Szentháromság - székely nevén kicsipünkösd, a pünkösd utáni első vasárnapra esik. A pápák sokáig nem támogatták, hogy külön ünneppé legyen. Hazánkban a Szentháromság tiszteletét még Könyves Kálmán rendelte el. Érdekes, hogy tőlünk Nyugatra, csak később,…

  A Mura- vidéken  Emil naptól kezdve már nem szabad kendert vetni, azaz  Emil napjára már  végezni kellett a munkával.  A kenderre ugyanis minden földműves háztartásban igen nagy szükség volt.  A kender volt legfontosabb háncsrosttartalmú növényünk. Kenderföldnek jó…

  Május 24-25-én a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban  a Pünkösdi Örökség Fesztiválon  tizenkilenc magyar és egy macedón vendégközösség tárta hagyományait a látogatók elé. Mindet végigjártuk, el is fáradtunk, de elhatároztuk:  jövőre is itt a helyünk! A kétnapos rendezvényen az érdeklődők személyesen…

  Május ajándéka az eper, meg vadon termő rokona, az erdei szamóca. Már a látványa beindítja ízlelőbimbókat. Olyan, hogy túl sok eper/ szamóca, egyszerűen nem létezik. Különleges pályafutás: Ki hinné, hogy az eper, melyet már az ókorban is ismertek, gyógynövényként…

A neves Paracelsus állítólag a növény virágának alakjából következtette ki a szembetegségekre gyakorolt jótékony hatását.  Az ókori görögök úgy vélték, hogy a növény nemcsak a szemre van jó hatással, hanem az őt szeretettel használó személy boldog és jókedvű is lesz…

  A foltvarrást, más néven patchwork művészetét a Csokonai Művelődési Központban lelkes hölgyek, és mára már  néhány férfi is műveli. Alkotásaikkal rendszeresen versenyeznek, illetve kiállítás keretében mutatkoznak be. Május 16-án szombaton alig lehetett elférni a…

  ,,Hímes párna három sorral Az ágy tetején, Felsepertem a ház földjét, Jöhet a legény .”    Régi kunhímzés - fotó: Kozma Károly Bartha Júlia a kunhímzés eredetéről  a következőket írja: „A kunhímzés alapmintakincsét  Moldva vidékéről hozhatták magukkal eleink.”  A Nagykunság népi…

Gelencsér Julianna terménybábjait, népi játékait , s egyéb alkotásait elnézve az ember szinte biztosra veszi, hogy a kézművességbe beleszületett. - Érdekes, hogy ezt mondja, de nem ez az igazság. A Fejér megyei Seregélyesen születtem. Szülőfalumtól nem messze, Tácon élek. Sem…

Hol van Galgamácsa? Budapesttől 40 kilométerre, a Galga völgyében, a Gödöllői-dombság lankái között található ez a középkortól kezdve lakott település. Galgamácsa a túlélő: bár a törökök elleni fölszabadító háború idején lakatlanná vált, 10 éven belül a falu…

  A húsvét jellemzője a vidámság. Ezt erősíti a tavaszi jó idő miatt a szabadban tartózkodás lehetősége. A kereszténység hatására a húsvéti időszakra koncentrálódnak a tavasz kezdetével kapcsolatos játékok, szokások. Világszerte elterjedtek voltak az igen ősi…