A hajdúk öltözete az alföldi városi és mezővárosi viseletek közé tartozik.
Az alföldi városi és mezővárosi viseletek már csak írásos levéltári forrásokból rekonstruált, történeti viseletek.
KIK A HAJDÚK?
A marhapásztorokat, akik évszázadokon át hajtották a magyar szürke marhát az európai vásárterekre ( innen ered a nevük is), Bocskai István telepítette le a Közép-Tiszántúlon. A hajdúk letelepítését Bocskai 1605-ben ünnepélyes okiratában mondta ki. Ebben 9254 hajdú vitézt megnemesített, és családostól letelepített, saját birtokain.
A török háborúk idején a fegyverforgatásban jártas marhapásztorokat szívesen fogadták fel katonai feladatok ellátására. A pásztorkodást így a 16-17.században a katonáskodás váltotta fel.
Bocskai a fegyverforgatáshoz hozzászokott hajdúkat nem próbálta visszakényszeríteni jobbágysorba, hanem mezővárosokban telepítette le őket a ma is Hajdúságnak nevezett területen. Ez uralkodása alatt több tízezer főt jelentett. A letelepülő hajdúk megkapták a hajdúszabadságot. Ez azt jelentette, hogy nem tartoztak földesúri fennhatóság alá, viszont a fejedelem hívására kötelesek voltak harcba menni.
A 18. században aztán a földesurak megkezdték a hajdúkiváltságok felszámolását. Újra jobbágysorba kényszerítették a szabad parasztokat. Csak a Bocskai által kiváltságolt hat hajdúváros (Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Szoboszló, Böszörmény) tudta kiváltságait megőrizni. A hajdúk ismét paraszti sorba kerültek.
Ezt a parasztpolgári állapotot tükrözi egyszerű, fehér öltözetük, melynek éke a többszörösen a derék köré csavart színes öv.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://somogyimarton.hu/charta_bellica_lapok.html
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-157.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hajd%C3%BAk
http://stiglerne.atw.hu/nepviseletek
Stiefel Kiadó: Magyar néprajzi térkép