Magyar helyszínek az UNESCO Listán: Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj

2014. július 09. - netfolk

Magyarországon már gyermekként megtanuljuk: "Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél…", akinek van, gyerekszobája megismeri a Napkirálynak tulajdonított mondatot : a Tokaji "a királyok bora és a borok királya" ("Vinum regum - rex vinorum"). A Tokaji Aszút az egész világot meghódította - engem is.

A szőlőművelés Tokajban ősidok óta van jelen, a leletek tanúsága szerint e tájon őshonos növényfajta a szőlő: itt került elő a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető ősszőlő (vitis tokaiensis) levelének lenyomata, mely különben mind a mai napig vadon él Tokaj-Hegyalján.

A magyarság borkultúrája egyesíti a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szőlőművelési hagyományokat. Ezek tükröződnek Tokaj-Hegyalja szőlőtermesztésében és pinceépítési szokásaiban. A szőlőművelés és borkészítés meglétét itt már a honfoglalás korában valószínűsítik, bár erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok nincsenek. A 12. század második felétől írásos adatokkal bizonyítható a szőlőművelés elterjedése Hegyalján.

A terület egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus talaj termő ereje, ásványi anyag tartalma, a kedvező fekvésű lejtők, a nagy besugárzás, a Bodrog és a Tisza közelsége, valamint a hosszú ősz nagyon kedvező klimatikus viszonyokat eredményez. A sajátos mikroklímának köszönhetően a pincék falán különleges pincepenész, a Gladosporium cellare telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással.

Egy bizonyos Botrytis cinera penészgomba ezek miatt is nemesrothadást, azaz a szőlőszemek aszúsodását váltja ki.

De hogyan?

A nyár végi, szeptember elejei esős időjárás indítja el a szőlő nemesrothadását. Ha ekkor hosszú, meleg, vénasszonyok nyara következik, s arra ködös, hűvös októberi hajnalok, akkor kifejlődik a szőlőszemekben a Botrytis cinerea nevű penészgomba, és így elkezdődik a fürtök aszúsodása.

Csak ha a fentebb felsoroltak összejönnek, akkor koncentrálódik az a csodálatos íz, melyből tokaji bor készíthető. Ha túl hosszú az esős időszak és kevés a napsütéses órák száma, akkor az aszúsodás elmarad, rothadás emészti el a fürtöket. Előfordul, hogy 3-4 év is eltelik, mire aszús évjáratról lehet beszélni.

Az aszúszemek kiválogatása a fürtből már az 1600-as évek elejére gyakorlattá vált.

A közeli hegyek magasabb övezeteiben megtelepült kocsánytalan tölgy a hordókészítés kiváló alapanyaga, s mit tudjuk, a hordó fája befolyásolja a bor érési folyamatát és hatással van aromájára és színére is. A "zempléni tölgy" közismert a borvilágban.

Tokaj-Hegyalja természetes édes fehérbora, az aszú kiemelkedő minősége a felsorolt kedvező tényezők - úgymint természeti adottságok, termesztett szőlőfajták és az emberi tényezők, azaz a borászati kultúra - egyedülálló és különösen szerencsés találkozásának köszönhető.

Az 1997-es bortörvényben meghatározott Tokaj-Hegyaljai borvidék területe magába foglalja a legkiemelkedőbb termőhelyeket. Ez kilenc település - Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya, s ide tartozik még sok-sok neves pince.

A Tokaji borvidéket 1737-ben egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította. Ez számos kötelezettségekkel járt: szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik a bortermelés azóta is.

A jellegzetes szőlőbirtokokon, ősi borpincékben tetten érhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. A szőlőművelési hagyományok eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket már 2002-ben felvette a Világörökségi Listára mint kultúrtájat. A világörökségi helyszín megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott Tokaj-Hegyaljai borvidékkel. A tokaj-hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 28 települést foglal magába.