Május elseje jeles nap a néphagyományban. A májusfa ( májfa, hajnalfa, jakabfa vagy megint más néven jakabág) állításának ünnepe, bár néhol pünkösd napján állítottak májusfát.
Egy 19. századi szokásgyűjtemény a májusfa eredetét így írja le: "Szent Jakab és Szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli cselekményét. a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült.
A májusfa persze szerelmi ajándék is lehetett, sőt, nagyon is az volt!
E napra virradójára az ifjak a hajadonok ablaka előtt ,lehetőleg észrevétlenül zöld fát állítottak fel. A májusfák kivágása, szállítása hajnali feldíszítése a legénybanda közös, bizalmas feladata volt– igazi csapatmunka.
Éjszaka vágták ki az erdőn a fát, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően VAGY minden lányos ház elé együttesen, VAGY mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett.
A fát többnyire őrizték, hogy a vetélytársak el ne vigyék, meg a rivális udvarló csapata ki ne döntse.
Manapság is állítanak májusfát:
Általában minden lány kapott, s nagy szégyen volt, ha valaki kimaradt. Egyes vidékeken a nagylányság elismerését jelentette, ha májusfát kapott. Ezután már elmehettek a bálba, a táncmulatságokra a leányzók.
A reggelre díszelgő májusfa kiállítása kinyilvánítása volt annak, hogy ki-kinek udvarol. Megbeszélték, kinek állítottak szebb fát, főleg meg kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa.
Az udvarlási szándék komolyságát jelezhette a fa fajtája, nagysága. Többnyire szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették fel.
A májusfaállítással azonban esetenként konfliktus is járt. Megesett ugyanis, hogy ( minimum) két fiúnak ugyanaz a lány tetszett, és miután az egyik csapat felállította a májusfát, a másik elvitte onnan azt, helyére pedig a sajátját tette. ( Jó kis fizikai munka, egész éjjel fákat vágtak ki és hoztak-vittek. Persze senki sem várta el, hogy ezt színjózanon tegyék.) Az előbb vázolt probléma megoldását sokszor a verekedésben látták.
Nagy szégyen volt, ha a májusfát nem táncolták ki, mert ezzel azt hozták nyilvánosságra, hogy a frigy valamiért nem jön, nem jöhet össze, a fiú elállt az udvarlási szándékától. Gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy a fa tetejére helyezett üvegbe paprikás vizet tettek.
Itt kitáncolják:
Néhol a rosszhírű lánynak kiszáradt gallyra fazekat, rongydarabokat aggattak.
A májusfa lehet sudár, esetenként kérgétől megtisztított fa, amelynek csak a tetején hagyták meg a lombját. De lehetett virágzó, zöldellő ágacska. Ezt a helyi szokások döntötték el.
A májusfa mellett vagy helyett állított máj-kerék, amely egy magas rúd végére tűzött, szalagokkal, borosüvegekkel, zsebkendőkkel díszített szekérkerék. A kerék díszeit versenyezve próbálták leszedni a máj-kerékre felmászó legények. Az ügyességi verseny győztese éppúgy lehetett pünkösdi király, mint legénybíró, vagy a bálokat, mulatságokat rendező első legény. A 15. századtól kezdődően szólnak forrásaink a májusfa állításáról, a szokás azonban bizonyosan régibb.
A májusfa bontása , főleg ha pünkösdkor teszik ezt, játékokkal, versenyekkel tarkított ünnep: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.
A májusfaállítás élő néphagyomány!
Mivel május elseje a munka ünnepe, Fülöp és Jakab mellett Munkás Szent Józsefről is megemlékeznek ekkor.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/122.html
http://richpoi.com/cikkek/kultura/ma-is-elo-hagyomany-a-majusfa-allitas.html
http://www.meska.hu/Blog/label/hagyomany?p=dHlwZT1tZXNrYSZsYWJlbD1oYWd5b23DoW55
http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=30284592