszténység felvételekor a Márk - római alakjában Marcus – nevet, mely a marco "kalapács" szóból ered. Az analógia a következő: Márk úgy formálta az embereket, mint ahogy a kalapács alakítja a vasat. Márk, a négy evangélista egyike,a hagyomány szerint Szent Péter „tolmácsolója” volt, az ő diktálása nyomán írta meg evangéliumát. Állítólag ő volt Alexandria első püspöke, ott is szenvedett mártírhalált április 25-én, húsvét napján (Márk a legkésőbbi szent a naptárban, akinek a névnapja még húsvéttal egybeeshet). Feltételezett maradványait Velence  gyűjtötte be magának, azóta Márk a város  védőszentje.  A velenceiek mint védőszentjüket tisztelik, és székesegyházuk Szent Márk nevét viseli. Attribútuma a szárnyas oroszlán.

Márk a néphagyományban:

Szent Márk napján, április 25-én történik búzaszentelés , a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása. A búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása  pogány eredetű keresztény szokás. A rómaiak ugyanis ezen a napon  áldozatokat mutattak be Robigo istennek, hogy a vetéseket védje meg a bajtól. 

Hagyományosan a  Szent Márk napját követő vasárnap volt a búzaszentelés. A szentmise után körmenettel, templomi zászlókkal, kereszttel a templom épületét megkerülve a katolikus pappal az élen, a hívők a templomhoz legközelebbi búzatáblákhoz vonultak, ahol a búza szentelés megtörtént, tömjénes füstöléssel, szentelt vízzel.

A búzaszentelő körmeneten a keresztutaknál és az ott elhelyezett határkeresztnél a megszentelt búzavetésből minden hívő kitépett egy szálat, melyet a férfiak a kalapjuk mellé tűztek, a nők pedig sok helyütt imádságos könyveikbe rejtettek.

A szentelt búza régóta megbecsült népi szentelmény. Tápén búzaszenteléskor sok koszorút szoktak készíteni a templom zászlóira, keresztjeire. Sok helyütt a kenyérkosárba is tesznek belőle. Csíkszentkirályon az ablak keresztjére kötik.  Van, ahol minden letépett szentelt búzaszálra egy Miatyánkot kell elmondani. A bukovinai székelyek a búzaszentelést a Márk napját követő vasárnap ünnepelték. Szépen felöltözve ott volt az egész falu; a megszentelt búzából zászlókra, keresztekre koszorút kötöttek.

A  megszentelt búzavetésből mindenki tépett egy szálat.

 A hagyomány szerint Márk napja után már mezítláb is lehet járni, mert a földet szentelés érte, és így nem kell a fölfázástól tartani.

Mi lett a szentelt búzaszálak sorsa?

Muravidéken e napon kell földbe vetni az indás növények magját.  Ott különben  e napból az egész évre jósolnak, tudniillik ha köd ereszkedik a tájra, akkor a megfigyelés szerint jégeső, sőt árvizek tesznek majd kárt a vetésben.  „Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz” -ezt is a Mura-vidéken tartják.

A háziasszonyok számára  részleges dologtiltó nap volt: nem volt szabad kenyeret sütni.

Forrás:

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/110.html#113

http://magazine.foxnews.com/earthing-go-barefoot-better-health

http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mark-unnepe

http://www.meteoprog.hu/hu/news/30555/

http://kathika.com/travel-photo-of-the-day-saint-marks-basilica-in-venice/