Az idei Csángó Bálon Petrás Incze János klézsei pap személye és a moldvai magyar oktatás voltak a központi gondolatok.
A XVII. Csángó Bál szervezői hagyományaiknak megfelelően a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra irányították a közvélemény figyelmét, valamint hogy támogatókat nyerjenek a csángó magyarság megmaradását, felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.
A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület hagyományosan egy kerek évfordulós, s kiemelkedőt életpályájú, csángókhoz kötődő személyt életét és munkásságát teszi a Csángó Bál központi témájául. Petrás Incze János minorita szerzetesre, a csángó magyarok iránt elkötelezett klézsei tudós papra emlékeztek születésének 200. évfordulóján a Csángó Bálon.
A műsorból megismerhettük Petrás Incze János "rokonföldi" leveleit, kiemelkedő jelentőségű néprajzi gyűjtéseit. A róla szóló vagy általa írt dokumentumok felvillantották a magyar kultúráért vívott küzdelmes életét, ezekből betekintést nyerhettünk küzdelmes életébe s életművének kiemelkedő jelentőségébe. A műsor segítségével megismerhettük Petrás Incze János nagyformátumú személyiségét, s drámai, tragikus sorsát.
Petrás Ince János képe
A műsorban - a korábbi évek hagyományát megtartva - gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző, magyarországi hivatásos és amatőr népi együttesek lépnek színpadra. A kiváló táncosok, zenészek és énekesek segítségével a jelenlévők bepillantást nyerhettek a csángó zene- és tánckultúrába.
A megnyitó beszédet Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke tartotta, aki a bál díszvendége volt. Köszöntőt mondott a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Tytti Isohookana-Asunmaa, Finnország korábbi kulturális minisztere, a csángók ragaszkodását és szeretetét méltán kivívó Titti asszony, akinek az este folyamán a csángókról írt könyve is bemutatásra került.
A színpadi műsort párhuzamosan zajló táncház, koncertek, énektanítás, könyvbemutatók követték. Bizakodásra ad okot a sok fiatal csángó énekes és táncos, közöttük Nyisztor Ilona népdal énekes tanítványai.
A képen Nyisztor Ilona és tanítványai láthatóak.
Tytti Isohookana-Asunmaa Csángó körkép című könyvét ismerhette meg az igen nagy számú érdeklődő. Németh Zsolt államtitkár méltatta, hogy a csángók Titti asszonya 10 év után újra ellátogatott Moldovába, összehasonlította a helyzetet, és könyvével is a csángók egyedülálló kulturáját és sorsát tárja a világ elé. Érdekesség, hogy a könyv először finn nyelven jelent meg, majd magyarul és angolul is.
A Csángó Bálon mutatták be a régen várt Csángómagyar daloskönyv újbóli kiadását.
A fotókiállítás idei témája a magyar nyelv oktatása Moldvában napjainkba. Így mutatkozott be a moldvai csángó magyar oktatási program, amelyben szakmai partner a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány és a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület. A keresztszülő program továbbra is fokozottan hangsúlyos, hiszen hatékony módja, hogy egy-egy csángó gyermek magyarul taníttatását bárki segítse úgy, hogy a keresztgyermekkel családias viszonyt tartson fenn, figyelemmel kísérhesse fejlődését és kialakuljon, közöttük a személyes kötődés.A szervezők minden évben fontosnak tartják azt is, hogy a kortárs művészetek eszközeivel is bemutassák a mai csángó magyar kultúrát. A kiállításon Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthette meg a közönség.
A bál programját szokás szerint hajnalig tartó zenés mulatság zárta. A hajnalig tartó táncházban a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítettek a csángó magyar táncok lépéseit megtanulni.
Tánczos Erzsébet írása
