Kicsoda volt Páduai Szent Antal?

 Ferences rendi szerzetes, teológus, a katolikus egyház egyik legnépszerűbb szentje ezen a napon halt meg.Templomainkban elmaradhatatlan a szobra, mely szelíd ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. A hívő katolikusnak ha gondja-baja van,  hozzá fordul., előtte  meg ott a pénzgyűjtő persely, s az összegyűlt összeg a szegények támogatását szolgálja.

Ady Endre vesében így jelenik meg:

 Szent Antal tisztelete
(részlet)
Mikor tudom, hogy
Vagyok az, aki voltam
S mikor az Ember
Jól be- és kibomoltan
Fetreng és őrjöng,
Száguld és szenved,
Hadd imádjam meg,
Én, a kálvinista,
A páduai Antalt,
A szentet.

Szent Antal alakját sokféle történet fonta körül: a gyermek Jézust a karján hordozta meg a tengeri halaknak prédikált. Egyik legendája szerint egy zsidó embert meg akart győzni arról, hogy Krisztus valóban jelen van az oltáriszentségben. Ezért annak szamarát a kehely és az ostya elé vezette. Az állat  erre letérdepelt. Így lett a szamár Szent Antal jelvénye.

Szent Antalnak akkor is jár az adomány, ha egy vizsgán éppen átcsúszik az ember, vagy bármiben hajszál választotta csak el a sikertelenségtől.A Remete Szent Antalhoz (január 17.) fűződő néphagyományokat sok helyen átruházták Páduai Szent Antalra. Ezért aztán igen sok állattartással kapcsolatos hiedelem és szokás kapcsolódott ehhez a naphoz.  Nem fogták be a jószágot, de láncon hajtották át, miközben a gazda azt mondta: "Legyetek erősek mint a vas, tartsatok össze, mint a lánc, Páduai Szent Antal őrizzen meg a vad­állatoktól!"  Ő a háziállatok patrónusa, az egyház legfőbb "alamizsnás" mestere.

Szent Antal és a szerelem:

Szent Antal napja férjjósló, szerelemvarázsló nap is.  Állítólag eredményes, ha e napon  szigorúan böjtölnek a lányok,azaz csak kenyér és víz az egész napi  eledelük és italuk.  Ezt titokban egyedül és teljes titokban kell megtartani.  Éjfélkor aztán a böjtölő lányok felállítják a tükröt az ágy mellé. Pontban éjfélkor a lány keresztben átlépi az ágyat, közben gyertyát gyújt, és e szavakat mondja:

„Szent Antal, kérlek,
Mutasd meg nékem
A jövendőbelimet.”

Akkor, ha belenéz a tükörbe, meglátja a jövendőbelijét.

Mások szerint  ha a lány férjhez akar menni, mást kell tennie. Éjjel ki kell mennie a kertbe, meg kell fognia az egyik fát, és  ezt kell mondania:

„Én rázom a fát.
Fa rázza a fődet,
Főd rázza a vizet,
Víz hozza az én
Jövendőbelimet.”

Micsoda Szent Antal tüze?

Közel sem olyan romantikus dolog, mint a szerelmi varázslatok.

A  középkorban a fertőzött  gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag járványszerű  ( hiszen sokan ették ugyanakkor ugyanazt a lisztet) mérgezés fordult elő. E baj  tünetei igen hasonlítottak az orbáncéhoz, tehát egy betegségnek vélték a kettőt.  Így a tisztátalan gabona miatt kialakult fertőzést is orbáncként gyógyították a rendelkezésükre álló eszközökkel.
Az orbáncot s a fertőzést is Szent Antal tüzének nevezték.

Hogyan, mivel  gyógyították?

Azzal, amivel tudták: ráolvasásokkal, imádságokkal próbálták a betegséget  kúrálni.

A bukovinai székelyeknél  ezzel a szöveggel kúrálták a betegséget:

Elindult Szent Antal hét fiával, hét lányával, hetvenhétféle unokájával
Tüzes orbáncos dagadott sebeivel,
Fene farkasaival, vad oroszlánjaival,

Jusztinának gyenge szüvit elszomorítom, piros vérit ott megiszom.
Térj meg Szent Antal,
Kérlek Jézus Krisztus keserves kínszenvedéseire, Öt méljséges sebeire,
Ereggy el az erdőkre.

Ott a vad oroszlányoknak gyenge szüviket szoricsd el, piros vérüket ott idd meg!
Térj meg Szent Antal, vagy akármiféle eredet vagy!

Mikor a Krisztus a földön járt,
Hegyek nőttek,
Kövek töttek,
Krisztus mennybemenetele után mindenek megtértek, Térj meg te is, akármiféle eredet vagy!

Az Úr jézus Krisztusnak gyékény ágya, kőpárnája

Sütelen kása, fűtelen pogácsa,
Ez a Krisztus Urunk vacsorája,
Kérlek erre a keserves kínszenvedésekre,

Térj meg, akármiféle eredet vagy!
dönts Édes Jézusom, nem az én akaratom szerint,Miképpen mennyben, úgy legyen a földön
Ha te akarod, mutasd meg a te irgalmasságodat,
Ne nézd bűneinket, sok ellened való cselekedeteinket, Édes Jézusom!

Hittek abban, hogy az orbáncos beteg baja enyhül, ha három Antal nevű  férfiú megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt. A pipát  sem volt mindegy hogyan gyújtják meg: tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással

Melyik Szent Antal?

A  januári Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmeket és szokásokat idővel  Páduai Szent Antalhoz kezdték  kapcsolni azokat. A Szent Antalhoz kapcsolódó  gyógyító praktikák rendre (valamely/ bármely) Szent Antal napjához kötődtek.

Ezek a napok január 17. :Remete Szent Antal napja

június13. :Páduai Szent Antal napja

Gyógyító praktikákra alkalmasnak vélték  az összes keddet és pénteket!

Miért?

Azért, mert ezek Szent Antal ( meg nem mondom, hogy melyik!) napjai.

Ráadásul egy mese Szent Antalról ( is):

Szent Antal szerencséje

No, vót két szomszéd. Hét bizony azok sokat veszekedtek. Összevesztek a kerten. Mer aki utóbb szántott, az mindig elszántott a másikébúl. Még ha csak egy fél lépésnyire is a határkövet egyik erre, a másik arra lökte. Hát ugye ez nem illős dolog vót. Sokat veszekedtek, a végén bíróságra került a dolog. No, hát egyik ember az fogadott ügyvédet. A másik meg úgy gondolta: nem fogad ő ügyvédet, elmegy, Szent Antalnak is kell a pénz, Szent Antalhó elmegy imádkozni. Hát ugy is vót. elment a templomba: egy pénzt Szent Antalnak, annak annyit adok, amennyit akarok, de az ügyvédnek, annak ugye sok köll.

Hát ugye a bíróságon lement a per, az ment jó sokáig, egyszer végeztek a perrel. Hát akinek ügyvédje vót, az nyerte meg a pert. Gyünnek haza ezek. Bemennek ugye az emberek a kocsmába - gyüttek haza. No, kérdezik:

- No, mi újság van, ki nyerte meg a pert?

Hát mondják ugye ott többen, hát hogy az, akinek ügyvédje vót. Az oszt nagyon elkeseredett, akinek Szent Antal vót az ügyvédje. Aszongyák a kocsmában:

- Hát én hajnalba, hajnali harangszókor fölkelek, de én agyonütöm Szent Antalt! Hát ennyire bolonddá tett, hát hiába vittem neki a pénzt!

De hát a harangozó meg ott vót a kocsmába. Az meg hajnalba az vót az első, addig nem kondította meg a harangot, míg el nem gyugta a Szent Antal szobrát. Vót egy kicsike neki, azt odatette a helyire. A nagy Szent Antalt meg elgyugta, mert nagyon sajnálta, mert ténleg, aszongya: méges ez az ember, átka van, még összetöri a szobrot! Hát utána harangozott osztán.

Mikor megkondul a harang, mán ténleg ott van az ember! Megy, ahol Szent Antal szokott lenni: hát csak egy kicsike kis szobrocskát lát otten.

- Drága jó Szentanyám, Antal, hol van az apád? Köszönd az Istennek, hogy elbújt, elment, mert másképp agyonüttem vóna! Téged nem bántalak, mert hát nem neked hoztam a pénzt. Te még kicsike vagy.

Hát így járt.

Magyar Zoltán
A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó
Budapest - 2004

 Tánczos Erzsébet írása

A mese  innen: Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó - Balassi Kiadó Budapest - 2004

Forrás:Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika:Jeles napok, ünnepi szokások Mezőgazda Kiadó

http://www.mikulasbirodalom.hu/mese/nep/szentantalszerencseje.htm

http://katolikusszemmel.wordpress.com/2012/10/12/remete-szent-antal-az-ember-haromfele-meghivasarol/

 A mese forrása: Nagy Zoltán - Pórul járt szerelmesek

http://ikonszolgalat.hu/gallery/Szentek/37

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:StAnthony.jpg&filetimestamp=20090606161444

Pusztina Moldvában fekszik. Nincs közel az anyaországhoz, mégis, szerencsére, egyre többen keresik fel ezt a hagyományaival élő csángómagyar falut. Pusztinát 2070-en lakják, ebből 2055 fő csángó, s ők mind beszélnek magyarul, ami igen jó nyelvi állapotot jelez.

Pusztina a Szent István templommal.

Ide látogatott csoportunk a Csillagösvény Utazási Iroda http://www.csillagosveny.utazas.hu szervezésében. Első utunk a Magyar Házba vezetett, ahol már a tornácon vártak bennünket a híres-neves hagyományőrző csoport tagjai. 

A csoport vezetője Nyisztor Ilona népdalénekes, pedagógus és művelődésszervező, akit a csángó zenei kultúra leghitelesebb követeként tartanak számon.

Nyisztor Ilona  (MTI fotó)

Több kitüntetés birtokosa, amelyek közül a legjelentősebb a Csángó Kultúráért díj és a Magyar Örökség díj. Ilona Pusztinában született, ott kezdte el gyűjteni a népdalokat előbb az édesanyjától, aki a magyar folklór talán legnagyobb tudású adatközlője, aztán a falubeli öregektől, majd a távolabbi falvakból is. Táncok gyűjtésébe is fogott, közben maga is énekelt és énekelt. Arra a kérdésre, hogy mióta énekel csángómagyar énekeket Ilona elmondta, hogy kisgyermek kora óta, de akkor még csak a román énekekkel lehetett versenyeken részt venni, iskolai ünnepélyeken fellépni.” A '90-es évektől kezdve a magyar anyanyelvi oktatáson keresztül „tanítja vissza" a gyerekeknek a csángómagyar énekeket, dalokat, táncokat, s járnak fellépni.

Generációk énekelnek és táncolnak együtt.

Nyisztor Ilonának mára öt CD lemeze jelent meg. Elhivatott pedagógusként sokat tesz azért, hogy megismertesse a gyermekekkel a magyar örökségüket, a csángó táncokat, énekeket és népmeséket. Heti rendszerességgel néptáncokat és népdalokat tanít a Magyar Házban a pusztinai hagyományőrzők csoportjainak: gyerekeknek, fiataloknak és időseknek egyaránt. Az általa irányított folklórcsoportok számos hazai és külföldi fesztiválon, népdalversenyen, vettek már részt, ahol tanítványait díjakban és más elismerésekben részesítették. S nem csak velük ismerteti meg a csángómagyar örökséget, hanem velünk, anyaországbeliekkel is.

 A hagyományőrző csoport szívmelengető, hiteles szép műsora könnyeket csalt a nézők szemébe. Ilona azt mondta, a mi elfogódottságunk is hozzájárult ahhoz, hogy a program feledhetetlenül jól sikerült. Öröm volt látni, hogy a csoportban kisgyermekek és meglett asszonyok együtt énekeltek, táncoltak, láthatóan nemcsak a mi, hanem saját örömükre is. Ilonától megtudhattuk, hogy egyre több a csoportban a fiatal, s mára már a fiatalemberek is szép számban vannak jelen. Bemutatta a jövő egyik énekesét, Száras Marikát.

Száras Marika énekel.

A kicsi leány nem hagyta magát elbizonytalanítani a nagyszámú érdeklődőtől, csillogó szép hangján szólaltatta meg a csángó dalokat. Az asszonyok és a fiatalok közül is többüket láthattuk már Magyarországon is, például Budapesten a Csángó Bálon. Ezért ismerősként köszönthettük Kaszap Johannát és Pusztiánu Valeriát. Ők ősztől középiskolába mennek, reményeik szerint együtt maradnak, s az éneklést is folytatják. Csillogó szemmel mondják, milyen jó Nyisztor  Ilonától éneket tanulni. Talán ez a kiváló tanár-diák kapcsolat a pusztinai énekesen sikerének egyik titka, hiszen a kis faluból már igen sokan eljutottak például a „Hajnal akar lenni” Kárpát-medencei népdalvetélkedő döntőjéig – ezt 1994-ben Nyisztor Ilona nyerte meg-, s a Fölszállott a páva! tehetségkutató versenyen is szurkolhattunk a pusztinaiaknak.

Kérdésemre Nyisztor Ilona elmondta, hogy a gyermekek között mára kialakult egyfajta egészséges versengés, hogy ki tud szebben énekelni. Arra a kérdésre, hogy mitől lesz valakiből jó énekes tömören ezt válaszolta:10% talentum és 90% munka kell az eredményhez, meg hogy a szívét is odategye az ember. A legkitűnőbb tanítványok: Coarda Dária, Catana Alina, Száros Marika, Mátyás Karina, László Anna-Maria  az alsósok közül. Catana Eduárd, Tamás Karina, László Krisztina, Pusztiánu Valeria, Caszápu Ioana, Kaszap Johanna  a felső tagozatosok kiválóságai.  

  Kaszap Johanna  dalol: Pusztinai nagy hegy alatt...

A hagyományőrző műsort a Magyar Házban tekinthette meg csoportunk, ahol meg is vendégeltek bennünket olyan ízletes helyi fogásokkal mint a savanyú leves meg a csángó galuska. Volt idő arra is, hogy bejárjuk az épületet, ahol délutánonként magyart tanulhatnak az érdeklődő gyerekek. Pusztinában a 102 gyermekből 86 él a magyar tanulás lehetőségével. 2002-ben sikerült bevezetni az iskolákba a magyar anyanyelv oktatását. Ez heti 3-4 órát jelent. 12 éve van lehetőség tanórán kívül magyart tanulni, ezeket az órákat a Magyar Házban tartják.

E sorok írója nem tudta feledni, hogy tanár: kérésemre megmutatták a gyerekek a magyar tankönyveiket, s megnézhettem a tantermül szolgáló otthonos, világos helységet is.  Közben mellékesen kiderült, hogy műsorukban dorombnak is szerepe lett volna, de az összes elromlott mostanra, s ilyen váratlan kiadást nem tudnak kigazdálkodni.  Elkél a segítség Pusztinában!

Tanterem a Magyar Házban.

A 2006-ban elkészült és rendeltetésének átadott pusztinai Magyar Ház programjainak vezetésével Nyisztor Ilonát bízták meg, s a hely igazi közösségi tér lett. A nyári Pusztinai Zenetáborban Kobzos Kiss Tamás évek óta tanítja a gyerekeket kobzon játszani, a Gulyás család és kedves ismerősük nyaranként egy héten át kézműves programokat tart a gyermekeknek. A házban meg is szállhatnak az érdeklődők, bár a pusztinai  családok is örömmel látják a vendégeket. Pusztina ideális célpont annak, aki falusi környezetben szeretné eltölteni szabadidejét, és el szeretne mélyedni a csángómagyar kultúrában. Az a szó, hogy turista Moldvában ismeretlen, a vándor ősi tiszteletén alapuló megbecsüléssel fogadják az érkezőt: vendégként, aki kedvére részt vehet a falu életében, belekóstolhat a hagyományos mesterségek világába. Sőt, ki is próbálhatja a csángó szőnyegek és terítők elkészítését! A moldvai zene és tánc sajátos világa pedig rabul ejti az embert. A faluból túrákat lehet tenni a környező erdőkbe, tisztásokra. Látnivaló Frumósza, a Szalánc-fürdői borvizes üdülőhely, az aknavásári sóbánya meg a békási duzzasztó gát, amely az ország legnagyobb duzzasztott tava.  Turisztikai célpont lehet Borszék is, ahonnan érdemes elmenni a Maros völgyébe, Maroshévízre, a Békás-szorosba, a Gyilkos-tóhoz, illetve a világörökség részét képező moldvai kolostorokba.

 A Szent István templom.

Csoportunk pusztinai tartózkodásának egyik csúcspontja a Szent István király tiszteletére épített templom meglátogatása volt. Mint a többi Szent István után elnevezett moldvai katolikus templomot, az egyház a pusztinait is át akarta nevezni, de a falu ezt nem hagyta. Így a pusztinai templom oltárképén ma is Szent István király látható magyar öltözetben, amint a magyar koronát Mária felé nyújtva országát Boldogasszony oltalmába helyezi.

A hatályos román törvény értelmében a moldvai templomokban magyar nyelvű misére még mindig nem kerülhet sor. Magyar ének azért ma már engedélyezett, így a legkeletibb Szent István templomban Nyisztor Ilona és tanítványai előadásában hallhattuk többet között az Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél!, a Boldogasszony anyánk …  kezdetű énekeket és a Csángó himnuszt is - örök élmény marad minden jelenlevő számára!

 Úgy kezdtem ezt az írást, hogy Pusztinába kéne menni. Most pontosítom: s aztán vissza kell térni, mert az ember a szívét hagyja ott!

Tánczos Erzsébet írása

Június 11. Barnabás napja a júniusi időjós napok közé tartozik, emellett  szénakaszálásra megfelelő nap ( mese nincs, kaszálni kell...)

 

A képen kakukkfű látható.

KI VOLT SZENT BARNABÁS?

E sorok írójának van egy Barnabás nevű fia, úgyhogy nézzük ezt a " szimpatikus szentet" , hogy ki volt:

 Tánczos Erzsébet írása

Weöres Sándor:
A HÁRSFA MIND VIRÁGZIK

A hársfa mind virágzik,
a csíz mind énekel,
a lomb sugárban ázik,
csak szíved alszik el.

Nyílnak feléd a lányok,
mint ékszer-ládikók -
nem is figyelsz utánok,
kedved beszőtte pók.

Már csak hitet szeretnél,
szolgálnád Ég-Urát,
minden hiút levetnél,
viselnél szőrcsuhát.

A hársfa mind virágzik,
a csíz mind énekel,
a lomb sugárban ázik,
csak szíved alszik el.

 MÉG EGY VERS, NEM BÍROK MAGAMMAL. AKINEK SOK A RÍM, AZ GÖRDÜLJÖN LEJJEBB, BÁR KÁR LENNE KIHAGYNI:

VOGELWIEDE: A HÁRSFA ÁGAK CSENDES ÁRNYÉKÁBAN 

A hársfa ágak

csendes árnyán,

ahol kettönknek ágya volt,

ott láthatjátok

a gyeppárnán,

hogy fű és virág meghajolt.

Fölöttünk az ág bogán,

ejhajahujj!

dalolt ám a csalogány!
Vígan futottam,

ki a rétre,

és kedvesem már várt reám

oly izgatottan

jött elémbe!-

Mily boldogság volt Máriám!

Hogy megcsókolt-e? Meg bíz ám!

Ejhajahujj!

Most is pirul belé a szám.
S tréfás-kacagva

hamar ágyat

vetett szép pázsitos helyen

Nevethet rajta

S titkon vágyat

érezhet, aki arra jön,

mert jól láthatja a nyomot,

ejahajhujj!

amit a fejem nyomot.
Ha tudná más azt,

hogy mi jártunk

ott! Ó hogy szégyelném magam!

Nem sejti más azt,

mit csináltunk,

csak ő maga, meg én magam,

meg egy kismadár a fán.

Ejhajahujj!

az nem árul el tán.

A hársfajok bemutatása

A hársfajok jellemzője  a terebélyes, tojásdad korona, s a magas növés. Leveleik aszimmetrikusak, szíves váll, fűrészes levélszél jellemzi őket. Viráguk érdekessége a tengelyhez nőtt murvalevél.

A kislevelű hárs, és a hozzá kötődő szimbólumok az antik kultúra, a közép-európai germán és szláv népek, és a magyarság kultúrtörténetének részét képezik. A 15. században a hársfát díszítő értékéért ültették. Száz év múlva keletkezett okleveleink már emlegetik hárskötelet, a hárshéjból font széket, nyoszolyát. A hársfát ma leginkább gyógyhatása révén ismerjük.

Júniustól  bódítanak friss illatukkal a hársfák. Fontos, hogy ha magunk is akarunk a virágokból gyűjteni, megismerjük, melyikről gyűjthetünk és melyikről nem. 

 Gyógynövényként több hársfaj virágát is gyűjthetjük: ezek a kislevelű hárs

, a közönséges hárs

és a nagylevelű hárs.

Az ezüst hárs  (más néven magyarhárs) virágját ne gyűjtsük, mert azok  allergiát válthatnak ki. Gyógyászati célra nem alkalmas.

 Honnan ismerjük fel, hogy melyik melyik?

Ha az ezüsthársat biztosan felismerjük – hogy azt csak illatoljuk – az már fél siker. Az ezüst hárs leveleit, csillagszőrök borítják, amitől a levél fonákja ezüstösen fénylik.

Hogyan gyűjtsük a hársvirágot?

 Napos időben fogjunk neki! Szedésre akkor alkalmas, amikor a virágok java kinyílt, a többi  meg éppen feslik. A gyűjtés idejének megválasztása nagyon fontos, mert sem a még zárt bimbó, sem a túlnyílott virág nem jó alapanyagnak. A szedéskor teljesen kinyílt virág száradáskor széthullik, azért sem használható. Elvirágzott, földre lehullott részek se kerüljenek az alapanyagba.

Ekkor csak az ágvégeket szabad levágni, és később leszedni a virágzatot. IGEN FONTOS AZ ÖNMÉRSÉKLET! A fákra vigyázzunk, kárt semmiképpen se tegyünk benne!

A hársfának a virágját használjuk a murvalevéllel együtt.

Szárítás előtt a nem odavaló részeket  válogassuk ki, majd szétterítve, huzatos, árnyékos helyen, gyakori forgatással szárítsuk meg. Csak a teljesen száraz virágot tegyük el. Kartondobozba, textilzsákba vagy üvegbe tehetjük; a fém tárolóedényeket kerüljük.

 Mi mindenre jó a hársfavirág?

Először is  NAGYON FINOM  a teája – ez már magában elég lenne nekem, de ennél még sokkal többet tud!

Meghűléses betegségekre, köhögéscsillapításra kiválóan alkalmas. Enyhíti a hörghurutos panaszokat, köptető, nyákoldó hatású. Nyálkaanyagai serkentik az immunrendszer működését.

A hársfavirág teája hatásos izzasztószer meghűléses megbetegedések esetén.

Enyhíti a hörghurutos panaszokat, köptető, nyákoldó hatású. Nyálkaanyagai serkentik az immunrendszer működését.

A népi gyógyászat szerint jó idegerősítő és vértisztító hatású.

Meghűléses betegségeknél izzasztó, lázcsillapító és köptető hatását használják ki.

Vizelethajtó és gyomorerősítő teakeverékekben is fontos összetevő.

A hársfavirágból készült méz az egyik legértékesebb ( és legfinomabb) mézfajta,  mely izzasztó, köhögéscsillapító és nyugtató hatású.

 Jó hír, hogy  virágok főzetét a fürdővízbe öntve bőrápolóként használhatjuk akkor is, ha nem vagyunk idegesek! Hajöblítésnél simává és hársvirág illatúvá varázsolja a hajat.

A népi gyógyászat szerint jó idegerősítő és vértisztító hatású. Maria Treben gyermekek nyugtalan alvása esetére ezt javasolja: Ha a gyermek nyugtalanul alszik, alvás közben hányja –veti magát, hatékony és gyors segítség a hársvirág -fürdő,. Ehhez egy nagyobb lavórba hársfavirágot teszünk és éjszakára hideg vízbe áztatjuk. Másnap meglangyosítjuk (le is szűrjük), és az belezúdítjuk a fürdővízbe. Illatos, boldogító, nyugtató fürdő nem csupán kicsinyeknek. A javasolt  fürdési idő 20 perc.  Ezt a fürdőt felmelegítve még kétszer lehet használni.

A hárstea hatásai:
Nagyon finom tea, semmilyen mellékhatása nem ismert.

Hogyan használjuk?

A hársfa tea előkészítése: 
A leszedett hársvirágot szárítsuk meg, majd tegyük zárt dobozba, vagy papír zacskóba szellős, száraz helyre. A hársvirágból gyógyteát készítünk, mely nagyon finom, üdítő ital.  

 Elkészítése: 2 teáskanálnyi szárított hársfavirágot forrázzunk le 2 dl forró vízzel. A forrázatot 10 percig hagyjuk állni. 10 perc elteltével szűrjük le. Az így nyert főzet kiváló gyógyszer nátha, reuma, köszvény esetén gyógyír.
Ha a hársfa virágához kamillát és borsmentát is keverünk, izzasztó teát kapunk.

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Köszönöm.

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.edenkert.hu/konyhakert/gyogynovenyek/harsfa-virag-gyujtes/2042/

http://www.fuszerkert.hu/cikk/harsfavirag-gyujtese/

http://kertpont.hu/index.php?menu=cikk&CId=1092

http://www.nemcsaktuja.hu/2011/06/06/hars/

https://www.google.hu/search?q=ez%C3%BCst+h%C3%A1rs+wikip%C3%A9dia&client=firefox-a&hs=eRQ&rls=org.mozilla:hu:official&channel=sb&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=ixd6U9KDGufpygO2uoD4Bw&ved=0CAgQ_AUoAQ&biw=1280&bih=862#channel=sb&q=ez%C3%BCst+h%C3%A1rs+vir%C3%A1gz%C3%A1sa&rls=org.mozilla:hu:official&tbm=isch&facrc=_&imgdii=_&imgrc=HBrNp7w5Q_YvcM%253A%3B1gdYWhbrDmGX1M%3Bhttp%253A%252F%252F4.bp.blogspot.com%252F-5bADLcSuP_c%252FUbLBphJlozI%252FAAAAAAAALKg%252FA4b9Wbae9Dk%252Fs1600%252Fez%2525C3%2525BCst%252Bh%2525C3%2525A1rs.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Femf-kryon.blogspot.com%252F2013%252F06%252Fharsvirag.html%3B426%3B400

Június 10. Szent Margit ünnepe, de hogy melyik szenté, az az írásból ki fog derülni.

Margit  napja- mint Medárd -időjósló nap is, negyvenes nap ( a 40 igen nagy jelentőségű a bibliában), azaz ha esik az eső, negyven napig fog esni.

Tekintve, hogy Medárd és Margit szinte szomszéd a naptárban, ez el is fogadható.) „Margit felhőtől fél, égi háborút vél.” - Tartja a rigmus.

Általában mindenütt azt tartják, hogy ez a nap a len és a káposzta vetésének ideje.

Szegény Margitot rossz hírbe hozták a retekkel!

Antiókhiai Szent Margit tizenöt éves volt, amikor mártírhalált halt. A naptári helye miatt van kapcsolata a  a retek növénnyel - bizony, szó sincs esetében a higiénia hiányáról. Retkes Margit néven  azért emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon, de ekkor van a káposzta-, a lenvetés ideje is.

Mint sok más vértanú halálát, az ifjú Margitét is a vakbuzgó apja idézte elő: miután képtelen volt gyermekét  kereszténnyé lett leányát pogány hitére visszatéríteni, ugyanis  maga jelentette fel a hatóságoknál. A börtönbe vetett Margit legyőzte a sárkányalakban megjelenő kísértőt, de hóhéraival szemben védtelen. Változatos kínzások után végül lefejezték.

Margit a magyar Árpád-kor kivételesen tisztelt szentje, aki a „Királyság Patrónája” címet viselte. Kultusza akkor lendült fel igazán, amikor II. Endre szentföldi keresztes hadjáratáról hazahozta koponyaereklyéjét. Hazai kultuszának része lehetett abban, hogy IV. Béla Margitnak nevezte el a tatárjárás borzalmaitól való szabadulásáért cserébe Istennek ajánlott leányát. Az Árpád-házi királyleány domonkos apáca, majd maga is az egyház szentje lett. Egyesek szerint az Árpádok vére buzgott Skóciai Szent Margitban is. Ő is példaképül szolgálhatott Árpád-házi Szent Margitnak.

Miért legyes Margit?

A néphagyományban még legyes Margitnak  is hívják - ez sem valami hízelgő.

Ezen a napon nem szabad kinyitni az abla­kot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. A hiedelem szerint "Margit asszonya le­gyek királynője és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel". Úgy védekeztek ellene, hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szétszórták a házban -gondolom, az, aki nem ment a misére. aki meg ment, az takarított otthon...  Tyúkültetésre is  alkalmas ez a nap.

Általában esős napnak tartják.Termésjósló nap Retkes Margit napja:  ha esik az eső ezen a napon, akkor rossz lesz a dió- és a mogyorótermés.

Tánczos Erzsébet írása
 

 Forrás:

http://www.katolikus.hu/szentek/1116.html

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/antiochiai_szent_margit

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sk%C3%B3ciai_Szent_Margit

"Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza!"

 Medárd napja a hónap legismertebb időjárásjósló napja.

Medárd püspök napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyelések eredményei. A szent különben az időjárás, a gabona aratásának és a szüreti munkának is a védőszentje. Hozzá fordulnak még fogfájás esetén, gyermekáldásért, mentális betegségben szenvedők, parasztok(?),rabok, fogságba vetettek, sörfőzők, a szőlősgazdák.
Ha  Medárdkor esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás.  Fordítva is igaz: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik.

A legutolsó fagyos napként tartották számon június nyolcadikát, Medárdot pedig az utolsó fagyosszentként  félték. Minderről a következő kis rigmussal emlékeztek meg: "Medárd előtt ne várj nyárt, utána dér nem tesz kárt." Jelnek tekintették, ha sok béka jött elő, ha a tyúkok a porban fürödtek, vagy ha a vakond magasan túrt.

A Medárd-napi esőzések tudományos magyarázata is van:

Ezt  pedig nyári monszun jelenségnek hívják. (Monszunnak azokat a hatalmas méretű esőzésekre szokták hívni, amelyek Dél- és Délkelet-Ázsiában jelentkeznek nyáridőben, amikor a tikkasztó meleget hatalmas zivatar kíséretében hosszan tartó esőzés váltja fel.)

Ez a jelenség Európában is előfordul,  szerencsére sokkal enyhébb formában. A kontinens belső területei felmelegednek, a felemelkedő meleg légtömegek helyébe az Atlanti-óceán felől hűvös, páradús levegő  áramlik. Emiatt a  koranyári időjárást nyugati irányból érkező, gyakran igen heves, dörgő-villámló hidegfront érkezése jellemzi. A front mögött óceáni légtömegek érkeznek. Ezért június hazánk legcsapadékosabb hónapja.

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=10017

http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-medard-puespoek

http://hu.wikipedia.org/wiki/Med%C3%A1rd

http://www.delmagyar.hu/blog/tudosblog/honnan_ered_a_medard_legenda_es_honnan_van_a_negyven_nap/56/1776/

http://en.wikipedia.org/wiki/Swithun

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pev=2007&pho=06&pnap=8&n=mami7090

http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090608/aszaly_szarazsag_vis_maior_graf_jozsef

- Valami baj van, mert ezek a madarak nem csiripelnek!- mondta izgatottan egy kisgyermek Parcz Anna nemezmadarai láttán. Valóban, éppen csak nem szólalnak meg, máskülönben bámulatosan élethűek az ifjú művész nemezből alkotott madarai.

-Mikor alakult a Kolompos zenekar, és kiknek szólt akkor a zenéje? Hogyan született egyáltalán a zenekar neve?- kérdezem Nagy Zoltánt, a Kolompos Zenekar vezetőjét.

Óvodai farsang

-1988-ban alakult együttesünk, éltük a táncházmozgalom megalakult fiatal együtteseinek „mindennapos” életét. Táncegyütteseknél muzsikáltunk, adódó táncházakat, gyermektáncházakat tartottunk, tanultuk a muzsikát, kerestük az utunkat. Egy népzenei táborban kaptuk a nevet, ahol a sok citerás mellett mi voltunk az egyetlen vonószenekar. Minden műsorban benne voltunk, megszerettek minket, így a tábor végén megajándékoztak minket kicsi kolompokkal, így lettünk a Kolompos együttes.

-Változtak-e a tagok az elmúlt évek során, vagy ugyanazokat a zenészeket láthatjuk, hallhatjuk? 

-A kezdeti csapatból már csak ketten vagyunk meg, ifj. Tímár Sándor és Nagy Zoltán. Évek során több változás is történt együttesünkben, valaki családi okok miatt, valaki zenei irányultsága miatt vált ki a csapatból. A legnagyobb változást Szántai Levente, táncos mókamester érkezése jelentette abból a szempontból, hogy ekkor alakult ki a pusztán zenekarból az igazi együttes. Így vagyunk immáron tizenkét éve együtt ugyanebben a formában bőgősünk Végh Gáborral és a legfiatalabb tagunkkal, Barna György hegedűssel.

- Benedek Krisztina miként került a Kolomposhoz, hogyan alakult ki ez a munkakapcsolat?

-Mindenképpen meg kell említeni Benedek Krisztina énekes szerepét is. Vele már az alakuló, korai időszakunkban összeismerkedtünk. Ez 1989-1990-es évekre tehető. Az induló óvodai szerepléseink meghatározó egyénisége volt, kedves, gyermekekhez szóló énekhangjával és tánctudásával. Ő akkoriban még más együttesekben is énekelt. Abban az időben a Kolompos nem tudott eltartani egy énekest, hiszen sok egyéb szereplésünk volt gyermek táncegyütteseknél, táncházakban. De a kapcsolatunk megmaradt, bizonyíték erre a sok közös CD és a szerepléseink.Programjainkról a kolompos.hu honlapon olvashatnak, hírlevelünkre is felíratkozhatnak az érdeklődők.

- Miért fordultak a népzenével éppen a kisgyermekek felé? Egyáltalán, mi változott ezzel a repertoárban, az előadás módjában, hiszen ma már összetéveszthetetlen a Kolompos-stílus? Mennyiben más akár ugyanazokat a dalokat gyerekeknek előadni, mint felnőtteknek? Létezik-e külön gyerekeknek szóló kultúra, gyerek zene ?

-A gyermekekhez való érzékünk - egyfajta pedagógiai érzék - már nagyon hamar megmutatkozott. A táncegyütteseknél, ahol muzsikáltunk (Csepp Csepel, Vadvirág, Kincső), nem csak kísérőzenekar szerettünk volna lenni, hanem a kis táncosokkal igyekeztünk olyan kapcsolatot kialakítani, hogy terelgethessük őket egy általunk jónak vélt irányba. Ezt a kezdeti, ösztönös irányt később megerősítették a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán (ma Nyíregyházi Főiskola) folytatott tanulmányaink is. (Tímár S., Nagy Z.)

- Tudatos döntés volt tehát a gyermekek felé fordulás? 

- Nem ezt így nem állíthatjuk. A gyermekműsorok kialakításához, a gyermekeknek való muzsikáláshoz nem „előre megfontoltan” kezdtünk hozzá. A véletlen hozta így. Egy óvodai szereplést vállaltunk el, amiből még egy lett, majd még sok. A második ovis műsor előtt gondolkodtunk el azon, hogy talán nem ugyanazt a műsort kellene adni a gyerekeknek, mint egy hónappal azelőtt. Ezen elgondolkodva indultuk el ezen az úton, így kezdtük lassan-lassan feldolgozni, a gyerekek számára érthető formában megmutatni régi népszokásainkat, a hangszereket, táncaink sajátosságait, muzsikáinkat. Hosszú tanulási folyamat volt ez, bizony sok nehézséggel, és kezdetben még megoldhatatlannak tűnő problémával. Tartott ez mindaddig, míg a sok csiszolódás eredményeként rájöttünk a nyitjára, hogyan lehet a gyermekekkel kommunikálni, miképpen kell nekik elvont fogalmakat bemutatni, hogyan lehet a figyelmüket akár egy órára is megragadni és fogva tartani.

- Mi a tapasztalata, mennyire fogékonyak a mai, elektronikus zenével körülvett gyerekek az autentikus magyar népzenére?

- Amit már az előzőekben írtam, nagyon fontos, hogy mit és hogyan tálalunk a gyerekeknek. Ha érzik a feléjük áradó figyelmet, szeretetet, őszinteséget, valamint érzik a mi meggyőződésünket, elhivatottságunkat a népzenével kapcsolatban, azonnal elfogadják és megszeretik. Nekik nincsenek előítéleteik,  az ő számukra ez is tanulás, a világ megismerésének egyik  módja. Ha számukra érthető módon nyújtjuk a megismerés tárgyát, azonnal elfogadják.

-A Kolompos koncertek, ha jól értelmezem, tematikus előadások és táncházak is egyben. Hogyan jött az ötlet, hogy minden évszak, ünnepkör köré dramatikus előadást alkossanak meg? Mik ezek az előadások? 

- Sokféle műsorunk van. A koncert jellegű előadásoktól a mesejátékokon keresztül a táncházig. Ezeket nagyon gyakran az igényekhez és a lehetőségekhez igazítva keverjük is. Mi legjobban azt szeretjük, ha az „ülős” foglalkozás után tánc következik, mert mire elfárad a buksi, jöhet a könnyed mozgás. Hamar észrevettük, hogy a játékosság nagyon fontos a műsorunk építkezésében. A hajdani „falubeli játékok”, a népszokások megfelelő módon adaptálva, mind-mind lehetőséget adnak arra, hogy szinte beszéd, ismeretterjesztés nélkül meséljünk múltunkról. Szeretünk persze aktuálisak lenni: ősszel szüreti műsor, később karácsonyi, majd farsangi és így tovább. Ugyanezt használtuk ki akkor is, mikor kicsi gyerekeknek játsszuk el a honfoglalást (Csodaszarvas legenda), vagy próbálunk az 1848-49-es szabadságharc történetéből átadni valamit (Jönnek a huszárok). A többi mesejátékunkat is szeretik a gyerekek, felnőttek, mindnek van tanulsága, és sok-sok muzsikával, közös játékkal, mesélünk az életről. (Furulyás Palkó, Egyszer egy királyfi, Vitéz levente, Kiskarácsony-Nagykarácsony, Én elmentem a vásárba, Kőleves mese, Lúdas Matyi).

- Miért tartják fontosnak, hogy a bőséges magyar népdalkincs mellett a gyerekek népszokásokat is átéljenek, illemszabályokat is megtanuljanak?

- Hajdanában a „falusi” kultúra – zene, tánc, mesék, szokások, tárgyi népművészet, irányították az egyén viselkedését, a közösséghez való viszonyát. Egyben eligazodást is nyújtottak az élet minden apró részletében, mikor mit, hogyan kell csinálni, mikor mit illik, és mit nem. Hiszek benne, hogy a hajdani népi kultúránk elemei önmagukban hordozzák ezeket a rendező elveket. Ugyan a folyamatosság megszakadt, az apáról-fiúra módszer már a múlté, de aki mélyebben ássa bele magát hagyományaink megismerésében, az egész világot érti és látja jobban. Ha másképp nem a rendező elv mindenképpen segít a gyermekek személyiségét formálni. 

- Az előadások, mesejátékok stílusa leginkább az óvodás, kisiskolás korosztályhoz szól. Nagyon sok gyerek kap kisebb szerepet, hogyan lehet az esetleges nehéz helyzeteket kezelni? Nem időzített bomba egy-egy ilyen helyzet, amikor színpadra lép 20 ovis?

- Mivel egy nagy közös játéknak fogjuk fel a színpadi szereplést, ezért nem kell külön magyarázni, mit mikor és hogyan kell játszani, szinte mindenki tudja. Néha azért adódnak érdekes helyzetek. Sokszor volt már királykisasszony-csere, hisz a nézőtérről nem lehet látni, hogy a színpadon teljesen más viszonyokba csöppen a kicsi, más a világítás, nem lehet látni a nézőteret rendesen. Ezeket a helyzeteket kedvesen és megértően kell kezelni, a legfontosabb, hogy az előadás minden gyermek számára legyen élmény. Nemrég volt két előadáson is egy-egy „bölcsis huszár” is. Ami azért is nagy fegyvertény volt számunkra, mert mi magunk sem tudtuk, hogy mi lesz akkor, amikor a huszárok mennek tábort verni, meg máskor elmennek a csatába. A mesejáték során kétszer is elhagyják a színpadot és percekre kimennek a színpad hátsó részére, távol anyától, apától. De hát nem azért huszárok a huszárok, még ha bölcsisek is, hogy meghátráljanak a feladattól…

-A gyereksereg egy része visszatérő vendég már, ők tudják, mi az ütőgardon és a tambura, mondják is rögtön. Ez segíti, vagy nehezíti az előadók helyzetét, hogyan képesek mégis a nézőtéri „esélyegyenlőséget” megteremteni?

 -A műsorokon egyféle visszajelzés nekünk, hogy a gyerekek felismernek valamit. De annyira nem ez a lényeg, hiszen a kicsiknek sokszor a hangszernevek olyan elvont fogalmak, nehezen tudják mihez kötni. A legjobban a bőgőt tudják megjegyezni, azt már sokat hallották. A legkevésbé tudják a tamburát. Egyik óvodában egy kislány nagyon jelentkezett, mikor a tamburát kérdeztem, aztán rávágta, hogy: mandarin. Persze a mandolinra gondolt, ami hasonló kicsi, pengetős hangszer. Különben pedig nem az ismeretszerzés a lényeg, hanem inkább a lélekre ható momentumok: a játék, a szeretet, a kedvesség, a mese. Ebben aztán esélyegyenlőség van.

Tánczos Erzsébet írása

A népi kultúrában a  leányélet legszebb időszaka az eladó leány évek voltak, bár ha hosszúra nyúltak, megjelent az aggodalom: nehogy vénlány maradjon. Az egyetlen időszak, mikor kímélték ez volt, hiszen egy agyonstrapált lány értéke a munkabíráson kívül esztétikai fronton nem volt túl sok, és ez is számított. A nagy vagyonú családok ugyan igen körültekintően választották meg, hogy mely családdal kerüljenek rokoni kapcsolatba, az átlagos vagyoni helyzetben levők választhattak párt a szívük szerint. Ezt persze próbálták befolyásolni. Az édesanyák arra törekedtek, hogy mielőtt férjhez megy, legyen néhány szép, gond nélküli éve.

Lányok kalotaszegi viseletben

Igyekeztek minél szebben öltöztetni, hogy a legjobb formáját hozhassa, s kelendő legyen az a leány. A népviseletek legcifrább, legmutatósabb darabjai az eladó lányok viseletei.

Rimóci fiatalok viselete

 Fiatalok kalocsai viseletben

 Leány őrhalmi viseletben

 Nekik állították s állítják még ma is a májusfát, nekik regöltek a legények, őket locsolták húsvétkor, főként hozzájuk jártak aprószentek napján korbácsolni.  Láthatjuk, a lányok legjobb évei ezek voltak, mert a gond nélküli élet a férjhezmenetellel véget is ért. Erről számos népdalunk vall:

...Zöld pántlika könnyű gúnya, virágom, virágom
Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom

De a fátyol nehéz gúnya, virágom, virágom
Mert azt a bú földig húzza, virágom, virágom...

Palóc pár esküvői ruhában

Akárhogy is, férjhez menni igyekeztek a leányok, mert a pártában maradt vénlányok afféle társadalmon kívüli szerzetek voltak, kifejezetten alacsony státuszú személyek. Ezért a leányok mindent megtettek azért, hogy ezt elkerüljék. Iparkodtak szépek, csinosak lenni, de ennél többet is tettek!

Az élet minden valamire való eseményére igyekeztek hatással lenni, s azt nekik kedvezően befolyásolni. Ezek közül a legjelentősebbek talán éppen a szerelmi praktikák. Ezek egy része meghatározott napokhoz kapcsolható ( Szent Iván, Katalin, Luca vagy például András. )

András napján csaknem mindenütt böjtöltek a lányok, hogy megtudják, ki lesz a férjük. Rigmust is mondtak: Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakájá, s blogom kalendárium részében a jeles napokon nem is hagyom ezt szó nélkül. Más részük bármikor elvégezhető volt, ha a helyzet úgy kívánta meg.

Természetesen nem mindenkinek volt tehetsége a régi falusi társadalmakban sem a varázsláshoz, boszorkánykodáshoz, mégis a maiaknál sokkal több praktikával éltek a hajdani fiatalok, ( főként a lányok) azért, hogy megszerezzék és megőrizzék szerelmüket.

Íme, egy csokor a szerelmi praktikákból:

Olyan almára kell szert tenni amelyiknek kilenc magja van ( addig kell enni az almákat, míg ilyenre nem akad az ember). Azt a kilenc magot egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe kell csempészni. Ez biztosítja, hogy beleszeressen a lányba.

Népszerű ifjaknak egész halom mag lehetett a zsebében…

Segíthet egy szál gyufa meggyújtása is. Türelemmel ki kell várni, amíg elég, aztán amerre dől, abból az irányból  várható a lány jövendőbelije.

A következő igen elszántaknak való: kilenc kútról kell vizet hozni, azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatni, akkor az illető mindig szeretni fogja.

 Szokás volt cicát "uszítani" a lányos házhoz érkező legényre, mert ha  a macska a fiú lábához dörgölőzik, akkor ő abból a házból fog nősülni.

Madárral álmodni férjhezmenetelt jelent.

Aki eltör egy tükröt, az 9 évig nem „ kel el.”.

Akik azt akarják, hogy szerelmük örökös legyen, azoknak ezt javasolták: egy-egy hajszálukat süssék tésztába, és közösen egyék meg.  Ez biztosítja, hogy sose hagyják el egymást.

Naplemente után nem szabad sepregetni a lánynak, mert akkor megy nem férjhez.

 Némelyek vakondok véréből cseppentettek valamilyen ételbe ( a vakond védett állat, ne csináljunk vele semmit!). Az ételt aztán megetették a kiszemelt ifjúval, aki az állat vérétől szerelemre lobbant.

Jó étvágyat!

Azokat, akiknek összekulcsolt kezüket anya és anyós szentelt vízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte, nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés, vagy rontás. Nyilván segített, hogy mindkét anya támogatta a kapcsolatot.

 Néhol a  lányok sóba tettek néhány vöröshagymát. Minden hagymának férfinevet adtak, s megjelölték, melyik hagyma melyik nevű. Olyan nevű lett a leány vőlegénye, amilyen a legkorábban nedvet eresztő hagyma neve volt. András napján volt ez szokásban, s ha megböjtölte a leány, reggel, délben és este csupán egy-egy szem búzát evett egy pohár vízzel leöblítve, álmában megjelent majdani férje.Másutt az eladó sorban lévő lány  sok-sok legény nevét felírta cédulákra, éjjel a feje alá tette. Ébredés után találomra kihúzott egy cédulát, az lett a férje, akinek a nevét olvasta.

Hétféle fűből teát főzött a kíváncsi lány ( Sajnos a receptet nem találtam sehol, aki tudja, ossza meg velem). A teát az ágya alá tette hűlni, de közben hétszer megforgatta. Amikor kihűlt, megitta, akivel álmodott, az lett a férje.

" Ő volt az, ki addig főzte Pörge Dani bocskorát, míg elvette a Sinkóék cifra lányát, a Terát .." - dokumentálja Arany János Vörös Rébék  szerelmi varázslását.

Jeles napokon volt szokásban, hogy  a lányok rossz kanálban ólmot olvasztottak és egy régi kulcs fülén át a vízbe öntötték. A vízben meghűlt ólom, különféle figurákat mutatott, amiből leendő férjük mesterségére következtettek.

Tánczos Erzsébet

 Forrás:

http://mek.niif.hu/02700/02789/html/174.html

http://palocprovence.blogspot.hu/2009/06/paloc-lakodalmi-menu-1.html

http://www.harmonet.hu/ezoteria/262-bocskorfozes,-megetetes,-szerelmes-megkotes.html

A növény közismert magyar neve a  pongyola pitypang , de így is nevezik:  barátfej, barátfű, kákics, tejesfűvirág. Egyéb elnevezései: pongyola pitypang, pitypang, kácsavirág, kikirics, papatyivirág, pimpam, barátfej, bimbófű, buborékfű, éjjelilámpa, láncfű, láncvirág, pimpáré, zsibavirág, de kutyatejnek tévesen nevezik!

A gyermekláncfű a világ nagy részén vadon burján­zik, Európa egyes vidékein gyógyászati célokból külön termesztik, valamikor régen hazánkban is nagy becsben tartották. Virág­zata naplementekor és nyirkos időben bezáródik (népi megfigyelések szerint a pitypangvirág bezáródása jelzi az eső közeledtét).

Miután a virágzat elnyílt, a növény magvaiból labdacsot formál, amelyet a szél (vagy a játékos kedvű gyere­kek) széthordanak.

Tavasztól füves területeken, réten és mezsgyén sárga virágszőnyeget alkot.

A növényt már az ókorban ismerték, és használták, különböző gyomor és bélrendszeri betegségek gyógyítására. Virágzás előtt gyűjtik a levelét, ősszel vagy tavasszal a gyökerét.

A pitypang festőnövény, gyökere narancssárga színt ad.

A pitypangból játékokat is készíthetünk:

Síp:

A növény szára belül üreges, ezért egy darabka belőle már szinte maga a síp- elég a végét kicsit megroppantani, és már lehet is fújni. Ha körmünkkel kis lyukakat tépkedünk, az oldalára változatos hangokat csalogathatunk elő sípunkból.

Karkötő:

Egy szép hosszú szálat választunk. A szál vastagabb részébe beledugjuk a vékonyabb végét is már kész is!

Nyaklánc:

Úgy készül, hogy a karkötő mintájára karikákat készítünk, de azokat egymásba fűzzük.

Koszorú:

Ennek sokféle módja van. Legismertebben hármasfonással készíthetjük. Három szál virággal kezdjük, aztán folyamatosan újabb szálakat fogunk hozzá, miközben a megrövidült szárakat elhagyjuk. Végül egy fűszállal megkötjük.

Úgy is készülhet koszorú, hogy a virág szárába egy kis lyukat vájunk, abba fűzzük a következőt, és így tovább.

Úgy is készülhet, hogy a néhány szál összefogott pitypangot és újabb szállal összehurkoljuk. Annak a szárát a többihez simítjuk, aztán újabb hurok jön . Ezt addig folytatjuk, ameddig csak akarjuk.

Kész koszorúnkkal játszhatjuk:

"Koszorú, koszorú,
mért vagy olyan szomorú?"
"Azért vagyok szomorú,
mert a nevem koszorú."

"Kipp, kopp, kopogok,
találd ki, hogy ki vagyok!"

Kunkori formák:

A pitypang szárát hosszában felhasogatjuk. Ezután megnedvesítjük, mert akkor begöndörödik és érdekes formák alakulnak ki. Ez a mondóka illik hozzá:

„ Pápa, pápa, göndörülj a számba!” Hogy ez mit jelent? Fogalmam sincs.

Ejtőernyő:

Ehhez a pitypang bóbitás termései kellenek. Lehet versenyezni, ki tudja a kis ejtőernyőket legmesszebbere fújni!

Mire jó?

A növény letépésekor a megsérült területen sárgásfehér tejnedv szivárog a tejcsöveken keresztül, mely vitaminban gazdag.  Zsenge levelét salátába keverve vagy nyersen is fogyaszthatjuk. Vizelethajtásra is alkalmazzák, de javítja az étvágyat, serkentőleg hat az epeműködésre, segít a vértisztításban és a májbajok gyógyításánál is, hatásos a köszvény és a reuma gyógyításában is.

Nyugat-Európában főzeléknövényként fogyasztják. Az egyik legszívósabb és legszaporább gyomnövényként ismert gyermekláncfű levelei és gyökerei vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok; hatóanyagait főleg emésztési problémákra és máj-bántalmakra alkalmazzák.


A szárat virágostul mossuk meg, csak akkor távolítsuk el a virágfejet és lassan rágjuk el.  Talán egy kicsit keserűnek érezzük, de ropogós és nedvdús.

 Tánczos Erzsébet

forrás:

http://allergia.network.hu/kepek/klubkepek/pitypang_sziluett

http://www.evamagazin.hu/konyha_spajz/31337_pitypang.html

http://lakasmuhely.hu/2012/04/24/pitypang-koszoru-hogyan-keszul/

http://7torony.hu/content.php?c=37240