Honnan ered a szokás, hogy megemlékezünk halottainkról egy bizonyos napon?
November 2.( de ha vasárnapra esik, akkor november 3.) a halottak napja vagy a lelkek napja .
998 óta tartjuk ezt az ünnepet, mely IGEN-IGEN összefüggött azzal az elképzeléssel, hogy 1000-ben eljön a világvége. Ezért akartak az emberek még közelebb kerülni holtakhoz, bár a halállal való kapcsolat egészen más jellegű volt akkor mint manapság. Az első ezredforduló óta emlékezik az egyház az összes elhunyt hívőjére, a családok pedig a szeretteikre. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik.
Ekkor kezdődnek azok a "tiltások", amik egészen karácsonyig elő- előkerülnek a keresztény kultúrkörben. A halottak napi tiltásokat azért tartották, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát. Egész héten mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna, meg megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert akkor a férgek ellepnék a házat. Halottak napján Szlavóniában sem végeztek semmilyen földmunkát, mert úgy gondolták, keléses lesz, aki ezt megszegi. A halottak napi esőből megjósolták, ki fog meghalni az esztendőben, na, ezzel riogatták egymást. Különösen varrni tilos, mert minden öltés egy szúrás a halottnak. Ez a tiltás egyébként egész hétre érvényes.
Ekkor viszont mindenhol rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az estefelé gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak. Vannak, akik szerint a lángnál megmelegedhetnek a fázó lelkek. Mások szerint azért kell gyertyát gyújtani, hogy az erre a napra kiszabadult lelkek visszataláljanak nyughelyükre. Voltak viszont olyanok is, kik szerint pont a gyertya lángja vezette ki a lelkeket a sírból.
Az Ipoly menti falvakban aki nem tud temetőbe menni, otthon gyújt gyertyát. Régebben figyelték, kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a hiedelem szerint az hal meg előbb a családban - elég bosszantó szokás lehetett. Van az a szólás is, hogy "Kialudt a gyertyája. "Azt jelenti, meghalt, kialudt élete lángja.
Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régen még máglyát is gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak. Úgy vélték : "Míg a harang szól, a halottak otthon vannak."Jászdózsán miközben a temetőben gyertyát égettek, odahaza is égve hagyták a lámpát, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni.
A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra.
Meg kell vendégelni a koldusokat e napon. A Gyimes-völgyben így mondják: „Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat odaadjuk avval, hogy a hóttaké.” Bukovinában sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, ott elosztogatják. A szegedi tájon üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. Csallóközben is pont ezt tették, de azért, nehogy a halottak hazalátogassanak.
Gyújtsunk mi is gyertyát szeretteinkre emlékezve ezen a napon!
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://www.ordogszeker.hu/Hir/241
http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/172.html#174
http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/172.html