A viaszolt technikákról itt írtam: http://netfolk.blog.hu/2013/03/10/egyszinu_irott_tojas_keszitese ,és itt: http://netfolk.blog.hu/2013/03/20/viaszos_tojasdiszitesi_modok

Most az egyéb tojásdíszítő módok közül mutatok be néhányat.

Karcolt tojás:

Ez a technika  nagy múltra tekint vissza Magyarországon. VI-VIII. század körüli karcolással díszített tojás került elő egy avar temetőben. Magyarországon a tojáskarcolás legkiválóbb mesterei, a motívumok alkotói,
megőrzői és továbbadói a pásztorok voltak. Mára a karcolt tojás mintakincse és, elterjedési területe jóval szerényebb, mint a viaszírásos díszítésé. Az előre megfestett tojásra karcolják a mintákat és gyakran a rövid versikéket is.

A képen karcolt tojások láthatóak.

Mondják még kotort vagy vakart tojásnak is. Készítése egyszerű, gyorsan elsajátítható. Régebben főleg a férfiak foglalatossága volt. Híresen szép mintákat karcoltak a pásztoremberek.

Munkaeszközök: bicska, kés vagy vastagabb tű, esetleg szeg,  manapság már a tapétavágó kés.

A jó vastag héjú tojásokon kívül festékre van még szükségünk.

 Régebben a sötétpiros, fekete,  liláspiros, , sötétlila színek voltak a legnépszerűbbek. A sötét szín praktikus, mert háttérből a karcolat fehérsége szinte  kivilágít. A Tiszaháton  hagymahéjjal festették a karcolásra szánt tojásokat,  mert az nem ivódik mélyen a tojás héjába, s akkor könnyebb karcolni.

 Karcolni lehet főtt és kifújt tojásra egyaránt, érdemes főtt tojással kezdeni.

Hogyan dolgozzunk? 

Röviden: óvatosan.

Hosszabban:Vegyük tenyerünkbe a tojást és fogjuk körül ujjainkkal. Ne szorítsuk ( összeroppanna), de tartsuk  stabilan!  Ezután fogjuk a tapétavágó kést a kezünkbe , és  nem túlmerőlegesen tartva húzogassuk a tojáson.  Így vastag vonalakat kapunk. Minél meredekebben tartjuk a kést, annál vékonyabb vonalakat hozunk létre.

Ha elkészültünk a karcolással, a tojást bedörzsölhetjük szalonnadarabbal, hogy fényes legyen, s ezzel a karcolás porát is eltakarítjuk.

Szalmarátétes tojás

A szalmadarabkákkal díszített tojások, mint megannyi ékszer, csillognak-villognak.

Készítésükkel az emberek nyilván a gazdagok aranyból való, drágakövekkel kirakott ékszertojásait kívánták utánozni.

Az így készült tojások igen tetszetősek, ám a díszítő mód korlátai adottak.

 Csehszlovákiában, Ausztriában a szalmarátétes díszítő mód  igen elterjedt, míg  Ukrajnában csak  ritkán alkalmazzák. A szalmarátétes tojás azonban igen érdekes dísz lehet.

A szimmetriára ügyeljünk! A szimmetrikus elrendezés biztosítja, hogy a tojáson rend legyen, a díszítmény megfeleljen az esztétikai követelményeknek.

A szalma elkészítése a legfontosabb mozzanat.

A szalmaszálakat vágjuk fel. 20 cm-es darabokra, és áztassuk langyos vízben  legalább egy napig. Utána a szalmaszálat kettéhasítjuk, és éles késsel, ügyes mozdulattal a fehéres színű belső részét lemetsszük vagy levakarjuk. Ezáltal a szalmának a külső, fényes része marad meg, amelyik egészen vékony, könnyen hajlítható.

Mindig csak azt az egy szalmaszálat vegyük ki a vízbő1, amelyiken dolgozunk, hogy a többi ne száradjon ki. Ha ez mégis megtörténne, dugjuk vissza a vízbe!

Miután kellő mennyiségű szalmát dolgoztunk fel, a hosszúkás csíkokat nem  langymeleg vasalóval kivasaljuk. Ha ezzel is készen vagyunk, jöhet a méretre vágás. A szalma szélességétő1 függően kisebb-nagyobb rombuszokat, háromszögeket, négyzeteket, vékony, hosszú csíkokat vághatunk ki.

Mire van még szükségünk? A díszek felragasztásához  legyen átlátszó ragasztónk!. Mindig csak kis felületet kenünk be ragasztóval,  a ragasztót fogpiszkálóval egyengessük el! Szükség van egy nagyobb tűre is, amelyet a vastagabb felén dugóba ütöttünk bele. Így megfelelő szerszám lett belőle. Legyen a kezünk ügyében kis edényben víz.

Hogyan dolgozzunk? A nagy tű hegyét belemártjuk a vízbe, így arra rátapad a szalmadarabka. Azt ráhelyezzük a tojásra, a tű hegyével tudjuk a helyére igazítani. Ha a tojás kellően díszes, a szalmadarabkákat lakkal még rögzítenünk kell, hogy később se  hulljanak le. A lakkozást végezhetjük ecsettel is, ha netán padlólakkot használunk. Ettől a tojás felülete csillogó lesz, a hajlakktói viszont selymes fényt kap.

Gyöngyrátétes tojás:

Az így készült tojások  is igen mutatósak.

Munkánkhoz szükséges: átlátszó ragasztó, fogpiszkáló, dugóba szúrt hosszú tű, nedves  rongy, apró és közepes méretű gyöngyök.

Hogyan dolgozzunk? Kifújt tojáshéjra alkossunk, ez lehet tyúk-, kacsa- vagy libatojás. Minél nagyobb a tojás, annál bonyolultabb és részletezőbb minta kialakítására nyílik lehetőség. Ha az alapnak szánt színre a tojást előzőleg befestjük, még szebb lesz a tojásunk.

Mindig csak egy kis területet kenünk be ragasztóval. A gyöngyöt mutatóujjunkkal vigyük fel a tojáshéjra. A nagy tűvel a gyöngyszemeket a helyükre  irányíthatjuk.

A díszítmények többnyire mértaniasak.  Főként az osztókörök, meg a segédvonalakkal kialakított háromszögek, rombuszok adják  ki a mintákat. Nagyobb tojásokon  akár virágszerű  díszítmények is kialakíthatóak.

Patkolt, vasalt, fémapplikációval díszített tojás:

A képen Sallay László kovács, tojáspatkoló alkotása látható

Hazánkban többnyire kovácsok vagy géplakatosok készítették, fő1eg virtusból, kézügyességük bizonyítására. Sokan hitték azonban, hogy a patkolt tojás szerencsét hoz tulajdonosának.

Készítési módja: a fehéren hagyott tyúk- vagy libatojás belsejét kifújják, majd tiszta vízzel kimossák. A tojáshéjat vagy üresen hagyják vagy megtöltik homokkal. A patkónak vagy egyéb figurának agyagból elkészítik a negatívját úgy, hogy az ólomszögek részére is hagynak lyukat, majd ólommal kiöntik. Ha az ólom lehűl és megkeményedik, a figurát bicskával megtisztítják a felesleges ólomdarabkáktól és végleges formájára faragják. A patkót kissé meghajlítják a tojás görbületének megfelelően. A kis patkót a tojásra helyezik, és az ólom szögek helyét ceruzával bejelölik. A tojás másik oldalán, pontosan átellenben, ezt a műveletet szintén elvégezik. A megjelölt pontokon vékony tűvel lyukat készítenek, majd egy kis fúróval méretre nagyobbítják.

A legnehezebb munka a patkó vagy figura felerősítése. Ehhez kell a csízió! A patkót ugyanis hosszú ólom szögekkel kell felerősíteni úgy, hogy a szögeket a tojás túloldalán bújtatják ki, s hajlítják be. Ez a behajlítás a legnehezebb. Ha nem ke1lően hajlítjuk be a szögeket, a patkó lötyögni fog, ha nagyon behajlítják, előfordulhat, hogy a tojás eltörik. Régebben a patkón kívül gyakran sarkantyúval, állatfigurával, de nemritkán a kéziszerszámok kicsinyített másával is díszítették a tojást. A kovácsok megrendelésre is dolgoztak. Ekkor kovácsoltvas díszekkel ékesítették a tojást. Ezek a vasalt tojások.

Manapság patkoltnak mondják a fémapplikációval díszített tojásokat is. Korai példányai palóc vidékekrő1 ismeretesek. A figurát rendszerint rézlemezből vágják ki, széleit simára reszelik, az ólomszögeket pedig színes fejű gombostűkkel helyettesítik, és többnyire ragasztással rögzítik. Az elmondottakból nyilvánvalóan kitűnik, hogy mívességben messze alulmarad a patkolt vagy vasalt tojástól.

Patkolt tojást a világ más tájain is készítenek vagy készítettek, Indiában is, ahol azt tartják, hogy megvéd a szemmelveréstől.

 Ezt elmondja és bemutatja sokkal plasztikusabban maga a mester-Sallay László kovács, tojáspatkoló:

Pingált tojás:

Újabban terjedt el az a módszer, hogy ecsettel festik a díszítményt a tojásra, majd lakkozzák. Ezek az úgynevezett pingált tojások.

Ez a díszítő mód alkalmatlan a hagyományos tojásdíszek felvitelére. A Kalocsáról indult, majd Mezőkövesden és máshol is alkalmazott díszítő technika a szép, de kevés ősi motívumot felmutató "pingált fal" mai díszeiből meríti mintakincsét és technikáját.

A pingált tojások színvilága tarka.

Tánczos Erzsébet írása

A szöveg és a képek forrása:

Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás, Neutron Kft. Kiadó, 1990.

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1459.html

http://www.smmi.hu/publikaciok/2006/tarstud/03%20IMRO.pdf

http://magyarbelleepoque.com/photos/vasarlas/patkolt-tojas/23-paraszt-szerelem/752X500-patkolt-tojas23-2.

http://kezmuvesportal.hu/magazin/components/com_virtuemart/shop_image/product/Karcolt_libatoj__48b4050f69dea

Karcolt tojások Balatoniné Rózsa Edit/ Rózsa Györgyné:Tojásfestés népi technikákkal c. könyvből- Cser kiadó

Gömöri minta Balatoniné Rózsa Edit/ Rózsa Györgyné:Tojásfestés népi technikákkal c. könyvből- Cser kiadó

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/img/2-611a

http://szabobernadett.com/wp-content/uploads/2010/06/pingalas-051.

http://vaol.hu/hetvege/bozsi-neni-es-a-tojaskarcolas-tudomanya-1212695

http://www.himestojas.hu/images/290x204_150Lúd.

http://www.himestojas.hu/Karcolt-toj%C3%A1sok.php

 http://bezzeganya.postr.hu/patkolt-tojas-na-ilyened-biztosan-nincs

Jézus Jeruzsálembe való diadalmas bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti virágvasárnap, a nagyböjt kiemelkedő ünnepe. Római Katolikus Egyház elnevezése szerint pálmavasárnap. Pálmaágas körmeneteket a VI. századtól tartottak Ezt a pálmát helyettesíti nálunk a barkavessző, amit a vasárnapi nagymise előtt szentel meg a pap, majd kiosztják a híveknek, ez ma is élő szokás A nép hajdan a szentelt barkának bajelhárító erőt tulajdonított. Használta rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás ellen is. Régebben szentelés után a templomból hazamenve minden családtag kapott egy-egy barkaszemet torokfájás ellen.

A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás, de a megszentelt barkát különösen alkalmasnak találták „rontás” ellen, de használták gyógyításra vagy a mennydörgés, villámlás elhárítására is. A szentkép vagy a gerenda alatt volt a helye, hogy  majd a hamujával hamvazkodjanak „hamvazószerdán”, cirka egy év múlva. Mondom, a világ rendben volt akkor még!
A földműveléssel kapcsolatosan is felhasználták a szenelt barkát: a kert földjébe tűzték, hogy  elűzze onnan a férgeket. A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A gazdasszony megszámolta, hogy hány szem van a barkaágon, mert annyi kislibája lesz.

A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé „virághétnek” és a legjobb időnek tartották virágmagvak elvetésére.

Kiszehajtás, villőzés

Virágvasárnap különleges néphagyománya a kiszehajtás és a villőzés, amely a palócoknál volt szokás. 

. Néhány palóc faluban még az 1950-es években is élt a szokás. A kiszehajtás lényege, hogy egy női ruhába öltöztetett szalmabábút körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát.

Kodály Zoltán és Manga János egy sor szép rítuséneket jegyzett fel a szokással kapcsolatban. A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, tavasz behozatalára is utalt.

Hallgassuk is meg a Magyar Állami Népiegyüttes feldolgozásában:

 Kodály Zoltán és Manga János egy sor szép rítuséneket jegyzett fel a szokással kapcsolatban. A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, tavasz behozatalára is utalt.

A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kice, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A bábu a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője. A kiszi szó a korpából készült savanyú levest, jellegzetes böjti ételt is jelenti – ekkorra már mindenkinek untig elég volt belőle

A kiszejárást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Néhol fiatal menyecske ruháját, másutt éppen csúnya, rossz gúnyákat aggattak rá. Öltöztetéséhez és viteléhez hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy; ha véletlenül visszafordul a bábu, attól tartottak, hogy visszajön a tél s a baj a faluba  meg elveri a határt a jég.

Nagy felelősség volt a kiszét vinni!

Énekszóval vitték végig a falun. Az énekekben szó van a kisze kiviteléről és a sódar, vagyis a húsvéti sonka behozataláról. A szokás célja,hogy a bábuval együtt kivigyék a faluból a dögöt, a betegséget; a kisze-hajtó lányok mielőbb férjhez menjenek A színjátékszerű szokásnak célja volt  a tavasz behozatala:

 „Ég a kisze, lánggal ég,
Bodor füstje felszáll,
Tavaszodik, kék az ég,
Meleg a napsugár.
Mire füstje eloszlik,
A hideg köd szétoszlik,
Egész kitavaszodik.”

A lányok felváltva – kettesével – vitték a kiszebábut végig a falun. A falubeliek – a lányokon kívül – passzív résztvevői voltak a játéknak. Kiálltak az udvarok kapuiba, onnan szemlélték a menetet.
Volt ahol mikor elkészültek az öltöztetéssel, a legerősebb lány felkapta a kiszét, s elindult vele énekelve.
 Másutt minden lány elsőnek akarta felkapni a kiszét, mert aki elsőnek vette a kezébe, az ment leghamarabb férjhez.

A legismeretbb kisze-ének ez:

Ezt skandálják hozzá: Jöjjön a tavasz, vesszen a tél!

A telet jelképező felöltöztetett szalmabábut ( ez a kisze,kiszike, kiszi vagy kiszőce) a lányok dalolva vitték ki a faluból, a határban aztán levetkőztették ( ruha nem mehetett veszendőbe), majd vízbe dobták, avagy elégették. Amikor a levetkőztetett szalmabábut a karóval együtt a patakba dobták, ezt kiabálták: Vidd, kisze, a dögöt, vidd ki a faluból. Úgy gondolták, a víz elviszi a  nyavalyákat.  Mindegyik lány markolt  a ruhájavesztett kiszéből egy szalmacsomót, és bedobta a vízbe. Ezután árgus szemekkel figyelte, hogy merre úszik az övé. Meg a többieké. Azt tartották ugyanis, hogy akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az esztendőben férjhez megy, akié pedig a part felé úszik, no, az a leány megesik.

A képen: a kiszét vízbe hajítják

Esetenként a kiszét a szomszéd falu határában vitték, hogy a saját  falujukat megmentsék a betegségektől. Ez nem volt  sima ügy.  Mivel a jégesőt  meg a dögvészt azonban a szomszéd falu sem kérte, ezért felfegyverkezve várták a lányokat, visszadobták a kiszebábot a kiszehajtókhoz. Ezt persze szóváltás, veszekedés, sokszor verekedés követte, többnyire azonban a határra dobott báb verésében és szétszaggatásában merült ki a hősies küzdelem.

A kiszehajtásnak  még a halálhoz is köze volt: csak akkor hajtották, ha a böjt 40 napja alatt nem halt meg asszony a faluban. A halott ugyanis már kivette magával a tél rontó szellemét.

Kiszevivés közben a lányok  kiénekelték egymást. Ha a menet annak a lánynak a házához ért, aki semmilyen ruhát nem adott a kiszére, a lányok így éneketek:

„Cseri Örzsinek nincs ruhája,
Üres a ládája.”
Vagy:
„Takács Rozi ládája
Üresen van bezárva.
Ha üresen nem vóna,
A kiszére adott vóna.”
Vagy:
„Az a híres Balla Örzsi
Olyan híres asszony,
Ruhát kértünk a kiszére,
Nem volt embersége.”

Ha valaki adott valamit a kiszére, annak háza előtt ezt énekelték:

„Urbán Margitnak van ruhája,
Tele is van a ládája.”

Vagy:

„Az a híres Csomó Mári
Olyan híres asszony,
Ruhát kértünk a kiszére,
Mindjárt kész volt adni.”

Ha egy lány nem ment kiszét hajtani, a háza előtt énekelték az alábbi dalt:

„Kovács Kati otthon ül,
A kiszének pentőt sző.
Ha megszövi, megvarrja,
A kiszére ráadja.”

Kiénekelték azt a lányt is, akinek már volt vőlegénye ( savanyú a szőlő), s ezért nem ment kiszét hajtani. Ennek a dalnak a szövege így hangzott:

„Bugyi Erzsinek tele a ládája,
A kiszére, a kiszére,
Nincs neki ruhája.
Sej, Erzsi, odavagy,
A Benyus Józsi rabja vagy.”

Kiénekelték a kiszehajtók magukat  ( szépnek) meg a szomszéd falusi lányokat is ( őket nem túl hízelgően mutatták be). Hiúságukat, tetszeni vágyásukat fejezték ki az alábbi dalocska sorai:

„Kelenyei lányok,
Piros tulipánok,
Födémesi lányok,
Földi boszorkányok.”

Férjhezmenetelükre, szépségükre is gondoltak a lányok virágvasárnap. A jóslás szerint az a lány, aki elsőnek vette fel a kiszét, férjhez ment az év folyamán. Az, hogy a kiszét menyecskének öltöztették, s a rá való legszebb ruhát az új menyecskétől kérték, szintén a férjhez menés óhajával hozható összefüggésbe.
Valószínű, hogy szépségüket, tisztaságukat és ügyességüket akarták biztosítani akkor, amikor meggyújtották a kiszét, s lángjait sorra átugrották. A szépséget célzó mágikus szokások más faluban is megvoltak.
A ruháitól megfosztott bábut a folyóba dobták, s ezt követően a lányok gyorsan megmosakodtak, hogy szépek és frissek legyenek.
Azért tették ezt, hogy ne legyenek szeplősek.
A kiszehajtás szokásaiból tehát arra következhetünk, hogy ez a dramatikus játék igen fontos szerepet töltött be az eladósorban lévő lányok életében. Nem csoda hát, hogy az egyik legtovább élő és legelterjedtebb szokás volt.

A kicebábu kihordása után következett a villőzés. A  szalmabábut vivő lányok menet közben a kiszebábu kihajtásáról és a sódar (sonka) behívásáról énekeltek:

„Villőnek” nevezett tojásokkal, szalagokkal feldíszített fűzfaágakkal sorra járták a lányok a  házakat. A „villőfa” mérete az ágtól kezdve másfél méteresig bármi lehetett.

Ezzel a kérdéssel fordultak a házaknál gazdaasszonyhoz: Van magunknak virágvasárnapjuk?

A megfelelő válasz igenlő volt. Akkor a lányok énekeltek a háznál még párat.

Énekük végeztével a gazdasszony letört egy kis gallyat az villőágról, és – Mind menjetek férjhez! – szavakkal az ágacskával megveregette a lányokat. Az  gallyat eltette, a kislibákat átbújtatta alatta, hogy egészségesek legyenek. Ahol a két szokás a kisze kivitele, és a villő behozatala összekapcsolódott a tél kivitelét, illetve a tavasz behozatalát jelképezi:

Kice, kice, villő,
Majd kivisszük kice-vicét, villő,
Majd behozzuk a zöld ágat villő.

Bolha, tetű, mind lehulljon,
Dög kolera itt maradjon!
Tyű!

Kodály Zoltán az alábbi éneket jegyezte le:

Forrás:

Jeles napok, ünnepi szokások Tátrai Zsuzsanna - Mezőgazda Kiadó - 2006

http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Neprajz/82Vereb%E9lyi/nepszokas/hivatkozott_szovegek/34_csk_haj_ki_kisze.html

 http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-557.html

http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=602

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/img/07-153-12.

http://www.laabagnes.hu/wp-content/uploads/2008/03/haj-ki-kisze

Most nézzünk néhány érdekességet – a teljesség igénye nélkül.

Díszítés gombostűfejjel

Szlovákiában, Ausztriában, Lengyelországban, Ukrajnában jellemző ez a technika. Festetlen és megfestett alapra is lehet dolgozni.

Különböző nagyságú gombostűfejekkel viszik fel a forró viaszt a tojás héjára. A gombostűt egy pálcikába kell ütni, így használható eszköz válik belőle.

A gombostűfejjel pöttyből kiinduló vonal írható. A tojás felületéhez érve mindig kicsit el kell húzni a viaszos gombostűt. Ez cseppformát eredményez, de pöttyözhetünk is.  Ezekből virágsziromhoz hasonló motívumokat lehet létrehozni, ezek alakítják ki a díszítményt.

A hagyományos írókás mintakincs e módszernél nem jöhet számításba. Hazánkban nem terjedt el.

Gömöri díszítés

Ehhez szép piros tojásokra van szükségünk, erre kerül a viaszolt minta. Íróka helyett azonban fogpiszkálóra van szükség, arra kerül a forró viasz, melyet határozott mozdulattal kell a tojásra felvinni. A pontok és a cseppek a gömöri díszítésen sormintát alkotnak.

Ezután jön a lényeg: a viaszt nem kell leolvasztani, sőt! Aranyporba kell hempergetni a tojást, aztán óvatosan megtörölgetni. Az aranypor csak a viaszra tapad rá, így domború aranyszínű mintázatot kapunk.

Díszítés színezett viasszal

Ugyancsak gombostűfejjel készítik a díszítményt, de nem fehér, hanem színezett viasszal. Egy tojáson akár ötféle színezett viaszt is használnak. A tojást vagy fehéren hagyják vagy egy világos színűre befestik. A díszítményt a viasz színe adja, amely kiemelkedik a felületből.

Ez a díszítő mód szintén nem terjedt el hazánkban.

Bulgáriában készül olyan hímes tojás, hogy a viaszt feketére festik, azzal írnak a fehér tojásra, majd a minták közötti tereket ecsettel befestik. A viaszt nem olvasztják le, így az kontúrt ad a díszítménynek.

Ecsetfestés viaszos lefedéssel

Ez egy baranyai technika. A növényi díszítményt: szegfűt, tulipánt, rózsát, gyöngyvirágot e1őször ecsettel ráfestették a tojásra. Miután a festék megszáradt, a festett helyeket megírták forró viasszal. Ezután került a tojás a festőlébe. Lehetséges, hogy ezt a díszítő módot porcelángyári dolgozók találták ki, a díszek is a porcelánfestés mintakincsébő1 kerültek ki. Így összeötvözték a hagyományos díszítő módot a porcelánfestéssel.

A viaszírásos tojásdíszítő módoknak ezzel a végére értünk. Következő bejegyzésemben az egyéb díszítő módokat foglalom össze.

Tánczos Erzsébet írása

A szöveg és a képek forrása:

Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás, Neutron Kft Kiadó, 1990.

Gömöri minta Mosonyi Éva: Hímes tojások  című könyvéből- Cser kiadó

Gombostűvel viaszolt tojás: Nemes Hajnal: Népi tojásdíszítés című könyvéből- Cser kiadó

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/img/2-611a.

Sándor, József meg Benedek ereszti ki zsákjukból a meleget, de Benedek még a szárnyas rovarokat is. Sándor, és József a néphagyományban nem nagyon kedvelt, mert zsákjukból szabadulva a böjti szeleik szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket. Benedek ellenben kedvelt, mert vele a naptár szerint is megjön a tavasz.

Március 21.  elvileg a csillagászati tavasz kezdete mikoris  a nappalok és az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve "napéjegyenlőség". Innentől kezdve a nappalok tovább hosszabbodnak az éjszaka kárára. A tavasz elkezdődik, bármit mutat a hőmérő!

Március 21-e  Nursiai Szent Benedeknek, a bencés rendet alapítójának ünnepe s, mely nem véletlenül került a böjti időszakba. Benedek ugyanis  egy megközelíthetetlen barlangban remetéskedett, és böjti maradékon élt, amit egy remetetársa eregetett le neki kötélen. Aztán meghalt a segítőkész társ, az ördög pedig, aki igencsak haragudott a szentre, eltörte a harangocskát, amivel a világnak jelt adhatott volna. Benedeket az isteni gondviselés mentette meg az éhenhalástól.

 Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (augusztus 24-én) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét napon át  érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a  hagymának a főzetével a betegek fejét és hasát mosogatták. A marhák felfúvódásának gyógyítására is alkalmasnak tartották a Benedek napján vetett hagymát.

Időjárásjóslásra is van adat: a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.  Másutt a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha meg nem , akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.

Sándor, József, Benedek az új tavasznak, az új élet kezdetének szimbóluma, amikor végérvényesen meghátrál a legyőzhetetlennek tűnő hideg tél, és diadalmaskodik a kikelet. Van okunk örülni!

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Móser Zoltán:Névviseletek Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2010

http://network.hu/Kopciherci/blog/zsoka-blogja/sandor_jozsef_benedek_zsakban_hozza_a_meleget-7123

GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://www.edenkert.hu/upload/2/article/3112/1_original.

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok

A kedves csúfoló szerint:

Jóska, poloska,

fölmászott a toronyba, megkérdezte hány óra.

Fél tizenkettő,

szamár mind a kettő.

 A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja.Szent József Jézus nevelőapja. Méltán tartják sok országban ekkor az apák napját.

Na, most figyeljünk: a Nap a mitológiában  maga  az apa vagyis a  József napja - a tavaszi napéjegyenlőség - a meleg nem véletlenül került szinte egy helyre.

A bukovinai magyarok körében  a tavasz első napja, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie, na legalább ekkor!  E nap az iparosok ünnepe, Szent József érthetően főként a famunkások védőszentje.  Az iparosok céhes zászlóikkal vonultak a templomba.

József Magyarországon  mindig a leggyakoribb férfinevek közé tartozott.  A népszerűséget  fokozta, hogy a XIX. század második felében  a római katolikus egyház védőszentjének " kiáltották ki" Szent Józsefet.  A Drávaszögben az ünnepeiteket a pincéjükben keresték fel, és ott folyt a névnapozás.

A József napi köszöntők egy rövid változata  az alábbi:

József a neved napján a boroskancsót érd el

Amig a halál a torkodra nem térdel!

Egy másik:

József, a neved napján a boroskancsót érd el, Amíg a halál a torkodra nem térdel!

 A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot".

Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyermekek:

Fecskét látok, szeplőt hányok!

Ennek jelentése van ám: a magyar néphitben a fecske  meg a pacsirta  „isten madara". A fecske viszi el a lányok tavaszi szeplőit, ha elmondják neki a „Fecskét látok, szeplőt hányok" szövegű mondókát. Aki a fészkét leveri, annak családjából meghal valaki. A hiedelem szerint is a pacsirta segítette Jézus menekülését, ezért áldotta meg az Isten.

Népi megfigyelés, hogy:

Időjárás- és termés jóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás is. Az Ipoly menti falvakban a József napi rossz azt jelenti, hogy sokan halnak meg az évben. Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér.  A Mura-vidéken úgy  vélik: "amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pál  napján és szénahordáskor".

Úgy tartják, hogy :

József-nap után kalapáccsal se lehet visszaverni a füvet: március 19-e után már feltartóztathatatlanul megindul a fű növése, mert  itt a tavasz.

József kedvessége, jó év kezessége.

József-napkor már az özvegyasszony ekéje is kinn van a földeken, azaz  a jó gazda már ennek előtte megkezdte a tavaszi munkáját.

Ha József napján derül, hőség hozzánk beül.

Ha József napján fúj a szél, sok tűz lesz.

Sándor, József a szegény ember ellensége: a  böjti szelek sok kárt tettek régen, nagyon sokszor letépték a falusi házak tetejét.

Amilyen az idő József-napkor, olyan várható 40 napig.

 József napja a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében engedte ki a méheket:

Atya, Fiú, Szentlélek Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!

Néhol úgy tartják, hogy  József napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.

Az Ipoly menti falvakban József naptól mezítláb jártak a gyermekek!

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.forrasfolyoirat.hu/0105/feher.html

http://tunoido.freeblog.hu/files/fű

http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kepek/eletmod/em081pg93115

http://www.hirextra.hu/data/leadpic/200629

Móser Zoltán: Névviseletek. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2010

Sándor napján
megszakad a tél,
József napján
eltűnik a szél.

Zsákban Benedek,
hoz majd meleget,
nincs több fázás,
boldog aki él.

Már közhírré
szétdoboltatik,
minden kislány
férjhez adatik.

Szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák
és a maradék.

Sohasem értettem, hogy ki a maradék...

A népi tapasztalat Sándor, József és Benedek napján: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát - teszik hozzá a Muravidéken.)

Álljon itt (hogy azonnal hangulatba kerüljünk) egy Sándor -napi köszöntő a Méta együttes tolmácsolásában:

Sándor kedvelt névünnep, amelykor  az alábbi rigmusokat mondták:

Engedje az Isten, hogy sok Sándor napját megérjünk erőben, egészségben.

Vagy:

Isten éltessen sokáig,

Míg a füled nem ér a bokádig.

A  palóc vicces Sándor-köszöntő így hangzik:

Sándor napja ma vagyon, Átbillegtem a fagyon.

Ha jegy garast annátok, Tudom mennem bánnátok. Ha meghaltok jaó jártok, Rám marad a vagyontok. Szívemből kívánom!

Van aztán ilyen vicces " csúfoló "is:

Sándor,

kenyérhajon táncol.

Galuskáért pityereg,

Szép lányokért kesereg.

Sándor napját  ( márc. 18.) a bukovinai magyarok a zab és az árpa,  a fehér bab vetőnapjának tartották. ezeket ekkor elvetve jobb lesz a termés, mint különben-tartották. A képen árpa látható:

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás: http://mek.niif.hu/04600/04656/html/unnepiki0058/unnepiki0058.html

GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok

http://www.gradsubotica.co.rs/wp-content/uploads/2012/03/sjb.

http://ujember.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=21406:b%C3%B6jti-szelek

http://www.balatonkenese.hu/files/682kenese_2012%20marcius_k.pdf

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/106.html

A  hamarosan ránk köszöntő húsvéti locsolás jutalma a  hímes tojás.

Sokféle hagyományos hagyományosak tojásdíszítési mód él együtt Magyarországon, de sokszor keverednek a fogalmak, ezért hasznos az alábbi összefoglaló.

A festett tojásokat fajtái:

 Régen csakis növényi alapú festékkel készültek az autentikus minták, ma szintetikus festékek közül is válogathatunk. A növényi festékekről bővebben itt írtam: http://netfolk.blog.hu/2013/03/11/festonovenyek_a_himesek_megfestesehez

1.  Közismertek az egy színnel festett, viaszolt technikával írt tojások. Erről bővebben itt írtam:http://netfolk.blog.hu/2013/03/10/egyszinu_irott_tojas_keszitese

Így készül:

2. A berzselt, vagy levélrátétes minta így készül: növényi levelet vizesen rátesszük a tojásra, ( a nedvességtől tapad a tojáshéjra a levél). Ezután  harisnyával szorosan rákötjük, hagymahéjas festékben megfestjük. Kérdés, hogy hogyan készült a nejlonharisnya előtti időben! Úgy, hogy cérnával kötözték a levelet a tojásra.

Szárítás után jól kivehető a levélminta. El sem lehet rontani, csak arra kell ügyelni, hogy a levelet szépen a tojásra simítsuk, majd azt szorosan burkoljuk a harisnyába.

3.Batikolt tojás készítésekor két színt használnak, általában pirosat és kéket.Hagyományosan Mura vidéken díszítettek és díszítenek így.

2. A maratott, vagy más néven metszett tojás így készül: az egy színre ( általában hagymahéjjal) megfestett tojást megszárítják. Amit hagymahéj színűre szeretne hagyni az alkotó, azt a részt befedi viasszal. Ezután a tojás mondjuk piros festékbe kerül. Száradás után, amit pirosan szeretne hagyni, azt újra befedi viasszal. A tojás bizonyos részei tehát nincsenek viasszal befedve. A tojást ekkor ecetbe (régen savanyú káposzta levébe) kell helyezni. FONTOS! Kifújt tojás lyukacskáit be kell tapasztani viasszal, különben " megeszi" a tojást az ecet, gyakorlatilag lebontja! A viasz végső leszedésekor a két lyukról is eltávolítjuk a viaszdugót. A savas kémhatású folyadék leszedi a festéket, és a tojás eredeti, festetlen színe lesz látható. Ez nagyon időigényes munka.Erdélyben régen ez volt a fő díszítési mód, szerencsére ma is él.

A képen a számok mutatják a festett tojások előbb bemutatott típusait.

A hímesek Báling Aranka alkotásai.

Tánczos Erszébet írása

Szendrey Júlia 18 évesen ismerkedett  meg a  Petőfivel, egy évvel később már házasok, s pont 1848 december 15-én születik gyermekük, március 15-e után éppen 9 hónapra.

Júlia a naplójában szenvedélyesnek és boldognak írja le a házasságukat, melynek Petőfi halála vetett  igen hamar véget. Két évet tartott. Arra sem volt idejük, hogy egymásra unjanak!

1848 március 14-éről naplójában így írt a költő: Az éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel együtt, bátor, lelkesítő, imádott kis feleségemmel, ki mindig buzdítólag áll gondolataim, terveim előtt, mint a hadsereg előtt a magasra emelt zászló. Azon tanácskoztunk, mit kell tenni, mert az határozottal állt előttünk, hogy tenni kell és mindjárt holnap... hátha holnapután már késő lesz!

Júlia – aki éppúgy élete csúcspontjának tekintette a márciusi forradalmat, mint Petőfi - 14-én éjjel a francia mintára kokárdát készített férjének, magának pedig nemzeti színű főkötőt. Saját szellemi terméke, hogy a fejfedő helyett a kokárdát a szív fölé helyezte. Március 15-én este már mindenki ezt hordta, s azóta is így ünnepeljük március 15-ét.

Kokárda- melyik az igazi?

Az 1848-as forradalom óta hazánkban a kokárda a függetlenség, a szabadság szimbóluma. Érdekes a kokárda színeinek sorrendje. Már az 1848-as forradalom idején  a katonák csákóján kétféle sorrendben sorakoztak a színek, ezt a korabeli festmények is igazolják. Mostanra kívül piros változat terjedt el, ami az olasz trikolórt formázza, állítólag ezt a fajtát készítette Szendrey Júlia, és hibásan.

Vitathatatlan, hogy mostanra a harmadik lett az elfogadott, és ehhez kapcsolódnak emlékeink, kötődéseink. Érdekesség azért, hogy Kossuth halálának centenáriumán Torinóban hatalmas taps fogadta a magyar kormányküldöttséget, mert udvarias gesztusnak tekintették, hogy a magyarok olasz színeket hordanak kabátjukon, pedig az csupán a jelenleg használt kokárda volt.

Júliának köszönhetjük tehát az első kokárdát, de ő azért több volt, mint egy sima múzsa. Szendrey Júlia író, költő, műfordító volt. Írásai rendszeresen jelentek meg az Életképekben, a legnagyobb példányszámú társasági lapban.

Az 1849-es tavaszi hadjárat kezdetén tollából felhívás jelent meg  Testvéri szózat Magyarország hölgyeihez címmel. A röpirat írója arra szólította fel az asszonyokat, hogy küldjék harcolni életük párját, s aki ezt nem vállalja, az nem érdemli a házastársi örömöket sem.. „Csak úgy legyünk övék, ha ők a hazáé” – szította a kedélyeket Szendrey Júlia.

Nem sokkal később a Nemzet Özvegye, két éven belül pedig ő lesz  a megvetett asszony,aki eldobta az özvegyi fátyolt.

Miután elveszíti férjét személyével folyamatosan foglalkoztak; de ebben nem volt köszönet: a megítélése rendre negatív volt.

Második házassága kötésekor 21 éves és egyedülálló anya, kétségbeejtő helyzetben lévő asszony. Felrótták neki, hogy a költő hősi halála után nem kötelezte magát életfogytiglan tartó gyászra, s nem halt párja után. A "nemzet özvegyét”  ugyanis rendre piedesztálra helyezik, onnan meg nem lehet csak úgy, büntetlenül lesétálni. Egyedül, pénz nélkül egy kicsi gyermek anyjaként, pedig nem könnyű a piedesztálon múlatni az időt.

1850 Júliának a kétségbeesést hozza, s joggal: a hírek szerint Petőfi elesett Segesvárnál. A családjára hagyná kisfiát, Törökországba akar utazni, hogy Bemtől tudja meg, remélhet-e még vagy sem. Útlevelet persze Petőfi felesége nem kap. Be kell látnia, hogy férje halott és támasza nincsen. Naplójába ezt írja: „Ki van rám mondva az itélet s nem állhatok többé ellent; örök boldogtalanságra vagyok kárhoztatva, és meg kell törnöm sorsom vas hatalma alatt.” „A rövid hajú, férfiruhás, szivarozó, szabados, végzetes Júlia azonban csak addig érdekel minket, míg a Petőfié volt. Bűnösnek mondani könnyelműség és tudatlanság volna: ő szimbólumos büntetése volt Petőfi életének és zsenijének.” – írja Ady. Komolyan fontolgatja az öngyilkosságot, de ezt a gondolatot elveti: Petőfi gyermekéért élnie kell. A rendőrség zaklatja, kiutasítással fenyegetik, azt sem tudja, hova menjen gyermekével együtt. A hatóságok figyelik, abban bíznak, hogy Júlia elárulja magát, ha férje valahol az országban rejtőzik. Közben egyedül van, s a kor nem kedvez, az egyedülálló nőknek Júlia a kor hagyományaival dacolva igyekezett autonóm döntésekre építeni az életét, amikor erre nem volt mód, újratervezett, s élt, ahogy akkoriban tudott. Elmarasztalások közepette.

Senki sem látja a magára maradt alig 20 éves nőt, csak nagy költő és szabadságharcos özvegyét látják benne. Ekkor mutatták be neki Horvát Árpád egyetemi tanárt, aki feleségül kérte. Júlia erről ezt írta: „Menhely vagy öngyilkosság között kelle választani s mert Sándor fia miatt élni, ha lehetséges, kötelességemnek tartám, s nevéhez méltóbbnak tetszék a férjhezmenetelem, mintha az elutasitott tolakodók jó hirnevemtől megfosztanak, Horvát Árpád ajánlatát elfogadtam és neje levék.” Júlia nyilatkozatot tett a szertartást végző plébánosnak: férje, Petőfi Sándor halott. Horváth oltalmat ígér Júliának, a kis Zoltánnak pedig apja helyett apát. Ez a házasság a kiutat villantotta fel a reménytelen helyzetből. Az a láng azonban csak egy pislákoló gyufa lángja. Gúnyos cikkek jelennek meg Júliáról, aki Petőfi halálának évfordulója előtt kötött új házasságot. Pedig ezzel a házassággal megadatott neki a lehetőség, hogy a kis Zoltánt magához vegye.

Arany János A honvéd özvegye című művében szemrehányást tett az asszonynak: "Mint a virághoz, mely kitárta / Kelyhét, a méhek és lepék / Gyülvén hozzája szép imádók, / Kinyílott szívét meglepék;" 
 És: "Élj boldogul... ez könnyü annak, / Ki, mint te, oly hamar feled - / Még egy rövid szó gyermekemről, / Azután, hölgy, Isten veled: / Légy anyja és nem mostohája, / Nehogy eljöjjek egy napon, / És elvezessem kézen fogva / Őt is oda, hol én lakom...!"

Szendrey Júlia – az erdődi George Sand, ahogy Ady nevezi –közben a magyar irodalom igen izgalmas alakja bírt lenni.  Júlia  felvilágosultabb volt koránál, de ez nem könnyítette meg az életét. George Sand, a különc, feminista francia írónő volt a példaképe. A nadrágviseléssel, rövid hajjal, szivarozással botrányt kavaró Szendrey Júlia le is tett dolgokat az asztalra: Andersent elsőként fordította magyarra. George Sand műveit is fordította, s verseket írt.

Júlia tizennyolc éven át bánhatta gyorsan kötött második házasságát, de közben mégis írt és írt.  Második házassága idején kifejezetten termékeny író volt. Művei rendszeresen jelentek meg az Életképekben. Versei gyermekei iránt érzett szeretetéről árulkodnak. Legmaradandóbb munkája mégis Andersen-fordítása.

A kiegyensúlyozott magánélet pedig nem segítette: ha Petőfi Sándornak Júlia királynője volt, akkor Horvát Árpádnak a szolgálója.

Még négy gyermeket szült, egy kislány pici korában meghal

 Gyakorlatilag Júlia és a férje semmiben sem passzoltak!

Halálos beteg volt már, amikor elszánta magát, hogy kislányával együtt külön költözzön. Ekkor azok állították pellengérre, akik második házasságkötése miatt vádaskodtak ellene. Júlia törvényesen is el akart válni, na  ez sem volt éppen botránymentes a XIX. században. Halála előtt férjhez készült Tóth József házitanítóhoz, bizalmasához, de meghalt, mielőtt válására sor került volna. Utolsó útjára  Zoltán fia kísérte el, Horváth nem jelent meg, és három közös gyermeküket sem engedte el anyjuk temetésére. A Kerepesi temetőben nyugszik, sírján ez áll: Petőfi Sándorné Szendrey Júlia

39 évet élt csupán.

 Tánczos Erszébet írása

Források:

Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása  -http://mek-oszk.uz.ua/07000/07091/html/

kokárda képek forrásai :http://www.bevezetem.hu/images/1103/kokarda_jpg

http://www.fertopart.hu/images/cache/99fa010efb540799f85e6df12ada1f2c.

Petőfi naplója: http://csicsada.hupont.hu/1/petofi-naploja

Ady Endre: Petőfi nem alkuszik: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/petnemal.htm

Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia – Életrajzi regény, Móra Kiadó, 2008

 Régen csak növényekből nyert festéket használtak az emberek, mást nem ismertek.

Érdemes manapság is legalább a tojások festésére növényi festékeket is kipróbálnunk, hiszen ezek az egészségre ártalmatlanok és érdekes kísérletezni velük!

 Kora tavaszról késő őszig gyűjthetjük a növényeket, de ha a húsvéri tojásokhoz is akarunk belőlük használni, gondosan megszárítva, fényről elzártan kell tárolnunk őket. Felhasználást megelőzően tíz percig forralni, és legalább egy éjszakára a főzőében áztatni kell a növényi részeket, hogy szép élénk színt eredményezzenek.

 Lássunk néhány példát, mely színeket mely növényekből tudunk előállítani!

Sárgára színez az almafa kérge, rügye, az égerfa kérge. Sárgásbarnás szép meleg színhez jutunk a vöröshagyma héja által.

Narancssárga színt a kutyatej gyökere ad. Jó hír, hogy most is gyűjthető!

Barnát ad a vörös- és lilahagyma héja vegyesen (a vörös­hagyma héja magában inkább sárga mint barna színt eredményez).  Barnára színez a  zöld dió héja is.

Zöld színt adnak a fekete bodza zöld bogyói, a fekete áfonya levelei.

Lila festőlevet nyerünk a nyárfa virágából.

Kék a festőmályva virágának főzete. Fekete lesz a bodza termésének főzete.

A piros kétségkívül a legnépszerűbb szín a tojások festésére, de hazai növényekből pont ezt állíthatjuk elő a legkörülményesebben. Elszántak próbálkozzanak az alkörmös bogyójának főzetével. A festőmályva szirmait gyógynövény boltokban szárított állapotban beszerezhetjük, ezek főzete pirosas színt eredményez. A berzseny azaz pirosfa adja a legélénkebb vörös színt, de szinte lehetetlen manapság hozzájutni.

Forrás:

Értékőrzők sorozata- Báling Lászlóné, Aranka népi iparművész Nemzeti Geográfia Kiadó, 2012 Szerkesztő: Tánczos Erzsébet