Amikor Attila, a világverő hun király meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól is igen féltek.
Attilának annyi fia volt, mint égen a csillag. Nyilvánvaló volt, hogy utána az egyik fia fog uralkodjon. Alig hunyta le azonban a szemét Attila, békétlenség ütötte fel a fejét a hunok között: fiai vetélkedni kezdtek a legfőbb hatalomért. Testvérháború tört ki Csaba és Aladár között.

A német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő német fejedelemasszonytól származott, de a hunok Csabát támogatták, aki a görög császár leányának fia volt.

Mindkét fiú uralkodni kezdett, ebből persze semmi jó nem származhatott Végül a kard döntött közöttük.
Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét  megtámadta. Két álló hétig  tartott a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy  széjjel verték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak hírmondók maradtak.  Olyan sok volt a halott mindkét részről, hogy a  Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó kiáradt a vértől.

Csaba vezér tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De  hamarosan visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba. Háromezer vitéz vált ki Csaba seregéből, s telepedett le a mai Székelyföldön. Csigle mezején telepedtek le Csaba királyfi utasítására. ŐK  attól  kezdve magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték.
 Még mielőtt Csaba visszaindult, megesküdtek, hogy ha a székelyeket ellenség támadná, visszatérnek még a világ végéről is.

Telt-múlt az idő, s generációkkal később  a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre.

 Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak a székelyek és csoda történt. A Hadak Útján (ma Tejút), az égből egy lovascsapat, élén Csaba királyfival jelent meg.

A csapat élén Csaba királyfi  a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a hadak útján némán visszatért a magas égbe.
Mindezek után a székelyek híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szkítiából elindultak, és Pannóniába akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély őrzését a székelyekre bízták.

Székely himnusz

A  Székely himnuszban Csaba királyfi személye központi helyen szerepel. A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. Bár a  szerzők szándéka nem volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, az évtizedeken keresztül tiltott dal hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben  és Magyarországon. Méltán!

Élt-e valóban?

Több elmélet létezik, amely Csaba királyfi személyének azonosítását, létezését kívánja igazolni, illetve cáfolni.

A Székely himnuszról:

Hallgassuk a kormorán együttes előadásában, aztán olvasni is lehet érdekességeket itt:

A Székely himnusznak több szövegváltozata létezik.

Az eredeti szöveg

Ki tudja merre, merre visz a végzet

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Segítsd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla

Népek harcától zajló tengeren.

Fejünk az ár ezerszer elborítja,

Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!

A közszájon forgó változat

Ki tudja merre, merre visz a végzet

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Vezesd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla

Népek harcának zajló tengerén.

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

A kiegészített Székely himnusz

A Székely himnuszt az idők folyamán többször is kiegészítették. Legutóbb Pap Gábor 2002-ben. (Az eredeti és a Pap Gábor-féle szöveg dőlt betűvel.)