A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. Ez a több szereplős, dramatikus játék a  karácsonyi játékok legrégibbike: a 11. századtól kezdve van róla adat,  akkoriban  templomokban adták elő.

 Hazánkban a középkorból magyar betlehemezés nem maradt fenn. Az első magyar szövegek a 17. századból erednek, s iskolai előadásokra  készültek. Az utóbbi két évszázad  paraszti betlehemezésének   elmaradhatalan része a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal, ez elmaradhatalan kellék volt, s ma is az.

A betlehemezésnek két fő típusa van:

Az egyikben élő emberek adják elő a jelenetet, a másik pedig a bábtáncoltató betlehemes.

Bábtáncoltató betlehemezés

Írásomban mindkettőt bemutatom.

A többszereplős, dramatikus játék a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztérium-, illetve pásztor játéka. A karácsonyi játékok  először  hazánkban is a latin nyelvű liturgikus jelenetek voltak. Középkori ma­gyar nyelvű szöveg nem maradt ránk. A 17. és a 18. században főként iskolások és laikusok vallási előadásairól szólnak a tudósítások, az első magyar szövegek is a 17. századból származnak. A 19-20. századi betlehemes játékok részben az iskolák és a laikus vallási társaságok számára írt régebbi szövegek folklorizá­lódott változatai, részben pedig újabb keletű szövegek.

BETLEHEMESEK Szakmár, Bács-Kiskun m.

A 17-18. századi betlehemes szövegekben a szálláskeresés, a pásztor játék, a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet  rendszerint együtt szerepel. A háromkirály-jelenet  különben  a vízke­reszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyes betlehemes játékokban megmaradt a háromkirály-jelenet, az angyalo­kon, pásztorokon kívül a háromkirályok is szerepelnek . A betlehemezés és a vízkereszti háromkirályjárás része lehet az úgynevezett Heródes-játék, mely a napkeleti bölcsek látogatását mutatja be Jézusnál, és Heródes haragját; esetleg a betlehemi gyermekgyilkosságról is szót ejt.  A Heródes-játékok  főként vízke­resztkor kerülnek előadásra, néhol  azonban a karácsonyi pásztorjátékkal együtt a betlehemes játék részét képezik. A betlehemezés egyes jeleneteit gyakran.külön szokásként adták elő. Így például a  Szállást keresést a Szent Család az advent időszakában, ennek egyik változatát bölcső járásnak nevezik .

A betlehemezés fő kelléke a jászol vagy templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható, valamint angyalok, állatfigurák. Nagysága változó, előfordul egy méter magas vagy ennél nagyobb betlehem is.

A Magyar Népzene Tára m a betlehemes játékok fő típusait a nagy néprajzi tájegységek (Dunántúl, Felvidék, Alföld és Felső- ­Tisza vidék, Erdély) szerint csoportosítja.

Erdélyi betlehemes:

HADIKFALVI BETLEHEMESEK

Az erdélyi típusú betlehemes hosszabb lélegzetű, misztériumszerű, liturgikus és epikus elemekkel átszőtt 12-20 szereplős játék. Rendszerint elő- és utójátéka is van, előadása különösen nagy előkészületet, betanulást igényelt. Legarchaiku­sabb jelenetei a 17., 18. századig vezethetők vissza. Az angyalokon, pásztorokon kívül szerepelhet Szűz Mária, Szent József, futár, király. Jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Érdekessége, hogy a pásztorok állatálarcot is viselhetnek. Általá­ban felnőtt férfiak, legények játszották, akik a játékot kellő komolysággal, litur­gikus szolgálat igényével adták elő.

A betlehemi rendtartás előírja, hogy a bet­lehemezésben résztvevőknek: "nem szabad a kocsmahelységeken forogni, fonó­seregbe lányokhoz járni, az utcákon néma csöndben kell járni, továbbá nem szabad világi éneket énekelni. Mindezeket meg kell tartani attól a naptól, amikor próbálni kezdik egészen vízkereszt napjáig". Aki ennek nem tett eleget, azt megbüntették, bármilyen rossz idő esetén a templomot mezítláb, hajadonfővel háromszor meg kellett kerülnie .

Szerkezete:

- bekéredzkedés;

- szálláskeresés;

- pásztorok ébresztése;

- az öreg csobánnal, pakulárral folytatott párbeszéd;

- ajándékvitel;

- adománykérés.

Bábtáncoltató betlehemezés:

A képen a Bábakalács Bábszínház betleheme látható.

A bábtáncoltató betlehemezés a betlehemezés egyik sajátos típusa. A kellék­ként hordozott betlehem belsejében egy rövid bábjáték is bemutatásra kerül. Ennek a·formának három táji központja ismeretes: a Balaton környéki és zalai falvak, Esztergom környéke és a Felső-Tisza vidéke.

A bábokat a betlehem aljába vágott járatban alulról mozgatják. A bábok elnevezései vidékenként változók: angyal, ördög, Heródes, kéményseprő, halál, pásztorok, Jutka, Marin­ka (női figurák) és egy adománygyűjtő báb: dékán vagy Kismiklós. A bábok táncát, mozgását a szereplők énekkel kísérik. Jelentősége azért is nagy, mert ez az egyetlen népi bábjátékunk.

A marosvásárhelyi bábtáncoltató betlehemezés szereplői: Szent József, ki­rály, angyal, két pásztor, turkács. A bábok  16-20 cm-es fanyelek. A fej részt fehér vagy rózsaszín vászonnal tekerik be. Erre rajzolják az arc részeit. A paku­láro12⁹ fejét lapos deszkából faragják, nem csavarják be ronggyal, hogy az ös­szeütésnél koppanjon. Heródes feje egy szegen áll - egy vékony zsineggel a testhez erősítve -, hogy a veres vitéz könnyen lelökhesse. A turkács (adomány­kérő) zacskója rossz harisnyaszárból készül. A fejét nyúl vagy báránybőrrel vonják be. Állkapcsát hátulról zsineggel rángatják. A veres vitéz kardja a kézfejjel együtt a testhez van szegezve, mintha a kard markolatát szorítaná, így könnyen lelökheti Heródes fejét.

A bábtáncoltatóban  Heródes meg jelenik a színen, jobbra-balra hajol, keresi Jézust. Visszatér, ismét megfordul, ekkor találkozik a veres vitézzel, a HŐSSEL!

VERES VITÉZ Mit keresel itt te, Heródes?

HERÓDES Keresem az Úr Jézust, hogy imádjam.

VERES VITÉZ Hazudsz, kutya, meg akarod ölni! Ránts kardot!

HERÓDES Nem rántok.

VERES VITÉZ Ha te nem rántasz, rántok én!

(Azzal levágja a fejét. Szúrja a szíve tájékát, hogy biztosabb legyen a halála.)

Én vagyok az a kis Veres vitéz, aki levágta Heródes fejét!

(A pap, a harangozó, majd az ördög jelenik meg. Utóbbi testében horog van, ebbe akad bele Heródes, úgy viszi.)

ÖRDÖG Gyere velem! Ha nem jössz, viszlek!

Jó leszel Plutónak, csizmatakarítónak!

(A pénzevő Demeter, a Turkács, jelenik meg.) Tátsd ki Turkács a szádat, hozzák a piculákat, Tátsd ki Turkács a szádat, hozzák a piculákat.

TURKÁCS: (A Tátsd ki résznél kitátja, majd becsukja ütemesen a száját. Állkapcsai csattognak, ezután tátott szájjal várja, hogy tegyék bele a pénzt, mikor már nem tesz­nek bele többet, jobbra-balra néz, és elmegy.)

 Forrás: Marosvásárhely  1943. Gyűjtötte: Petelei József

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/170.html

http://users.atw.hu/draracsi/bukovinatortenete.html

Barna Gábor:A regös hagyományok földrajzi elterjedéséről

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Pozsony  Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. Pro-Print Kiadó

MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON