Hangolónak zene s vers :

Kányádi Sándor: Somvirággal, kakukkfűvel

Somvirág, somvirág,
aranysárga a világ.
Kakukkfű, kakukkszó,
kirándulni volna jó:
fűzfasípot faragni,
fűzfalóval lovazni,
árkon-bokron átal,
háton hátizsákkal,
menni, mendegélni,
este hazatérni:
fűzfalovam kocogva,
fűzfasípom tutogva,
somvirággal, kakukkfűvel,
kakukkszóval, tele szívvel.

A kakukkfű népies nevei: balzsamfű, timián, tömjénfű.

 Latin elnevezése (thymus) utal tömjénhez hasonló alkalmazására, s  azt jelenti: bátorság, erő. Pompás illata és íze miatt széles körben használt fűszernövény.

Az egyiptomiak és az etruszkok a testek bebalzsamozásánál használták. A görögök a templomok oltárán égették ezt az aromás növényt, a bátorságot jelképezte náluk, háborúba induló férjük ruhájára kakukkfüvet hímeztek az asszonyok.  De még a a kecses eleganciát jelképezte, sokszor bókoltak úgy, hogy „a kakukkfű illatát árasztod”, ami nyilván dicséretnek számított. A rómaiak elsősorban mint fűszernövényt használták sajtok, borok és likőrök ízesítésére, de hitük szerint a  kakukkfüves fürdő a fokozta a katonák erejét. A középkorban a kolostorkertekben termesztették, s a hölgyek a harcba induló lovagjaik zsebkendőjébe kakukkfüvet hímeztek. Annyira tisztelték és szerették, hogy a Szent Gyógyfüvek Varázslatában is benne van, fontos alkotórésze egy olyan receptnek, amely „lehetővé teszi, hogy megpillantsuk a tündéreket”.

Emberemlékezet óta alkalmazzák megfázások, köhögések, torokfájások és egyéb légúti megbetegedések kezelésére, valamint emésztés serkentésére és a bélférgek kiirtására. Elterjedt fertőzések elleni gyógyszer, gyakorlatilag széles körben használt antibiotikum volt. Járványok idején ezért a lehető legtöbbet fogyasztották belőle, de testbedörzsölésre és füstölésre is használták.

Saját kakukkfű? Igen!

Vetés: A kerti kakukkfüvet leggazdaságosabb magról szaporítani. A magvetés október végén vagy kora tavasszal a legszerencsésebb.

Hogyan gyűjtsük?

Virágos, leveles hajtásaikat napsütéses időben, szár nélkül gyűjtsük.  Nagyon sokféle kakukkfű létezik, de mind illatos és hasznos.

 A kakukkfű illatos és aromás. FŰSZERNÖVÉNY A JAVÁBÓL.

Fűszernövényként húsokhoz, szószokba ajánlják. A legvégén adjuk az ételhez, különben elveszíti aromás illóolaját.

Emésztést segítő fűszer:

A francia konyha klasszikus fűszere, de a világon mindenütt kedvelik. Étvágyjavító, puffadást gátló, görcsoldó és hasmenés elleni szer, jó bélfertőtlenítő, valamint bélféregűző hatása is ismert. A kakukkfű jó íze mellett ajánlott gyomor- és epebetegek számára. Nehezebb,  zsíros ételek emésztést segítő fűszere, de húsokhoz, halételekhez, kagylóhoz, pástétomokhoz, mártásokhoz, szószokhoz is  finom..

Hatóanyagai:

Az egyik  legrégebben ismert és alkalmazott gyógynövény. Gyógyászati alkalmazása hosszú múltra tekinthet vissza. Régen a fertőző betegségek egyik legfontosabb háziszere volt, de sokoldalúságát a hűléses betegségek kezelésében és megelőzésében ma is értékeli az orvostudomány.

A világ minden táján szerepel a hivatalos gyógyszerkönyvekben.

Neumann Caspar a 18. században fedezte fel illóolajának fő hatóanyagát, a timolt, ami a baktériumok, gombák, bélférgek fejlődését gátló anyagot, szóval bizonyíttatott, hogy tényleg gyógyhatású.

Tea:

Felhasználása gyógyteaként: Tea készítéséhez egy csésze forró vízbe tegyünk két kávéskanál kakukkfüvet, hagyjuk 5 percig állni, majd szűrjük le, és a gőzét belélegezve lassan, kortyonként iszogassuk. Köhögés, torokfájás esetén a teát mézzel igyuk. A teájának még gyomornyugtató és frissítő sokak szerint hangulatjavító hatása is van.

Külsőleg bőrfertőtlenítő, sebgyógyító hatású. Kisgyermekek fürdővizében enyhíti a hasi görcsöket, erősíti az immunrendszert.Szájüregi gyulladás, torokfájás esetén gargarizálni, öblögetni kell a teájával.

Belsőleg: hörgő- és szájüregi gyulladások, orrdugulás ellenszere, de nyálkaoldó, köptető hatása is van, s vírusos betegségekre javasolják. Az ókori görögök májbetegségekre, bélgörcsökre, panaszokra és vízhajtóként alkalmazták. Ki tudja, hogyan fedezte fel a jeles botanikus Linné, hogy a másnaposság tüneteit is enyhíti

Kakukkfűfürdő

Így készül a fürdő: két csészényi szárított kakukkfűből és két liter lobogó, forró vízből erős teát készítünk. Ezt 10 percig lefedve állni hagyjuk. Ezt leszűrjük, a fürdőkádba öntjük, majd meleg vízzel feltöltjük úgy, hogy a fürdővíz testhőmérsékletű legyen. Fürdés után bújjunk ágyba, és nyakig takarózzunk be!

A kakukkfű-fürdő régóta ismert terápia, amellyel a meghűlést jól lehet kezelni.

A fürdő  könnyíti a náthát, köhögést, de enyhíti a kruppos köhögéses tüneteit is. A kakukkfüves fürdőnek még idegerősítő hatása van és a gyulladásos bőrelváltozásokat is  jótékony.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kakukkf%C5%B1

http://www.fuszeraruhaz.hu/index.php?oldal=oldal&o=kakukkfu_felhasznalasa&v=1

Rózsa Sándor a magyar történelem leghíresebb betyárja. Nevéhez számtalan legendás és valódi rablás fűződik. Ez a karizmatikus ember a pusztai életmód, a magyar virtus és szabadságvágy szimbóluma lett.

Családi hagyományt folytatott: apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Rózsa negyven éven keresztül az Alföld lerettegettebb banditája volt, akinek emlékezetét a népköltészet, a szépirodalom , a filmművészet is egyaránt megőrizte.

Rózsa Sándor utóélete a valóság és a misztikum  szövedéke. Születése  is bővelkedett csodajelekben hiszen viharban jött a világra és kapásból lerúgta magáról a pólyát – így jelezvén, hogy szabadnak született, s bizonyítván herkulesi erejét. Gyermekkora zökkenőkből állt: tolvaj gyermekeként a kis Sanyi sem számíthatott túl sok jóra. Más lehetőség nem lévén, hamarosan folytatta a családi hagyományt és ő is rablónak állt. Első ízben 1836-ban –alig 23 évesen – került a hatóságok kezére, miután ellopott két tehenet.

Ekkor Szeged börtönébe zárták, de onnan sikerült megszöknie. Futóbetyárnak áll- más lehetősége nem is nagyon volt, meg aztán ehhez igen jól értett. Bandát szervezett, mellyel lecsapott a gazdagabb tanyákra, valamint a vidéken keresztülhaladó utazókra. Csárdákban vagy egyes családoknál húzta meg magát Utóbbi helyeken a megfélemlítés eszközével éltek, vagy valamely nő szerelmének köszönhetően lakhattak. Rózsa Sándornak 60 bűnesetéről maradt dokumentáció. Működése során úgy 30 személyt – csendőrbiztosok, szolgabírók, ellenálló áldozatok –küldött a másvilágra.

Követői lettek:

Rózsa romantikus színben megörökített életmódját sokan követték akkoriban, főleg azok a férfiak, akik a társadalom peremére szorultak. A19. század során a pásztorok, bojtárok egyre-másra álltak betyárnak.

Úgy 1845-re belefáradhatott a betyár életvitelbe, az állandó számkivetettségbe, ugyanis ebben az évben levelet küldött V. Ferdinánd királynak, melyben arra kérte, hogy biztosítsa számára a becsületes élet lehetőségét. Kérvényét a legenda szerint maga Kossuth Lajos vitte fel a császárhoz; mégsem nyert kegyelmet.

Rózsa Sándor a szabadságharcban:

3 év elteltével Kossuth Lajos kereste meg , mert a honvédség nem bírt a Délvidéket megszálló, kegyetlenkedő szerbekkel. Rózsa Sándor vállalta a feladatot, hogy védje meg a hazát, cserébe amnesztiát, menlevelet kapott, amelyet Kossuth maga állított ki. Így a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz szabadcsapatával. Valóságos korabeli celebek lettek! Még a pesti lapok is arról cikkeztek, hogy Rózsa Sándor 150 fős betyárserege egytől egyik daliás, erős ifjakból áll, duzzadó izmokkal.

A csapat sorra vonult be a délvidéki városokba. A betyárok a legszebb lovakon ültek, bő gatyájuk, ingük  lengett a szélben, kalapjuk alól tüzes szemmel méregették a megperzselhető leányokat.

A karikás ostorral felszerelt egység a déli szerbek ellenjeleskedett. Hosszú távon azonban rablók nem váltak be „pandúrnak”, mivel a parancsokat hol követték, hol meg nem, plusz „szabadidejükben” fosztogatták a lakosságot. Így akart visszatérni a társadalom keretei közé, de ezúttal is kudarcot vallott. A betyársereget a botrányok miatt leszerelték.

Így aztán Rózsa Sándor már a szabadságharc idején újra törvényen kívülre került, 1849 után meg ismét körözést adtak ki ellene.  Kivételesen magas vérdíjat, 10 000 pengőforintot ajánlottak fel a nyomravezetőnek!

Rózsa Sándor ekkor  azt lépte, hogy csikósnak állt és megnősült.

Azért nem tett le a betyárkodásról sem!

Rózsa Sándor kijátszotta a katonák és pandúrok éberségét, még éveken át. Azért van a pénz, ami felülírja a betyárbecsületet: 1857-ben társa, Katona Pál elárulta őt. A betyár Theresienstadt hírhedt börtönébe került, ahol az1868-ban meghirdetett amnesztiáig raboskodott. Szabadulása után rögvest régi életéhez, és régi-új bandájával  „semmit sem felejtett, semmit sem tanult”. Ekkor már betöltötte az 55.-öt, de vakmerősége mit sem változott: legmerészebb rablási kísérlete éppen az utolsó volt. Ekkor a Szeged és Budapest között közlekedő postavonatot próbálta meg western stílusban: felszedték a síneket, és a sűrűben vártak, míg a szerelvény kisiklott.

Számításuk mégsem jött be, mivel a vonatot katonák őrizték, akik azonnal tüzet nyitottak a meglepett rablókra, akiket elárult Katona Pál. Rózsa Sándor számos társa életét vesztette az akcióban, ő maga pedig megsérült a térdén, de még így is meg tudott szökni.

Aztán maga Ráday Gedeon pandúrfőnök csalta kelepcébe: azt ígérte Sándornak, hogy: pandúrvezető lesz Szegeden. A betyárkirálynak ez volt a szíve vágya, ezért besétált a kelepcébe. Amikor bezárult mögötte a szegedi vár kapuja, szuronyok meredtek rá.Így Ráday Gedeon királyi biztos kezére került. Perét 1872-ben tűzték napirendre, és bár az ügyész halált kért fejére, végül a szamosújvári börtönbe került. 11 évet töltött el ott. Innen már – idős kora és betegségei miatt – képtelen volt megszökni. Szabóként, harisnyakötőként dolgozott, 1878-ban bekövetkezett haláláig.

Ha Rózsa Sándor nevét halljuk, Robin Hood romantikus figurája jelenik meg előttünk magyaros viseletben, egy igazságosztó képe, aki a népet sanyargató gazdagok ellenében a szegényeket védelmezi, és rablásait azért hajtja végre, hogy nekik adhassa zsákmányát. Ez a híres betyár esetében annyival egészíthető ki, hogy 1848-as szerepvállalása, és a Habsburg uralmat jelképező csendőrök elleni harca egy szabadságharcost jelent számunkra, aki az egyenlőséget és a szabadságot testesítette meg. Ezek a motívumok nem csak a Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula által írt szépirodalmi művekben, vagy az Oszter Sándor főszereplésével készített filmsorozat jeleneteiben vannak jelen, hanem a korabeli ponyvákban is, melyek szerzői legendás rablásokat és kalandokat tulajdonítottak az igazságos rablóvezérnek.

A hetyke, magabiztos hangulatot tükröző betyárballadát az ő nevével adják elő:

Vitézi katonaéletet megszólaltató, lelkesítő hangú  balladákban is ő szerepel:

Más alkotások a betyárbujdosásra utaló epizódnál említik Rózsa Sándort:

A róla szóló mondákban gyakori motívum a szabadságharcban betöltött szerepe; valamint Kossuthtal és Petőfivel való találkozása.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://tortenelemklub.com/erdekessegek/erdekessegek-a-magyar-toertenelemben/1184-a-legendas-rozsa-sandor-elete

http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3zsa_S%C3%A1ndor

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1033.html

http://indafoto.hu/lohere/image/16632783-1f3b64bb

Mi az, hogy Zoborvidék?

Zoboralja vagy Zoborvidék történelmi tájegység. A szlovákiai  Nyitra város környékén , a Zobor-hegy aljában 13  faluból álló magyar közösséget találunk, amely elszigeteltségében megőrizte ősi kultúráját, viseletét. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrica, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez  általában ezt a tizenhárom települést  sorolják: Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Gímes, Kolon, Barslédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti.

Zoboralja a népzene gyűjtőinek paradicsoma volt, Kodály Zoltán  is ott kezdte népzenei gyűjtéseit.

A Kincses Felvidék pedig a Bartók-trilógiájának első része:

Hangolónak Zoboralja lakodalmas:

Zoborvidék viselete:

A Nyitra-környéki magyar falvak viselete nem a paraszti rétegek szerint differenciálódik, hanem falvak szerint, a falvakon belül pedig életkorok szerint.

Még az egyik legjellegzetesebb és legegységesebb viseleti darab a konty is falvakkénti apró változások következtében más és más, megmutatva viselőjének lakhelyét és életkorát.

Zsérei viselet innen:http://www.babamuzeum.sk/hun/nepviselet/4/11/zsere-zoborvidek

A XX. század első felében  Zoboralja peremvidéknek számított, gazdaságilag és nyelvi elszigetelődés volt rá jellemző. Kitörési lehetőségnek az úgynevezett summás járás kínálkozott, amikor is uradalmakba jártak el dolgozni, és a dologtalan téli hónapok alatt volt idő a szövésre, fonásra, hímzésre és az egyéb asszonyi munkákra. Az, hogy a lakosság nagy része idegenben dolgozott, erős vágyat keltett a helyiekben önazonosságuk megőrzésére.
Emellett a summás munka által kínált anyagi lehetőségek sajátosan díszessé tették a viseletet.

Gímesi viselet

Csak az 1900-as évek elején kezdett kialakulni a ma zoboraljinak ismert viselet, mely az 1950-es évekig  gyakorlatilag változatlanul fennmaradt

A Zobor-vidéki női viselet egyik legjellegzetesebb darabja a hosszú, lábszárközépig érő, női mellévarrott ujjú - három zsákszerű részből összevarrt -ing  Az ing ujja csuklóig ér, nyitott, a csuklóhoz nem rögzített.

A vállhegy és a csukló feletti rész különböző technikájú hímzéssel és vertcsipkével díszített.  Később  a hímzést a hétköznapi ingeken szövött csík helyettesítette. Az emlékezet szerint nyáron az asszonyok csak hosszú ingben és sűrűn ráncolt, széles fehér vászon vagy festőkötényben, ruhában jártak.

Zoborvidéki lányok

A századfordulón az ing fölé rendszerint felvettek egy festő vagy karton szoknyát is. Télen egy posztószoknya, kis nyakbavaló kendő, ujjatlan bőr kuzsli vagy asszonyködmön védte őket a hideg ellen.

.Az asszonyok fejét vasár- és ünnepnap hosszú fehér gyolcskendő, a patyolat fedte. Télen nagyalakú  kendővel csavarták körül fejüket.

A női viselet másik jellegzetes darabja a szarvasfőkötő, amelynek két kiálló csücske adta jellegzetes alakját; a szarvakat. A merevítők, az alsófőkötő és a felsőfőkötő együttes neve konty. A kontyot az asszonyok ünnepen fehér, hosszú gyolcs kendővel, patyolattal tekerték körül, télen nagyalakú kékfestő kendővel csavarták körül fejüket, a kendő csücskeit főkötőjük tetején csomózták meg.

A férfiak hétköznapi viselete a bevarrt ujjú, kézelőtlen, gallértalan kendervászon ing és szűkszárú gatya volt. Hűvösebb időben ujjatlan bőr kuzslit vagy emberködmönt hordtak. Ünnepi viseletük kékposztó zsinóros nadrág, mellény, illetve kabát volt.

A ruhadarabok idővel egyre színesebbek, díszesebbek lettek. Az egyházi ünnepek szigorúan meghatározták a különböző színek alkalmazását, de nemcsak az ünnepi alkalmak, hanem a faluban történt események is befolyásolták.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Stiefel Kiadó: Magyar néprajzi térkép

https://www.youtube.com/watch?v=RdYlX6ux_Jo  …

https://www.youtube.com/watch?v=uLG1iQp0LF8

https://www.youtube.com/playlist?list=PL8C79543351598441

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1514.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1515.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Zoboralja

http://www.orszagalbum.hu/nepzenei-talalkozo-asvanyraro_p_25858

http://www.csobogo.hu/kezmuves/himziskola/261-zobor-videk

http://www.orszagalbum.hu/hatulnezet_p_38491

Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Bp.: Zeneműkiadó, cop. 1984.

Ádámné Noé Kornélia, (Nelly) népi iparművész, Somogy megyében él, mégis Budapesten találkoztunk Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Kornélia mézeskalácsaival, hímes tojásaival és strucc tojás ékszereivel nevezett a "MAGYAR KÉZMŰVES REMEK" elismerő cím elnyerésére kiírt országos pályázaton, és a rangos címet el is nyerte.

A díj átadása után beszélgettünk a kezdetekről, a jelenről és a jövőről.

--Mit jelent a "MAGYAR KÉZMŰVES REMEK" cím? Mire jogosít a használata? Ki nevezhet és mivel?

- Számomra ez a  cím elsősorban szakmai elismerés, emellett termékeim forgalmazásánál jogosult vagyok a megkülönböztető cím használatára, melyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kiadott háromnyelvű elismerő kártyán tüntetnek fel.

--Mit jelent a pályázatán szereplő jelmondat: "Mézből, tojásból, szívemből".

--A három legfontosabb alapanyagot, melyek közül, ha csak egy is hiányzik, nincs alkotás..A másik dolog, ami miatt megszületett a pályázati anyagom címe, hogy valami módon egységet alkossanak a különböző alapanyagú munkáim. Úgy éreztem, nem tudom jellemezni a munkámat csak mézeskaláccsal, vagy csak hímes tojással, a strucc tojásból készült ékszerekről nem is beszélve. Mind-mind egyformán fontos nekem. Ami közös bennük, az Én vagyok, illetve a "szívem"  Az sem mellékes, hogy a kiállított mézeskalácsok zömében szívek.

--Hogyan történt a nevezés?

--A pályázati kiírásra több ismerősöm is felhívta a figyelmemet. Felkeltette az érdeklődésemet, de nem kezdtem el hirtelen készülni rá. Sőt,   szinte el is felejtettem, amikor a Somogy Megyei Népművészeti Egyesület elnökétől kaptam egy levelet, melyben szó szerint ez állt: „-A kamaránál voltam és intéztem a "kézműves remek" pályázati anyagot. „Az idén Rád gondoltunk, büszkék vagyunk rád, remélem az elismerés is meg lesz."  Nagyon megtisztelőnek éreztem, hogy az egyesületem is bízik bennem és ekkor már nem volt kérdéses, hogy indulok-e a címért.

"MAGYAR KÉZMŰVES REMEK"  - ékszerek strucctojásból

- Van-e izgalom egy ilyen díjkiosztón, ahol valóban nem lehet előre megtudni tudni, hogy kit díjaznak és kit nem.

--Természetesen van izgalom! Úgy gondolom, hogy szíve mélyén mindenki, aki egy ilyen megmérettetésre szánja el magát, bízik a sikerben. Persze ha nem kaptam volna meg a címet, akkor sem lettem volna csalódott, hisz már azt is sikernek könyveltem el, hogy a pályázatomat elfogadták.

- Emlékszik, hogy mióta tart vonzódása a kézművesedés, az alkotás felé? Mikor és hol találkozott először efféle tevékenységgel? 

- Nem tudok egy konkrét pillanatot, élményt felidézni, mert szinte az egész életemben kézművesként tevékenykedtem. De a gyökerek a gyermekkoromig nyúlnak. Egyszerűen beleszülettem, bár ezeket a szakmákat, melyekben  munkálkodom, a családban senki sem végezte, de  a családomban, a környezetemben mindenki ügyes ember. Nagynéném férje szíjgyártó bőrdíszműves, Feri bácsi a nagybátyám kovács,  aki még kisbútorokat, intarziákat is készített. Nagynénéim és anyukám mindenféle női tevékenységben szépen boldogultak: hímeztek, horgoltak, kötöttek, subáztak, makraméztak... Feri bácsi, a kovács nagybátyám, ugyan már hét  éve vak, de még így is olyan papírcsillagokat hajtogat, fűz, hogy némelyik látó ember is megirigyelhetné. Ezért úgy érzem, a kézművesség  adományát volt a megszületésem pillanatától birtoklom, hiszen egy ügyes famíliába születtem bele, ahol igen sok élményt kaptam.

"MAGYAR KÉZMŰVES REMEK"  - hímes tojások

-Mi volt az első saját alkotása?

- Az első alkotással kapcsolatos emlékem úgy  négy  éves koromból származik, mikor a balatoni iszapból készítettem az első "vázámat" úgy, hogy fazekast  még sohasem láttam. Később, egy szentendrei nyaralás alkalmával megfigyelhettem Kovács Margitot korongolás közben., és megláthattam az elkészült a műveit. Akkor sok minden eldőlt! Attól fogva éreztem -  és érzem - az agyag vonzását és úgy kívántam a korongolást, mint más gyerek a nyalánkságokat.

- Innen töretlen volt az út a kézművesség felé?

-Nem teljesen, a következő ráeszmélésig eltelt pár év. Tizenévesen csöppentem a népművészet világába. Aztán a kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezetben fazekasként kezdem a pályát. Jómagam soha nem díszítettem, de mindig csodáltam a festők kezéből kikerülő olykor nemesen egyszerű, máskor már-már burjánzó mintákat. Akkoriban ivódott lelkembe a népi kultúra iránti vonzalom.

-Mindig a mézeskalács és a hímes tojások vonzásában élt?

- Nem, először fazekas, majd keramikus voltam.  Csak később kóstoltam bele a mézeskalács készítésbe. Már nem is emlékszem, hogy mikor sütöttem először mézeskalácsot, de hogy húsz évnél is több eltelt az óta, az biztos. Eleinte csak a családom örömére karácsonykor készítettem. Idővel egyre többen csodálták meg és kértek, hogy az ő karácsonyukat is édesítsem meg ezekkel az ehető csodákkal, melyek nem csak szépek, de illatosak és finomak is.

"MAGYAR KÉZMŰVES REMEK"  - mézeskalács

Így kezdődött, s tartom azóta is a hagyományaimat: minden évben Anyukámnak készítem az első darabokat, Ő a legrégebbi és a leglelkesebb "rajongóm" is egyben. Ma már nem csak a karácsony ékessége a mézeskalács, szinte nem is tudok olyan ünnepet, vagy alkalmat, amire ne készítettem volna mézeskalácsot.

-Mely ünnepeket tehet szebbé a mézeskalács?

 -Bármelyiket, de a legfontosabbak az esküvő, születésnap, házassági évforduló, anyák napja, Valentin nap, keresztelő a teljesség igény nélkül.

 -A mézeskalács készítéssel párhuzamosan kezdett el hímeseket írni?

-Nem, a tojásírás a legfrissebb szenvedélyem, mely villámcsapásszerűen köszöntött be az életembe.

- Mi történt?

- 2008 tavaszán a zengővárkonyi tojásmúzeumban tett látogatásom után ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy én is megpróbáljak tojást hímezni. Annyira vágytam rá, mint annak idején az agyagozásra. A tojásírást azóta sem hagytam abba.. A technikák közül a gicával, méhviasszal való tojásírás áll hozzám a legközelebb. A forró méhviasz lágy, illatos, és könnyen siklik a tojáson az eszköz. Ez a technika kedvez tekergőző, burjánzó mintáimnak.

-A munkáin megjelenő motívumokat saját ötletek eredményei, esetleg gyűjtő munkát is véghez?

- A mintáim egyediek, nem hagyományos motívumok, de a magyar népi díszítőművészetben gyökereznek. Szerencsére a bőséges magyar mintakincset már összegyűjtötték a szakemberek. Ezeket sokan írják is, a néprajzkutatók meg archiválták az utókor számára. Méltó helyük van a múzeumokban, a néprajzi gyűjteményekben.

 -A mai modern világban van kereslet a népi motívumokkal díszített tojásokra?

-Igen van, és remélem soha nem is fog kiveszni az emberekből a vágy, hogy valami eredeti magyart és hagyományosat akarjanak. Emellett nem kritizálom a vidám és divatos tojásdíszítési technikákat. Ezeknek ma virágkora van és ez jó, hisz az a lényeg, hogy öröme legyen benne annak, aki készíti. Sokszor így lehet " megfogni" egy gyereket, fogékonnyá tenni egyéb technikák kipróbálására is.

- Az Ön mintái mennyiben kötődnek a magyar néphagyományhoz?

 -Viccesen azt szoktam mondani, hogy "Nyomokban magyar népművészetet is tartalmazhat".

-Ön milyen iskolát követ?

-Nem az én utam lemásolni bármit is, nem is követek a hagyományos értelemben egyetlen iskolát vagy irányzatot sem. Én másként működöm. A másolás nem az én világom, viszont nyitott szemmel járok a világban, megcsodálok mindent, ami kézimunka. Fafaragást, hímzést, kovácsoltvas kerítést, festett népi bútort, gipszstukkót, szövést, csipkét, színeket, hangulatokat. és elraktározom ezeket a magamban.

 - Hogyan rögzíti a megfigyelt mintákat?

 -Be kell valljam, hogy sehogy, hacsak azt nem vesszük rögzítésnek, hogy emlékszem rájuk. Nem rajzolom le, csak átélem. Legfeljebb firkantok néha-néha. De amikor kell, ezek a megfigyelt és elraktározott motívumok előbukkannak. Nem tudatosan, de előjönnek. Mintáimat nem igazán tervezem meg előre, inkább kigondolom, de nem a végső részletekig, csupán a felosztást és a fő motívumok irányát. A tervezés összemosódik a megvalósítással.  A mintáimnak biztosan vannak gyökerei, de tudatosan nem keresek, nem kutatok mintákat. Mindent szeretek megnézni, ami a magyar díszítőművészet elemeit hordozza, mindent meg tudok csodálni, amit emberi kéz alkotott. Én csak befogadom a látottakat, elraktározom, de nem tudatosan. Ez az én kimeríthetetlen forrásom. A mintáim kialakulása kifejezetten ösztönös.

A képen: készülnek a hímesek

-Mennyi idő egy hímestojás elkészítése?

- Ennek kikalkulálásához tudni kell, hogy egy tojás elkészítése nem a minta felrajzolásával kezdődik.

 - Mi előzi azt meg?

 - Első a gyenge savas vízben való áztatás, utána következik a külső tisztítás, majd a tojás két végének kifúrása, a tojás tartalmának a kifújása, ezután klóros oldattal újra feltöltjük a tojást, ( ennek célja a fertőtlenítés és a maradék szerves anyagok kioldása). Ezt újabb újabb fújás követi, s újabb szárítás szárítás.... Csak ezután következhet a minta felrajzolása, az első festés. Még nem is említettem, hogy minden festés után nagyon fontos a türelmes várakozás a teljes száradásig. Végül a viasz leolvasztása, a tojás fényesítése következik...

Azt hiszem még olvasni is sok! Az igazsághoz tartozik, hogy egy-egy munkafázist egyszerre több tojáson végzek el, ezért nem igazán tudom, hogy egyre mennyi idő esik egyetlen darabra, meg ez függ a tojás méretétől, minőségétől, sok egyébtől is..

Emellett még nem is említettem, hogy minden szárnyas tojása más és más összetételű festőlevet igényel így a festékek előkészítése sem megy automatikusan.

Nem említettem még  azokat a tojásokat, melyeket dús, áttört mintával készítek. Ez időben többszöröse az összes egyéb munkálatoknak. Nem tudok a fázisokra pontos időigényt írni, de maga a minta megrajzolása tojás mérettől függően lehet 20 perc, de akár 6 óra is. Ehhez tessék hozzáadni a többi munkafázis igényelte időt... Tehát nem tudok átlagidős választ adni.

  - Hogyan éri el a különleges, élénk színeket?

 - Magam keverem ki a három alapszínből. Semmi különlegeset nem használok, egyszerű tojásfestékkel nagyon szép színeket lehet elérni. Az igaz, hogy a festés technikáján nagyon sok múlik! Semmilyen titkom nincs ezzel kapcsolatban sem. Szívesen megosztom minden tudásomat, tapasztalatomat, attól én nem leszek kevesebb, sőt! Sokan tudják ezt rólam és élnek is a lehetőséggel. Gyakran csörög a telefonom egy-egy szakmai kérdés miatt, akár hímes tojásról, akár mézeskalácsról van szó. Szívesen segítek, mert én tudom milyen boldogság, amikor sikerül megvalósítani azt, amit eltervezett az ember. Ezt az élményt szeretném, ha átélné az, aki megtisztel bizalmával és tőlem kér segítséget. Én ezt tudom nyújtani, de még sokkal többet kapok vissza, amikor boldogan újságolják el: -Köszönöm a jó tanácsot, sikerült!

Tánczos Erzsébet írása

Ha reggel zárva marad a körömvirág sárga tányérkája, biztosan eső lesz; ha kinyitja és kibontja szirmait, jó idő várható." Haynal Kornél

A sokoldalú körömvirágnak (Calendula officinalis) a  nép ajkán többféle elnevezése él: kenyérbélvirág, borongóvirág, gyűrűvirág, kerti peremér, náthavirág, tűzvirág, sárgavirág.

Német népi nevei: esőjelző, szemölcsvirág, diákvirág

A gyógyászatban a körömvirág szárított virágait használják fel, mivel értékes hatóanyagai nagyrészt a sárga színű virágokban koncentrálódnak.

Körömvirág magvetéssel:

Március végén, áprilisban egyszerűen a helyére vetjük. Nincs szüksége előnevelésre, úgyhogy igen egyszerű a körömvirág nevelése. Ha túl sűrűn ültettük, ritkítsuk, és a kiszedett palántákat ültessük máshová vagy cseréjük el! Az elszórt magokról könnyen szaporodik. 

Régi kedvenc a körömvirág
A körömvirágot már a középkori szerzetesek is termesztették gyógyászati célokra. A virágját és a levelit egyaránt felhasználták a betegségek megelőzésére, de sárga festéket is előállítottak belőle. Napjainkban az ehető szirmokat salátákba használják, illetve a sáfrány helyettesítőjeként ételek színezésére is beválik.

Hogyan gyűjtsük?

A virágzás kezdetén nyílásukban szedik fészkes virágzatát, de ennél értékesebbek a fészekből kiszedett nyelves karima- vagy sugárvirágok. Júniustól akár októberig élvezhetjük látványát, gyűjtögethetjük szirmait.

Hogyan használjuk a körömvirágot?

Gyógyításra a körömvirág főzetét, vizes vagy alkoholos kivonatát használják, vagy kenőcsként alkalmazzák. Belsőleg gyomor- és bélrendszeri fekélyek, májproblémák

Ennek az igénytelen növénynek a virága sebgyógyulást elősegítő, gyulladáscsökkentő, bőrnyugtató és immunerősítő hatással rendelkezik. Nehezen gyógyuló, burjánzó, enyhébb égési, vágott vagy forrázott sebek, hegesedések, ekcéma, bőrviszketés, pattanások, véraláfutás, enyhébb napégés gyógyítására is alkalmas. Külsőleg a körömvirág kenőcs alkalmazható.

A körömvirág kisbabák és felnőttek bőrének ápolására egyaránt alkalmas.

Körömvirág a konyhában?

Igen, van helye a konyhában, mert a körömvirág az ehető növények közé tartozik. A szirmok, a virágfej szépen dekorál és az íze is kellemes.

Fűszerként az ételeknek sárgás színt és enyhén csípős ízt ad. Szirmai fűszeresek, kissé kesernyések, ehető virágként nyári saláták vidám díszítője, illetve használhatjuk rizs, hal, húsleves ízesítéséhez.

Ilyen a nyári kerti saláta melyhez ezekre van szükség 4 főre:

1 fej saláta

Néhány citromfűbóbita – legjobb a saját!

Néhány körömvirág - legjobb a saját!

1 jó marék ribizli

1 csipet só

Cukor vagy még inkább méz

ecet ( legjobb a gyümölcsecet)

víz

Nyári partikon, grillezett húsok mellé isteni.

A salátát, a körömvirágot és a citromfű leveleket mossuk meg! A ribizlit szemezzük le mossuk meg! Ezután a salátát apróra tépkedjük (GYEREKEKNEK IGEN KEDVES FELADAT) üvegtálba tesszük, közékeverjük a citromfű leveleket és a ribizlit. Rácsipkedjük a körömvirág szirmait. Vízből, ecetből, sóból,  mézből (vagy cukorból) salátalevet készítünk, melyet  tálalás előtt öntünk az elkészített salátakeverékre.

Milyen testi bajok esetén segít a körömvirág?

 Bizonyítottan jó sebek kezelésére. Műtét utáni sebkezelésre is való a kenőcs, amely a sebet gyorsan begyógyítja, a viszkető érzést is megszünteti.

A növény nedvét vagy forrázatát  évszázadok óta sikerrel használják bőrbajok de még daganatod betegségek gyógyítására is.
A sárga sziromlevelet konyhasóval eldörzsölve sajt és vaj festésére szokták még ma is használni. A sárga sziromlevelei igen élénkítően hatnak a teakeverékekben, ezért erre a célra is használják. Kertek és sírok díszvirága.

A körömvirágról tudományosan is bebizonyították, hogy jól alkalmazható epehólyag-gyulladás ellen, jó görcsoldó és fertőtlenítőszer.


Külsőleg alkalmas visszérgyulladás, felfekvés, lábszárfekély, nyálkahártya gyulladások, ekcémák, sebek, egyéb bőrproblémák, méhcsípések esetén.

Bőrkiütések és napégés okozta fájdalmak enyhítésére szintén ajánlom én magam is. Mivel én is az érzékeny bőrüek kategóriába tartozom, hamar felégek, de a körömvirág krém mindig áldásosan nyugtatja felégett bőrömet.
Hamarabb gyógyul tőle a seb!


Mit is készíthetünk a körömvirágból?

Tea: Tegyünk 1 csészébe 1 teáskanálnyi szárított körömvirágot, forrázzuk le, majd 10 perc elteltével szűrjük le. Naponta 3 csésze tea fogyasztása ajánlott. Lehűtve gargarizálásra is alkalmas. A teát általában epebántalmak, gyomorgörcsök esetén fogyasszuk.

Kenőcs:
-200 gram sertészsírban úgy 30 virágfejet virágot  alacsony lángon kell megpárolni.
Nem szabad, hogy a zsír felforrósodjon!. Ha kihűlt, tegyük tiszta üvegbe, és hűtőszekrényben tároljuk. Bőrkiütésekre és napégés okozta fájdalmakra ajánlott.

Borogatás: Forrázzunk le 1 csésze forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított körömvirágot, majd 10 perc után szűrjük le. Borogassuk vele a sérült felületet

Fűszerként: az ételeknek sárgás színt és enyhén csípős ízt ad. Virágszirmait használhatjuk rizs, húsleves ízesítéséhez.

A lelkünkre is hat!

Erőt és derűt áraszt magából ez a  virágunk, melegséget sugall napsárga  színe.  A narancsszín árnyalatait kedvelők életvidám, jókedvű, tettre kész emberek, ontják magukból a szeretetet és gyengédséget.   Szirma ételdíszítésként a szendvicsre szórva, egy kedves kis csokor az asztalra, szárított virágdísz a falra jókedvre deríti az embert.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://ancientcurrent.wordpress.com/2009/11/14/calendula-for-skin-woes-ny-times-article/

http://www.webbeteg.hu/cikkek/borbetegsegek/11641/a-sokoldalu-koromvirag

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/koromvirag/43

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=katicacska&pid=56017&blog_cim=K%F6r%F6mvir%E1g

 http://www.femina.hu/egeszseg/igy_hasznald_a_koromviragot_kohoges_es_borgyulladas_ellen

http://antalvali.com/koromvirag.html

 Legelőkön, erdőn-mezőn, gabonaföldeken, azaz gyakorlatilag bárhol  belebotolhatunk ebbe az apró  apró ( többnyire fehér)virágú, cirádás levelű növénybe.

A legtöbb gyógynövénykönyv elsősorban a női bajokra, a havi vérzéskor jelentkező görcsös fájdalmakra meg egyéb nőket sújtó rendellenességekre ajánlja ezt a  jellegzetes, erős illatáról könnyen felismerhető évelő növényt.

Gyógyereje  a férfiaknak is is kedvez:

Vértisztító, vérképző ereje közismert, de  étvágytalanságnál, görcsös jellegű gyomor-, bél- és epebántalmaknál, valamint gyomorhurutnál is segítségünkre lehet. Támogatja az emésztést, a sebgyógyulást, jó vérzéscsillapító, ha vérzik az orrunk. Tehát korra és nemre való tekintet nélkül bevethető.

A CICKAFARKTEA a növény  legismertebb felhasználási módja:

Teafőzetét így kell készíteni: egy púpozott evőkanál cickafarkfüvet le kell forrázni negyed liter vízzel, rövid ideig állni kell hagyni. A főzet tartalmaz keserű anyagot, én úgy tapasztaltam, hogy az ízét meg lehet szeretni.

Lehet belőle masszázsolajat  is készíteni:

Készülhet belőle masszázsolaj is, amely  a reumás fájdalmak enyhítője is. Három csepp cickafark olajat cseppentsünk 10 ml bázisolajba.  És kész.

Az elmúlt évtizedek, évszázadok során kiderült, hogy ez a hatóanyagokban gazdag növény – görcsoldó, gyulladásgátló, sebhámosító és antibiotikus hatását is kimutatták – több más bajon is segíthet.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://levendulamagazin.hu/egeszseg/149-cickafark

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/cickafark_kozonseges/38

http://www.vitaminsziget.com/ecikk.php?id=163

Gyógynövények korszerű terápiás alkalmazása, Medicina, Budapest, 1989.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cickafark_%28egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap%29

Miért mérges?

Szent ide vagy oda, Margit elég furcsa ragadványnevekkel rendelkezik: Mérges Margit meg Pisis Margit. Előbbi a hónapban gyakori égiháborúkra, jégverésre utal, mely gyakran elveri a termést, a sok munka eredményét.  eért a rigmus: Mérges Margit,
Mert áldást nem hoz.

A Pisis Margit név meg az időszak felhőszakadásaira emlékeztet. Különösen nagy baj volt ez ekkor, mert az aratást is igen hátráltatta.

Margit a 40-es

Margit napja negyvenes nap. A hiedelem szerint, ha ekkor esik, dörög, villámlik, vihar dühöng , akkor 40 napig ilyet várhatunk.  A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő forrósággal.

Termésjósló is Margit. Régen azt vallották, ha Margit napján esik, a dió, a mogyoró lehullik vagy férges lesz.

Ki a nap Margitja?

Antióchiai Szent Margitról különben elég keveset tudni.

Antiókhiai Szent Margit vértanú és szűz, eredeti nevén Marina (a keleti egyház így is tiszteli), a négy fő szűz és a tizennégy segítőszent egyike. Legendája szerint  július 13-án halt mártírhalált. Mindössze tizenöt éves volt ekkor.

Margit egy  tekintélyes pogány pap leánya volt. Apja nagyon szerette, anyja korán meghalt, s így a kicsi Margit vidékre került egy dajkához, aki keresztény volt. Amikor a felcseperedett Margit hazakerült, apja felismerte, hogy keresztény lett. Mindent elkövetett, hogy lányát ,,kijózanítsa". Amikor látta, hogy semmire sem megy,  elűzte a házától. 

Ekkor került a képbe  Olibrius, a keresztények üldözésére. Útja a legelő mellett vitt el, ahol Margit a többi lányokkal a bárányokat őrizte.

Olibrius meglátta, hogy Margit a legszebb közöttük. Parancsot adott szolgáinak, hogy tudják meg, ki ez a leány. Ha szabad, feleségül veszi, ha rabszolga, megadja az árát és ágyasává teszi. A szolgák útnak eredtek, megkeresték Margitot, s a prefektus elé vitték.

A prefektus közeledését Margit visszautasította, mire a sértett férfi bíróság elé hurcoltatta a lányt, pusztán azért, mert kereszténynek vallotta magát. A lányt hite miatt megkínozták, tömlöcbe zárták.

Az ördög sárkány képét öltve jelent meg előtte, és le is nyelte, de Margit a vadállat gyomrában is magasra emelte a feszületet, mire a sárkány gyomra megrepedt, ő pedig kiszabadult.

Akkor  Margit üstökön ragadta  és  térdre kényszerítette a sárkányt, aki  a pogányság és minden bűn, baj  szimbóluma volt.

E tette miatt  a moldvai csángók a  jégverés ellen Margitot hívják segítségül, hiszen az a sárkány műve. Ezért ábrázolják úgy, hogy a sárkányt tapossa.

Margit a börtönben  győzedelmeskedett  a sárkányalakban megjelenő kísértő felett, de hóhéraival szemben védtelen volt. Fáklyákkal égették a testét, aztán vizeshordóba vették, végül lefejezték.Szenvedései láttán pogányok ezrei tértek keresztény hitre, ezeket a poroszlók rögtön kivégezték. Miután a bakó fejét vette, maga is holtan terült el a mártírnő lábánál.

Antiókhiai Szent Margit a magyar Árpád-kor kivételesen tisztelt szentje, aki a „Királyság Patrónája”  címet viselte. Kultusza akkor lendült fel igazán, amikor II. Endre szentföldi keresztes hadjáratáról hazahozta koponyaereklyéjét. Hazai kultuszának része lehetett abban, hogy IV. Béla Margitnak nevezte el a tatárjárás borzalmaitól való szabadulásáért cserébe Istennek ajánlott leányát. Az Árpád-házi királyleány domonkos apáca, majd maga is az egyház szentje lett. Egy történelmi mendemonda szerint az Árpádok vére buzgott Skóciai Szent Margitban is , aki  Szent István rokonának, Ágotának lett volna leánya. Ő is szolgálhatott Árpád-házi Szent Margitnak példaképül, hiszen a 9 éves királyleány már 6 éve apácák közt nevelkedett, amikor majd 200 évvel idősebb  néhai rokonát szentté avatták.

Margit napi szokások:

Antióchiai Szent Margit a gyermeket szülő asszonyok segítője is.

Doroszlón mondják: „Margit meg Anna napján rajzanak a kis legyek.”

Ilyenkor kezdték meg a szabadban, a folyókban, patakokban, tavakban való fürdést.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/antiochiai_szent_margit

http://www.lurkovilag.hu/index.php?unnep=694

https://hu.wikipedia.org/wiki/Antiokheiai_Szent_Margit

Amiről most írok, az a római katolikus kapuváriak parasztviselete, mely a 19. század végén virágzott. Ez a  Rábaköz leggazdagabb viselete.

Előállításában helybeli kisiparosok működtek közre, de érdekes, hogy a a szomszédos Hövej specialistáival hímeztették ruhadarabjaikat. A férfiviselet színesebb, a női polgárosultabb az átlagosnál.

A női viselet érdekessége a természetes derékvonalnál magasabbra helyezett ruhaderék. Durva kendervászonból készült a burgenlandi párhuzamokat mutató, pruszlikos   pendely és a fölötte viselt, bevarrott, rövid, ráncos ujjú ingváll. Hasonló  szabású hosszúing váltotta fel ezt az ingvállat és pendelyt. A kantáros  szoknya fölött hengeres csípőpárnát viselnek és afölött mellényes szoknyát. Ünnepen még  néhány színes  fehér, keményített szoknya került a díszes felsőszoknya alá. Az alsószoknya fehér csipkéje kilátszhatott.

Ing, pendely

A téli viseletben jellegzetes volt a testhezálló, gyakran vattás ujjas, amely a szoknyával azonos anyagú és díszű. Nyakban 7–8 sor fújtüveg gyöngyöt, fehér fodrot is viseltek.

Az asszonyok keménypapírból kivágott kontytokkal – ez a kobak - és kendővel teljesen eltakarják a hajukat. A lányok 4 mezőre osztották hajukat, ebből font lapos fonatukat a fejet beborító kerekkontyba tűzték.

 „Pillangós kobak”

 Hímzett vállkendőjük végét a derékon rózsás csatos selyemöv fogja le, míg a színes selyemkötényt fogazott szalagdísz ékesíti.

Lábbelijük télen a férfiakéhoz hasonló csizma, nyáron szalagdíszes félcipő.

Már a polgáriasodást tükrözi a férfiak ünnepi: kék posztóból varrt, arany zsinórozással díszített nadrágja meg dolmánya, amit méltó módon egészít ki a piros-fehér csíkos nyakravaló és a kicsi fejfedő. A férfiak rendkívül kicsi fejrevalója télen fekete prémsapka, nyáron fekete pörge kalap igen nagy tollal, bokrétával.

Az ing ünnepen gyolcs, bő ujjú; piros-fehér vagy fehér hímzéssel díszített. Nyáron pamutos kendervászon gatyában járnak, melynek egy szára 2 szél.

Téli ünneplőjük világoskék posztónadrág és dolmány, piros-sárga-kék gombokkal díszítve. Gatyához Az elmaradhatatlan kerek nyakú ünnepi mellény piros vagy lila bársony. A piros-fehér csíkos, négyszögletes selyem nyakravaló végét felcsapják a vállukra.

Legénycimborák ing-gatyás öltözetben

Érdekesség, hogy kötény is tartozik a férfiak öltözékéhez.

Hagyományos felsőruhadarabok: a mente, piros rátétes, nem bő suba és szűrkabát. Ünnepi lábbelijük puha szárú, csizma, de a gatyás táncviselethez nagy taréjú sarkantyú illett.

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-85.html

Stiefel Kiadó: Magyar néprajzi térkép

Horváth Terézia: A kapuvári népviselet. Arrabona, 1967

Elvégeztük az aratást.
Készülj, gazda, jó áldomást!
Gazdasszonyunk jó vacsorát!
Adjon isten jó éjszakát!

A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték

A munkát fohászkodással, imádság­gal, kalapemeléssel kezdték. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte.

Az arató a derekára kötötte, hogy ne fájjon majd a munkában.

Igen nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Egészség- és termékenységvarázsló céllal a baromfinak adtak belőle a baromfinak. Betegségelhárító szerepe is volt.

Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával jelképesen megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, kiváltotta magát. Ezt borral vagy pénz­zel tehette meg.  Ahol sokan dolgoztak együtt, az aratás szüneteiben maszkos játékokkal szóra­koztatták egymást. Ilyen volt az álesküvő, halottas jelenet, a marokszedők búcsúja, med­vetáncoltatás

Ugyan itt más is van az aratáson kívül, azért  megéri meghallgatni. Csodálatos, az ember lelkét érinti meg. Szvorák Kati :

A legtöbb hagyomány  érthető okokból az aratás végéhez köthető. 

Nemcsak a gabona betakarításának kezdetét, hanem a munka befejezését is megünnepelték: lakomát és táncmulatságot tartottak, aratókoszorút fontak az utolsó learatott kévéből.

Egy  apróka darabon  nem arattákle a gabonát, hogy a következő esztendőben is jó termés legyen. Úgy mondták, hogy ezt a madaraknak és a szegényeknek hagyják.

Az utolsó kévéhez is számos hiedelem fűződött, s ebből készült az aratókoszorú, amit  a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt és az őszi vetőmag közé elegyítette. Göcsejben például az aratók egy kisebb kévét kötöttek, amit a házigaz­da áldomással váltott ki, s a  kévét másnap a tyúkoknak adta, hogy jól tojjanak Másutt az első kévét a pap számára vették le, a másodikat a gazdaasszony vitte haza. Ez került azután a karácsonyi asztal alá.

Az aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: csigaszerű, korona formájú, koszorú alakú. Kalotaszegen, amikor az utolsó tábla búzába értek, el is kezdték kötni a koszorút, ezt búzakoszorúnak nevezték. A koszorút a legszebb búzakalászokból fonták, gyakran mezei virágokkal és szalagokkal is díszítették. Általában harang alakú favázra erősítették fel A koszorút  meg a vízzel öntözték meg, hogy a következő év­ben elegendő eső legyen.

A nagyobb uradalmakban az aratókoszorú vitele, átadása ünnepélyesen ment végbe. Egy 19. századi leírás szerint az Alföldön az aratóünnep így zaj lott: "Erre megindul a nagy sereg tarkázva párosan, ének s néha zeneszóval a mezőföldről, bemennek a faluba az uraság házához vagy gazdatisztje lakához, ott átnyújtják a kalászkoszorút, s jót kívánnak. Erre kezdődik a vacsora, ivás, táncz, mely néha estétől reggelig tart. Ha a gabona jól fizetett, jó dolga van az aratóknak, ha nem, akkor még koszorút sem kötnek"

Ahol aratási ünnepélyt rendeztek, az aratók énekszó­val érkeztek meg. Aratással, búzával kapcsolatos dalokat énekeltek:

Készítsd, gazda, készítsd, gazda, jó áldomást, jó áldomást,

A gazdasszony, a gazdasszony jó vacsorát, jó vacsorát!

Vagy:

Valamennyit ugrik éltében a szarka,
Valahányat billent annak tarka farka,
Valahány szarkának farka tolla tarka,
Oly sokáig tartson a szerencse marka!
Isten éltessen sokáig!

Az aratókoszorút általában a mestergerendára akasztották, és vetéskor a ko­szorúból kimorzsolt szemeket keverték a vetőmag közé. A magának arató család nem rendezett különösebb ünnepséget. A gazda megvendégelte munkásait, nagy aratóbálokat az uradalmakban rendeztek.

Az aratás mellett nyáron a kapásnövények (kukorica, burgonya, szőlő, dohány), a kender nyűvése, áztatása, a szénakaszálás temérdek tennivalót adott a gazdáknak. Az őszi szüretig, a betakarításig, a kukoricatörésig a temérdek munka mellett nem maradt idő, erő a szórakozásra, mulatságra, a vasárnap délutáni szabadtéri táncolást leszámítva, ahol az eladó sorban lévő leányok és a fölserdült legények ismerkedhettek, vigadozhattak.

Forrás:

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

Magyar néprajzi lexikon

GUZSALYAS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

 http://kony.network.hu/kepek/regi_targyak/aratokoszoru_kony

Tánczos Erzsébet írása

Csaba királyfi a székelyek legendás vezére. Életére vonatkozó megbízható adatokkal nem rendelkezünk, az  a legendák, és mondák ködébe vész.  Vannak, akik valóban élt történelmi személynek tartják, mások meg nem. Néhány elmélet szerint nem is egy, hanem legalább három, időben egymástól távol eső személy összemosásából keletkezett legendás alakja. Az egyik szerint a Balkánról vezette  a Kárpát- medencébe 3000 fős népét. A székely nép eredettörténete szorosan kötődik Csaba királyfihoz.

Csaba királyfi legismertebb legendája :

Csaba királyfi és katonái, a Hadak útján Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda nyomán.

Amikor Attila, a világverő hun király meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól is igen féltek.
Attilának annyi fia volt, mint égen a csillag. Nyilvánvaló volt, hogy utána az egyik fia fog uralkodjon. Alig hunyta le azonban a szemét Attila, békétlenség ütötte fel a fejét a hunok között: fiai vetélkedni kezdtek a legfőbb hatalomért. Testvérháború tört ki Csaba és Aladár között.

A német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő német fejedelemasszonytól származott, de a hunok Csabát támogatták, aki a görög császár leányának fia volt.

Mindkét fiú uralkodni kezdett, ebből persze semmi jó nem származhatott Végül a kard döntött közöttük.
Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét  megtámadta. Két álló hétig  tartott a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy  széjjel verték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak hírmondók maradtak.  Olyan sok volt a halott mindkét részről, hogy a  Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó kiáradt a vértől.

Csaba vezér tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De  hamarosan visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba. Háromezer vitéz vált ki Csaba seregéből, s telepedett le a mai Székelyföldön. Csigle mezején telepedtek le Csaba királyfi utasítására. ŐK  attól  kezdve magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték.
 Még mielőtt Csaba visszaindult, megesküdtek, hogy ha a székelyeket ellenség támadná, visszatérnek még a világ végéről is.

Telt-múlt az idő, s generációkkal később  a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre.

 Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak a székelyek és csoda történt. A Hadak Útján (ma Tejút), az égből egy lovascsapat, élén Csaba királyfival jelent meg.

A csapat élén Csaba királyfi  a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a hadak útján némán visszatért a magas égbe.
Mindezek után a székelyek híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szkítiából elindultak, és Pannóniába akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély őrzését a székelyekre bízták.

 

 

Székely himnusz

 

 

A  Székely himnuszban Csaba királyfi személye központi helyen szerepel. A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. Bár a  szerzők szándéka nem volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, az évtizedeken keresztül tiltott dal hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben  és Magyarországon. Méltán!

Élt-e valóban?

Több elmélet létezik, amely Csaba királyfi személyének azonosítását, létezését kívánja igazolni, illetve cáfolni.

 

A Székely himnuszról:

 

Hallgassuk a kormorán együttes előadásában, aztán olvasni is lehet érdekességeket itt:

 

 

 

A Székely himnusznak több szövegváltozata létezik.

Az eredeti szöveg

Ki tudja merre, merre visz a végzet

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Segítsd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla

Népek harcától zajló tengeren.

Fejünk az ár ezerszer elborítja,

Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!

A közszájon forgó változat

Ki tudja merre, merre visz a végzet

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Vezesd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla

Népek harcának zajló tengerén.

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

A kiegészített Székely himnusz

A Székely himnuszt az idők folyamán többször is kiegészítették. Legutóbb Pap Gábor 2002-ben. (Az eredeti és a Pap Gábor-féle szöveg dőlt betűvel.)

Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton, sötét éjjelen Vezesd még egyszer győzelemre néped Csaba királyfi csillag ösvényén. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Ameddig élünk magyar ajkú népek Megtörni lelkünk nem lehet soha Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján Legyen a sorsunk jó vagy mostoha. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Keserves múltunk, évezredes balsors Tatár, s török dúlt, labanc rabigát Jussunk e honban, Székely Magyarföldön Szabad hazában élni boldogan.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Már másfélezer év óta Csaba népe Sok vihart élt át, sorsa mostoha Külső ellenség jaj, de gyakran tépte Nem értett egyet otthon sem soha. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk, Mentsd meg e népet, vérző nemzetet! Jussunk el honban, székely magyar földön, Szabad hazában éljünk boldogan. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Ki tudja, innen merre visz a végzet, Országhatáron, óceánon át. Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped, Székely nemzeted Kárpát-bérceken. Hős szabadságát elveszti Segesvár Mádéfalvára fájón kell tekints Földed dús kincsét népek élik s dúlják Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja, Csaba királyfi gyűjti táborát. Szűnik az átok, kiapadt a kútja, Szívünkön égi öröm lángol át. Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja, Megáll a szikla, nem porlik tovább, Imánk az Istent újra megtalálja, Köszöntsd ma népem, üdvöd hajnalát!

 A magyar irodalomban és más művészetekben is sokakat megihletett Csaba királyfi alakja.

Ilosvai Selymes Péter   így kommentálta: "Csuda, hogy mindeddig nem emlékeztünk erről."

Arany János töredékben maradt műve itt olvasható: http://www.mek.oszk.hu/00500/00597/html/csk.htm

Azóta elkészült a Csaba királyfi rockopera is.
 Méltán vagyunk büszkék hagyományainkra, legendás hőseinkre. A Csaba legenda számomra legfontosabb üzenete az, hogy a hit hegyeket mozgat meg.

Tánczos Erzsébet írása.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csaba_kir%C3%A1lyfi

http://www.csabakiralyficserkesz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=12&Itemid=31

http://szekelyfold.info.ro/legendak/596-csaba-kiralyfi-legendaja

http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1koscsaba

http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/98334/a-hadak-utja