"...az a fontos, hogy az életben úgy boldoguljunk, hogy közben boldoggá tegyünk másokat..." írta Forrai Katalin zenepedagógus, és vallja a ma már Ringató néven működő, az országhatárt is átlépő zenei nevelési program "szülőanyja", Gállné Gróh Ilona. Budapesten, egy foglalkozás után beszélgettünk.
Mamák, babák, tipegők körben ülnek a szőnyegen, zümmögő trécselésük betölti a művelődési ház termét, ahol a szokásos Ringató foglalkozás miatt gyűltünk össze. Kisvártatva énekelve csendül fel a köszöntés:
-Jó reggelt!- Ili hangjára egyszerre figyelem tölti be a szobát. Nevén szólítva köszönti a kicsiket, itt már mindenki kedves ismerős. Vannak új anyukák és babák, ők is hamar bekapcsolódnak. Őket is elvarázsolja a Ringató hangulata. Kezdődnek a közös játékok, énekek, majd felhangzik a hegedűszó. A beszélni tudó kicsik elmondják, hogy lószőrből van a vonó, a kisebbek mutatják, hogy hol a hegedű háta. Na meg a csiga a nyakán! Azt meg is szabad ám cirógatni!
Egymás után tartja Gállné Gróh Ili a harminc perces foglalkozásokat, a művelődési ház folyosóján babakocsi-erdő. Jönnek a mamák, papák, nagymamák a babákkal, hogy tanuljanak, s hogy újra tanuljanak valami, talán élésükben régen megvolt boldogságot a zene, az ének, a saját éneklésük által. Felcsendül ám kánon is, a babáknak ebben persze semmi dolga. Szépen szól, s a gyerkőcök roppantul figyelnek, végül az egyik önfeledten tapsolni is kezd.
- Gyakori az efféle, szinte katartikus pillanat, vagy kifejezett szerencsém volt? – kérdezem Gállné Gróh Ilona Forrai Katalin-díjas énektanárt, a Ringató megálmodóját.
- Mondhatom, hogy akad bőven, mégis minden ilyen pillanat kivételes, és igazán kapcsolatépítő közöttünk, de főként babák és mamák között pótolhatatlan.
- Hogyan, mikor álmodta meg a Ringatót, illetve milyen előzményei vannak Ringató foglalkozásoknak?
-Énektanár, karvezető vagyok, a bölcsődésektől a főiskolásokig kapcsolatba kerültem minden korosztállyal. Így lehetőségem volt tapasztalatot gyűjteni a különböző életkorú gyerekek zenei nevelésében és a felnőttek képzésében is. Így aztán egyre teljesebbé vált számomra az a kép, amit kodályi koncepciónak nevezünk.
-Mióta foglalkoztatja kiemelten a kisgyermekek zenei nevelése?
- 13 évig tanítottam a szekszárdi főiskolán leendő óvónőket, tanítókat, tehát hosszú évek óta. Büszke vagyok arra, hogy ennek a munkának az első lépéseihez Forrai Katalin, Kodály Zoltán tanítványa, világszerte ismert zenepedagógus, nyújtott segítséget. Aztán több mint 20 évig lehettem Kati néni közelében, tanulhattam tőle, vele dolgozhattam. Ez nagy ajándék volt az élettől.
- Milyen lépések vezettek tovább ezen az úton?
-Amikor Viki lányom megszületett, a mi kettőnk otthoni énekelgetéseinkről videofelvételeket készítettünk, pusztán a magunk örömére. Meg sem fordult a fejemben, hogy ez milyen értékes anyag lehet mások számára is. A háromévnyi anyaggyűjtés az MTA Pszichológiai Intézetéig jutott, az akkor dr. Ranschburg Jenő által vezetett fejlődéslélektani osztályon Sugárné dr. Kádár Júlia pszichológussal két oktatófilmet készítettünk a korai anya-gyerek kapcsolatban a kommunikációról és a zenei képességek fejlődéséről. Nagyon érdekes és tanulságos munka volt.
- Ennek hatására kaptak kedvet mások is a közös énekléshez?
-Mondhatjuk így is, mert ekkortól tartok foglalkozásokat kisgyermekes szülőknek. Végeredményben ekkorra alakult ki az a speciális foglalkozásforma, ami ma már Ringatóként működik és gyakorlatilag országos hálózat. Méth Ágnes rendezésében 1998-ban Ringató címen készítettünk egy három részes tv-műsort, a név és a hozzátartozó gyakorlat attól fogva egy. Tehát nem tegnap kezdődött! 1992-ben készítettem Forrai Katalin "Ének a bölcsődében" című könyve alapján egy hangkazettát "Kerekecske dombocska" címmel. Ez az énekes-játékos, módszertani összeállítás a bölcsődei zenei nevelés, illetve a családban folyó zenei nevelés segédanyagául szolgál.
- Mi adja jelenleg a legtöbb tennivalót?
- A Ringató foglalkozások mellett komoly feladat a kolléganők segítése, továbbképzése, folyamatos kapcsolattartás, újabb tanfolyamok szervezése. Nagyon sok meghívás érkezik, sokfelé utazom itthon is és a határainkon túl élő magyar közösségekhez is. Ringató foglalkozásokat, óvodás zenei foglalkozásokat, családi énekléseket, tanfolyamokat tartok, konferenciákon veszek részt, könyveken dolgozom.
Minden évben több, úgynevezett: "Nagy Ringatót" rendezünk, évadnyitót, évadzárót, karácsonyi énekléseket.
- 2013-ban az Ezer Anya Énekel anyáknapi rendezvényhez egy másik esemény is kapcsolódott.
- Igen, az év legfontosabb Ringató - eseményén az anyák ünneplése mellett bemutattuk a Ringató- Hatvan magyar népdal című vadonatúj könyvünket, melyhez CD is tartozik. Ismét egy családi énekeskönyv, népdalgyűjtemény!
- Kiket hallhatunk a CD-n?
-Nagyszerű népdalénekeseink sorát. Bognár Szilvia, Navratil Andrea, Szvorák Katalin, Berecz András, Kobzos Kiss Tamás és Tintér Gabriella tolmácsolásában hallhatjuk a dalokat. Ezt a kiadványunkat is a Kolibri Kiadó jelenteti meg.
A Ringató- Hatvan magyar népdal borítóterve
Ezer Anya Éneke 2012-ben
-Mi a Ringató foglalkozások célja?
-Azt elérni, hogy a kismamák megtanuljanak egy könnyen énekelhető, zeneileg értékes dalanyagot. Ismerkedjenek meg magyar mondókákkal, mozgásos, ölbeli játékokkal. A foglalkozásokon felkeltjük a gyerekek érdeklődését a zene iránt, zenei ingerekkel vesszük őket körül, a szülők pedig mintát kapnak az otthoni éneklés, örömteli játék lehetőségeire. Tapasztalom, hogy megérzik: az énekszó, a közös ölbeli játék valóban a kicsinyek "lelki tápláléka". Cél az is, hogy szívesen és bátran énekeljenek, és hogy a felnőttek, gyerekek egyaránt élményt kapjanak, az anyukák jó mintát kapjanak a legkisebb gyerekek zenei nevelésének a lehetőségeire. Megismerjenek néhány módszertani tudnivalót, anélkül, hogy kimódolt, vagy "tudományoskodó" lenne a közös éneklés és játék. Bízom benne, hogy a foglalkozások hatására az édesanyák és édesapák is énekelnek otthon a gyermekeiknek, és ezzel a fölkeltik a kicsik érdeklődését, kedvet ébresztenek az önkéntes utánzásra. Érzékennyé, fogékonnyá teszik a kicsiket a jó zene, a művészet iránt már ebben a korai életszakaszban. Tulajdonképpen a szülőknek adunk zenei mintát, hogy a családban hogyan lehetséges a zenei nevelés. Igyekszünk ezt úgy tenni, hogy mind a gyerekeknek, mind a szülőknek élményt jelentsen ez a harminc perc, s sokszor eszükbe jusson otthon is.
- Szükséges-e , hogy a kismamák zeneileg képzettek legyenek?
- Képezni nem kell, hanem utat mutatni, mintát adni nekik. A zenei ízlésüket formálni, és bátorítani őket, hogy merjenek énekelni, játszani. Megmutatni a "hogyan"-t, és azt, hogy milyen dalokból-mondókákból válogassanak, hogy tényleg az értékes jusson el a családhoz, a gyerekekhez. Ez egy igazán "indirekt" képzés, miközben a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt élményhez jutnak.
-Sokan az iskolai énekórákon daloltak utoljára, bizonytalanok, gátlásosak.
- Bizony, fontos, hogy az édesanyák higgyenek abban, hogy a saját éneklésük, mondókázásuk a legjobb, amit a gyereküknek adhatnak. Nem kell félni, leljék örömüket a dalban, a közös játékban! Várjuk azokat is, akik bátortalanok az éneklésben, vagy az énekléssel kapcsolatban kialakult gátlásaik feloldására vágynak. Erre a megfelelő közösség a gyógyír, mert annak igen nagy ereje van. Régen ezt tapasztalatból tudták az emberek, érezzék meg ma is, hogy együtt énekelni jó, néha egészen katartikus!
- Manapság egész iparág szerveződött a kisbabák köré. Miben különbözik a Ringató az zenebölcsik, fejlesztő zenés játszódáktól?
- „Zenebölcsiből ” is sokféle működik, főleg a fővárosban. A Ringató nem ilyen, több okból sem. A Ringató nem csak a gyerekekről szól. A gyermekkel járó felnőtt aktív részvétele legalább olyan fontos, mint a gyermeké. A felnőttek mintát kapnak arra, hogy a napi rutinfeladatokon túl vagy éppen azok közben hogyan foglalkozzanak, játsszanak örömtelien csemetéikkel. Pótolhatatlan pillanatok vésődnek be, ha a játékok a hétköznapokban eszünkbe jutnak, s elővesszük. Olyan érzelmi töltésűek a népdalaink, ami éppen a kezdeti kötődés időszakában pótolhatatlan jelentőségű. A kicsi gyermek nem mindenkinek engedi ám, hogy megdögönyözze! Csak annak, akivel bizalmi kapcsolatban van. A Ringatón a szülők megismernek egy olyan szemléletet, ami a művészeti nevelés csírája, a gyermekek pedig az utánzás révén szépen, észrevétlenül fejlődnek. A tanítás nem a kicsinyeknek szól, hanem a felnőtteknek. A gyerekek semmi feladatot sem kapnak, és semmit sem kell teljesíteniük a foglalkozásokon. Ha akarnak, játszanak az édesanyjukkal, ha akarnak vagy tudnak, akkor odafigyelnek.
- Mennyi ideig képes figyelni egy ilyen kicsi gyerek?
-A foglalkozások harminc percesek, de ebben az életkorban kitartó figyelemről egyáltalán nem beszélhetünk. A közös éneklés, a játék a fő szempont, de fontos az áhítatos csend is, ami gyakran varázslatként születik meg! Spontán nagyon sok terület fejlődik az egyszerű mondókákkal, énekekkel, de nem fejlesztünk direkt módon. Az örömteli együttlét, a boldogság, a bizalom, a kötődés spontán fejleszt. Viszont a meg sem fogalmazott szülői elvárás is bénítólag hat a csöppségekre, az bizony rosszul sül el.
-Sok igényes gyerekeknek szóló CD-hez juthat hozzá az ember. Ezek mennyire hasznosak?
-Igen, szerencsére bőven vannak igényes anyagok, ezek segíthetnek is, de fontos tudni, hogy a legkiválóbb művészekkel készített CD felvételek sem pótolják az édesanya hangját, mosolyát, érintését, ölelését. A foglalkozásokon a gyerekek élő zenét hallanak. Az ének mellett néhány perces hangszerjáték csendül fel, de zenei felvételeket soha nem hallgatunk.
- Milyen segítséget kap, aki szeretne, de nem tud részt venni a foglalkozásokon?
- Önmagukban is megállják a helyüket a Ringató sorozat könyvei és a hozzájuk tartozó hanganyagok, hiszen olyan dalokat tartalmaznak, melyek a foglalkozásokon is előfordulnak. A Kisringató sorozat szép színes képeskönyveiben mondókákat találunk meg hangutánzókat a szülők és gyerekek örömére.
A Kisringató sorozat tagjai
- Otthoni zenehallgatásra kiknek a dalait javasolja?
-A teljesség igénye nélkül, mert szerencsére van mit ajánlani, az Óbudai Népzeneiskola anyagai, a Kaláka, a Ghymes, Sebestyén Márta, Szvorák Kati, Szalóki Ági, Herczku Ági, Bognár Szilvia gyereklemezei mind nagyon értékesek.
- A gyerekek kipróbálhatnak-e ritmushangszereket a foglalkozásokon?
- Nem, ezeket ebben az életkorban a csoportos foglalkozásokon kerüljük, mert kezeikben ekkor még nem hangszerként funkcionálnak. A kicsi gyerek hogyan is érthetné meg, hogy megkapja a dobot, aztán elvesszük tőle, mert esetleg következik valami más. Ő talán ragaszkodna ahhoz, amit megfogott. Sőt, a többiek hangszeréhez is ragaszkodna, egy nem elég... Az ilyen helyzetek megoldása nagyon sok időt venne igénybe a foglalkozás fél órájából, ahol pedig a legfőbb szempont a zene kell, hogy legyen. Fontos ismerni az életkort, mert ami az óvodásnak hasznos és jó, az a tipegőnek még nem. Ezért nem játszunk körjátékokat sem, hiszen azok az óvodásoknak, kisiskolásoknak valók. Három éves kor alatt egyszerűen értelmetlen direkt tanításra gondolni. Egyébként, ha „elmélyülten" játszik otthon a kicsi - ebben az életkorban az elmélyült játék néhány perc csupán – azt az áldott pillanatot még énekléssel sem szabad megzavarni. Tudni kell a mértéket! A túl sok inger épp olyan káros lehet, mint a túl kevés.
- Mennyi idős kisgyereket vár a foglalkozásokra?
- Gyakori, hogy a mama a nagyobb csemetével játszik, a kisebb a pocakban „ hallgatja”, ezek is megható dolgok ám! Bizonyos ölbeli játékokat az ülni, állni, járni tudó babákkal lehet játszani., de velük is csak akkor, ha éppen kedvük van. A kisebbek ezeket is „csak hallgatják", vagy a mama gyengéden "höcögteti" picit a mondóka, dal lüktetésére. Ez így helyes. A legtöbben féléves babájukkal jönnek. Óvodás korig való a Ringató, bár még a kiscsoportos óvodások is szívesen játsszák ezeket a játékokat, hallgatják a dalokat.
- Milyen dalokkal, játékokkal találkozhatunk a foglalkozásaidon?
-A zenei anyagot a kodályi gondolat szerint válogatjuk, s két nagy csoportra oszthatjuk: egyfelől az úgynevezett ölbeli játékok, a másik pedig a meghallgatásra szánt dalok.
-Mit nevezünk ölbeli játéknak?
- Ez egy találó, játékos elnevezés, ami egyben utal a gyermekek életkori sajátosságaira is. Ezek mindig „kétszemélyes” játékok, a felnőtt és a kisgyermek bensőséges kapcsolatát tükrözik. Ide tartoznak például a lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók. Valamennyi ölbeli játék egy-egy miniatűr "dráma". Kezdete van, fokozódó feszültsége, majd végül csattanója, örömteli oldódása. A kisgyermek számára ezek a mozgásos-énekes vagy mondókás játékok jelentik a művészeti nevelés csíráit. A játékok érzelmi hatása hozza számukra azt a katarzist, amit a felnőttnek egy színdarab, vers, regény, egy festmény, zenemű vagy bármely más művészeti alkotás jelenthet. A kisgyermeknek fontos, hogy a hozzá érzelmileg legközelebb álló felnőttel élje át ezt az élményt. Ez önmagában fejleszt.
- Mifélék a meghallgatásra szánt dalok?
- Ezeket hangulatkeltésre, meghallgatásra szánjuk a kicsinyeknek. Ezek az óvodáskor zenehallgatásának előzményei. Ne higgye, hogy mindig vidámak a dalok, de a kisgyermek érzelmi palettáját sokféle érzelem, hangulat bemutatásával, megmutatásával is gazdagítjuk. Mikor tehetnénk ezt, ha nem ebben a fogékony korszakban? A minap egy kis óvodásnak kicsordult a könnye, amikor ezt énekeltük: Ó, ha cinke volnék… ezek katartikus pillanatok ám.
-Az iménti foglalkozáson többször elismételtek egy-egy játékot, s felhívta a mamák figyelmét, hogy otthon még többször játsszák el újra.
-Igen, az ismétlés fontosságát nem győzöm hangsúlyozni. Egy-egy játék sokszori, egymást követő játszása elengedhetetlen. No, nem azért, hogy megtanulják a gyerekek, és produkció váljék majd belőle, erről szó sincs. Az ismétlések célja az, hogy a hangulat kialakuljon, és valamennyire tartós maradjon. Egy-egy ilyen játék nincs egy perc. Mire a gyermek felfogja, hogy mi történt, a játék, a dal már el is tűnik. Ezért énekeljük, mondjuk, játsszuk újra. Ötödszörre felismeri, hogy ennek örülni lehet, észreveszi, hogy a végén valami huncutkodás lesz, előre izgul, várja, tudja, hogy mi következik. Vagy újra kéri, hiszen milyen jó az, amikor az édesanyja simogatja-csiklandozza a tenyerét, átöleli, vagy éppen a magasba lendíti, s közben szól a dal, a mondóka. Persze, hogy azt mondja: "még egyszer", hiszen olyan jól érzi magát ezeknek a játékoknak meghitt intimitásában, a "csak rád figyelek, csak te vagy a fontos, veled játszom” hangulatban.
- Mekkora hálózat a Ringató?
-Jelenleg ötvenkét foglalkozásvezető, tizenhárom településen, százötvenkét helyszínen tart hétről hétre rendszeres Ringató foglalkozásokat. A hálózatunk egyre bővül, talán nem is olyan távoli terv, hogy létrehozunk egy intézetet is. Budapesten már Ringató óvodás foglalkozást is tartunk, tehát ha nagy ovisok lesznek a kisbabákból, akkor sem kell elválnunk! Az óvodás foglalkozások - a Ringatóval ellentétben - meghatározott létszámmal és állandó résztvevőkkel zajlanak, a gyerekeket az életkoruk szerint osztjuk csoportokra. Ide főként olyan gyerekek jelentkezését várom, akik viszonylag hosszabb ideig jártak Ringatóra, régi kedves ismerősök vagyunk!
Ringató foglalkozás óvodásoknak.
- Országszerte találunk már Ringató csoportokat?
- Igen, sőt, a külföldön élő magyarok fontosnak tartják magyarságukat ezzel a módszerrel is őrizni. Kolléganőimmel számos országban tartottunk már a Ringató foglalkozásokat.
Teljes szívünkkel átérezhetjük Kallós Zoltán szavait: „... addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncol, mert ez a kultúra tartott meg minket ezer évig Európában..."
- Kiből válhat foglalkozásvezető?
-Sok tehetséges, fiatalra találtam a Ringató kapcsán (magunk között úgy is hívom őket, hogy a lányaim), fél szavakból is megértjük egymást, és emberileg és szakmailag is alkalmasak arra, hogy a foglalkozásokon élményhez juttassák a szülőket és a gyerekeket is. A velük készült riportok is olvashatóak a honlapunkon. Ringató tanfolyamra olyan érdeklődők jelentkezését várjuk, akik maguk is szeretnének kicsinyeknek és édesanyáknak énekes foglalkozásokat tartani. Van ám felvételi is, hiszen felelősek vagyunk azért, hogy az elvárt színvonalat tartani tudjuk. Hála Istennek van utánpótlás, és az induló tanfolyamokon állandó a túljelentkezés. Énektanárként alapvetően fontosnak tartom Kodály Zoltán szavait: " Az általános zenei lélekfejlesztés mellett a zenében a magyarrá nevelésnek olyan eszközét bírjuk, amit semmi más nem pótol...a tudat alatti magyarság első talpköve a nyelv, a második talpköve a zene." Ebben hiszek, és ezen dolgozom.
A friss Ringatós híreket a http://www.ringato.hu/honlapon mindig megtalálják az érdeklődők, illetve a facebookon ez az elérhetőségünk: http://www.facebook.com/ringato
.
Tánczos Erzsébet írása
Tánczos Erzsébet írása
A képek forrása a http://www.ringato.hu/ . Az első fényképet a szerző készítette.
A képen Csíksomlyó - a búcsú látható.
A képen mátkálók láthatóak.
A képen pünkösdölés látható
Ezután különféle nyelveken kezdtek beszélni. A népek meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Ekkor sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik. 
Pünkösdi király - ma is népszerű a szokás!
A képen elfagyott cseresznye látható.
Mende Budapesttől 30 kilométerre levő település, ahol az evangélikusok minden pünkösdkor feldíszítik templomunkat.
Közelről vállon is behozzák, messzebbről teherautóval oldják meg a szállítást. Régebben ehhez lovas kocsit kellett fogadni. Nyolc nyárfát állítanak fel a templomban. A padok két oldalára kerül három-három fa, kettő pedig a kórus alá. 
