Karácsonyi népszokások 8.: a paradicsomjáték

2013. december 21. - netfolk

A karácsonyi ünnepkörben ősi hagyományok találkoznak, illetve ötvöződnek eggyé. A téli napforduló minden archaikus népnek mágikus jelentőségű nap volt.

Bálint Sándor erről így ír: „Ádám és Éva, esetleg az őket idéző nap és hold szimbólumával, továbbá az élet paradicsomi termő fájával a házasság, emberség gyümölcsöző jelképeként, oltalmaként megjelenik népművészetünkben is. Legérettebb formában Kalotaszeg házainak homlokzatán, de szakrális eredetű üvegképeken, cseréptányérokon, pásztorfaragásokon, felvidéki bírópálcán, csallóközi halotti terítőn, szegedi mézesbábformán is. Jelentésével, előzményeivel és összefüggéseivel sokszor már nincsenek is tisztában, amikor csupán az életfát vésik ládákra, kiskapukra, kapubálványokra, mángorlókra…”

Ádám-Éva, Mézeskalács-ütőfa viaszlenyomata

A középkorban a karácsonyi ünnepkör egyik központi ceremóniája a paradicsomjáték volt, a karácsony ünnepéhez kapcsolódó misztériumjátékok egyike.

A paradicsomjáték elmaradhatatlan kelléke volt a karácsonyfa elődje, az életfa. Jelentéssel bírtak a rajta látható díszítmények, melyek a mai „karácsonyfadíszek” ősei. Ilyen a kultikus értelmű angyalhaj, a mézesbáb, a csillag és az ilyen-olyan gyümölcsök.

A karácsonyfadíszek jelentése:

A fa tetejére csúcsdísz kerül, ami Jézust jelenti.

A girlandok kígyót szimbolizálják, a bűnbeesést és az egész emberi sors elindítóját.

Az angyalhaj és a szalma a Kisjézus jászolát szimbolizálja.

A dió és az alma a tudást és a bölcsességet jelenti. Az alma, amellett, hogy a bűnbeesés jelképe, a Tudás fájáról származik. A dió pedig a bölcsességet és a tudást jelenti a fán.

A mézeskalács díszek, ha ember figurájúról van szó, akkor az a porból lett és tűzpróbán átesett embert jelképezik.

A gyertyák jelentése a szentháromság, a test (viasz), szellem (láng) és a kanóc (lélek) hármassága. Jelképezi Jézus születését, azaz a fény eljövetelét.

Témája:

a teremtés, bűnbeesés, Jézus születése, mely még a 20. sz. közepén a székelyek, az erdélyi reformátusok és az anyaországban élő németek körében élő hagyomány volt. Németországban napjainkig fennmaradt mint népi misztériumjáték. A hazai német paradicsomjátékok egy része Hans Sachs reneszánsz szövegéből került a hagyományba. A századforduló körül bányászcsoportok németül, magyarul és szlovákul adtak elő paradicsomjátékot, magyar volt a felsőbányai paradicsomjáték, más néven Ádám–Éva játék volt.

A középkori misztériumjátékoknak kedvelt jelenete volt, gyakran a játék a paradicsomjáték jelenetével kezdődött, s a passióval, vagy a feltámadással ért véget, bemutatva így a megváltás egész történetét. Egyik főszereplője a többnyire leányarcú, kígyóbőrbe öltöztetett ( női)ördög volt.

Az első paradicsomjáték, amely fennmaradt a 17. századból való.Első részében Ádám a bűnét siratja, a másodikban angyal vigasztalja a Megváltó eljövetelével, a harmadikban Ádám megköszöni az angyalnak az örvendetes hírt és vigasságra szólítja a mindenséget.

Egy " forgatókönyv" :

A kórus a világ teremtéséről, az Úr hatnapi munkájáról és Ádámnak a Paradicsomba tételéről énekel. Az Úr már az elején lócán - trónon! - üldögél.

Mellette a tudás fája, az ágán almával. Előtte Ádám térdel, fejét Teremtője ölébe hajtja. Mozdulatlan, hiszen először még nem is él.

Az ének végén az Úr Ádámot szólítja, mire az föláll, leveti barna agyagszínű köntösét. Alatta fehér ing, ártatlanságának jelképe. Szétnéz, és a teremtett dolgokban gyönyörködik. Az Úr lelkére köti, hogyan éljen. A kórus ismét énekel. Az Úr most Évát teremti meg. Előszólítja a fa mögül. Ádám örömében az Úr jóságáról beszél neki, de szól tilalmáról is. Ezután az ördög sikerrel kísérti meg őket, tehát esznek a tiltott fa gyümölcséből. Ádám szégyenkezni és Évával együtt félni kezd. Az Úr hívása elől elrejtőznek, de az ördög láncra verve a Teremtő elé vonszolja és vádolja, majd pedig Gábor arkangyal kiűzi őket a Paradicsomból. Az első emberpárban most feltámad a bűnbánat, mire az angyal a Megváltó születését ígéri meg nekik. Közben Dávid felmegy az égbe, ahol „vita” kerekedik, hogy érdemes-e a gonosztól megszabadítani a megromlott emberiséget. Megoldásként az Atya elküldi fiát a földre, hogy kereszthalálával váltsa meg a gonosz hatalmától az embereket. Ezután Máriára ember alakjában megszüli Jézust, a Megváltót.

A liturgikus misztériumjáték a protestáns iskoladrámában élt tovább. Az előadásokat az ünnep vigíliáján tartották.
Az idők múlásával a paradicsomjáték már nem dramatizált változatban őrződött meg, csupán szövegének egy-egy töredékét mondták el ünnep közeledtekor. Egy háromszéki református változatban: „Feltekinték magas mennybe, / S nyitva látom mennyország ajtóját: / Azon felül egy bölcsőcske, / Amellett egy rend székecske. / Abban van a világ Úr Jézusa, / Ott ringézi asszonyunk, Szűz Mária, / Jobb keziben arany alma, / Bal keziben arany vessző. / Fel-felhajtja, megzúdítja, / Leültiben kikapkodja. / Szántassuk fel cintorony elejit / S vetessük be bűnös Ádám-maggal, / S boronáltassuk szép anyai szókkal…”
Talán a – töredékességében is – legszebb, legragyogóbb paradicsomjáték-változat az Istensegíts katolikus székely gyerekeinek ajkáról lejegyzett, alkonyatkor, vagyis „napszentültekor” elmondott, sok ősi képzetet megőrző ének: „Paradicsom mezeibe / Aranyszőnyeg leterítve. / Azon vagyon rengő bőcsű, / Abban fekszik Úr Jézuska: / Jobb kezibe arany vessző, / Bal kezibe arany alma. / Megzúdítá a vesszejét: / Zúg az erdő, zeng a mező. / Én nem láttam szebb termőfát, / Mint Úr Jézus keresztfáját, / Mert az vérrel virágozik, / Szentlélekkel gyümölcsözik.”

Íme egy paradicsomjáték - 3 részben látható: