Jászság - dióhéjban

2016. június 10. - netfolk

Jászkunsági gyerek vagyok,
Jászkunságban születtem,
Kis koromtól a nagy koromig
Benne fölnevelődtem.

Kilenc zsandár kísér engem a
Szentandrási főutcán,
Még akkor is betekintek a
Kisangyalom ablakán.

Még akkor is azt kiáltja:
Betyárgyerek, gyere be,
Adj egy csókot, egy utolsót,
Kacsintsál a szemembe!

Nem kacsintok a szemedbe,
Mert be vagyok sorozva,
Jászberényi nagy kaszárnya
Számomra van csinálva.

Énekeltük a dalt általános iskolában. Én igen szerettem, bár nem sok fogalmam volt arról, hogy kik a jászok, meg hol van Jászkunság, a dal szövege, dallama megfogott.

Hol található a Jászság?

Ez a környezetétől jól elhatárolható terület az Alföld északi részén, a Tarna és a Zagyva folyók völgyében, az Északi-középhegységtől délre. Nyugatról a Gödöllői-dombságig, keletre a Tiszáig, délre Szolnokig tartó terület, észak felől a Mátra határolja.

Na ez így macerás, képpel egyszerűbb:

A zölddel jelölt Jászság pontosabban:

Régen mocsaras, lápos vidék volt, melyet mára sziki legelők és rétek jellemeznek.

A MÚLT …

A jászok büszkék hagyományaikra, kulturális értékeikre - van is mire.

A magyarországi jászok eredetéről, letelepedéséről több elmélet is van. Az elfogadott verzió szerint a XIII. században a kunokkal együtt érkeztek, több hullámban telepedtek le hazánkban. IV. Béla a vármegyéktől független koronabirtokokra telepítette őket. A jászok a vendég népeket megillető jogokat kaptak, cserébe hadiszolgálatot vállaltak.

A jász népnév első magyarországi okleveles említése 1318-ból való. Gazdálkodásukban a nomád állattartás mellett jelentős volt a földművelés is. Katolikus vallásra térítésükben a ferencesek játszottak jelentős szerepet.

A XVI. század közepén a jászok még megőrizték a saját nyelvüket de már 1693-ban az derül ki, hogy már áttértek a magyar nyelvre.

1957-ben a magyar Országos Levéltár munkatársa, Fekete Nagy Antal egy 1422-ből származó oklevelet tárt fel. Az egyik oldalán egy latin nyelvű jelentést tartalmazott, amely Csévközség lakóinak a perében született ítéletről szólt, a másik oldalára pedig egy jegyzék volt rávezetve, amely mintegy 40 szót tartalmazott, amelyek többségének a jelentése latinul vagy magyarul is meg volt adva. Németh Gyula magyar kutató megállapította, hogy ezek a magyarországi jász-alánok nyelvén íródtak.10 A véleménye szerint a jegyzéket jászul beszélő valaki állíthatta össze a bírósági személy számára, akinek a peres ügyben kellett eljárnia. Előre látta, hogy ez a feladat jászok lakta területre küldi – Jászfalu Piliscsév mellett található –, egy informátorhoz fordult azzal a kéréssel, hogy állítson össze a számára egy kis szójegyzéket, amelyet az a dokumentum hátára írt rá.

A szavak például itt is megtekinthetőek:

http://jaszlajosmizse.hu/a-magyarorszagi-jaszok-szojegyzeke/

A törökök kiűzése után szerencsétlen fordulat történt: I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Ebbe az ott élők nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat

Az 1745- ben kiadott oklevél tanúsítja ezt. Ezzel az úgynevezett redemptióval (önmegváltás) megkezdődött a jászok sajátságos fejlődése az Alföld számos mezővárosában. 1876-ig megőrizték a jogszolgáltatási, igazgatási és gazdálkodási autonómiát.

Jelenleg tizennyolc települést sorolnak a Jászsághoz. A Jászságból kirajzott jászok a Nagykunság déli részén, Makó környékén és Fejér megyében is élnek.

A hazai jászok máig egyetlen nyelvemléke az 1422-ben összeállított, mintegy 40 szóból álló jász szójegyzék.

Mondák

A Jászsághoz kapcsolódik a Lehel-monda, és Lehel kürtjének tisztelete, melyet a néphagyomány szerint Jászfényszaruban találtak meg.

A monda szerint Lehel vezér a 955-ös vesztes augsburgi csata saját kivégzése előtt a kürtjével sújtotta halálra az őt legyőző német uralkodót.

A kürtöt azért adták Lehel kezébe, hogy az utolsó kívánságként belefújhasson. Egyes tudósok szerint a kürtbe nem is lehet belefújni, az ivókürt lehetett.

A kürt:

Ám ez az elmélet megbukott: 1953-ban valaki mégis megszólaltatta. A kürt hangját a www.jaszokegyesülete.hu oldalon meg is hallgathatjuk.

Jász viselet

A jászok népviselete a XIX. század közepén virágzott. Mivel a Jászság egyik legjelentősebb szűcsközpontunk, ez viseletében is megmutatkozik.

A férfiviselet:

forrás: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19404

A férfiak haja vállig ért, és széles karimájú fekete pörge kalapot vagy alacsony süveget, vagy fehér báránybőr sapkát tettek a fejükre. A vászon gatyához rövid derekú vászon inget hordtak.

Télen két gatyát vettek fel, térd alatt összekötötték a gatyaszárat. Világoskék posztómellényt viseltek gatyához is és négyzet alakú vagy hosszúkás fekete nyakravalót. A gazdagok ünneplője sötétszínű posztóruha volt. Nagy ünnepre, lakodalmakba rókaprémes mentét vettek, nagy ezüst- vagy más fémgombokkal.

Fehér ködmönük is volt csípőig érő, fekete prémmel, kevés zöld hímzéssel.

Fehér és fekete szűrt is viseltek. Jellegzetes lábbelijük a puha szárú, oldalt varrott, fordított-varrott talpú fekete vagy sárgás marhabőr csizma volt.

A kép forrása: http://www.pendely.eoldal.hu/cikkek/nepviseletek/alfold.html

A lányok és asszonyok:

Kezdjük a fejnél:

A leányok színes szalagokba fonták hajukat, a végére piros csokrot kötöttek.

Az asszonyok középen elválasztották és kétoldalt előrenyomták hajukat, hogy az kétoldalt kilátszott a fejfedő alól. Fonatukat tarkó fölött kontyba tűzték.

A lányok pártát viseltek.

Az asszonyok a kontyukra bársony főkötőt kötöttek, melyre arany vagy ezüst csipke és szalagcsokor díszített. A fejet elől széles pánt borította, arany vagy ezüst csipkéből.

Az új menyecskék fejkötőjén elöl művirág koszorú is volt, és fölé hosszúkás, hátul lelógó, fehér csipkefátylat vettek, hátul felcsavarva a fejkötőre, vagy nyakon piros szalaggal lazán átkötve.

Idős asszonyok áll alatt megkötött hófehér esetleg fekete kendőt hordtak.

Az ingváll mellévarrott ujja bő, hosszú, fodros könyöknél megkötött volt. Hétköznap egy színes, ünnepen 4–5 fehér, keményített alsószoknyát viseltek. A jellegzetes ünnepi felsőszoknya virágmintás selyemből apró nyitott ráncokkal, bokáig ért. A bő, ráncolt kötény, a kecele a szoknyánál egy arasszal rövidebb.

A pruszlik rövid, fodros, arany vagy ezüst sujtással. Ezt nagy, színes, selyem vállkendővel viselték. Idővel megjelent az ujjas is, melyet a szoknyával azonos selyemből varrt, testhez álló, erősen karcsúsított, kívül viselt aljú, gyöngyökkel díszítettek. Ujjashoz fekete vagy vele azonos anyagú kötényt vettek fel.

Mély, kerek nyakkivágású ujjasok alá vállkendőket viseltek. Télen az asszonyok is viseltek rókaprémes mentét.

A csípőig érő kisbunda jellegzetes a Jászságban.

A lábbeli a férfiakéhoz hasonló, de gyakran piros kordovánból varrt, csörgős sarkú csizma, a harisnya-cipő mellett.

A kompozíciók és a ruhák díszítésének szerkezeti tökéletesítése a 19.században csúcspontjára ért. A Jászságban a zöld lett az uralkodó szín. Napjainkban is gyönyörködhetünk a jászsági szűcsmintákban textíliákon.

Újjáéledő népviselet

A jász népviselet újra éledt: sok jász településen számos asszony és lány ma már felölti ünnepi alkalmakkor a hagyományos díszes paraszt-polgári viseletet.

A férfiviseletek legszebb darabja a „hősi múltra” emlékeztető huszár egyenruha: minden rendezvényüket huszárfelvonulás teszi teljessé .

Tánczos Erzsébet írása

http://www.jaszokegyesulete.hu/?menu=jaszok

http://jaszlajosmizse.hu/a-magyarorszagi-jaszok-szojegyzeke/

https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1szs%C3%A1g

Irodalom: Fodor Ferenc: A Jászság életrajza, Budapest, 1942.
(reprintje: Budapest, 1991.)

http://jaszsag.eu/3a1-hagyomanyok--kultura.html

http://mult-kor.hu/20140714_kik_azok_a_jaszok

http://www.jbelvarosi.sulinet.hu/Menu_themes/tortenet/tortenet_Jasz.htm

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/2-1645.html

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/2-1644.html

http://jaszlajosmizse.hu/jaszok-regen-es-ma/