A fagyöngy amolyan néhány perces sztár nálunk minden évben: karácsony előtt sokan gyűjtik, és ezzel is ékesítik az otthonukat.

Reményik Sándor: Fagyöngyök

Ha könny a gyöngy:

A fagyöngyök az erdı könnyei,

Parányi könnyek, mozdulatlanok,

Fák sudarára fagyott sóhajok,

Az erdő könnybefagyott bánata,

Élősködik, mint minden bánat,

Amely az élet üterére támad

És lassan, észrevétlen

Felszürcsöli vérét a büszke fáknak.

Mi ez a növény?

Karl von Tubeuf megállapítása nemcsak stílusos, de igaz is: „Ezen a növényen semmi se normális!”  A fagyöngynek igen sok  különc tulajdonsága van!

A régi magyar füvészkönyvekben megtalálható népi elnevezései: gyöngybuckó, enyvbogyó, gyöngyös madárlép.  Angol neve , a „mistletoe" nem  valami romantikus.  Régen úgy vélték, hogy a ott veti meg a gyökerét, ahol a madarak az ürüléküket hagyják. A „mistal" szó jelentése „trágya",  a „tan" meg „faágat" jelent. Ebből következik, hogy  az angol „mistletoe" elnevezés  ilyesmit jelent „trágya a faágon". És még van kedvük ilyen nevű növény  alatt puszilkodni?

Németül  bábaseprő, boszorkányláb a neve. Ezek  arra utalnak, hogy a fagyöngy ősrégi gyógynövénye és varázsfüve az emberiségnek. Titokzatosság lengi körül. Az „ életmódja" okán.  Bár a   fagyöngy  szinte bármely fán képes megtelepedni, vannak „ kedvencei” : főként az olyan a puha szövetű fákat  kedveli, mint a fűz, nyár, hárs, akác, juhar  vagy a kőris,.

A tölgyfákat  a fagyöngy  nem  élősködik; ezeken a sárga bogyójú fakín telepszik meg.

A fagyöngy a puha szövetű fák félparazitái közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a szükséges  vizet és ásványi elemeket veszi fel az anyanövényből. Egész évben zöldellő sötétzöld, vagy szürkészöld leveleivel saját fotoszintézist folytat.

Egyik furcsasága, hogy a levelei és hajtásai  tavasszal nap mint nap másképpen helyezkednek el. Július elején aztán  a levelek megtalálják az állandó helyüket. Ettől kezdve a hajtásrendszerük szabályos gömb alakot vesz fel. Ez a gömb  a lombos fákon alig észrevehető, de lombhullás után  igen szembetűnő.

Terjesztésében a madarak szerepe elengedhetetlen. Az érett bogyókban egy-két zöld színű, mag érik meg. Ahhoz, hogy a magvak kicsírázzanak fontos, hogy a madarak elfogyasszák a bogyókat . A csőrüket  az „ étkezés” végeztével a faághoz dörzsölik,. Így tudnak  megszabadulni, ragacsos maradéktól-  ezzel odaragasztják a magot a fa ágához, ahol az lehetőséget kap az életre.

 A fagyöngy virágai tél végén  nyílnak. A fehér bogyók nyáron fejlődnek ki és a következő télre, pont decemberre érnek meg. A fagyöngy magas proteintartalmú bogyója és levele állatok értékes tápláléka. Sok madárfaj táplálkozik fagyönggyel és használja a fészke elkészítésére is. Bizonyos pillangók  a fagyöngyre rakják petéiket , majd azok a nektárjából táplálkoznak . A fagyöngy a méhek nektárforrása is .

Évszázadok óta figyelem övezi életmódját, gyógyító és mágikusnak tartott hatásait. Mivel a fehér fagyöngy az ég és a föld között terem,  ősidők óta különleges tulajdonságokkal ruházták fel.

 Manapság több fagyöngyöt láthatunk a téli időszakban mint valaha. Miért van ez így?

 A fagyöngy gyors terjedésének oka, hogy a levegő szennyezettsége  miatt legyengült fák  könnyebben a fagyöngy gazdanövényeivé mint az egészséges, erős növények. Úgyhogy erről is mi, emberek tehetünk.

Íme néhány legenda a fagyöngyről :

A görög mitológiában Hermész  Hádész kapuját fagyöngy ágával nyitotta meg.

A druidák rituáléik során arany sarlóval vágták le a fagyöngyöt, a bogyók húsát varázslásra használták.  Óvatosan kellet báni a nedűvel, mert a földre csöppent fagyöngy leve elveszítette varázserejét.

Az északi mitológiában Hader, a tél istene fagyöngyvesszővel ölte meg Baldurt, a napistent. Amikor ez Frigga istennőnek, a házasság és az anyaság őrzőjének tudomására jutott, könnyeket hullatott. Ezek a könnycseppek a fagyöngy fehér bogyóivá. Az mindenkit megcsókolt, aki a fagyöngy  alatt elhaladt. Ebből származik a szokás, hogy a jegyespár az első csókot (!) egy, a mennyezetre vagy a lámpára függesztett fagyöngy csokor alatt válthatta. Azóta meg ha karácsonykor betévedünk egy kis fagyöngy ágacska alá, a legközelebb álló személy megcsókolhat minket. Ha akar...

 A  fagyöngy ősi népi gyógyszer.  Bizony, már a régi görögök is nagy becsben tartották. Hippokrates   melegen ajánlotta bizonyos nyavalyák ellen a főzetét. A középkorban epilepszia gyógyszereként használták. Sebastian Kneipp, a vízkúra atyja, nagyra becsülte a fagyöngy gyógyhatását is. Vérzéscsillapítóként, görcsoldónak és magas vérnyomás ellen javallotta a használatát. A  múlt században egész Európában alkalmazták a legkülönbözőbb betegségek ellen.Manapság a gyógyszeripar is kihasználja a fagyöngy tulajdonságait. Ízületi betegségeknél, az immunrendszer erősítésére, a teljesítő képesség fokozására, fájdalomcsillapítóként, étvágygerjesztőként egyaránt használják. A kozmetika is felhasználja.  Kivonatai olyan készítményekben találhatók meg, melyek az érzékeny bőr nyugtatását szolgálják. Ezek a készítmények fertőtlenítik is a bőrt, közben csökkentik a gyulladás veszélyét.  Zsíros bőrre, korpás hajra is hatásosan alkalmazható.  Korpásodás elleni samponokban is megtalálható.

Fagyöngy tea?

Bizonyos források szerint a fagyöngy teája sok bajra jó, de ezt én sosem próbáltam. Főleg, mert más források szerint mérgező. Ezért, a saját tapasztalat teljes hiányában inkább nem is ismertetem. Tény, patikában is kapható fagyöngy csepp, akkor már legyen az…

Addig meg puszilkodjunk alatta.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.astronet.hu/test-es-lelek/gyogynovenyek/az-erdo-konnye-a-fagyongy-40255

http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_fagy%C3%B6ngy

http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/december/eloskodik-es-gyogyit-a-magikus-fagyongy.html