A téltemető  vagy télike egyike a legkorábban nyíló virágoknak. Noha a kertekből vadult ki (még a középkorban a kolostorkertekből kerülhetett ki),  vadvirágként ritkaság. A kertekben újra népszerű, s méltán az.

A boglárkafélék családjába tartozó hagymagumós, alacsony termetű növény, február végén nyílik. A hóból is kidugja napsárga virágait.Amilyen  apróka és törékeny, olyan  elszántan dacol a hóval és a faggyal. Ártatlan kinétete megtévesztő:mérgező kivonatával a középkorban sok gyilkosságot követtek el, úgyhogy ne nyalogassuk, inkább nézzük!

Jellegzetessége a virágok alatt gallérszerűen elhelyezkedő sallangos, zöld fellevelei. A virágok magányosan ülnek a száron, igen korán nyílnak a korán "kelő"  rovarok igen nagy örömére.

Védett növény!

Nálam ékesebben,  a lehető leghitelesebben mutatja be Bálint Gyuri bácsi:

Forrás:

http://www.kislexikon.hu/telike.html

http://www.kvizklub.hu/melyik-csaladba-tartozik-a-teltemeto-telike.htm

A hamvazószerdát követő napon az egynapos  böjt után a böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ezért ennek a napnak zabáló-, torkos-  csonka-vagy tobzódócsütörtök a neve.

Mindenütt arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák. Úgy tartották, hogy inkább a has fakadjon, mintsem az a kicsi étel megmaradjon.  Ugyan hamvazószerdán, más néven szárazszerdán vagy böjtfogadószerdán  csupán  krumplilevest és lepényfélét  falatoztak, azért még volt hátra egy cupákos nap a komoly böjtig,ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket és  a szokásosnál mohóbban, torkosabban  ettek. A hamvazószerda utáni napot csonkacsütörtökként  avagy zabálócsütörtökként említik,  mivel ilyenkor pusztították el a farsangi csemegék utóját, mondjuk a fánkot:

Tánczos Erzsébet írása

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

A Bálint-napi szokások eredete bizonytalan. Lehetséges, hogy az egyház egy pogány ünnep közelébe egy fontos keresztény napot illesztett, így „ keresztelve meg” az ősi ünnepet.. A római tavaszkezdet, a megtisztulás ünnepe volt a Lupercalia ugyanis ekkor volt. Aki keres,talál is összefüggést Bálint napja és a Lupercalia ünnep között. Az említett római nap a rossz kiűzésének, a tél végének megünneplése, mely mára egybeesik a Bálint-nappal.

A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt. Ahogy a fenti  és lentebbi képen is látható,   termékenységvarázslást végeztek. A férfiak a  Palatinus dombot mezítelenül körbe-  körbe futkosa, minden útjukba kerülő nőt megcsapkodtak a februa nevű kecskebőr szíjakkal. Az ifjú férfiak Lupercalia idején gyakorlatilag kisorsolták egymás között a hajadonokat. ( Igen sok múlhatott a szerencsén...) A sorsolás útján kialakult párok egy évig együvé tartoztak, néhányan talán egymásba szerettek, a többi meg várta, hogy leteljen az év.….

 Ezt az ünnepséget váltotta fel a Bálint-nap keresztény hagyománya.

De ki volt Szent Bálint?

Nem tudom. De ezzel nem vagyok egyedül, mert  ahogy az ünnep eredete, úgy a Bálint-nap névadója is a homályba vész. Lehetetlen azonosítani azt a személyt, akihez a hagyományok kötődnek Elég arra gondolnunk, hogy a keresztényüldözések idején három Bálintból is vértanú vált. ( A név volt gyakori vagy az üldözés nagyon alapos?).

A három Bálint nevű keresztény mártír közül az egyik Afrikában halt meg, a másik pap lehetett Rómában, a harmadik valószínűleg püspök Róma környékén.

A püspök működése idején a császár a nőtlen katonák számára megtiltotta a házasságkötést, hogy csak a munkájukra koncentráljanak. Bálint püspök nem értett egyet ezzel  az intézkedéssel, titokban továbbra is összeadta a párokat. A dolog persze kiderült, s császár halálra ítélte a püspököt a mozaik őt ábrázolja.

Ő lehetett az a Bálint, aki a hite erejével börtönőre vak leányának visszaadta a látását, majd február 14-ei kivégzése előtt búcsúüzenetet küldött a lánynak ( aki már el is tudta olvasni, hiszen újra látott), „A te Bálintod(tól)” szignóval ellátva. Állítólag innen erednek a Bálint-napi üzenetek. A legrégebbi írásban fennmaradt üdvözlet Károly orléans-i hercegtől maradt fenn. A Towerből küldte levelét a feleségének 1415-ben, ez is igen romantikus gesztus egy bebörtönzött férjtől.

Volt azonban még egy Bálint néhány évszázaddal később, akinek köze lehet az ünnep mai formájához. Ő német püspök volt, aki a nyavalyatörősök segítője lett. ( Nem arról van szó, hogy a szerelem is nyavalya, bár ki tudja.) Később mindkét Bálinthoz fohászkodtak nyavalyatörés és lelki betegség (szerelmi bánat? Hoppá!) Esetén. A két szent alakja eggyé olvadt.  A nyavalyatörés különben az epilepszia megnevezése volt, s szívesen viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy frászkeresztet az érintettek, a betegség elriasztására.

Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IEB) Bálint napon tartja az epilepsziával élők világnapját.

Szent Bálint (ok) így a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziától szenvedők védőszentjei lettek.

A mi Bálint-napi hagyományaink:

Magyar népi hiedelmek is kapcsolódnak e naphoz. Bálint-napon, ha hideg, száraz az idő , akkor bőséges termés várható, s ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó időre lehet számítani.

Ez a nap a tavasz közeledtét jelzi. Ezért is mondták, hogy ha ekkor a vadgalambok visszatérnek, akkor közel a tavasz.

Ekkor választanak párt a verebek – tartották régen.

Bálint napján szokás volt a madarakat etetni, meg a tyúkokat is ekkor ültettek, hogy sok legyen az aprójószág. Gyümölcsfacsemetéket is ültették, a fákra pedig termékenységvarázsló céllal perecet, aprósüteményeket aggattak. Napkelte előtt pedig szintén termésbővítő szertartásként a szőlőtermesztők megkerülték a szőlőt és megmetszették a föld négy sarkán a tőkéket. "csíkot söpörtek", vagyis utat vágtak az udvaron, s a sávba gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki a vadmadaraknak, de ez csak egy napig tartott! A Balaton-felvidéken Bálint napkor hajnalban a gazdák megkerülték a birtokot, hogy a madarakat távol tartsák a szőlőtől, és  ugyanezzel a szándékkal metszették meg a szőlő négy sarkán a tőkéket

 A naphoz kapcsolódó babonák legtöbbje fiatal lányoknak házasodási szándékához kapcsolódott. Ezen az estén ugyanezek a fiatal lányok babérleveleket szúrtak párnájukba, négyet a párna négy sarkába, egyet pedig a közepébe. E praktika segítségével megálmodták, hogy ki lesz a párjuk, vagy mátkájuk. Az igazán elszántak semmitől sem riadtak vissza:  a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, s megláthatták leendő férjüket (Mit csináltak eközben a legények? A temetőt járták?). Következő lépésben olyan almát kellett keríteni, melynek kilenc magva volt.A gyümölcsöt elfogyasztását követően a magjait titokban bele kellett szórni a kiszemelt férfiú zsebébe. Vajon milyen volt a szívtipró fiatalemberek zsebe ilyenkor?

 Bálint meg  a madarak

Európa-szerte hitték, hogy a madarak e napon párosodnak. Ez a hiedelem egyrészt kapcsolódik az antik Lupercalia párosító hagyományához, másrészt ahhoz a madarak érkezése a várva várt tavaszt közelségét jelenti.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://zipp.hu/kultura/2011/02/13/hagyomanyok_es_szokasok_valentin_nap_vagy_balint_nap

http://hvg.hu/tudomany/20110211_valentin_nap_tortenete

http://www.nlcafe.hu/ezoteria/20090214/balint-napi_hagyomanyok/

http://barbacs.network.hu/blog/barbacs-kozossegi-oldala-hirei/a-magyar-nephagyomany-es-balint-napja

Nagykarácsony napján nagy hóeső esett, / Hangos húsvét napján Duna megáradott, / Piros pünkösd napján rózsa megvirágzott –mutatja be egy népdalunk az év nagy ünnepeit. Közülük is kiemelkedik a húsvét. Jelentőségét mutatja, hogy hosszú készülődés előzi meg, amit a régiek szigorúan be is tartottak. Még a hónapnevek is  a húsvéthoz igazodtak: az egykori kalendáriumok februárt böjtelő, márciust böjtmás havának nevezték.

Ma van  hamvazószerda.  Karnevál herceg diadalmenete mára halottasmenetté változik. Európában a farsangot jelképező  figurát kivégzik. Rendszerint máglyán égetik el. Ebben a farsangot lezáró rítusban mind a halál (a telet jelképező bábu), mind a megtisztulás mozzanata (a „gyászolóké”) tetten érhető. A képen is látható  szokásnak farsangtemetés, téltemetés, télkihordás a neve.

Micsoda Cibere vajda és Konc király harca?

Ez a dramatikus népszokás a böjt és a farsang jelképes párviadalát mutatja be. Erdélyben szalmabábokkal is eljátszották ezt a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros falatokat.  Egész Európában ismert legenda, hogy Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor is birokra kel egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, hiszen ekkor kezdődik a farsang. Húshagyókedden ellenben Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt. Hamvazószerdán kiküldték az öregek a gyerekeket a falu melletti dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat, és a karddarabokat, amelyeket verekedés közben Cibere és Konc elhullatott.Cibere vajda győzelmével tehát elkezdődött a böjti időszak.

Mi az a cibere?

A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve: keszőce  Észak-Magyarországon s a Felvidéken  kiszi a neve. Mindegyik név ugyanazt a  savanyításra használt lé-, illetve levestípust jelölte. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a  korpa, amit  nagy cserép- vagy faedényben forró vízzel bővel leöntötték.  Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt. Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel.Ezzel öntötték fel  a levest.

Hozzávalók:

2-3 fokhagyma, 3 evőkanál liszt, 2 dl tej,2 dl tejföl, citrom, só és persze víz

Elkészítés:

Egy fazékban 3 liter vizet öntök, hozzáadom a zúzott fokhagymát, felforralom.  A lisztet elkeverem a tejjel és ugyanannyi tejföllel, behabarom. Sózom, egy citrom levével savanykásra ízesítem.

Mi a hamvazkodás?

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. Nyilvánvaló, hogy a hamu , a bűnbánat és a gyász sokkal régebben tartozik össze.

A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával a keresztet rajzol a hívek homlokára. Ez aztán az évkör, az egész élet benne van!

A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.

A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.  Profánnak tűnik talán felemlegetni, hogy dédanyáink hamuval tisztították az edényeket, ez volt a legjobb súrolószer. A földbe trágyaként keverték a hamut, meséinkben pedig a szegénylegény el sem indult szerencsét próbálni hamuban sült pogácsa nélkül.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét" vagy  "csonkahét".  A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek", mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot.

Hamvazószerda mozgó ünnep. Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk.

 Sok évszázada már, hogy  a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdán kezdődik a nagyböjt időszaka. Így valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap.

Miért éppen negyven ?

A 40-es szám a Szentírásban jó néhányszor előfordul..Jézus Krisztus például negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön is, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes meg negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

Miből állt a  böjt?

 Régen arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák: „Inkább a has fakaggyon, mincsen az a kicsi étel megmaraggyon” A hamvazószerdára  következő napot csonkacsütörtökként említik, ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Nagyanyáink idejében zsíros edényeket  ekkor  elmosták, s csak húsvétkor vették elő azokat. A kamra kulcsát a kútba dobták-persze csak jelképesen. Valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették. Húst és zsíros ételt a böjt ideje alatt egyáltalán nem ettek. Zsírral sem főztek. Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek.  Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves.

A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki  tartotta, csak egyszer evett egy nap.

Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Később tovább enyhült, az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is. Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjt, azaz: tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen három alkalommal szabad enni.

A böjt több mint az evészet korlátozása, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

A nagyböjti vasárnapok azért az ifjúság különböző szórakozására is alkalmat adtak, de ez egy másik bejegyzés témája lesz.

Hamvazkodjál hívő lélek,
mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél,
ne feledd, hogy porból lettél.

Hamvazkodjál, te dúsgazdag:
mert javaid cserben hagynak.
Évek szállnak, és maholnap
átadod mind földi pornak.

Hamvazkodjál, szegény ember,
viseld sorsod türelemmel:
Hamu hull a gyötrelemre
s irgalom a hű szívekre.

Örömeink mind elmúlnak,
könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
hamu szaván megindulnak.

Ó, ki tested meggyötörted
s a Golgotán összetörted.
Adj nekünk is töredelmet,
testünk felett győzedelmet.
(Sótári Énektár 1693)

 Nem kapcsolódik a nagyböjti időszakhoz, de fogadott böjtnapot tarthatott egy egész falu valami baj ellen, ami lehetett tűzvész, jégverés,  és bármi, a közösséget érintő tragédia emlékére,nehogy ismétlődjék.

Szokásban volt azonban az egyéni fogadott böjt is. Ezt is olyan napon kellett tartani, ami különben nem böjti nap. Ezt valamilyen cél érdekében tartották, ami  lehetett: egy családtag gyógyulása, gyermekáldás, jó házastárs.

Létezett emellett a ráböjtölés szokása is, ártó szándékból eredt. Azért böjtölt valaki, hogy a haragosa legyen beteg, vagy haljon meg. Utóbbi súlyos dolog, ezért még szombaton is szigorú böjtöt kellett tartani, hogy a vágyott (gonosz) cél megvalósuljon.

Ráböjtölhetett a megesett leány a legényre, ha az nem vette el, ilyenkor a ráböjtölés a halálig tartott. De ha „igazságtalanul”fogadtak valakire böjtöt, akkor „visszaszállt az átok".

Tánczos Erzsébet

 Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-532.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamvaz%C3%B3szerda

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/hamvazoszerda__a_nagybojti_ido_kezdete

http://mno.hu/csaladhalo/hamvazoszerda-nagybojt-a-lelki-elcsendesedes-jon-1053898

http://lexikon.katolikus.hu/H/hamvaz%C3%B3szerda.html

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Húshagyó kedd  farsang utolsó napja. A farsangi szokások csúcspontja a hagyományosan ezen a napon van.
Ekkor  zajlik a téltemetés a sokacoknál és másutt is. Ekkor máglya épül (Mohácson új a vasárnapi helyén). Máglyára kerül a híres farsangi koporsó és az esti sötétben együtt ég el a tűzzel.

Világszerte ünnepségek és népszokások kapcsolódnak a mai naphoz, ez a karnevál tetőpontja  Holtversenyben leghíresebb a New Orleans-i Mardi Gras- karnevál.( Szelíd motorosok- rémlik, ugye?) meg a velencei. A karnevál szó  részint a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét. A francia  Mardi Gras, lefordítva szerint „kövér kedd”, angolul meg  Shrove Tuesday (gyóntató kedd).

Velencei maszkok:

Ecce neki dáridom,
A farsangot bevártam.
De vőlegényt nem kaptam.
Várok még egy farsangot,
Tán majd valakit fogok.
Ha vőlegényt nem kapok,
Apácának beállok.

magyar népdal

 Gonoszűző, tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. A zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés,  mely  a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása” , a sardózás, , a busó és a kuka (dőre) járás  csak néhány a farsangfarki szokásokból.

Régen  ekkor volt  legény- és leányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való „megütögetése” és az állatok körülfüstölése is. A hajdan volt farsangon „elszabadult a pokol”, a régi törvény ekkor érdeklődés hiányában  szünetelt....

Mulatság, házasság...

A farsangi táncmulatság az őszi házasságok előkészítője is volt . Aki húshagyó keddig nem kelt el, annak az adott farsangi szezonban már nem is volt esélye. Ki is énekelték, csúfolták őket, mintha nem lenne amúgy elég bajuk. Az a lány, akinek farsang idején nem kötötték be a fejét, végleg  pártában marad, a régiek szerint legalább is....

A legények a hoppon maradt lány ablaka alatt fazekakkal, vasakkal nagy zajt csaptak, és közben kiabálták:

„Húshagyó, itt maradt az eladó!”

 Farsang farkán nem dolgoztak. Az volt a magyarázat, hogy  nehogy betegek legyenek. A mulatozás három  napig tartott. Kedden reggel a fiatalok dudaszóval, táncolva járták végig a falut nyársakkal kezükben, s a házakba betérve az alábbi verset mondták:

Itthon van-e a gazda,

van-e jó farsangja?

Menjen fel a padlásra,

hozzon le szalonnát,

szúrja a nyársamra!

 Húshagyó kedd a "bakkuszok" napja is volt. A legények maskarákban-álarcban ,táncolva, mulatozva járták be a falu utcáit.

Végül a fonóházba mentek, ahol a kapott tojást megsütötték.

A képen alakoskodók láthatóak

Az ünneprontás hiedelemvilága, mondaköre is a húshagyóhoz fűződik. Néha a féktelen ifjúság beletáncol a nagyböjti csendes szent időbe, pedig akkor már muzsikának, táncnak helye nincs. A mesélők szerint egyszer húshagyókedden  a fiatalok báloztak. Éjfélkor mindenki abbahagyta a táncot. Egy pár azonban csak nem akarta abbahagyni a táncot. Hamvazószerda reggelén a földbe süllyedtek  a csárdával együtt.

Nem szerencsés ilyenkor meghalni, mert a hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, az prózai okokból a pokolba jut, mivel ezen a napon zárva van a mennyország.

Szokások, babonák:

Hogy a kártékony szárnyasok el ne vigyék az első ízben kieresztett csibéket, húshagyókor főtt disznófej lyukas csontján keresztül néztek rájuk, és mondták ezt a nem túl empatikus  mondást:

"Csóka, kánya, varjú, szarka mind vakok legyetek,

csak az én csibéim legyenek szemesek." (Nagylengyel, Zala m.

A húshagyó név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet Magyarországon 'maskurázás' a szokás: a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják .

A házasságban élést egyetlen helyes életformának ismerő falusi közösségek gúnyoló  szokása a házasságra érett, de farsangig, vagyis a házasságkötési  szezon végéig férjhez nem ment  személyek ellen szólt. A tuskóhúzás  húshagyó kedden volt szokás: ekkor a legények a tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték, kapujához támasztották.

Húshagyó, húshagyó,
A lányokat itt hagyó,
Húshagyó, húshagyó,
Itt maradt az eladó!

A vénlegényeket  így nógatták:

Házasodj meg vén kappan,
Vedd el ezt a mosdatlant!

A vénlánycsúfolás másik módja a „kongózás. Ez zajcsapással és rigmusok bekiabálásával járt. A farsangban el nem kelt  lányok háza előtt kolompoltak, tepsikkel, fazekakkal nagy zajt csaptak a legények. A kongózás változata a „bakfazékdobás, ciberefazék-hordás”. A legények a lányos házak udvarára szeméttel teli rossz fazekakat dobtak, miközben azt kiáltották – Szűrd a ciberét! –
A magyar nyelvterület észak-keleti részén ugyancsak nagy zajcsapással járó vénlánycsúfoló szokás volt a "szűzgulyahajtás". Csengővel, ostorral, kolomppal fülsiketítő lármát csaptak a legények, miközben kiabálták – Kinek van eladó lánya, hajtsa ki a szűzgulyába! – A lányok visszafeleseltek – Rönköt emelj, szakadj meg, miért nem házasodtál meg! –  Néhol a  pártában maradt lányoknak ki kellett jönniük a házukból s ostorpattogtatással hajtották őket végig a falun, na ez sem egy empatikus szokás.

Iskolás fiúk is jártak házról házra, ők a sárdózók. Megálltak a házak előtt, vagy bementek az udvarra. Énekük a telet űző, meleget hozó:

Sárdó gyűjjön,
hozzon meleget!
Micsodai meleget?

Nyári meleget.

Időjóslás:

Húshagyó kedden a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni.  Megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor  sok tojást tojnak a tyúkok  egész évben.  A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentett.  Disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.

 Tánczos Erzsébet

 Forrás:

http://www.historia.hu/archivum/2006/0601tatrai.htm

http://philatelia.hu/galeria/bus%C3%B3j%C3%A1r%C3%A1s

https://www.google.hu/search?q=h%C3%BAshagy%C3%B3&hl=hu&client=firefox-a&hs=qKq&tbo=d&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=G-UZUdGbKczhtQbijoGYDw&ved=0CAoQ_AUoAQ&biw=1024&bih=629#imgrc=LPWgd1u475c5rM%3A%3BuAGumrZTQuLjKM%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.barikad.hu%252Fsites%252Fbarikad.hu%252Ffiles%252F2012%252F02%252Fh%25C3%25BAshagy%25C3%25B3%252520kedd.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.barikad.hu%252Fhushagyo_keddi_hagyomanyok-20120221%3B594%3B436

http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/6334/a_nap_kepe-busok_a_maglya_korul/

Az idei Csángó Bálon   Petrás Incze János klézsei pap személye és a moldvai magyar oktatás voltak a központi gondolatok.

 A XVII. Csángó Bál szervezői hagyományaiknak megfelelően a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra  irányították a közvélemény figyelmét, valamint   hogy támogatókat nyerjenek a csángó magyarság megmaradását, felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület hagyományosan egy kerek évfordulós, s  kiemelkedőt életpályájú, csángókhoz kötődő  személyt életét és munkásságát teszi a Csángó Bál központi témájául. Petrás Incze János minorita szerzetesre, a csángó magyarok iránt elkötelezett klézsei tudós papra emlékeztek születésének 200. évfordulóján a Csángó Bálon.

A műsorból megismerhettük  Petrás Incze János "rokonföldi" leveleit, kiemelkedő jelentőségű néprajzi gyűjtéseit. A róla szóló vagy általa írt  dokumentumok felvillantották a magyar kultúráért vívott küzdelmes életét,  ezekből betekintést nyerhettünk küzdelmes életébe s életművének kiemelkedő jelentőségébe. A műsor segítségével megismerhettük  Petrás Incze János  nagyformátumú személyiségét, s drámai, tragikus sorsát.

 Petrás Ince János képe

A műsorban - a korábbi évek hagyományát megtartva - gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző, magyarországi hivatásos és amatőr népi együttesek lépnek színpadra. A  kiváló táncosok, zenészek és énekesek segítségével  a jelenlévők bepillantást nyerhettek a csángó zene- és tánckultúrába.

A megnyitó beszédet Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke tartotta, aki a bál díszvendége volt. Köszöntőt mondott a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Tytti Isohookana-Asunmaa, Finnország korábbi kulturális minisztere, a csángók ragaszkodását és szeretetét méltán kivívó Titti asszony, akinek az este folyamán a csángókról írt könyve is bemutatásra került.



A színpadi műsort párhuzamosan zajló táncház, koncertek, énektanítás, könyvbemutatók követték. Bizakodásra ad okot a  sok fiatal csángó énekes és táncos, közöttük Nyisztor  Ilona népdal énekes tanítványai.

A képen Nyisztor Ilona és tanítványai láthatóak.

 Tytti Isohookana-Asunmaa Csángó körkép című  könyvét ismerhette meg az igen nagy számú érdeklődő. Németh Zsolt államtitkár méltatta, hogy a csángók Titti asszonya 10 év után újra ellátogatott Moldovába, összehasonlította a helyzetet, és könyvével is a csángók egyedülálló kulturáját és sorsát tárja a világ elé. Érdekesség, hogy a könyv először finn nyelven jelent meg, majd magyarul és angolul is.

A Csángó Bálon mutatták be a régen várt Csángómagyar daloskönyv újbóli kiadását.

A fotókiállítás idei témája a magyar nyelv oktatása Moldvában napjainkba. Így mutatkozott be a moldvai csángó magyar oktatási program, amelyben szakmai partner a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány és a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület.  A keresztszülő program továbbra is fokozottan hangsúlyos, hiszen hatékony módja, hogy egy-egy csángó gyermek magyarul taníttatását bárki segítse úgy, hogy a keresztgyermekkel családias viszonyt tartson fenn, figyelemmel kísérhesse fejlődését és kialakuljon, közöttük a személyes kötődés.A szervezők minden évben fontosnak tartják azt is, hogy a kortárs művészetek eszközeivel is bemutassák a mai csángó magyar kultúrát.  A kiállításon Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthette meg a közönség.

A bál programját szokás szerint hajnalig tartó zenés mulatság zárta. A hajnalig tartó táncházban a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítettek a csángó magyar táncok lépéseit megtanulni.

Tánczos Erzsébet írása

Busójárás azaz poklade

A busójárás Mohács  farsangja, karneválja.
A busójárás  valószínűleg a mohácsi sokácok, bár bizonyos elméletek szerint görög eredetű szokás.  A "poklade" néven nevezik a mohácsi farsangot.   A „poklade”  elváltoztatást jelent horvátul, s valóban, a maskarások elváltoztatott hangon beszéltek, járásukat is  megváltoztatták az álöltözet mellett.   Fontos volt,, hogy ne ismerjék  fel a maskarásokat!
A Busójárás idejére sokszorosára duzzadt lélekszámú városban ilyenkor az országban sehol sem tapasztalható óriási mértéket ölt a jókedv és a mulatozás, amelyben minden jelenlévő - felvonuló és vendégek egyaránt - bőséggel kiveheti és ki is veszi a részét

Mi a szokás eredete?

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával magyarázzák. A történet szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról. Szép történet akkor is, ha nem nincs történeti alapja. A város  ugyanis 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság betelepítése csak tíz évvel   ezután kezdődött meg.  Ők hozhatták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson nyerte el mai alakját.

 Ki lehetett busó?

Anno busónak  kizárólag a a felnőtt férfiak öltözhettek be. A  nők és a gyerekek maszkások lehettek, de  busó maszkot nem viselhettek. A legényeknek a férfikort elérve tanúbizonyságot kellett tenniük arról, hogy képesek társaik inkognitóját megőrizni, mind fizikai, mind erkölcsi erővel. Ennek próbája az ujjhúzás volt: középső ujjukat összeakasztották, egymást húzták. Az lett a győztes, aki jobban el tudta húzni a másikat. A busók birkózása  erőpróba volt. Az inkognitó  fontos volt.

 Akit felismertek   a maskarában, az hazament és  más maszkot, gúnyát öltött.

Hogy néz ki a busó?

A busó öltözete nem változott : szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben a kereplőt vagy buzogányt tartották.  Mi teszi a busót busóvá? Hát  a fűzfából faragott,  eredetileg állatvérrel festett álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék. Nekik az a szerepük, hogy távol tartsák  a gyerekeket a busóktól.  Hagyományosan hamuval, liszttel, ma  inkább ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal  csépelik a népeket. Jankelének nevezik azonban a  "busónövendékeket" is. Gyerekek, akik riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az utánpótlás biztosított. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok célja az volt, hogy kifejezzék jókívánságakat, elvégezzék a télűző varázslatokat, és megkapják az ezért járó adományokat. Hajdanán  sorra járták a házakat jókívánságokkal, ahol aztán megvendégelték őket. Ennek fejében az állatokat, az udvart, a tornácot meghintették hamuval, hogy a nyomában gazdagság teremjen. Ha a gazda nem látta őket szívesen, a busók haragjukban felborították a szekeret az udvarban, a szépen összerakott farakást, vagy a szénaboglyát szétverték.házról házra jártak, tehát a farsangi köszöntők sorába tartozott a szokás.

Mára a Népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból,  de látványosabb lett mint valaha. A  csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik, iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot.  Este a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A helyiek farsangja azonban nem ez.

 Ők kedden magukban farsangolnak a máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával. így búcsúznak a  téltől és behívják a tavaszt.

 Forrás:

https://sites.google.com/site/busoalarc/httpssitesgooglecomsitebusoalarcbusojarassokacok/busojaras-szere

A kocsonya az egyik nagy megosztó, ha ételektől van szó, bár a pacal még inkább megosztja a kedélyeket.  Téli eledel, hiszen ekkor van a disznóvágás szezonja, meg kell is a hideg hogy az étel „magától”megdermedjen. (Bizonyos nagy olvasottságú oldalak zselatin hozzákutyulását javasolják, én ilyet le nem írnék ajánlásnak! )A jó kocsonya megfelelő tartású. Ha nem – kezdők tanulópénze-, akkor tervezzük újra, legyen inkább leves, ne pacsmagoljuk! Így aztán, szilveszter, farsang, normális téli hétvége némely helyeken nem is érvényes kocsonya nélkül.

A néphagyományban az eladó leányok, még a kocsonya csontjának is kiemelt, mondhatni mágikus jelentőséget tulajdonítottak. A csontot  kivitték az udvarba, aztán izgultak, hogy „Jaj, most mi lesz!” Mert ha reggelre a csontnak nyoma veszett – ahol kutyát tartottak ott erre elég nagy esély volt – akkor számítottak rá, hogy a közeljövőben bekötik a leányzó fejét. Kellett is igyekezni, mert farsang végeztével jó időre véget ért az esküvők szezonja.

Szívesen írnám, hogy a kocsonya hungarikum, csak a mienk, de ez így nem teljesen igaz.

A kocsonya ugyanis a legtöbb európai nép konyhájában fellelhető eledel. Az első kocsonyarecept – nem meglepő -Franciaországban maradt fenn. Le Viandier 1395-re datált receptkönyvében szerepelt először. A kocsonyát eredetileg az étel eltarthatóságának növelésére használták, hiszen akkoriban igen nehézkesen lehetett tárolni a romlandó ételeket.  Kihasználták a  kocsonya levének azt a tulajdonságát, hogy elzárja az oxigéntől a benne rezgő anyagokat, s így tovább eltartható az étel Régen, a pre-hűtőszekrény korszakban ez igen sokat ért. Le Viandier a kocsonya elkészítéséhez halat vagy húst ajánlott, nem szerepelt a receptben zöldség. Ellenben a babér, fahéj, néhány általam sosem hallott növény neve, levendula vagy éppen szerecsendió ott van a kocsonyához szükséges fűszerek tárházában.

 Nem maradtunk le a kocsonya-gasztronómiában, hiszen az első kocsonyával kapcsolatos magyar írásos emlék 1544-ből való Hazánkban a húslevesszerű kocsonyának van hagyománya. Nagyanyáink az alaplét tiszta fehér ruhán többször átszűrték (nekem ez sosem sikerül rendesen, ki tudja, hogyan kell?), hogy kristálytiszta legyen az étel. Bizony, számított az esztétikus megjelenés!  Ahhoz, hogy sikerüljön a kocsonya, jó sok idő kell, s néhány szabály betartása.

A kocsonyafőzésnek kevés szabálya van, de ezek közül az egyik, hogy bőven legyen kötőszövet és ezzel kollagén is a hozzávalók közt, különben nem lesz kocsonyás a kocsonya. A kollagén egyfajta fehérje, amelyből nagyon sok található a bőrben, az izületekben és a csontokban. Alapszabály a 70-30% -as arány betartása, mely a bőrös-csontos és a színhús arányát jelenti, s nem lesz gond a kellő rezgéssel.

Találtam egy érdekes szóboncolást: koll = kocsonya + Gén = képző, csináló - Kollagén = kocsonyát csináló. Ez is az előbb írtakat támasztja alá, bár éppen egy kollagéntabletta népszerűsítő oldalon találtam. Én inkább kocsonya formában pótlom szervezetemből a hiányzó kollagént. Ha mégsem leszek tőle szebb, hát legalább jót ettem.

Ezért főznek a kocsonyába sok csontot és bőrt. Ha elég kollagén fő ki ezekből, jól megköti a leves levét, és  ettől rezgős” lesz. Ezek szerint a kollagén képes megkötni a vizet. Közismert kozmetikai kifejezéssel élve szükséges a hidratálához, azaz a víz megkötéséhez. A zselatin, így a kocsonya is, jót tesz a gyomornyálkahártyának, ezért gyomorfekély esetén is kedvező lehet, ahogy az ízületeknek is, különösen a térdízületnek, úgyhogy futóknak is ajánlott.

 A zsírtalanított kocsonya a belerakott puha hússzeletekkel, zöldséggel nem hizlaló, nem egészségtelen étel. Néhol citromot csepegtetnek a kocsonyára, így pikánsabb, mi több: emészthetőbb.

A kocsonyafőzést leginkább az ízesítéssel lehet elrontani. A túl sok zöldségtől zöldségleves íze lesz, ami nem rossz, csak más étel). Akkor alvad meg jól az alaplé, ha köröm, farok, orr bőven van benne (70/30 szabály!), hiszen a disznó porcos, csontos, bőrös részei gazdagok enyvanyagokban. De fontos a hús is, hiszen ízesen kell elkészíteni, mintha egy húslevest főznénk. Ha túlságosan sós a lé, nem köt meg a kocsonya, de akkor sem, ha túl sok a hús és kevés a lé.

A miskolci közmondások közül országosan ismertté vált a „Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka. Ennek eredete nem valami archaikus, de még a hűtőgép korszak előtti időből való, amikor a pincében tárolták a hűtést igénylő ételeket. A városi legenda szerint vendégek tértek be egy miskolci vendéglőbe, s kocsonyát rendeltek. A vendéglősné lement az eledelért a pincébe, de a sötétben nem vette észre, hogy a kocsonyába beleugrott, és a zselésedő anyagban benne ragadt egy brekkencs, és vele együtt tette le az ételt az asztalra a vendégek elé. Ők persze csodálkoztak, hogy a kocsonyában egy hívatlan vendég pislog kérlelően. A derék állatbarát asszonyság gyengéden megmelengette a kocsonyát, a béka akkor mehetett a dolgára, a kocsonya meg elfogyott. A humoros történet hamar elterjedt, és vele a szólás is: Pislog, mint miskolci kocsonyában a béka. Miskolcon évek óta nagy sikerrel rendezik meg a kocsonya fesztivált, mely sikeresen népszerűsíti ezt a finom ételt.

Akkor lássuk a medvét, illetve egy kocsonya verziót a sokból:

Hozzávalók 10 tányérnyi predátor kocsonyához:

4-5 sertésköröm, egy nyers csülök ( lehet füstölt), némi füstölt  hús,. Kell még 2 fej vöröshagyma héjastól. A héjától, lesz szép a színe, ezt még a férjem is tudja véletlenül. Vegyünk még pár fej fokhagymát, aztán a szokásos hármas: só, egész bors.

Van, aki tesz bele leveszöldséget is.

Én: hangulatfüggő, attól függ, kinek akarok a kedvében járni!

A hozzávalókat egy nagy fazékban felteszem főni, annyi vízzel, hogy ellepje és legalább 5 órán át gyöngyözve főzöm. A lassú főzés éppúgy alapeleme a kocsonyának, mint a jó húslevesnek. Ne lobogjon,  csak gyöngyözzön, de azt órákon át. A jó hír az, hogy nem kell mellette állni, s az is, hogy szétfőzni, túlfőzni lehetetlen. Az elfőtt levet közben többször pótolni kell. Amire a csontról lefoszlik minden, addigra a kollagén is kifő belőle, a zsír pedig a tetejére gyűlik. Ha puhára főtt benne minden, akkor le kell szűrni, kicsontozni a húsokat, elosztani a tányérokra, majd rámerni a levet. Ha kihűlt mehet a hűtőbe. A kocsonya dermedés ideje sok mindentől függ, állaga is különféle lehet. Ha túl sűrű, nem remeg, de vigasztaljon, hogy így lényegesen könnyebb vágni. Tálaláskor mehet rá egy kis citromlé, borssal és pirospaprikával hintsük meg!

Mi van akkor, ha egyáltalán nem akar megdermedni a kocsonyánk? Ekkor az egész levet visszaöntjük a lábosba és főzzük, főzzük, főzzük, az idő nekünk dolgozik.

Forrás:

http://www.foodandwine.hu/wp-content/uploads/2010/12/232010031.jpg

http://www.foodandwine.hu/2010/12/28/kocsonya-jofele-obudai-kocsonya-receptje/

http://ro.drlenkei.hu/content/view/172/124/lang,hu/

http://hvg.hu/gasztronomia/20120120_het_receptje_kocsonya

Még tart a disznóölések, disznótorok hagyományos időszaka.

 Meghatározott időpontban: Egyed napján, azaz szeptember 1-jén fogták régen a disznót hízóba. Hagyományosan november 30-a a disznótorok kezdőpontja, így nem a véletlen műve a „disznóölő Szent András" népi elnevezés András napon.  A farsangi időszak a lakomák , esküvők ideje, s a disznótoroké is. A téli esküvőknek számos oka van, de az egyik az, hogy kellett a hús a lakodalomba, kellett a hízott disznó, s ennek nem  a nyár az ideje.

A nagycsalád úgy ölt disznót, hogy hol itt, hol ott kerüljön sor erre a tevékenységre. Egyrészt így segíteni tudtak egymásnak a munkában, másrészt meg így mindig volt kóstoló a háznál.

A néphiedelem szerint tilos disznót ölni újholdkor, mert akkor férges lesz a hús. Kedd, péntek, vasárnap ugyancsak alkalmatlan a disznóölésre, mert megromlana a hús.

Disznóvágás a tanyán 1930-ban:

A disznóölést hajnalban kezdték - kezdik ma is. A segítőket először is pálinkával kínálták. A legügyesebb, leggyakorlottabb férfi szúrta le a disznót és aztán ő is bontotta fel. Amelyik családban nem volt ilyen ügyes ember, ott böllért, hentest hívtak ezekre a munkákra. Négy emberre volt szükség a sertés lefogásához, őket fogónak nevezték., s mellettük kellett állnia a vérfogó asszonynak is. Miután leszúrták a disznót, megperzselték, a szőrét lekaparták.

A disznó bontása ezután következett .
A disznóvágásban és feldolgozásban vannak külön női és férfimunkák. A leölés meg a bontás a férfiak dolga,  de a kolbász, hurka, disznósajt készítése is,mert ezek nagy erőt kíván kívánnak.
Az asszonyok feladata. a bél tisztítása, a főzött töltelék elkészítése, s  feladatuk a friss ételek elkészítése  is, mert a munka mellett az evés-ivásra is gondolni kell. Először a hagymás, megpirított vérből falatoztak. Ebédre aztán frissen sült pecsenye illatozott az asztalon. Az eladó lány feladata volt a hájas pogácsa elkészítése, ezen a műveleten sok múlott: ha a pogácsa jól megemelkedett, azt jelentette, hogy hamarosan férjhez megy.
A hagyományos, gazdag disznótori vacsora húslevessel kezdődött, töltött káposztával, sült hurkával, kolbásszal, pecsenyével folytatódott, rétessel, fánkkal fejeződött be. Senki sem maradt éhesen!

A disznóölésen sokan részt vehettek, a bőséges vacsorából bőven ettek, de azok is eljöttek úgymond látogatóba, akiket nem hívtak. Fiatal legények, férfiak, nők mentek a disznótoros ház ablaka alá tréfás, akár pajzán versekkel gondoskodtak a vígságról.

A vacsora ideje alatt jártak a kántálók. Hasznoson erre fiúk vállalkoztak. Többen összeverődtek, és a disznótoros házak ablaka előtt rákezdtek:

Ha kaptak a finomságokból, akkor  ezzel köszönték meg:

Ha nem kaptak, ezt kívánták:

Ilyenkor aztán elfutottak, mert repült utánuk, ami a háziak keze ügyében volt..

 Néhol a disznótori kántálók cigánynak, medvének, kéményseprőnek öltözve állítottak be. Kutyaverő bottal, rossz tepsikkel, fedőkkel mentek. A szobába érve összeverték a tepsiket, fedőket, a bottal a szoba földjét szurkálták, hogy a gazdának szerencséje, pénze legyen:

Ha nem fogadták a kántálókat, bekiabálták:

A kántálókat azért legtöbbször illendően megkínálták. Igyekeztek megtudni, hogy kicsodák a vendégek, kiket rejt a maskara. A cigánynak öltözött kántálóval jósoltattak, a medvének öltözött kántálónak táncolnia kellett. Aztán a kántálók  levetették a maskarát, és a háziak  az asztalhoz ültették őket.

Nagykőrösön a nagyobb gyerekek, de inkább legények és lányok maskarába öltöztek, és a beköszöntés után kántáltak:

Közkeletű kántáló versek:

vagy:

A disznótorral kapcsolatos másik adománygyűjtő szokás a nyársdugás. Fiúk többágú nyársat dugnak a kilincsre vagy az ablakba, s az egyik ágára tréfás, gyakran trágár szövegű papírlapot szúrnak. A háziak cserébe a nyársra hurkát, kolbászt, szalonnát, pogácsát szúrnak. A nyársdugók kiléte titokban kellett maradjon..

 Néhol az alakoskodók menyasszonynak és vőlegénynek öltöznek. A menyasszony (egy legény) arcát fátyollal bekötik, a fejére kukoricaháncsból készítenek koszorút. A kezében üres kosarat és főzőkanalat visz. Vőlegénynek viszont egy leány öltözik, aki a kezében üres demizsont vagy üveget visz.  Bár a házhoz egész csapat kíséri őket, de csak ketten mennek be. A háziak kérdezgetik őket, de ők csak mutogatva adják tudtul, hogy táncolnának. Tánc után mutogatva kérnek enni, inni, azt azután közösen fogyasztják e a kint várakozókkal. Általában a disznótori alakoskodást a némajáték jellemezte és olyan maszkok viselése, hogy a résztvevők felismerhetetlenek legyenek.

A disznótorból senki sem távozott üres kézzel, mert hurkát, tepertőt, abárolt szalonnát, esetleg friss húst, süteményt csomagoltak a jelenlevőknek. A kóstolót természetesen viszonozni illett.
A disznótor utáni napokban bőven akadt tennivalómunka, hiszen ki kellett olvasztani a zsírt, a szalonnát és a sonkát pedig elő kellett készíteni a füstöléshez.

Az étkezésre alkalmatlan zsiradék sem ment pocsékban, abból főzték a szappant, mely egy másik bejegyzés témája lesz.

Forrás:

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/172.html#179

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1613.html

http://www.historia.hu/archivum/2005/0510tatrai_telimunkak.htm

http://gyulaanno.hu/wp-content/gallery/bagyinszki_03/02_disznovagas_a_tanyan

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

 Időjósló nap a mai. "Ha Dorottya még szorítja, Julianna tágítja" -  tartja a népi megfigyelés, azaz a  hideg még hidegebbé válik,  s ez a meleg időre is igaz.
Érdekes, hogy ezt is megfigyelték: Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog.  Ha ekkor enyhe az idő, még jön a hideg.

Tehát bármi megtörténhet, van rá mondás, bár a népi megfigyeléseknek mindig van alapjuk.

 Dorottya a négy „fő szűz”  egyike volt, akit vatikáni zsinat  nem is olyan régen, éppen 1968-ban mint  sosem létező, csupán legendás személyt törölt a szentek sorából.

Dorottya története azért megér egy misét még ha mese is.

Élettörténete  igen hasonlít Ágotáéra, mert ő is a keresztényüldözések idején élt  előkelő családban.    Dorottya (Dorothea) legendája  szerint  a  keresztény római polgár Dorus (görög „ajándék”) és Thea („istennő”) három leánya közül a legkisebb volt  - ez is igen mesés, szó szerint az.

A  szokásos elemeket felfedezhetjük: az uralkodó beleszeretett a szépséges lányba, de ő kikosarazta kereszténysége és az uralkodó pogányságának ellentéte miatt. Ágotához  hasonlóan ő is egy római helytartót kosarazott ki.

A csalódott kérő   forró ónnal teli kádba vettette, de  Dorottya sértetlen maradt. Kilenc napot börtönben senyvedett étlen-szomjan, de mivel ott  angyalok táplálták,  a rabságban csak még szebb lett, mint valaha

Miután továbbra sem engedett hitéből, kínzói  a kor szadista szokásai szerint megkínozták, ezt nem részletezem...

Lefejezése előtt a bírája gúnyosan azt kérte tőle, hogy égi jegyesétől , azaz Krisztustól küldessen néki azokból a rózsákból, almákból, amikről mesélt. Az agresszív figura aztán jól meglepődött mikor a  kivégzés után virágokkal és gyümölcsökkel teli kosárral egy égi gyermekküldönc  tette nála tiszteletét.

A gonosz bíró nem habozott, azonnal  megtért a csoda láttán, dicsérve Dorottya Istenét,  aki februárban rózsát és almát küldhet neki.

Dorottya, a „Tavaszi Rózsa” – így hívták segítségül a hozzá imádkozók – e csoda  miatt lett a kertészek és virágárusok védőszentje - a melegházaké is?

 Dorottyához fordultak akik  a szegénységtől, a szégyentől, a hamis vádaktól és a szenvedéstől kértek szabadulást. A szenvedők közül is főként a várandósok és a szülésznők fohászkodtak Szent Dorottyához  könnyű szülésért.

 Virágos, gyümölcsös kosárral ábrázolják, s neve napján virágot és almát szenteltek a templomokban, már ha volt . A februári rózsacsoda  nekünk kész csoda, de Rómában február 10. volt a tavasz első napja . Nem csoda, ha Dorottyában Flora pogány istennő keresztény változatára ismerünk.

Dorottya-napi szokások

  Napja dologtiltó nap volt, az asszonyok nem varrhattak, nehogy megfájduljon az ujjuk.  A következő hónapok időjárására próbáltak következtetni. Ha ezen a napon esett az eső, annak a juhászok örültek, mert úgy vélték, hogy akkor bőséges tejhozamra számíthatnak. 

Boldog névnapot Dorottyák!

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_dorottya

http://tarkafirka.blog.hu/2012/02/06/februar_6_dorottya_napja

http://www.katolikus.hu/szentek/szent27.html

http://mek.oszk.hu/04600/04626/html/legenda0029.html