Fecskehajtó kisasszony napja- szeptember nyolcadika

2012. szeptember 08. - netfolk

szűzmária.jpg A fecskék ekkorra már összevárják egymást, s még a rossz idő beköszöntése előtt, a többi vándormadárral együtt melegebb égtájak felé repülnek. Ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”.

A néphagyomány szerint Szűz Mária születésének napja, ezért Magyarországon kedvelt búcsúnap, s az asszonyok számára dologtiltó nap. Különösen a fonás tilos, senkinek eszébe se jusson e napon fonni, legfeljebb hajat!

Hajdanán az asszonyok együtt mentek ki a szabadba, úgy várták együtt a napfelkeltét. Úgy tartották ugyanis, hogy a felkelő napban megláthatja Máriát az, aki arra érdemes. a netán eső, vagy felhő akadályozta a lehetséges látomást, abból csapadékos vetésidőre következtettek az időjárás megfigyelői.

A legenda szerint Mária születésének az éjszakáján keletkezett a hunyor, mely gyökerének gyógyerőt tulajdonítottak. (Amikor Jézust szülte, akkor keletkezett a gólyahír, amelyet szintén gyógyerejűnek tartanak. Máriának a menekülésekor hullott könnyeiből fakadt a gyöngyvirág, hajából az árvalányhaj, a gyermek Jézus mosdóvizéből pedig a nefelejcs.)

Tennivalók Kisboldogasszony napján:

Egyes vidékeken e napon kezdték el vetni a gabonát, melyet kisasszony napjára virradóra, tehát előző este kitettek a szabadba, hogy a harmat érje, s így "az Úristen szentelje meg". Fontos, hogy „Szent Mihálko má fődbe kerüljön a mag”. Az időjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre.

E napon kezdik a dióverést, ezért ideillik a vers:

Nagy László: Dióverés

Elsuhogott az a füttyös
sárgarigó délre.
Sárgul az árva diófa
zöld terebélye.

Levelek lengnek, akár a
színarany rigó-szárnyak,
elszállnak ők is a szélben
puszta határnak.

Áll a diófa, és érett
kincsei válnak tőle:
szellő ha bántja az ágat,
buknak a földre.

Szaporább kopogás, csörgés
támad, ha jön az ember,
s bottal az ágak bogára
boldogan ráver.

Földre, fejekre, kosárba
kopog a dió-zápor,
burkos dióra a gyermek
kővel kopácsol.

Már, mintha álmodnék, hallom
zaját a jó örömnek,
darálók forognak, diós
mozsarak döngnek.

Fagyban és nagy havazásban
meg kell maradnunk jónak
s tisztának is, hogy örüljünk
csörgő diónak.

Majd csorgó hó levén ring a
picike dió-csónak,
s lomb zöldül újra a füttyös
sárgarigónak.

Terményvarázslásra is alkalmasnak tartották Kisboldogasszony napját:

A gazda megszentelte a vetőmagot. Ehhez tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez egy árva szót sem szólt, vetés közben pedig főleg tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön majd az elvetett magból a gabona. Más vidékeken az elvetendő búzát Kisasszony napjára virradóra ( tehát 7-én estig) egész napra a harmatra tették azért, hogy meg ne romoljon, meg ne dohosodjon.

Igyekeztek ekkorra összegyűjteni a tyúkok alól a tavaszig elálló tojást, megszedni a gyógyfüveket, alvóra szemezni a gyümölcsfákat. Az utóbbi természetesen a férfiak dolga volt, akárcsak a szántás, vagy az aktuális magvetés.

Ellentétes nap is, mert amilyen az idő ezen a napon, annak az ellentéte következik majd be az ősz folyamán.Az időjárást is nagyon figyelik a gazdák ekkor, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre. Ha bugyborékos vagy ritkaszemű az eső, esős időszakot jósol. A népi időjóslás szerint amilyen ennek a napnak az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidéken úgy tartják, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint:
“Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.
Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”

Babba Mária - Petrás Mária alkotása

Boldogasszony hitünk jóval a Jézus előtti időkből ered.

Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. Hét Boldogasszony ünnepet tart számon a néphagyomány, a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk!

Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének töltötte be a Himnusz szerepét a katolikusok számára. Íme egy különleges előadás:

Legfőbb Boldogasszony ünnepeink:

Boldogasszony és a római katolikus hit Szűz Máriája a magyar nép lelkében összemosódott.

Gyertyaszentelő Boldogasszony – Mária ekkor mutatta be Jézust a templomban – február 2. ( http://netfolk.blog.hu/2013/01/30/bujj_bujj_medve_vajon_kinez_-e_2-an)

Gyümölcsoltó Boldogasszony – Mária méhében megfogan Jézus – március 25. ( http://netfolk.blog.hu/2013/03/22/marcius_25_gyumolcsolto_boldogasszony_napja )

Sarlós Boldogasszony ( július 2. ) – a várandós Mária méhében megmozdul Jézus – E nap a születésé, Sarlós Boldogasszony a beteljesülés, az érett termés ünnepe. http://netfolk.blog.hu/2013/06/28/sarlos_boldogasszony_504