Létezik egy ital, amelyet bármikor nyugodtan fogyaszthatunk, hiszen nincs benne koffein, viszont vitaminokkal bőven ellátja a szervezetet. Ez bizony a gyümölcstea.
A filterezett sokszor több aromát mint gyümölcsöt tartalmaz. A valódi gyümölcstea viszont szárított virágokból, gyümölcsökből különféle gyógynövényekből áll.
A jófajta bolti valódi gyümölcsteák szerintem igen finomak, de kifejezetten borsos az áruk. Bőven van olyan, melyet nem tudnék magam előállítani ( talán segítetek benne, hogy képes legyek rá?), de sok finomság kevéske pénzből vagy szinte a semmiből könnyen előállítható otthon is.. Ha igazi házi gyümölcsteára vágyunk, a legjobb, ha magunk készítjük el. Folyékony alakban talán azok is rávezetők a gyümölcsfogyasztásra, akik nyersen nem szeretik, bár hogy ilyen hogy lehet, azt én nem is értem.
Gyümölcstea házilag
Gyümölcsteát készíteni nagyon könnyű. A hozzávalókat nagy részét mi magunk száríthatjuk, aszalhatjuk hozzá.
A házi gyümölcstea készítésénél az a szabály, hogy nincs szabály, merjünk kísérletezni az arányokkal. Érdemes arra figyelni, hogy a keverék minden összetevőjét egyféle módon kelljen elkészíteni.Legjobb hazai növényekből főzni: bodzából, hársfavirágból, citromfűből. Érdemes még melegen, cukor nélkül inni, de a gyerekek még jobban szeretik mézzel. Az aromák akkor oldódnak ki intenzíven ha legkevesebb 20 percig áztassuk a keveréket a megfelelően meleg vízben. 2-3 evőkanál gyümölcstea 1 liter vízhez lehet a mérce, egy adag.
Így készíthetünk almateát:
 |
1. Aszalt almát áztassunk langyos vízben legalább 30 percig.
A kimért aszalt gyümölcsök, az alma is, tökéletesen jó alapanyagok. Nyersen is nagyon finomak, de áztatással teává lényegíthetjük őket. Úgy, hogy aztán a gyümölcsöt magát is elfogyasztjuk, persze. Mondjuk ez egy drágább variáció. Házilag is aszalhatunk. A nyári hónapokban a napon szárítjuk ki a megmosott, kimagozott és vékonyan felszeletelt gyümölcsöket. 2-3 nap mindenképpen szükséges a kiszáradáshoz.
A lakásban pedig – irány a sütő, alacsony hőmérsékleten aszaljuk a nagyon vékony szeletekre felvágott gyümölcsöket. Lehet persze aszalógépet venni, de évezredek óta működik az aszalás természetes körülmények között is, szerintem felesleges energiafaló, még akkor is ha gyorsabban dolgozik, mint a napfény vagy a sütőnk.
2. Kedvenc változatom: almás sütemények készítésekor levágott almahéjból pocsékba menne, de a szárítást, aszalást követően tökéletes almatea alapanyagot nyerhetünk belőle.Az előkészített almából egy evőkanálnyit forrázzunk le negyed liter forró vízzel, de még előtte tegyünk a csészébe fahéjat és szegfűszeget is, majd hagyjuk állni két órát! Ezután szűrjük le, és fogyasszuk!
3. Így is készíthetjük: egy egész almát héjástul vágjunk apróra, majd egy forrázzuk le a gyümölcsöt 1 liter vízzel! Hagyjuk állni, majd szűrjük le, s már fogyaszthatjuk is.
Ősi bevált kedvenc a csipke, más néven hecsedli vagy gyepűrózsa teája:
A növényt ősszel gyűjthetjük, azaz most van a szezonja.Szárítás céljából csak a teljesen érett, piros színű, kemény húsú terméseket gyűjtsük, mivel ezek C-vitamin-tartalma a legmagasabb. A csipkebogyókat száríthatjuk egészben, de kettévágva is. Utóbbi esetben a magvakat szedjük ki, és a külső húsos részt pedig vékony rétegbe kiterítve szárítsuk meg.
Tea készítéséhez gyűjtsünk friss termést és enyhén szárítsuk ki. Reggelihez így lesz teánk belőle:
- Este betesszük a csipkebogyókat egy fazékba, felöntjük egy liter vízzel, és felmelegítjük 40-50 fokra. Fontos, hogy csak ennyire, mert így nem megy ki belőle a C-vitamin.
- Ezután letakarjuk, és reggelig állni hagyjuk.
- Reggel megint megmelengetjük. 40 fokra. Nem forraljuk, hogy benne maradjon az értékes C-vitamin. Leszűrjük, és már iható is.
Az elkészült gyümölcsteánkat természetesen tovább is ízesíthetjük. Finom és jó hatású ízesítő a méz, a narancslé, a citrom, a koriander, szegfűszeget, a fahéj vagy a vaníliát.
Egészségünkre! Szó szerint!
Tánczos Erzsébet írása
Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes)
Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok
Schweidel József, tábornok
Lovag Pöltenberg Ernő, tábornok
Láhner György, tábornok
Knezich Károly, tábornok
Nagysándor József, tábornok
Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok
Aulich Lajos, tábornok
Damjanich János, tábornok
Gróf Vécsey Károly, tábornok
- Eredetileg sűrűn, buján növő gyom. Olyan növényfajokat nevezünk így, melyek a kultúrnövények között föllépve, ezeket kiszorítják, fejlődésükben akadályozzák. Tágabb értelemben növényi festékanyagok összefoglaló neve. Burján például a hagymahéj, a diófa levele, burka, a vadalmafa és az orgona levele, a kökénybogyó.
- Mivel a festékes szőttesek száma megmutatta a ház gazdagságát, aki csak megengedhette magának, annak volt. Luxuscikk volt. Viski Károly ezt írja: " Festékest csak akkor szőnek, ha telik rá, s ha már készen van annyi harisnyaposztó, amennyi a megfelelő ruhafélékre szükséges.” A lányok hozományában is kellett, hogy legyen egy-két darab festékes szőnyeg.
- A gyapjú ideális alapanyag a kezdők számára is. Megfestéséhez a hagymahéj, dióburok, csalán, cickafark ideális. Ezek elérhető és könnyen beszerezhető festőnövények, akár mi magunk is gyűjtögethetjük őket. A Székely festékesek című könyvben, melyet én írtam, találnak még praktikákat az érdeklődők. Jó festést kívánok!
Szent Ferenc ezt mondogatta a pacsirtákról: "Pacsirta nővérünknek kapuciuma van, mint a szerzeteseknek, és alázatos madár. Szívesen járja az útszéleket, hogy valami gabonafélét keressen magának, és még ha állatok piszkában találja is azt, kicsipegeti és megeszi. Röptében dicséri az Urat, mint a jó szerzetesek, akik megvetik a földieket, és akiknek hazája a mennyben van. Azonkívül ruhája, mármint tollazata a földhöz hasonlít. Ezzel példát nyújt a szerzeteseknek, hogy nem szabad színes és finom ruhákat hordaniuk, hanem csak olyant, mint a halotti ruha, földszínűt." 
-Igaz a 75 év, semmit sem tagadtam le, és nem is tettem hozzá. Titkom pedig nincs, amit tudok, mindent megosztok az érdeklődőkkel.
A fecskék ekkorra már összevárják egymást, s még a rossz idő beköszöntése előtt, a többi vándormadárral együtt melegebb égtájak felé repülnek. Ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”. 
Babba Mária - Petrás Mária alkotása
Sarlós Boldogasszony ( 
-Igen, szerencsére. Sajnálnám, ha nem így lenne.
Október másodika az őrangyalok ünnepe. Kezdetben szeptember első vasárnapján ünnepelték, hazánkban még a századfordulón is akkor. Később X. Pius intézkedésére Mihály arkangyal nyolcadába, mai helyére került. Az őrangyalokhoz számos jámbor hiedelem fűződik. Régi szegedi hagyomány szerint a halott őrangyala egészen elföldeléséig a koporsó tetején ül, hogy a gonoszok ne ragadhassák el. Ha valakinek a jobb füle csendül, ezt mondja: édös őrzőangyalom, maradj a bal vállamon. Ezzel az angyal elhárítja a szerencsétlenséget, amelyet a szegedi néphit szerint a jobb fül csengése már előre jelez. Sármellék faluban állítólag az utcán az őrangyalnak jobb felől helyet hagynak.
