Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Kádár, bognár - miféle népi mesterségek ezek?

2019. július 23. - netfolk


2-705a.jpg

Kora középkori és középkori forrásokban  a  fából készített használati tárgyakat előállító mesteremberek  neve bodnár, kádár .

Tekintélyes mesterség volt, jó módban is életek, hiszen a bortermelő vidékeken minden ősszel sok hordóra volt szükség,  így volt munkájuk bőven, mivel fahordókban tárolták a bort.
Abban szállították a kereskedők is.

Mivel a kiürült hordókat nem hozták vissza, a szőlősgazdák minden évben újat  vásároltak a kádároktól.

A kádármesterek főleg megrendelésre dolgoztak, idővel aztán eljártak vásározni, ha a helyi rendelések, javítások nem látták el műhelyüket elegendő munkával.
 
Ennek oka volt az is, hogy az első világháború után megszűnt a bihari, erdélyi fafeldolgozó specialisták készítményeinek Alföldre áramlása.

Legjobban az őszi vásárok jövedelmeztek, de borvidéken a szőlővirágzás után már kiderült, milyen lesz a hordó iránti kereslet.
A kádárok a jól kereső iparosok közé tartoztak, egészen a zománcos, üveg, majd a műanyag tárolóedények elterjedéséig

Legalkalmasabb nyersanyaguk a tölgyfa, ebből készültek a boros- és söröshodók, de kispénzű embereknek készítettek eper-, néhol akác- és szelídgesztenyefa hordót is.

 
Száradt tölgyfából készítették termékeiket, a hordót, vagy a kádat, amit egyszerű favesszővel kötöttek össze, miután tűzben megpuhították a tölgycsíkokat.
A vasabronccsal való megkötés csak a 18. század közepén vált divatossá.



 


Egy film a mesterségről - hordókészítés :

Vödröket, köpülőket, puttonyokat, hordókat, kádakat és a vékát készítettek. Ezek többsége a borászathoz kapcsolódik, így  e mesterek régies elnevezése a ,,borkötő" volt.  Az általuk készített  faedények  faragott faléc, a ,,donga", a fenék, és az egészet összefogó ,,abroncs" nevű szerkezeti egységekből állnak,  ezeket különféle speciális eszközök és sablonok segítségével, a tervezett űrtartalomhoz pontos méretek alapján készítették és készítik el.

 

A mesterség különösen a nagy múltú borvidékeink városaiban és azokon a településeken vált jelentőssé, ahol sörfőzdék létesültek.

A magyar borokat külön-külön hordófajtákban tárolták és szállították a kereskedők külföldre

Emellett a kádárok borkezeléssel is foglalkoztak. Előfordult, hogy a nagyobb szőlővel rendelkező mezővárosi gazdák boruk kezelését kádármesterre bízták.
A szőlőművelés szerszámait  is sokszor a kádár készítette.

A kádár télen sem pihent, hanem az erdőt járta. Ekkor választotta ki a tölgyfák közül a hordónak valót. A farönköket széthasogatta, szétrepesztette donghasábokra, aztán hagyta, hogy kiszáradjanak. Évekig  is szárította a fát. Nyár végén kezdett hozzá a hordók összeállításához. A kiszáradt dongákat faragószéken megtisztította, vájoló késsel domborúra faragta, simára gyalulta, majd tűzön megpuhította, úgy hajlította be őket ívben az abroncsba. Legvégül befenekelte a hordót: egy különleges eszközzel, a csínvágó gyaluval árkot vágott a dongák aljába, és egy másik különös szerszámmal, a kádárvillával ide behúzta a hordó két fenekét.

 
Maga készítette a szerszámait. A képen egy kádárszerszám látható.


 

2-705b.jpg

Amikor aztán megöregedett.  a műhelyével együtt a szerszámait is a fiára.  Ahol a mesterség apáról fiúra szállt, számos kézbeli szerszám öröklődött. A mesterek sok szerszámot maguk faragtak és véséssel díszítettek is.

 
A kádármesterség országszerte elterjedt és elismert foglalkozás volt. Jól kereső iparosoknak mondhatták magukat egészen addig, míg a zománcos, üveg és a műanyag tárolóedények el nem terjedtek. Ma kevés kádár dolgozik, mert csak az igazán nemes borokat tárolják fahordókban. A nagyüzemi borászatokban hatalmas fémtartályokban érnek a borok. 

 


 

 Tánczos Erzsébet

 

forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1751.html
http://vinopedia.hu/kadar


 
https://kukkonia.sk/hu/regi-mestersegek


https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/iii-kezmuvesseg-25ED/a-falu-es-mezovaros-ellatasaban-jelentos-kezmuvesseg-nyersanyag-eloallito-es-feldolgozo-munkaja-2726/fafeldolgozas-2C8E/kezmuvesmestersegek-2D13/kadarmesterseg-2D61/

https://www.zaol.hu/kultura/kihalt-szakmat-elesztettek-ujra-a-pinter-mesterseget-csupan-konyvekbol-ismerjuk-1406393/

 

Árnika, a kétarcú szépség

 




 

 

 bestarnika.jpg

Bár igen szép számmal találunk magyar megnevezéseket is- angyalital, anyagyökér, kappanfű, máriafű, olaszútifű, angyalital-gyökér, Szent János virága, lúgfű, luciánfű, hájvirág-mégis a legismertebb  „ hivalalos” neve magyarul is így hangzik: árnika. Nemzetségének harminc faja közül csak kettő él Európa hegységeiben.

Hogy honnan ered az árnika név, azt senki sem tudja.  Először   a 14. században bukkan fel így: “arnich”. A szó eredhet a franciából -jelentése megvédjük magunkat – vagy  talán a görög  ‘ ptarmica’ tüsszentés a névadó - hiszen a használták mint tubákot vagy elszívták mint a dohányt. Angol nyelvterületen hegyi dohánynak nevezik-mountain tobacco- spanyolul pedig  szintén így: tabaco de Montana, tobacco borde, flor de tabaco, estabaco or tabaco-dos-vosges. 

arnica-sky_resize.jpg

 A növény nevében a jelzőt -montana- Linné is elfogadta mint a természetes  élőhelyre való  utalást  és máig ismert tudományos nevén Arnica Montana néven ő írta le először.

Erről a védett gyógynövényről szót sem ejtenek  azok az ismert antik orvosok, akiknek  számtalan gyógynövénnyel kapcsolatos feljegyzésük ismert.

Nem tudni, hogy nem ismerték, vagy gyógyító hatásairól nem tudtak?

Az első írásos feljegyzéseket a középkorból ismerjük. A legkorábbi  fennmaradt illusztráció az árnikáról 1558-ból származik, a következő   1625-ből maradt fenn,  ebben az ‘arnica by the Medici’ néven szerepel. A leírás említi a ma is népszerű használati módot: “azok használják akik elestek, vagy munka közben ártottak maguknak.” A XVI. században állítottak elő olyan kivonatokat, amelyeket külsőleg és belsőleg IS használtak.

Európai kivándorlók magukkal vitték az árnikát az Újvilágba, ahová sokáig Európából importálták. Amerikában honos fajokat megvizsgálták hatásai szempontjából és felvették azokat az amerikai

 arnica_montana.jpg

Az árnikát széles körben használták az európai népi gyógyászatban, és a korai észak-amerikai telepesek szintén alkoholos tinktúrákat állítottak elő belőle a torokfájás kezelésére, lázcsillapításra és  a keringés támogatására.

A virág virágkora a 18. században colt. Legismertebb felhasználója Goethe volt, aki koszorúér betegsége miatti rosszullétei esetén  egy csésze árnika teát készített magának.  

 

Ekkor már hangsúlyozták, hogy vigyázni kell az árnika használatával: a hatása gyorsan kialakul, kis adagokban és nagyon óvatosan kell bánni vele a felhasználás során. Így adagolva is nagyon hatékony- ezért a  homeopátia alapszere lett az árnika, s  a mai napig az egyik legtöbbet használt szer.

 

A növény gyökere, levele és virága is gyógyhatású. Az érrendszerre is hat, mivel tágítja a hajszálereket, ezáltal keringésjavító és vérbőséget kelt. A bőr sérüléseit gyógyítja akár  izomfájdalom-, görcs, vagy akár csont- és porcsérülés az oka. Hematómák, véraláfutások kezelésére is alkalmas. Reumás fájdalma, köszvény, derék- és keresztcsont fájdalmak esetén ugyancsak használatos.

Vadon termő árnika mára  ritkán fordul elő az intenzív gyűjtése miatt. Vadon növő példányainak gyűjtése tilos.

arnicamontana_resize.jpg

A növény nem él meg szennyezett területeken, Ezek eredményeként az árnikát felvették a veszélyeztetett növényfajok közé  és az 1981-es Washingtoni egyezmény értelmében fokozott védelem alatt áll. Magyarországon is védett lenne, ha lennének még előforduló példányai. Természetes élőhelyére való visszatelepítésére erőfeszítéseket tesznek Magyarországon.

Gyógyászati célra termesztett növények szolgálnak.

 

Árnika a népgyógyászatban:

A népi gyógyászat hagyományosan  sérülések,  ütések,  zúzódások kezelésére használták, mert enyhítette a fájdalmat, a gyulladást. Bár próbálkoztak légúti betegségek gyógyítására de a toxicitás miatt ez minimum kockázatos.

Az árnika   ütésekre, karcolásokra, gyulladt sebek kezelésére jól használható,enyhíti a fájdalamat és megelőzi a fertőzéseket. A bőrbe dörzsölve bőrvörösítő hatású , felmelegíti a szöveteket és növeli a véráramlást ezzel gyorsítja a véraláfutások felszívódását.  Csakis ép bőrön szabad használni.

Antibakteriális  és gyulladáscsökkentő , ezáltal az ekcémás bőr, akné és fekélyek kezelésére alkalmas. Az érintett területet egy teáskanál szárított növény két dl. vízzel készített forrázatával mossuk. A teát korpásodás kezelésére hajmosásra is alkalmazhatjuk. A forrázattal lehet gargarizálni szájüregi vagy fogíny-,   torok-, és mandulagyulladás esetén, de  a teát ne nyeljük le.

 

A szárított leveket elégették és a keletkezett füstöt  légzési zavarok , különösen hörghurut és köhögés kezelésére használták bár a füstje gyakran épp a ellenkező hatást váltotta ki, úgyhogy ezt ma már senki sem ajánlja.

Régen csonttörés, zúzódásos sérülések csodaszerének tartották.

 arnika.jpg

Árnika árnyoldalak:

Kis mennyiségű vagy egyetlen adag gyógynövény biztonságosan  használhatunk a bőrön. A gyakori  használat okozhat bőrreakciókat, súlyos gyulladást, viszketést, hólyagokat, fekélyeket és más allergiával kapcsolatos bőrproblémákat

Belső használata kerülendő, mert hányást, hasmenést, belső vérzést, gyors szívverést, izomgyengeséget, idegességet, orrvérzést, és kómát okozhat.

Így haszáljuk:

Borogatáshoz 1 evőkanál árnika kivonatot összekeverünk 5 evőkanál vízzel, ebben az oldatban megnedvesítünk egy ruhát, és a kezelendő felületre tesszük. Hígítatlanul alkalmazni nem szabad!

Az árnika-kenőcs  jótékony sebeknél, horzsolásoknál bőrkiütéseknél, pattanásoknál és sok már bőrjelenségeknél. Rovarcsípéseknél enyhíti a viszketést.

 

Tánczos Erzsébet

 

Forrás:

 

https://homeopatia.info.hu/arnica/arnika-kivul-belul

https://www.rd.hu/Mire_j%C3%B3_az_%C3%A1rnika

https://fitoterapiakalauz.hu/arnika-a-ketarcu-gyogynoveny/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyi_%C3%A1rnika

https://gyogyvarazs.hu/hegyi-arnika/

Borsmenta, az átváltoztatott nimfa

 

pepppper.jpgA borsmenta az egyik  legismertebb gyógy-és fűszernövény. 

Bár  szinte bárhol megél, s Ázsiában és Európában is őshonos, hazánkban vadon nem fordul elő, teanövényként termesztik.

 

A római mitológiában miután Plútó szerelmet vallott Mentha nimfának, Perszephonét ( Plútó felesége)  az egyik változat szerint féltékenységében  megölte a nimfát, és porait a földbe szórta.  Bár Plútó nem tudta feléleszteni a nimfát, de maradványaiból növényt alkotott.  Más változatban Plútó   maga változtatta növénnyé szerelmét, hogy megóvja a feleségétől.

Akárhogyis, a zóta a nimfa  kellemes mentolos illatot áraszt, így teremtődött a borsmenta. Gyógyászati célra a növény leveles szárát kell begyűjteni, még a virágzás előtt. De virága is szép és a méhek is szeretik.

 

 

 

 

 peppermint.jpg

Az ógörög és római vallás elengedhetetlen szertartási kelléke volt, ősidők óta termesztik Kínában és Japánban. Számos problémát orvosoltak vele : a lakomák után mentaágakat rágcsáltak, hogy így serkentsék az emésztést.

Évelő növény, ami akár egy méter magasra is megnőhet.  Az ázsiaiak és egyiptomiak is  borsmentával  kúrálták  magukat.

Észak-Amerikában és Európában csak a  XVIII. században  lett közismert gyógyszer belőle. Hétköznapokban kólikát, bélgázosodást, fejfájást, savtúltengést, gyomorrontást kúráltak a mentával. Teája ezekre a panaszokra a mai napig javallt. Jót tesz a bőséges étkezés után, megnyugtatja a túlterhelt bélrendszert, élénkíti a renyhe emésztési folyamatokat, csökkenti a gázok képződését. Légfrissítőként, szájvízként, étkezés utáni italokhoz egyaránt alkalmazták. Ha fáj a fog - vattára cseppentett mentaolajat tesznek.

 

 

 peppermint_tea_2.jpg

Teája epehajtó, így segít az emésztési problémákon, megszünteti a felfúvódást, a teltségérzetet, a görcsöket és a hányingert is. Mivel segít ellazítani a testet jó stresszoldó. Görcsoldó hatása miatt menstruációs zavarok ellen is alkalmazható.

 Túlsúly ellen: Mivel a borsmenta élénkíti az anyagcserét, segíti az emésztést és tisztítja a szervezetet, ezért hasznos kiegészítője fogyókúrának.

 

 borsmenta.jpg

 

 

A borsmentatea teája frissítő, de fájdalomcsillapító hatásáról sem szabad megfeledkeznünk, melyet mentoltartalmának köszönhet.

Testszagok ellen - Közvetlenül a nyelvre téve a kellemetlen szájszagot is megszünteti, illóolaját használhatjuk testszagok megszüntetésére, illetve lábfürdőhöz lábszag megszüntetésre.

Lábfürdő -A meleg vízhez öntsünk hozzá negyed csésze szódabikarbónát (mely elűzi a szagokat és a mérgeket), majd tegyünk bele egy marék borsmentát. Áztassuk benne a lábunkat 30 percig. Csillapítani fogja a lábfájást, megnyugtatja a fáradt izmokat.

Horkolás ellen - A borsmenta ellazítja az izmokat és átjárhatóbbá teszik a légutakat.

 
borsmenta-a-.jpg
 

Illóolaja lazítja az izmokat, ezért görcsöt old, fájdalmat csillapít: fájó  halántékunkra, ha egy kevés hígított borsmentaolajat kenünk, enyhülhet fájdalmunk. Érzéstelenítő hatása miatt a fogfájást is csillapít. Megfázásrsa az illóolajos párologtatás megoldást nyújthat.

 peppermintt.jpg

BŐRRE IS:

A borsmentaolaj visszaadja a bőr selymességét, szabályozza a fejbőr és a haj zsírosságát, összehúzza a hajszálereket, és a megpattant hajszálerek és visszerek körüli vöröseslilás elszíneződéseket is elhalványítja.

A  borsmenta nyugtató, hűsítő és tisztító hatását aknázzák ki. Hűsítő hatása révén rovarcsípések esetén is segítségünkre lehet. A csípés környékén serkenti a vérkeringést, ezzel pedig csillapíthatja a viszketést. 

 

 OLAJA

Egy kilogramm olaj előállításához egy tonna virágzó borsmentanövényre van szükség. Az illóolaj áttetsző, víztiszta vagy halványsárga, mentholos illata NAGYON erős. És nagy kincs, de figyeljünk, mert az olaja allergizálhat. Virágai lilák, rózsaszínűek vagy fehérek. Kellemesen mentolos illatúak.

 

 7 éves kor alatt a gyermekeknél az olajat ne alkAlmazzuk, de nagyobbaknál aranyat ér, mivel  élénkíti a központi idegrendszert, elűzi az álmosságot és a fáradtságot, élénkít és segíti a tiszta gondolkodást. Nyugtatja és csillapítja az izmok működését, helyi érzéstelenítőként jól használható.

Még lázcsillapító hatása is bizonyított, jó izomlázak, izomfájdalmak okozta panaszokra. Csillapítja a rovarcsípések, bőrbetegségek okozta viszketést, megnyugtatja a napégette bőrt, lehűti az átforrósodott testet. Segít a fejfájásnál, akár feszültség, akár migrénes eredetű. Illata átjárja a testüregeket, kitisztítja azokat, és javítja a légzést. Hatékony a baktériumos fertőzésekkel szemben, csökkenti a pattanásokat és a faggyútúltermelést. Élénkíti a vérkeringést, segít a száraz bőr egészségtelen fakóságának megszüntetésében.

 

 

 Tánczos Erzsébet írása

 

Forrás 

https://zurma.co.nz/product/peppermint-ct-menthol/

https://kertesz.blog.hu/2012/05/23/menta_8

https://gyorgytea.hu/gyogynovenyek-betegsegekre

https://vizmegoldas.hu/termeszet/borsmenta-tea-hatasa/

https://www.hazipatika.com/eletmod/termeszetes_gyogymodok/cikkek/borsmenta_ezert_fogyasszuk_rendszeresen/20150605103247

https://napfenyes.hu/eletmod-gyogyitas/gyogynovenylexikon/borsmenta-menthae-piperitae-folium

https://herbaria.hu/cikk/45

https://www.beerewine.it/menta-piperita-foglie-essicate-50-gr.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Peppermint

https://en.wikipedia.org/wiki/Mint_tea

https://www.life.hu/ez-zsir/20130604-borsmenta-a-zsirbontas-szakertoje-nagyon-hasznos-gyogynoveny-a-fogyokuraban.html

 

 

 

Tojás Szakmai Nap Dr. Györgyi Erzsébet előadásaival

1.JPG2019.június 15. szombaton a Kiss Áron Magyar Játék Társaság kiállítótermében, a társaság meghívására gyűltek össze a tojásdíszítők, a Tojásdíszítők Egyesületének tagjai, s néhány Játék Társasági tag is csatlakozott hozzájuk.

 

Az előadóval együtt tizenkilencen voltunk jelen, az ország minden részéből érkeztek alkotók.

 

Sok új arcot is látva, az előadó bemutatkozást kért a tojásdíszítőktől és arra kérdésre választ: mi vezette őket a tojásdíszítés útjára? Hiszen a találkozó, az előadás a tojásdíszítés jövőjét kívánja szolgálni - de mi a jelen tojásdíszítőinek motivációja? A változatos vallomásokból kiderült, hogy a családi indítástól a szervezett népművészeti bemutatókig terjedt az indítás - amely a jelenlévők esetében intenzív belső mozgató erőket bontakoztatott ki: a nélkülözhetetlen kézügyességhez társult a hagyományos díszítmények ismerete és az alkotáshoz szükséges velejárója: az azok variálásában, fejlesztésében megnyilvánuló művészi alkotó képesség - és nem utolsó sorban e művészet - sokszor szenvedélyes - megszeretése.

 4.JPG

Az egyéni bemutatkozások során egymásra csodálkoztak sokan, ötleteket meríthettek egymástól a tojásdíszítők. Bár legtöbben a tojásírás mesterei (azon belül is számos terület képviselői),  de a tojáskarcolók is szép számmal képviseltették magukat.

 

8.JPG

A képen: gömöri hímes tojás - a konferencián megcsodálhattuk Ujváry Mária alkotását.

 

Ezután Mosonyi Éva, a Tojásdíszítők Egyesületének alapító első, előző elnöke, jelenleg tagja bejelentette, hogy  befogadásra került  „ A tojásírás élő hagyománya Magyarországon" pályázat, melynek célja az, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező és sokak  által örökségként őrzött és szeretett tojásírás a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti listájára kerüljön. Ennek érdekében "A tojásírás élő hagyománya Magyarországon" anyagba kerültek azok az  alkotók és szervezetek,  intézmények, akik  és amelyek valamilyen módon segítik, támogatják a tojásírás hagyományának élőn tartását és fontosnak tartják annak megőrzését. 

Nagyon bízunk a pályázat kedvező elbírálásában.

A pályázat beadását előmozdító esemény volt a Tojásdíszítő Egyesültének 2015 tavaszán Pécsett, a Zsolnay Negyedben rendezett konferenciáját, amelyre Csonka Takács Eszter Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság Igazgatója. is meghívást kapott és első iránymutatást adott e kezdeményezés beindításához. 

5_1.JPG

A képen Dr. Györgyi Erzsébet előadást tart 

Ezután  Dr. Györgyi Erzsébet  néprajzkutató, (ny.) főmuzeológus, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke   előadást tartott „A tojásnak a népszokásokban és hiedelmekben - nem csak a húsvéti ünnepkörben - betöltött fontos szerepéről”.

 Venetia Newall, a téma világviszonylatban kimagasló kutatója, az angol Folklore Society volt elnöke "An Egg at Easter" = "A húsvéti tojás" (1971.) c. könyve alapján. A tojás - mint a születést, valaminek a létrejöttét legszemléletesebben érzékeltető természeti jelenség - a benne rejlő különleges elemi erőnek tulajdoníthatóan -  az egész emberiség körében a történelem folyamán a legkülönbözőbb hiedelmekben, mágikus praktikákban  fontos szerepe tölt be. A világméretű kitekintés után a tojásnak a hazai kultúrában betöltött szerepére irányult a téma: a halottkísérő tojásból a társadalmi kötelékeket, emberi kapcsolatokat megerősítő tojásra - amelynek díszítettsége is összefügg eredetileg óvó-védő mágikus jellegével, s amely szorosan kötődik a húsvéti ünnepkörhöz, sőt  egyházi megszentelésben is részesült.

3_1.JPG

 

A programban ezután következett volna a  Más népek tojásdíszítési művészetéről  szóló előadás,   de a sok érdemi hozzászólás eredményeképpen erre   most erre nem maradt idő. Viszont a résztvevők elhatározták, hogy ősszel, ezzel a témával is folytatják a szakmai napok sorát.

 

Az őszre  tervezett szakmai előadás-sorozatban helyet kap majd a  gömöri tájegység tojásművészete (Ujváry Mária előadása és gyakorlati bemutató), valamint a Kárpát-medence tájegységeinek tojásírási hagyományai, és még további téma is fölmerülhet dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató részéről .

Bereczné Lázár Nóra a művészet propagálásának és értékesítési lehetőségeinek kérdését is fölvetette - ami szintén a művészeti ág fennmaradásnak feltétele.


 Az előadások közben és után szakmai beszélgetések következtek, illetve egyéni konzultációra is lehetőség volt, ahogy a Kiss Áron Magyar Játék Társaság aktuális időszaki kiállításának - Játssz retro játékokkal!- és a játékok működését bemutató film - megtekintésére is.

 


A hiánypótló, inspiráló, feltöltő szakmai napot remélhetőleg még számos hasonló rendezvény követi majd, hiszen mindannyian úgy jöttünk el, hogy jó volt együtt lenni, egymástól tanulni, közös célokat fogalmazni meg.

 A rendezvény megszervezéséért köszönet illeti Mosonyi Évát, köszönjük Dr. Györgyi Erzsébet remek előadásait, s hogy emellett még a Kiss Áron Magyar Játék Társaság a rendezvény helyszínét is adta.

Ez az esemény ismételt bizonyítéka volt annak, hogy a tojásdíszítés régmúltban gyökerező hagyománya ma is él, közösségeket hoz létre, és összeköt.

 

Tánczos Erzsébet írása

Fotók: Bereczné Lázár Nóra

 „Rings in Water” (Vízgyűrűk) - nemzetközi kiállítás a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban

 

meg_1.jpg„Rings in Water” (Vízgyűrűk) címmel   2000 óta kétévente hirdet pályázatot  a Szlovákiai Népművészeti Központ az Úluv.

Kezdetben nyolc ország részvételével indult az Európai Kézművesek és Iparművészek Föderációjának kezdeményezése. Szlovákia vállalta a folytatást, s a most látható  nemzetközi formatervezési kiállítása  V4-ek  alkotóinak munkáit mutatja be. A Pozsonyi Népművészeti Központ által meghirdetett verseny célja az, hogy ösztönözze a népművészetben és a népi kézművességben gyökerező modern használati tárgyak megalkotását.  Ugyanakkor a  határontúli együttműködés és kreatív partnerség támogatására is cél, melyet  a hagyományos mesterségekre és népművészeti gyártásra koncentrálva a tervezők, művészek és kézművesek közti összhang megteremtésével érnek el.

2_6.jpg

A szlovák központnak Magyarországon a MOME és a Hagyományok Háza a partnere. S a Hagyományok Háza múzeuma a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, mely az impozáns vándorkiállítás  magyarországi színhelye. A kiállítás május 18-ig látható  Budapesten.

 

A néprajzosokból, művészettörténészekből és ismert formatervezőkből álló zsűri kézművesek, dizájnerek és művészeti iskolák alkotásait ítéli meg aszerint, hogy mennyire érzékeltetik az eredetet, a forrást, és mennyire képviselnek technikai és esztétikai minőséget.

 

 A pályázat célja a hagyományos kézművesség és népművészetből inspirálódó design  kialakításának elősegítése.

 

 

A  nemzetközi versenyre beérkezett legjobb alkotásokat vándorkiállítás hozta Pozsonyból Budapestre, tőlünk Varsóba, majd Brünnbe utazik.

Tíz évvel ezelőtt nyolc országgal indult az Európai Kézművesek és Iparművészek Föderációjának kezdeményezése, amelyet Szlovákia folytatott, s ez a most látható művészeti seregszemle a   V4-ek  alkotóinak munkáit mutatja be.

3_4.jpg

A versenyzők olyan  iparművészeti, tervezői és művészi kézműves alkotásokkal neveztek, melyeket  a helyi, regionális és nemzeti hagyományok ihlettek.  A legjobb alkotások  egy nemzetközi utazókiállításon vesznek részt, mely jelenleg Budapesten  a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában tekinthető meg  „Rings in Water” (Vízgyűrűk) címmel.

Mgr. Dana Kľučárová, az ÚĽUV vezérigazgatója megnyitójában köszönetet mondott Kelemen Lászlónak, a Hagyományok Háza főigazgatójának, hogy ilyen méltó helyet kapott a kiállítás.

Maria Tomová főkurátor  elmondta, hogy a kiállítás anyagának kiválasztása igen nehéz, összetett feladat volt, ugyanis  214 egyéni jelentkező 571 termékét zsűrizték.  

 

Szemléletbeli különbségekből is eredő heves szakmai viták övezték a zsűri munkáját, de Maria Tomová  hangsúlyozta, hogy a kiállítás anyagával sikerül bemutatni a részt vevő országok jellegzetességeit, valamint azt is, hogy  a hagyományostól a ma is használható tárgyakig hogyan lehet eljutni. A  bemutatásra került alkotások között van  többek között ruha, viselet-kiegészítő, étkészlet, lámpa, ajándéktárgy. A tárgyak „ ihletője”   a hagyományos kézművesség és népművészet, anyagukban  és elkészítésüket tekintve  is a helyi és nemzeti hagyományokra alapoztak az alkotók.

ru.jpg

 

Magyarországról tizenhárom alkotó jelentkezett a nemzetközi megmérettetésre. A  nemzetközi zsűri többüket beválogatta a legjobb alkotásokból  létrehozott vándorkiállítás anyagába. A kiállító művészek közül  a hazánkat képviselő Mosonyi Éva tojásíró és Szente Krisztina fazekas  is díjazott lett.

szente.jpg

Maria Tomová megnyitó beszédében mindket alkotó munkáját kiemelte és külön méltatta.

m_5.jpg

mos.jpg

 

 

 mosonyicsoda.jpg

 

Az iparművészeti kiállításon a magyar alkotók mellett bemutatkoznak cseh, lengyel és szlovák kézművesek, designerek és művészeti képzőintézmények növendékei.

A kiállítás magyar kurátora,  a nemzetközi  zsűri  magyar tagja Illés Vanda művészettörténész, a  Hagyományok Háza munkatársa.

A díjazott munkákat itt megtekinthetik : http://www.uluv.sk/domain/flox/files/kruhy-na-vode/2018/vysledky-sutaze-2018.pdf

 

 

A képek forrása: http://www.uluv.sk/domain/flox/files/kruhy-na-vode/2018/vysledky-sutaze-2018.pdf

illetve  a 2., 3., 5., 6. kép Bereczné Lázár Nóra fényképe

 

 

 

 

Borostyán köhögésre és mosásra

 

 

borostyan.jpg

Nevezik a borostyánt  repkénynek, barbanóknak, kerekrepkénynek is.

Ez a szép, örökzöld kúszónövény nemcsak dísznövényként, rézsűk, falak befuttatására, árnyékos helyeken talajtakarásra hasznos, hanem mind a népi, mind a hagyományos gyógyászatban alkalmazott gyógynövény.

bo.jpg

 A borostyán törzse a talajon kúszik, elágazik, mindenre felkúszik-mászik. Az idősebb növény a magasban nem támaszkodó, szabad ágakat fejleszt, ezeken hozza virágait és terméseit. Örökzöld levelei szív alakúak.

A fiatal  borostyánlevelek fényes sötétzöldek, erezetük feltűnően világoszöld, fonákjukon fakó zöldek.

A borostyán  akkor virágzik, ha magasabb helyre felkapaszkodik, mert így elegendő napfényhez  jut. A borostyán  főleg ősszel virágzik,  szerény sárga virágait azonban gyakran még december végén is hozza. Ezeknek nincs illata, de bőséges nektárforrást biztosítanak a méhek számára még késő ősszel is.

borosty.jpg

 

Bogyós gyümölcsei a tél végén érnek. Ezek  az ember számára mérgezőek, de  a madaraknak táplálékot jelentenek  a zord téli időben. Az érett bogyók fekete vagy sötétbíbor színűek, borsószem nagyságúak, és néhány magot tartalmaznak.

 borost.jpg

A hagyományos népi gyógyászat

A borostyánlevél  gyógyerejét  Hippokrates,  is hirdette.   Bár ő nem tudott a gyógyító hatóanyagról, inkább az istenekben és lelkekben hitt,  akik a növényben élnek. Nekik tulajdonította a gyógyító erőt.

Dioskorides  katonaorvos Néró uralkodása alatt, majd ezer évvel később Hildegard von Bingen   is nagyra értékelték a borostyánlevél gyógyító hatását. Hildegard külsőleg ajánlotta, és ehhez  azt a magyarázatot adta, hogy a betegség az emberből a növénybe vándorol át. Leonardo da Vinci beszámolt arról, hogy vaddisznók megbetegedését borostyánlevél fogyasztásával kúrálták magukat.
A 16. században kezdték igazából alkalmazni a borostyánlevelet mint gyógyhatású szert a légutak gyulladása ellen, azonban csak a 19. században ment végbe az áttörés és lett a népi gyógyászati megfigyelések alapján természetes alapú gyógyszer köhögés ellen

A borostyán jótékony hatásainak felfedezését  a véletlennek, vagy inkább szemfüles megfigyelésnek  köszönhetjük. A 16. században egy orvosnak tűnt fel először, hogy egy bizonyos  dél-franciaországi  területen a gyermekek ritkán szenvednek köhögéstől, amit azzal hozott összefüggésbe, hogy ezek a gyerekek a tejet rendszerint borostyánfából készült bögréből itták. Bár a  megfigyelésben volt igazság,  mára bebizonyosodott, hogy a növény legfőbb hatóanyagai nem a fában, hanem a levelekben találhatók.

A hagyományos népi gyógyászatban a borostyánt a máj, lép és epehólyag rendellenességek valamint a köszvény ízületi gyulladás reuma és a vérhas kezelésére használják. Emésztést serkentő teakeverék összetevője, köhögéscsillapító szirup is készül belőle.

Külsőleg égési sebek, bőrkeményedés, gyulladások, idegfájdalmak, fekélyek, reumatikus panaszok és visszérgyulladás esetén használták, különféle gyógykenőcsökben ma is megtalálható

A borostyánt napjainkban leginkább a száraz köhögés természetes kezelésére, és krónikus gyulladásos légúti betegségek, hurutok gyógyítására használják.

A borostyán  szaponintartalmú , emiatt köptetó hatású,és oldja a hörgők görcsét.   A levél  kivonata hatásos gyulladáscsökkentő, segít asztma  vagy hörghurut esetén. Kivonata gombaölő, féreghajtó hatású. A népi gyógyászat mint borogatószert használja nyirokcsomó duzzanatokra, krónikus lábszárfekélyre, főzetét tetvesség és leégés esetén is alkalmazzák.

 

Borogatás elkészítése:

Ehhez friss levelekre lesz szükségünk. Pépesre  kell kevernünk  néhány felaprított friss borostyánlevelet és  dupla mennyiségű őrölt lenmagot egy kevés forró vízzel, majd a kapott masszát kenjük a fájó testrészre és befedjük.

 

Légúti megbetegedésekre

A borostyánlevél gyógyír a légúti megbetegedésekre is, hiszen a benne  hatóanyaga oldja a váladékot, és megkönnyíti annak felköhögését. Kisgyermekek esetében csínján kell bánni a borostyánlevélből készült teával, mivel a növényben levő  szaponin hányást, vagy hányingert okozhat.

Tea elkészítése:

Forrázzunk le egy kávéskanál szárított borostyánlevelet  egy csésze forró vízzel, majd hagyjuk állni, majd szűrjük le.

 

Borostyánnal mosni? Igeeeen!

A wikipédia szerint a „A szaponin szó kelta eredetű: sapo szappant jelent”. A borostyánban  levő  szaponin alkalmas a mosásra, ahogy a mosódió esetén is.   A borostyánnal való mosás odafigyelést igényel,  mert a növény amúgy is okozhat allergiát, ezt érdemes először letesztelni.

Kipróbáltam, és működik. A kimosott, enyhén szennyes ruhák tiszták lettek. Illata nem lett a mosott ruháknak a borostyántól, de nekem nem is hiányzott.

 ivy.jpg

Hogyan mossunk borostyánnal?

 Gyűjtsünk nagy, zöld leveleket. Minél zöldebb, annál több benne a szaponin, tehát annál hatékonyabban mos.

Itt: https://fogdmegapenzt.blogspot.com/2018/10/edesem-ha-jossz-haza-szakits-mar-par.html

Három módszert is elolvashattok a borostyánnal való mosás változatairól.

Én egyet próbáltam, nekem az teljesen bevált: egy ócska zoknival 10 jókora borostyánlevelet  tömködtem, a zokni száját becsomóztam, majd a csomagot a dobba ejtettem a mosandó holmik közé. Ennyi. Környezetbarát, és működik – bár sáros  vagy pörköltszaftos holmikra kétlem, hogy ez elég lenne. A szakirodalom szerint a leveleket kétszer is fel lehet használni a mosáshoz, de én, borostyán nagyhatalom lévén, minden mosáshoz eddig újakat szedtem a kertből.

https://www.femcafe.hu/cikkek/egeszseg/nem-csak-a-keritesen-szep-egy-igazi-csodaszer-a-borostyan

https://napidoktor.hu/blog/borostyan-egy-nagyon-fontos-gyogynoveny/

https://fogdmegapenzt.blogspot.com/2018/10/edesem-ha-jossz-haza-szakits-mar-par.html

 http://www.botanikaland.hu/hedera/borostyan/

http://www.vous.hu/hir/20181114-borostyannal-mosni-kerdes-valasz-fogd-meg-a-penzt-blog

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaponinok

https://www.google.com/url?sa=i&source=images&cd=&ved=2ahUKEwjA6a7RhZbgAhWO16QKHb7WB5sQjhx6BAgBEAM&url=https%3A%2F%2Fgardenista.hu%2F2018%2F04%2F15%2Fborostyan-aldas-vagy-atok%2F&psig=AOvVaw3sOyATqZj5vknGf6CelLDC&ust=1548955805646119

https://www.123rf.com/photo_41122426_stock-vector-ivy-branch-vector-illustration-.html

http://fitoterapiakalauz.hu/borostyan-hedera-helix-a-tel-egyik-fontos-gyogynovenye/?fbclid=IwAR3u90_3BBypb53nHjb01wtyaiaMVD2cIaDiOEJOuCzBQ55BimZUNDMgigk

 

 

 

Tánczos Erzsébet

 

 

Életre kelt nemezek – Balla Gemma kiállítása Sashalmon

gemmanagykor.jpg

Balla Gemma Magyar Kézműves Remek-díjas nemezkészítő kiállításán az élet megnyilvánulásait láthatjuk. Ahogy a  cím is sugallja: életre kel a nemez, hiszen a  nemezelés ősi, hagyományos technikáját napjaink gondolataival ötvözi az alkotó. Így az ősi és a modern egyszerre, harmóniában van jelen.

Gemma kiállításokon mutatja be alkotásait,  művészetének színvonalát minősítései is bizonyítják, a kiállított alkotások mind népi iparművészeti zsűri számos, Páva védjegyes munkák, az ecoprint selyemsálakat  az Iparművészeti Lektorátus zsűrizte.

A kiállított kis fekete ruhán különféle cserélhető nemezbetétekkel, mellénnyel, táskával - a fejér megyei hímzésminta rajzolata köszön vissza. Visszaköszön a múlt, a szülői ház, a meghatározó gyermekkori emlékek.

A fehér selyem-nemez stólán felsejlik a komádi fehérhímzés mintája.

A Magyar Kézműves Remek díjas nagy kerek takarók térben és időben távolra mutat.  Ezek a kazak motívumok a kerek világot jelenítik meg a pozitív-negatív egységeként.

A két kicsi kerek nemezen házoromzat minta sötét-világos minták rajzolatában a megtalált, megteremtett egyensúly és harmónia jelenik meg. A körkompozíció a teljesség, a tökéletesség, a körforgás, ami Balla Gemma egész életére és munkásságára jellemző.

A motívumok is, a kompozíciók is ívesek, láthatóan a kerek forma közel áll hozzá.

Plüssmackótól (mely a Baba- és mackóversenyen nyertese lett) a selyemsálakig a kiállított tárgyakban közös a természetes anyag, a megfogalmazásban pedig a szépség,  derű és harmónia.

A megnyitón Bükkfalvyné Kocsis Beáta énekében gyönyörködhettünk, Orient Enikő textilművész nyitotta meg a tárlatot. Mivel a magyar kultúra napján nyílt a kiállítás, az ünnepségen közösen elénekeltük a Himnuszt.

A kiállítás Budapesten a  XVI. Havashalom u. 41-43. Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében: Hétfő 13,00-17,30, Szerda: 8,00-16,00 és Péntek 8,00-12,00  február 8-ig látogatható.

 Tárlatvezetéssel egybekötött zárórendezvény február 5-én hétfőn, 16,30-kor lesz, igen érdemes ott lenni, és az alkotóval megszemlélni a sok szépséget. talán a műhelytitkokból is elleshetünk valamit...

 

Beszélgetésem Balla gemmával itt olvasható: http://netfolk.blog.hu/2017/04/12/balla_gemma_nemezkeszito_elmeseli_szamara_mitol_kerek_a_vilag

 

Tánczos Erzsébet beszámolója

 

 

 

 

Az ajtó nyitva áll? – V. Pedagógusok Éjszakája a Skanzenben

Szeptember végén - a Skanzenben

 skanzen1.jpg

A Szentendrei Skanzenben idén 5. alkalommal került megrendezésre a Pedagógusok Éjszakája program. Ez az egyik legkedvesebb rendezvényem, ki nem hagynám. A páratlan környezet- az esti Skanzen hangulata, a minden évben más, de mindig izgalmas témák, minket kedves vendégként fogadó múzeumi munkatársak mind okai ennek. Az idén egy kérdés volt a rendezvény mottója, csalogatója: AZ AJTÓ NYITVA ÁLL?

Ez az ajtót természetesen átvitt értelemben vizsgáltuk: különböző módszerekkel arra kerestünk vendégek és előadók közösen  a válaszokat, hogy miféle okai lehetnek az egyéni és társadalmi bezáródásoknak és milyen módszerekkel segíthetjük elő, hogy gyerek és pedagógus ajtaja újra nyitva álljon, s nyitott szemmel és szívvel forduljanak egymás felé. Kellenek is ezek az új nézőpontok és módszerek, szükség van különféle megközelítésekre, hiszen pedagógusként mindannyian tapasztaljuk, hogy a reánk bízott gyermekeket sokszor nem érjük el a „régi, jól bevált” eszközeinkkel – bezáródnak előttünk, nem kíváncsiak, nem együttműködőek. S ha csak csóváljuk a fejünket, az nem segít. Csak nyitottan és fogékonyan lehet esélyünk arra, hogy meglegyen a közös nevező tanítványaink és miköztünk.

 Ennek a nyitottságnak a jegyében érkeztünk mi, pedagógusok a Skanzen hagyományos, várva várt őszi programjára. A skanzen vonattal Nyugat-Dunántúlra, a Vöcköndi lakóházhoz közelébe érkeztünk. A helyszínen, kinn a szabad levegőn az „Agressziókezelés munkavégzéssel” foglalkozáson vettünk részt. A múzeumpedagógusok ajtónyitó tudománya pszichoterápiás módszerként mutatkozott meg. Kukoricamorzsolás közben E. Tóbiás Sára pszichológus és  B. Tódor Enikő múzeumpedagógus segítségével megtapasztaltuk a tudatos önmegfigyelés pozitív hatásait. Ízelítőt kaptunk az erőszakmentes kommunikáció és konfliktuskezelés módszertanából.

skanzenzsirafnyelv.jpg

A képen: ismerkedünk a "zsiráfnyelvvel"

Azóta be is szereztem az erőszakmentes kommunikáció egyik alapkönyvét, melynek címe: A szavak ablakok vagy falak. Igyekszem beletanulni a zsiráfnyelvbe, köszönöm E. Tóbiás Sárának, hogy ajtót nyitott nekem  erre a módszerre.

 

Pszicho-pedagógusokkal, szakértőkkel lélekbúvárkodtunk, de a gyakorlat, a mindennapi élet végig a fókuszban maradt. A bábszínházban a bábterápia módszerével ismerkedhettünk meg Kiss Ágnes szakértő és Bokonics-Kramlik Márta múzeumpedagógus    gyakorlati tapasztalatain keresztül.   

skanzen.jpgskanzenbab.jpg

Példákon keresztül mutatkozott meg, hogy a bábok mögé bújva különféle problémák okát fedezhetjük fel, s általa megerősödhet a tanulók önértékelése, s így gyógyulhatnak is. Tanultunk sokat, és ki is próbáltuk a bábozást. Jó móka volt!

A jánossomorjai lakóházhoz már sötétben érkeztünk, ott Gonda Zita  a Trefort Gimnázium vezetőtanárával és Molnár József múzeumpedagógussal   társadalmi traumákról és azok  feldolgozási lehetőségeiről gondolkodtunk az általuk bemutatott példákból kiindulva. Annyira sok gondolat merült fel, s olyan felszabadító volt a beszélgetés, hogy  Kustánné Hegyi Füstös Ilona  múzeumpedagógus, a program szervezője felvetette: ez a téma a következő Pedagógusok éjszakáján újra előkerülhetne – bár én örülnék, ha erre  hamarabb is sor kerülhetne.

Ehhez a beszélgetéshez szervesen kapcsolódott Hunyadi Krisztina, Dr. Tolnai Kata szakértők workshopja. A témájuk a „kelj fel Jancsi”- képesség volt. Ezt a folyton megújuló és újrakezdő képességet rezilienciának nevezik.  Azokat a belső erőinket jelenti, melyek lehetővé teszik számunkra, hogy a kríziseket és nehézségeket leküzdjük, sőt: tanuljunk belőlük, és még erősebben is kerüljünk ki belőlük.  Megtudtuk: lelki állóképességünk fejlesztését és stabilizálását nem kell a véletlenre bízzuk, számos technika segíthet ebben. Gyakorlati példákkal s könyvajánlattal is elláttak minket.

skanzenkeljfel.jpg

Már öreg este volt, mire az utolsó workshop is véget ért, elment az utolsó busz is, az autósok „telekocsiként” segítették a többieket hazajutni – a beszélgetések még távozóban is folytatódtak.

Köszönet az inspiráló foglalkozásokért, a gondolatébresztő beszélgetésekért és a skanzenbeli kemencében sült finomságokért, a szíves vendéglátásért. Köszönöm, hogy az ajtó nyitva állt előttem, és érzem, hogy ez így is marad. A következő alkalommal is szeretnék belépni rajta.

 

Tánczos Erzsébet

Csillaghegyi Általános Iskola

Budapest

 

 

 

 

 

 

A magyar népmese napja – Benedek Elek születésnapja

magyar_nepmese.jpg„A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni. „(Bruno Bettelheim)

 

Népmeséinket szeptember végén, Benedek Elek születése napján ünnepeljük. Ez egy új ünnep, de annál érdekesebb és izgalmasabb.

benedekelek.jpg

Fiatal ünnep ez, 2005 –ben fordult a Magyar Olvasástársaság fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása, a bennük élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.

A mag termékeny talajba hullott, s már 2005. szeptember 30-án meg is rendezték a népmese napját.

Mi a célja?

Az, hogy e napon országszerte a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, gyerekek és megkülönböztetett figyelemmel és érdeklődéssel forduljanak  a népmesék felé.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

A honfoglalás idején már voltak varázsmeséink és tündérmeséink is. Például az égig érő fa motívuma  népmeséink legrégibb eleme. Így Diószegi Vilmos ezeket írja: „Ez az égig érő fa nem más, mint a samánhit világfája, a kanászlegény nagy tette pedig az egykori samánavató szertartás emléke, amikor is a samánjelöltnek a világfát jelképező, e célra elkészített, rovátkolt fára kellett felmásznia.”

Maga a mese szó akkoriban még nem azt jelentette, amit ma. Kezdetben inkább ’példázat’, ’talány’ volt a jelentése.  Ennek emléke, hogy a találós kérdést sok helyen még ma is találós mesének hívják. A 18. század végére kialakult a mai értelemben használt mese szó, amely aztán fokozatosan kiszorítja a mende-monda, monda elnevezést.

Napjainkban a gyermekek mulattatására, nevelésére szolgál, de hajdanában a mesék pont a felnőtteknek szóltak. És ez szószerint értendő, hiszen az írásbeliség csak a legutóbbi időkben lett meghatározó.

A mese jellemzője, hogy az önfeledt gyönyörködés örömét adja meg, elvezet a prózairodalom szeretetéhez, és eszköze a világ, a társadalom, az anyanyelv megismerésének.  De éppen ennyire fontos, hogy a mese igazságos világot mutat be: a jó elnyeri jutalmát, a küzdelem nem hiábavaló. Ez bizony fontos, hogy képzeletben a gyermek megküzd a sárkánnyal és legyőzi. Lelkében megharcol a gonosszal és le is győzi.

A magyar népmesekincs gazdag nemzetközi motívumokban, hiszen a történelmi múlt, a más néppel való kapcsolat lehetővé tette az ilyen meseelemek és mesetípusok beolvadását. A Magyar Néprajzi Lexikon ezt írja a meséről: „a szóbeli elbeszélő költészet legnagyobb műfajcsoportjának egyike”. Egy lényeges dolgot azonban kiemel: a népmese alapvetően szóbeli voltát.

A kukoricafosztás, tollfosztás, és más közösségi események idején, s a hosszú téli beszélgetések alkalmával csak azok mondtak mesét, akik azt a legszebben, az adott közösség igényeinek legmegfelelőbb módon tudják megszólaltatni.

Az ilyen mesélőket meg is  hívták a nagyobb jelentőségű összejövetelekre; megtisztelő hely, borból-kalácsból első megkínálás járt nekik. Esetleg a mesemondó anyagi juttatásban is részesült: mesélés után ugyanúgy megkapta a kosár szőlőjét, véka csöves kukoricát mint aki egész nap dolgozott.

 A mese valami nagyon szép dolog: mesés, meseszép, mesébe illő-  a szavak a csodaszép, a hihetetlen, a váratlan szavak szinonimái. A mesemondás-mesehallgatás egyik jellemzője, hogy a hallgató a mesét a mesemondóval együtt élvezi.

Ma a mese hatásmechanizmusát kutatják, tanulmányozzák. Elismert szakterület lett például a mesepszichológia, mesepedagógia, ma már lehet tudni, hogy mikor miféle mese hat  - ez jó akkor is, ha az emberek ösztönösen ezt már évezredek óta használják tanításra, gyógyításra.

Itt: Az óvodáskorú gyermekek gondolkodásmódjáról, a mesék rájuk gyakorolt hatásáról és az életkornak megfelelő olvasmányokról beszélt dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus

 

Meséljünk sokat!

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/150.html

http://www.nepmese.hu/index.php/irasok/lelektan/49-stiblerika-a-nespszicholja

http://veszprem.babamama.info/veszprem/mese-hatasa-a-gyermekekre-mesepszichologia-dr-kadar-annamaria/

 

 

 

Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is

 

 

knyr_1.jpg

A második világháború után Szent István ünnepét hmmm áthangolták. 1945-ben az országgyűlés megváltoztatta az ünnepnap jelentését, augusztus 20-a ekkor vált a hajdani aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. Az aratást befejező ünnepségek egy 1901-es miniszteri felhívásnak köszönhetően terjedtek el,  na ezt szedték elő újra. Hamarosan törölték is  Szent István ünnepét a kalendáriumból. Erre 1947-ben került sor. Úgy érveltek, ha május elsején ünnepelnek a munkások, ünnepelhessenek augusztus huszadikán a földmunkások is. Így augusztus 20-án az új kenyérre és az aratásra helyeződött a hangsúly.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s újra ünnepeljük Szent Istvánt. Az új kenyérről azonban ne feledkezzünk meg, hiszen a kenyér az életünk fontos része.

Ez abból is látszik, hogy a   magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír. A kenyér az egyházi szimbolikában is fontos szerepet kapott – tisztelete részint ezen alapszik.
A kenyérhez fűződő hiedelmek  és  mágikus eljárások még a huszadik században  is elevenen éltek. Isten áldása volt a neve; nem volt szabad rálépni, eldobni; ha leesett a földre, meg kellett csókolni, de legalább ráfújni.

A képen Limara kenyere: limarakenyer.jpg

Ezek kialakulásának oka, hogy a kenyér alapvető táplálék volt; mint ilyen lett a termékenység, a bőség szimbóluma, az agrármágia eszköze, áldozati étel. A magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír.  A tilalmak egy része a sütés időpontját szabályozza. Az országszerte általános pénteki (különösen nagypénteki) tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Ebben komoly szerepe volt a tilalmak ellen vétők büntetésével kapcsolatos hiedelmeknek, hiszen a pénteki kenyér véres lesz, kővé válik, sír a kemencében. Emellett a pénteki, nagypénteki kenyeret felhasználhatónak vélték különböző mágikus célokra, például vízbe fúlt megkeresésére.

Tilalmas nap volt még a kedd is, valamint  Luca napja és Borbála napja.

A tilalmak de vonatkoznak magára a készítés műveletére (a  rontást,  szemverést megelőzendő a kovászolást nem láthatta idegen, nem volt szabad a tésztát megdicsérni, a kovászt  nem volt szabad kölcsönadni).

A sütés minden fázisához kapcsolódott valamilyen mágikus kísérőcselekmény, például dagasztás után cuppogtak a kenyérnek; kemencébe vetés után a sütő felemelte szoknyáját; a szakajtót felborították , hogy magasra nőjön a kenyér.

A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. Főleg a szláv népeknél szokás kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget. Aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja a másik embert a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől.

Magyarországon a kenyér a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló és biztosító alapvető táplálék, általában valaminek a kezdetekor kap szerepet, amikor jellemző a jövőbeli célok mágikus biztosítása. Elterjedt népszokás az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét hivatott biztosítani.

Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot annak jeléül, hogy együtt osztoznak az élet javain és mindig legyen bőven mit enniük és ne hiányozzon házasságuk napjaiból az élet sója sem.

Sokféle betegség ( árpa, kinövés, seb) gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása. A tűzvész elhárításában a kenyér és a sütőteknő; a  vihar elhárításában a szénvonó és a sütőlapát kapott fontos szerepet.Előjelek is fűződtek a kenyérhez: legáltalánosabb az a hit volt, hogy a sütés közben megrepedő kenyér egy családtag halálát jelenti. Hagyomány  Halottak napján, hogy a halottak hazalátogatnak és ezért sok helyen megterítenek nekik, kenyérrel, sóval és vízzel várják őket.

Kenyérsütés hagyományos módon:

 

és a hagyományokhoz ragaszkodva ma: 


 

 A házi kenyérsütésnek reneszánsza van, sokaknál ( nálam is  ott figyel a kovász a hűtőben. Etetgetem én is, az idő múlásával egyre erősebb s egyre szebb kenyereket sütök vele.)

 

Limara kovásza így figyel: kovasz.JPG

Amúgy a képen gluténmentes kovászt látunk. Őrület, nem igaz? Bővebben itt: http://www.limarapeksege.hu/2016/06/glutenmentes-kovasz.html

A házi kenyérsütés népszerűsége érthető, hiszen általa sok mindent megtapasztalhatunk, kevés munkával sikerélményhez jutunk. Fény derül arra is, hogy jó munkához idő kell, az igazi, kovásszal készült kenyér nem készül el három óra alatt.  Meg kell tervezni, hogy mikor fogunk neki, praktikus éjjel keleszteni, megadni neki a megfelelő időt.

Ma már sok oldalon, blogon olvashatóak remek receptek, praktikák. Egyik kedvencem Limara, de nagyon sokat tanultam például  Rupáner-Gallé Margótól is. Jó ez a modern technika, egyikőjüket sem láttam még életben soha ( azért remélem, hogy lesz olyan is ), mégis remek háziasszonyfortélyokat osztottak meg velem… és még ezrekkel. Egyik kedvenc kenyérreceptem meg is osztom veletek: http://www.limarapeksege.hu/2015/10/kovaszos-kenyer.html

vagy itt:

 http://csipetkiado.hu/2016/05/31/kovaszoskenyer/

 

A kenyérsütő gép sokat segít, de kicsivel, több munkával a sütőben igazi finom kenyeret süthetünk. Dagasztásra én be szoktam fogni a gépet, de van, aki esküszik a manuális gyömöszölésre,hogy jobb lesz az állaga, na meg remek stresszoldó a dagasztás.

A mindennapi kenyér a mai világban is alap. Persze modern életvitelünk következtében sok minden nem mehet úgy mint évszázadokkal ezelőtt. Manapság kicsit szitokszó lett a szénhidrát, de az élet bonyolult, és nem lehet minden szénhidrátot egy kalap alá venni. Sokan ódzkodnak a búzaliszttől, hogy az ma már nem egészséges, a mai búza már génmódosított, s ha már búzaliszt, akkor  a tönköly ami jó választás. Lehet.  Egyre többen gluténérzékenyek, nekik  szigorúan  csak gluténmentes gabonából készülhet a mindennapi kenyerük. Jó hír, hogy ha akarjuk, ezeket a kenyereket is elkészíthetjük magunk. Gluténmentes kovásszal, tehát csak elszántság kell meg gyakorlat, ami menet közben előáll. Én vagyok a bizonyíték, hogy a gyakorlat meghozza az eredményt, és legalább biztos nem tartalmaz a kenyerünk semmi olyan anyagot, amire nincs szükség.

A kenyér nem tartalmaz különleges dolgokat. A sok E felesleges, sőt, akár meg is betegíthet. Az ilyet inkább kerüljük el: kenyerne.jpg

 

Hazánkban a  kenyér legfontosabb alapanyaga  hagyományosan a búza. A  rozs elsősorban a Nyugat- és Közép-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a tiszántúli Nyírségben fontos. Árpából  régen a Székelyföldön készült kenyér, a kukoricából  kenyér is gyakori volt Erdély egész területén. És persze az erdélyi pityókás kenyér  is ott van – burgonyával dúsítva a lisztet isteni kenyérhez jutunk : Így készül az isteni pityókás kenyér:

http://receptekide.x3.hu/index.php/receptek/37-foetelek/104-pityokas-krumplis-kenyer

 

HOSSZÚ IDŐ, SOK MUNKA VOLT ...

A liszt előkészítése már a sütést megelőző nap estéjén elkezdődött. Először átszitálták az egész szükséges mennyiséget, majd teknőbe öntötték. Ezután került sor a kovászolásra. Ehhez a kevéske liszthez keverték hozzá a kovászt, letakarták, és több órán keresztül érlelték. Ezután hozzá adták a többi lisztet, sóval, vízzel összegyúrták vele, és kelni hagyták.

A félre tettek kovászból annyit, amennyi a következő sütéshez kellett. Nem olyan  régóta használhatunk bolti élesztőt, mely biztosítja a kenyér tökéletes kelését. A jó gazdasszonynak mindig volt kovásza, amit nem szívesen ad másnak, mert úgy tartották, hogy azzal a kenyér hasznát elveszti.

A dagasztás  volt az egyik legnehezebb női munka, amit még az is súlyosbít, hogy rendszerint éjszaka végezték, mert a kovász éjfélre kel meg. Ökölbe szorított keze fejükkel végezték vagy két óra hosszán át,. Akkor lett jó, amikor lyukak keletkeztek a tésztában, és könnyen elvált a teknő oldalától. Akkor teknő egyik végébe helyezték összehajtva. Letakarva az egész tészta együtt kelt tovább.

Utána neki is foghattak a kemence fűtésének. Mikor már kellőképpen áttüzesedett, akkor hozzákezdhettek a megkelt kenyértészta szakításához. Ehhez gyékényből vagy szalmából font kosarakat használtak. Ruhával ki kell bélelni, és annyi tésztát kell beletenni, hogy a kosarat kitöltse. A tészta még pihent, majd a sütőlapát segítségével megkezdték bevetését.

Az alföldi kemencékben a nagyméretű és mindig kerek alapú kenyerek általában három óra alatt sülnek meg

Egy hétre sütöttek kenyeret, és azt tartották: „rendes asszony szombaton süt, hétfőn mos” (Hódmezővásárhely). Így vasárnap mindig friss kenyeret tehettek az ünnepi asztalra. A kenyér megszegése a házigazda feladata, aki katolikus vidékeken az aljára keresztet rajzolt.

Kelt tésztából készült a kalács is, elsősorban ünnepre és más kiemelkedő alkalmakra. A legfinomabb lisztből, tejjel, cukorral, esetleg tojással gyúrják, és úgy kelesztik.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://alfahir.hu/keny%C3%A9rs%C3%BCt%C3%A9s_%C3%A9s_hozz%C3%A1_f%C5%B1z%C5%91d%C5%91_hiedelmek-20110820

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/86.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Keny%C3%A9r_%C3%A9s_s%C3%B3

 http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-290.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-290.html

 

 

süti beállítások módosítása