A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. Ez a több szereplős, dramatikus játék a karácsonyi játékok legrégibbike: a 11. századtól kezdve van róla adat, persze templomokban adták elő.
Hazánkban a középkorból magyar betlehemezés nem maradt fenn. Az első magyar szövegek a 17. századból erednek, s iskolai előadásokra készültek. Az utóbbi két évszázad paraszti betlehemezésének elmaradhatalan része a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal, ez elmaradhatalan kellék volt, s ma is az.
Pásztói betlehemesek
Mikor tartják?
A betlehemesek karácsony estéjén, első- és másodnapján, szilveszterkor, újévkor és vízkeresztkor jártak. Közeledtüket csengettyűszó jelezte.
Még a tanyavilágba is ellátogattak.
A csoportoknak voltak állandó helyeik, ahol minden évben várták őket. Rendszerint be is hívták a csoportot, hogy a gyermekek megismerjék a játékot. Az is igaz azonban, hogy mások közeledtükkor jól bezárkóztak, nehogy elemeljenek tőlük valamit a betlehemesek.
Matyó betlehemesek - ritkaság: a matyüknál a lányok is szerepeltek a betlehemes játékban
Két fő formáját ismerjük, az élő szereplőkkel és a bábokkal előadott bábtáncoltató betlehemest A betlehemesnek több táji típusa alakult ki.
A Magyar Népzene Tára Jeles napok című kötete a betlehemes játékok fő típusait földrajzi tájegységek alapján így mutatja be:
1. A dunántúli típus szereplői rendszerint csak a pásztorok, néha angyal(ok) is. A pásztorjáték szerkezete a következő: beköszöntő; tréfálkozás az öreg pásztorral; adománygyűjtés. A szereplők gyakran antikizáló neveket viselnek, például a Titeris, Muksus a két pásztor, a harmadik, az öreg neve Koredo. Rajtuk kívül még egy szereplője van a betlehemesnek, az angyal.
2. A felföldi típusban az angyalokon, a fiatal pásztorokon kívül az öreg (Gubó, Jakab, Kubó, Kecskés) szerepel. Szerkezete: beköszöntő; tréfálkozás az öreg pásztorral; a pásztorok indulása Betlehembe; az ajándékátadás. Gyakori része a születéstörténet felolvasása vagy elmondása a Bibliából, valamint a pásztorok ajándékainak liturgikus módon történő felajánlása.
3. Az alföldi, felső-tiszai típusban az angyalokon, pásztorokon kívül a betyár vagy huszár és Heródes is szerepelhet. Jellegzetes cselekményrészlete a kérkedő és fenyegető szavak kíséretében történő perselyezés. Szerkezete: beköszöntés; betyár jelenet; néha Heródes jelenet; tréfálkozás az öreg pásztorral; adománygyűjtés.
4. Az erdélyi típusú betlehemes hosszabb lélegzetű, misztériumszerű, liturgikus és epikus elemekkel átszőtt 12-20 szereplős játék. Rendszerint elő- és utójátéka is van, előadása különösen nagy előkészületet, betanulást igényelt. Legarchaikusabb jelenetei a 17., 18. századig vezethetők vissza. Az angyalokon, pásztorok kívül szerepelhet Szűz Mária, Szent József, futár, király. Jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Érdekessége, hogy a pásztorok állatálarcot is viselhetnek. Általában felnőtt férfiak, legények játszották, akik a játékot kellő komolysággal, liturgikus szolgálat igényével adták elő. Szerkezete: bekéredzkedés; szálláskeresés; pásztorok ébresztése; az öreg csobánnal, pakulárral folytatott párbeszéd; ajándékvitel; adománykérés.
A bábtáncoltató betlehemezés a betlehemezés egyik sajátos típusa. A kellékként hordozott Betlehem belsejében egy rövid bábjáték is bemutatásra kerül. Ennek a formának három táji központja ismeretes: Balaton környéki és zalai falvak, Esztergom környéke és a Felső-Tisza vidéke. Szórványosan másutt is előfordult, pl. Marosvásárhelyen (Maros-Torda vármegye). A bábokat a Betlehem alsó részében vágott járatban, alulról mozgatják. A bábok elnevezései vidékenként változók: angyal, ördög, Heródes, kéményseprő, halál, pásztorok, "Jutka", "Marinka" női figurák és egy adománygyűjtő báb: dékán, Kismiklós. A bábok táncát, mozgását a szereplők énekkel kísérik. Ez az egyetlen népi bábjátékunk.
SZEREPLŐK:
A Vezérangyal vezeti a betlehemet, bejelenti Jézus születését.
Öltözéke: keménypapírból készült, piros papírral bevont süveg ezüst vagy fehér csillaggal, mely alatt felfelé álló hold áll. Kell neki még egy ezüstre festett széles fakard.
A Kiskirály a "Három királyok'-ból egy személy, mondókájában csak önmagáról beszél, hogy ő "király" és ezt vegyék tudomásul, ezt fején arany korona is demonstrálja. Kezében rövidebb arany fakard, jogar, fehér, testén bokáig érő ing, széles piros öv van.
A Csikós a legnagyobb szereppel bíró személye a bandának. Fején fekete kalap, rajta hátközépig lelógó nemzetiszínű szalag. Fehér, rojtos ujjú és szájú ing, gatya, csizma, piros, kivarrott mellény. Kezében fokos, hátulján krepp-papír, nemzetiszín szalagok. Pörge, fekete bajusz is legyen az arcán!
/-//. betlehemvivő. A két angyal az általuk elmondott versekkel késztetik a háziakat a kínálásra és a megajándékozásra. Öltözékük: piros, elől lefelé álló félholdas süveg. Fehér, hosszú ujjú ing és gatya, fekete, magasszárú cipő. Kezükben csengettyű.
A Gulyás a betlehemi pásztorok egyike. Mondókája a pásztorok közötti élcelődés, dicsekedés. Öltözéke: kifordított, báránybéléses süveg, fehér ing a gatyába tűrve, fekete mellény. Fekete csizma - oldalt lógóval. Kinyitott bekecs deréköwel, nyakában tarisznya. Csörgős, mellig érő bot, karikás ostor, széles, egyenes bajusz.
A Juhász szintén a betlehemi pásztorok egyike. Érdekes szerep, amit jól kell tudni játszani. Különösen megmosolyogtató a Csikóssal való párbeszéde, feleselése. Öltözéke: kifordított, báránybéléses süveg (süvegesen). Rajta kifordított suba, kezében mellig érő csörgős, kampós juhászbot. A boton csörgők, láncdarabok. Furulya, csizma vagy cipő, nagy szakáll és lelógó bajusz.
A Szürkeszamár a juhász szamara. Szerepe nincs, de megemlíti a csikós és a juhász is. fejét Jelmeze fejét jól eltakaró sapka, lelógó nagy csacsifülekkel..
A Kutyaütő feladata távoltartani a kutyákat, amelyek rátámadhattak a betlehemesekre.
Az utcán menve csengettyűznek, majd a kapuban megállva bekiabálnak: "Szabad-e köszöntem?" Ha beengedik őket, a kapuban elkezdik énekelni a bebocsátó éneket:
Nyissátok meg ajtótokat hív keresztények,
Jönnek ide betlehemmel úri vendégek.
Áldást kérnek reátok,
Bocsássátok, hozzátok
Mert ma született, a ti Messiástok.
A házba belép a Vezérangyal, a két Betlehemvivő angyal, a Kiskirály és a Szürkeszamár. A betlehemet székre helyezik, s a Vezérangyal felemelt karddal a kezében mondja:
Engedelmet kérek, hogy önök házába
Bátorsággal belépni merészeltem,
És e betlehemet ide vezéreltem.
Gazdag városunk aranyát, ezüstjét felszedtem,
S e szép betlehemet abból építettem.
Kiskirály a körből előlépve:
Kiskirályság az én állapotom,
Törvényhozó az én éles kardom.
Hét országnak vagyok fejedelme,
Úgy tisztelnek, hogy Kiskirály-őkelme.
A Csikós kopogtat az ajtón, majd belép.
Szerencsés jó estét kívánok a házigazdának,
Annak is a barna, pici lányának.
Tudjátok-e, ki vagyok én?
Jászberénybe csikós legény,
Bú és bánat üldözője,
Barna kislány szeretője.
Ha kipödröm a bajuszomat,
Szememre húzom a kalapomat, hogy
Ne lássák azt a búbánatos arcomat.
Csikós vagyok az Alföldön, nem nagy úr,
Káromkodom, ha a ménem megvadul,
Belevágom sarkantyúm a deresbe,
Úgy vágtatok szilaj ménem elibe.
A Csikós énekelve elindul, és csizmáját egymáshoz verve, fokosát emelgeti:
Csikós vagyok, így eszem a kenyerem - kenyerem,
Az Alföldön nyalka csikós sej-haj a nevem, a nevem.
Csikós vagyok, semmi gondom a nyájra, a nyájra,
Puha ágyra vár a falu, sej-haj, szép lánya.
Hej, de szép is ez a csikós élet,
Áldom az Istent, hogy annak teremtett.
Juhász, gulyás nem lennék én semmi áron,
Hisz öregapám sé ült ilyen nagyfülű csacsi szamáron.
A Gulyás kopogtat, majd belép, köszön, botját a földhöz ütögetve körbejár.
Túróscsuszás jó estét kívánok!
Én vagyok a Petri gulyás nem más.
Én őrzöm a Petri gulyát nem más.
Van bojtárom kettő-három,
Kire a gulyámat raja zárom.
Tejem, vajam van elég
Tűz apitarba vígan ég.
Ha megfőzöm azt a tipertős, töpörtős, túrós csuszorámat,
Mellé telepítem (körbe mutat) ezt a nagy családomat,
Úgy jól lakatom őket tipertős, töpörtős túrós csuszorával,
Hogy a király sé lakott jobban száz tekenyős békával.
Előlép a Csikós.
Csikós vagyok az Alföldön, nem gulyás,
Ostort veszek a kezembe, karikást.
Kiválasztok a ménesből egy derest,
Amit aztán hét vármegye majd keres.
Sugárt kötök szép ostorom hegyébe,
Úgy vágtatok szilaj ménem elébe.
Sík a puszta, sík a mező,
Amerre csak szemem lát.
Ostorom a csengő-bongó délibáb,
Pattog felettem az égi karikás,
Csikós vagyok az Alföldön, nem gulyás.
Csikós vagyok tágas puszták királya,
Birodalmam az Alföldnek rónája.
Hangját leeresztve mondja.
Fürdik a hold az éj tengerében,
Bujdosik a betyár, erdők sűrűjében.
Fokosára támaszkodva mondja,
Mért adtam fejemet, tilalmas dolgokra.
Kiszól a Juhásznak.
Gyere be Öreg! Vár az asztalon a petróleumos üveg.
Bebukik az ajtón a Juhász és hasraesik.
Hopp, Isten jó estét, mán én is itt vagyok,
Farkasbőr bundámban, lám milyen szép vagyok.
Ejnye, de nagyot gondókoztam,
Mikor ezön a hat öles ajtón majd bebuktam.
Olyan kicsire szabták az ajtófelet,
Tán a szógáló mögitta a mosogatólevet.
Juhász vót az apám a nagy Ázsiába,
Hat mérföldes kolbász csüngött a nyakába,
Aki ezt nem hiszi, nem jut menyországba. (körülmutat)
Tik itten ösztök, isztok, dorbézoltok,
Öregapátokra nem gondoltok?
Elővöszömfütykösömet, oszt...
Úgy elverlek bennetöket, hogy
Ki a szék alá, ki az ágy alá,
Én mög majd az asztal alá.
Hallod? (Mondja a Csikósnak)
Csikós: Hallom.
Juhász: Nem szakad rám, ez a gibercsös - göbörcsös, tyúktetűspadlás?
Csikós: Ne félj, pajtás! Mögcsinálták azt a régi öregök. Bükkfábul, tőgyfábul. Ne félj! Nem szakad az rád, hanem inkább vess magadra körösztöt.
Juhász: Vessem be a perecöt?
Csikós: Sóskát a beledbe, té mindig perecöt önnél? Gyere inkább köszöntsük mög a Kisjézuskát.
Juhász: Köszőrüljük mög a kisbicskát?
Csikós: Jártál-é mán iskolába?
Juhász: Jártam istállóba.
Csikós: Ismerőd a bötűt?
Juhász: Ismerőm a fejedbe a csíkoshátú tetűt.
Csikós: Kelj föl, öreg, te vén darabja!
Juhász: Égessenek el rajta.
(Felkel, le-föl sétálgat, botját földhöz ütögeti)
Juhász vagyok, vígan őrzöm nyájamat,
Furulyámmal vigasztalom magamat (belejúj).
Ha behajtom nyájamat az akolba,
Rápattanok tipe-topa csacsimra,
Füle közé vágok ezzel az istentelen gamóval,
Úgy vágtatok jó bort inni a majorba.
Gyí, csacsi, gyí, a rákosi csárdába.
I-ső Betlehemvivő:
Sütik a malacot, jól érzem a szagát,
Talán nekem is adják a két hátulsó lábát.
Pajtikám is várja a Julit meg ajarkát,
Mindnyájan meginnánk egy pohár borocskát.
A Vezérangyal énekelve mondja:
Feküdjetek le pásztoraim csendesen, csendesen,
Megőrizlek én titeket szívesen, szívesen.
(Gulyás, juhász, szürkeszamár lefekszik)
A Csikós letérdel, majd mély hangon éneklik:
A-akolba vannak a mi juhaink, barmaink,
Ott ugatnak és csaholnak a mi láncos kutyáink, macskáink.
Már mi tőlünk Jias farkas messze jár, messze jár,
Nagy botunknak súlyos vége majd rá száll, majd rá száll.
(Ezután rövid ideig alszanak és mindenki csendben van.)
A Vezérangyal énekelve, fennhangon mondja:
Angyal vagyok, pásztorok, örömet hirdetek,
Mert ma nektek született a ti üdvösségtek,
Dicsőség! Dicsőség! Dicsőség a magasságban istenség.
A Vezérangyal folytatja, de nem énekli:
Menjetek el Betlehembe,
Keressétek őtet buzgósággal.
Nem fekszik ő ama fényes palotába,
Hanem sír és sóhajtozik egymagába.
Csillag fénylik felette,
Vigyázzatok e helyre, e vidékre!
Mindannyian éneklik:
Mennyből az angyal,
Lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok,
Hogy Betlehembe,
Sietve, menve lássátok, lássátok.
Istennek fia,
Aki született jászolba, jászolba,
ő lesz-e nektek,
Üdvözítőtök valóban, valóban.
A pásztorok éneklik:
Pásztorok, keljünk Jel,
És gyorsan menjünk el.
Betlehem városába,
Rongyos istállócskába.
Siessünk, ne késsünk, hogy
Még az éjjel Betlehembe lehessünk.
A Csikós énekelve:
Nosza juhász ugorj talpadra,
Ne légyen hát semmi gondodra.
Amott a dombocskán, dombocskán,
Ott Jekszik juhocskám, juhocskám.
Vesd váltadra köpenykédet,
Kösd be bolyhos Jejecskédet,
Maradj itt a nyájnál, nyájnál,
Visszajövök mindjárt, mindjárt, mindjárt.
É-é-é, égy pohár bor nem elég nem elég,
Mi lenne hát, ha torkunkat mögkennénk.
II-dik Betlehemvivő:
Nem állok sokáig, mertjázik a lábom,
Látják, a nadrágom nemjekete bársony.
Ordományos ingemet a hideg leli,
Rézsdás kalapomat a kovács reszeli.
Gulyás:
Tányér-é vagy tallér,
De nagyot csördüle,
Vagy tán a szógáló,
A csávába dűle?
Égy öregasszony mögbodádzott,
Azon a nagy gerendán végigmászott, (fölmutat)
Kilenc bagoly oda ugrott,
A tizedik pipára gyújtott.
Bátyád a szakáiiát két ágra vetötte,
Ami kis esze vót, égy zacskóba kötötte.
Zsíros vót a zacskó, a kutya mögötte,
Íígy hát szögény öregapámnak,
Kutyába maradt az esze.
Juhász sétálva, botjával a földet ütögeti.
Ittkolom-ottkolom,
Verebeket patkolom.
Pátjalván az ácsok csizmát köszörülnek,
Nadrágot Jejelnek.
Kemencébe van a laska,
Nyávog rá a tarka macska.
Sárgarigó pityöre,
Aranyóra betöre,
Sicc, te macska, né nyávogj,
Mert elvisznek a pálottszájú cigányok.
Csikós énekelve elindul:
Pántlikás kalapom, fújdogálja a szél,
Megköszönöm galambom, hogy eddig is szerettél.
Még engemet szerettél, piros csizmát viseltél.
De most már, hogy nem szeretsz,
Mezítláb is elmehetsz.
Látod-e amoda azt a száraz, nagy nyárfát,
Majd ha az kizöldül, akkor járok tehozzád.
Ének: (mindannyian, csak karácsony éjszakáján)
Karácsonynak éjszakáján,
Az Úr Jézus neve napján.
Örüljünk és örvendezzünk,
Mikor a hold feljön nekünk.
Betlehembefogunk menni,
Az Úr Jézust köszönteni.
Az Úr Jézus arany alma,
Szent József az édesapja.
Szűz Mária édesanyja,
Ki jászolba takargatja.
Gyenge fejét széna szúrja,
Mert nincs néki párnácskája,
Azért nincsen párnácskája,
Mert elvitte libácskája,
Arany szőrű báránykája.
István pajtás állj elébe,
János pajtás térítsd erre,
Mer a juhász nagyon öreg,
Nyája után lassan mehet.
Vezérangyal fennhangon:
Bor, búza, békesség, szálljon a házukra,
A megszánt ajándékot, nyújtsák a markomba.
Hamar-hamar, hogy menjünk dolgunkra,
Mert másutt is várnak a jó mézes borra.
Amikor megkapták az ajándékot, megköszönik és énekelve elindulnak kifelé.
Serkeny fel, kegyes lény, mosolyog esthajnal,
Aranyszül tollakkal, repdes mint egy angyal.
Ingó-bingó felszáll, szépen felöltözik,
Liliom ruhába meg is törölközik.
Tégedet Szent István az Isten éltessen,
Éltessen, szeressen, soha meg ne vessen.
Szerelmes pároddal mennybe fel vitessen.
Ahány csepp víz van a tengernek árkába,
Annyi áldás szálljon Szent István házára.
Házáról magára s egész családjára.
(István napján Istvánt, János napon Jánost mondanak.)
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://lexikon.kriterion.ro/szavak/3206/
sulinet
http://tollforgatoirodalmilap.blogspot.hu/2009/12/betlehemezes-betlehemes-jatek.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pi_j%C3%A1t%C3%A9kok#Betlehemez.C3.A9s
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-713.html
A magyar népzene tára II. Jeles napok, A magyar népzene tára sorozat, Akadémiai Kiadó (1953)
http://www.orszagalbum.hu/gyermekek-betlehemes-jateka-3-_p_35794
Barna Gábor:A regös hagyományok földrajzi elterjedéséről
Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó
GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat
Pozsony Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. Pro-Print Kiadó
