Ádámné Noé Kornélia, (Nelly) népi iparművész, Somogy megyében él, mégis Budapesten találkoztunk Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Kornélia mézeskalácsaival, hímes tojásaival és strucc tojás ékszereivel nevezett a "MAGYAR KÉZMŰVES REMEK" elismerő cím elnyerésére kiírt országos pályázaton, és a rangos címet el is nyerte.

A díj átadása után beszélgettünk a kezdetekről, a jelenről és a jövőről.

--Mit jelent a "MAGYAR KÉZMŰVES REMEK" cím? Mire jogosít a használata? Ki nevezhet és mivel?

- Számomra ez a  cím elsősorban szakmai elismerés, emellett termékeim forgalmazásánál jogosult vagyok a megkülönböztető cím használatára, melyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kiadott háromnyelvű elismerő kártyán tüntetnek fel.

--Mit jelent a pályázatán szereplő jelmondat: "Mézből, tojásból, szívemből".

--A három legfontosabb alapanyagot, melyek közül, ha csak egy is hiányzik, nincs alkotás..A másik dolog, ami miatt megszületett a pályázati anyagom címe, hogy valami módon egységet alkossanak a különböző alapanyagú munkáim. Úgy éreztem, nem tudom jellemezni a munkámat csak mézeskaláccsal, vagy csak hímes tojással, a strucc tojásból készült ékszerekről nem is beszélve. Mind-mind egyformán fontos nekem. Ami közös bennük, az Én vagyok, illetve a "szívem"  Az sem mellékes, hogy a kiállított mézeskalácsok zömében szívek.

--Hogyan történt a nevezés?

--A pályázati kiírásra több ismerősöm is felhívta a figyelmemet. Felkeltette az érdeklődésemet, de nem kezdtem el hirtelen készülni rá. Sőt,   szinte el is felejtettem, amikor a Somogy Megyei Népművészeti Egyesület elnökétől kaptam egy levelet, melyben szó szerint ez állt: „-A kamaránál voltam és intéztem a "kézműves remek" pályázati anyagot. „Az idén Rád gondoltunk, büszkék vagyunk rád, remélem az elismerés is meg lesz."  Nagyon megtisztelőnek éreztem, hogy az egyesületem is bízik bennem és ekkor már nem volt kérdéses, hogy indulok-e a címért.

"MAGYAR KÉZMŰVES REMEK"  - ékszerek strucctojásból

- Van-e izgalom egy ilyen díjkiosztón, ahol valóban nem lehet előre megtudni tudni, hogy kit díjaznak és kit nem.

--Természetesen van izgalom! Úgy gondolom, hogy szíve mélyén mindenki, aki egy ilyen megmérettetésre szánja el magát, bízik a sikerben. Persze ha nem kaptam volna meg a címet, akkor sem lettem volna csalódott, hisz már azt is sikernek könyveltem el, hogy a pályázatomat elfogadták.

- Emlékszik, hogy mióta tart vonzódása a kézművesedés, az alkotás felé? Mikor és hol találkozott először efféle tevékenységgel? 

- Nem tudok egy konkrét pillanatot, élményt felidézni, mert szinte az egész életemben kézművesként tevékenykedtem. De a gyökerek a gyermekkoromig nyúlnak. Egyszerűen beleszülettem, bár ezeket a szakmákat, melyekben  munkálkodom, a családban senki sem végezte, de  a családomban, a környezetemben mindenki ügyes ember. Nagynéném férje szíjgyártó bőrdíszműves, Feri bácsi a nagybátyám kovács,  aki még kisbútorokat, intarziákat is készített. Nagynénéim és anyukám mindenféle női tevékenységben szépen boldogultak: hímeztek, horgoltak, kötöttek, subáztak, makraméztak... Feri bácsi, a kovács nagybátyám, ugyan már hét  éve vak, de még így is olyan papírcsillagokat hajtogat, fűz, hogy némelyik látó ember is megirigyelhetné. Ezért úgy érzem, a kézművesség  adományát volt a megszületésem pillanatától birtoklom, hiszen egy ügyes famíliába születtem bele, ahol igen sok élményt kaptam.

"MAGYAR KÉZMŰVES REMEK"  - hímes tojások

-Mi volt az első saját alkotása?

- Az első alkotással kapcsolatos emlékem úgy  négy  éves koromból származik, mikor a balatoni iszapból készítettem az első "vázámat" úgy, hogy fazekast  még sohasem láttam. Később, egy szentendrei nyaralás alkalmával megfigyelhettem Kovács Margitot korongolás közben., és megláthattam az elkészült a műveit. Akkor sok minden eldőlt! Attól fogva éreztem -  és érzem - az agyag vonzását és úgy kívántam a korongolást, mint más gyerek a nyalánkságokat.

- Innen töretlen volt az út a kézművesség felé?

-Nem teljesen, a következő ráeszmélésig eltelt pár év. Tizenévesen csöppentem a népművészet világába. Aztán a kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezetben fazekasként kezdem a pályát. Jómagam soha nem díszítettem, de mindig csodáltam a festők kezéből kikerülő olykor nemesen egyszerű, máskor már-már burjánzó mintákat. Akkoriban ivódott lelkembe a népi kultúra iránti vonzalom.

-Mindig a mézeskalács és a hímes tojások vonzásában élt?

- Nem, először fazekas, majd keramikus voltam.  Csak később kóstoltam bele a mézeskalács készítésbe. Már nem is emlékszem, hogy mikor sütöttem először mézeskalácsot, de hogy húsz évnél is több eltelt az óta, az biztos. Eleinte csak a családom örömére karácsonykor készítettem. Idővel egyre többen csodálták meg és kértek, hogy az ő karácsonyukat is édesítsem meg ezekkel az ehető csodákkal, melyek nem csak szépek, de illatosak és finomak is.

"MAGYAR KÉZMŰVES REMEK"  - mézeskalács

Így kezdődött, s tartom azóta is a hagyományaimat: minden évben Anyukámnak készítem az első darabokat, Ő a legrégebbi és a leglelkesebb "rajongóm" is egyben. Ma már nem csak a karácsony ékessége a mézeskalács, szinte nem is tudok olyan ünnepet, vagy alkalmat, amire ne készítettem volna mézeskalácsot.

-Mely ünnepeket tehet szebbé a mézeskalács?

 -Bármelyiket, de a legfontosabbak az esküvő, születésnap, házassági évforduló, anyák napja, Valentin nap, keresztelő a teljesség igény nélkül.

 -A mézeskalács készítéssel párhuzamosan kezdett el hímeseket írni?

-Nem, a tojásírás a legfrissebb szenvedélyem, mely villámcsapásszerűen köszöntött be az életembe.

- Mi történt?

- 2008 tavaszán a zengővárkonyi tojásmúzeumban tett látogatásom után ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy én is megpróbáljak tojást hímezni. Annyira vágytam rá, mint annak idején az agyagozásra. A tojásírást azóta sem hagytam abba.. A technikák közül a gicával, méhviasszal való tojásírás áll hozzám a legközelebb. A forró méhviasz lágy, illatos, és könnyen siklik a tojáson az eszköz. Ez a technika kedvez tekergőző, burjánzó mintáimnak.

-A munkáin megjelenő motívumokat saját ötletek eredményei, esetleg gyűjtő munkát is véghez?

- A mintáim egyediek, nem hagyományos motívumok, de a magyar népi díszítőművészetben gyökereznek. Szerencsére a bőséges magyar mintakincset már összegyűjtötték a szakemberek. Ezeket sokan írják is, a néprajzkutatók meg archiválták az utókor számára. Méltó helyük van a múzeumokban, a néprajzi gyűjteményekben.

 -A mai modern világban van kereslet a népi motívumokkal díszített tojásokra?

-Igen van, és remélem soha nem is fog kiveszni az emberekből a vágy, hogy valami eredeti magyart és hagyományosat akarjanak. Emellett nem kritizálom a vidám és divatos tojásdíszítési technikákat. Ezeknek ma virágkora van és ez jó, hisz az a lényeg, hogy öröme legyen benne annak, aki készíti. Sokszor így lehet " megfogni" egy gyereket, fogékonnyá tenni egyéb technikák kipróbálására is.

- Az Ön mintái mennyiben kötődnek a magyar néphagyományhoz?

 -Viccesen azt szoktam mondani, hogy "Nyomokban magyar népművészetet is tartalmazhat".

-Ön milyen iskolát követ?

-Nem az én utam lemásolni bármit is, nem is követek a hagyományos értelemben egyetlen iskolát vagy irányzatot sem. Én másként működöm. A másolás nem az én világom, viszont nyitott szemmel járok a világban, megcsodálok mindent, ami kézimunka. Fafaragást, hímzést, kovácsoltvas kerítést, festett népi bútort, gipszstukkót, szövést, csipkét, színeket, hangulatokat. és elraktározom ezeket a magamban.

 - Hogyan rögzíti a megfigyelt mintákat?

 -Be kell valljam, hogy sehogy, hacsak azt nem vesszük rögzítésnek, hogy emlékszem rájuk. Nem rajzolom le, csak átélem. Legfeljebb firkantok néha-néha. De amikor kell, ezek a megfigyelt és elraktározott motívumok előbukkannak. Nem tudatosan, de előjönnek. Mintáimat nem igazán tervezem meg előre, inkább kigondolom, de nem a végső részletekig, csupán a felosztást és a fő motívumok irányát. A tervezés összemosódik a megvalósítással.  A mintáimnak biztosan vannak gyökerei, de tudatosan nem keresek, nem kutatok mintákat. Mindent szeretek megnézni, ami a magyar díszítőművészet elemeit hordozza, mindent meg tudok csodálni, amit emberi kéz alkotott. Én csak befogadom a látottakat, elraktározom, de nem tudatosan. Ez az én kimeríthetetlen forrásom. A mintáim kialakulása kifejezetten ösztönös.

A képen: készülnek a hímesek

-Mennyi idő egy hímestojás elkészítése?

- Ennek kikalkulálásához tudni kell, hogy egy tojás elkészítése nem a minta felrajzolásával kezdődik.

 - Mi előzi azt meg?

 - Első a gyenge savas vízben való áztatás, utána következik a külső tisztítás, majd a tojás két végének kifúrása, a tojás tartalmának a kifújása, ezután klóros oldattal újra feltöltjük a tojást, ( ennek célja a fertőtlenítés és a maradék szerves anyagok kioldása). Ezt újabb újabb fújás követi, s újabb szárítás szárítás.... Csak ezután következhet a minta felrajzolása, az első festés. Még nem is említettem, hogy minden festés után nagyon fontos a türelmes várakozás a teljes száradásig. Végül a viasz leolvasztása, a tojás fényesítése következik...

Azt hiszem még olvasni is sok! Az igazsághoz tartozik, hogy egy-egy munkafázist egyszerre több tojáson végzek el, ezért nem igazán tudom, hogy egyre mennyi idő esik egyetlen darabra, meg ez függ a tojás méretétől, minőségétől, sok egyébtől is..

Emellett még nem is említettem, hogy minden szárnyas tojása más és más összetételű festőlevet igényel így a festékek előkészítése sem megy automatikusan.

Nem említettem még  azokat a tojásokat, melyeket dús, áttört mintával készítek. Ez időben többszöröse az összes egyéb munkálatoknak. Nem tudok a fázisokra pontos időigényt írni, de maga a minta megrajzolása tojás mérettől függően lehet 20 perc, de akár 6 óra is. Ehhez tessék hozzáadni a többi munkafázis igényelte időt... Tehát nem tudok átlagidős választ adni.

  - Hogyan éri el a különleges, élénk színeket?

 - Magam keverem ki a három alapszínből. Semmi különlegeset nem használok, egyszerű tojásfestékkel nagyon szép színeket lehet elérni. Az igaz, hogy a festés technikáján nagyon sok múlik! Semmilyen titkom nincs ezzel kapcsolatban sem. Szívesen megosztom minden tudásomat, tapasztalatomat, attól én nem leszek kevesebb, sőt! Sokan tudják ezt rólam és élnek is a lehetőséggel. Gyakran csörög a telefonom egy-egy szakmai kérdés miatt, akár hímes tojásról, akár mézeskalácsról van szó. Szívesen segítek, mert én tudom milyen boldogság, amikor sikerül megvalósítani azt, amit eltervezett az ember. Ezt az élményt szeretném, ha átélné az, aki megtisztel bizalmával és tőlem kér segítséget. Én ezt tudom nyújtani, de még sokkal többet kapok vissza, amikor boldogan újságolják el: -Köszönöm a jó tanácsot, sikerült!

Tánczos Erzsébet írása