Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Május 28.- Emil meg a kender

2015. május 26. - netfolk


 

A Mura- vidéken  Emil naptól kezdve már nem szabad kendert vetni, azaz  Emil napjára már  végezni kellett a munkával.

 A kenderre ugyanis minden földműves háztartásban igen nagy szükség volt.

 A kender volt legfontosabb háncsrosttartalmú növényünk. Kenderföldnek jó minőségű, általában mélyebb fekvésű területre van szükség.  A magyarság már a honfoglalás előtt fonaláért és olajos magváért termesztette. A kender évszázadokon át a legjelentősebb háziipari növény volt, ezt  számos földrajzi név  bizonyítja: Kenderes, Kendereskert, Kenderesföld... 

3-224d.jpg

Kenderszárítás (Etéd, v. Udvarhely m.)

Pünkösdkor a házról házra járó népszokások közül ismeretes pünkösdi királyné-járás: a nagyobb lányok a legkisebbet közrefogva, fátyollal letakarva kísérték házról-házra, s énekelnek és jókívánságokkal, termékenységvarázsló mondókákkal örvendeztették meg a „háziakat”.

" Ekkora legyen a kendtek kendere!" - kiáltották háromszor, és a kiskirálynét magasba emelték:

100_5968.JPG

Csak  kicsiny területen termesztették, s éppen annyit, amennyit az őszi munkák végeztével  a télen fel tudott dolgozni egy-egy család.

3-135b.jpg

Kenderáztatás (Hódmezővásárhely, Csongrád m.)

Termesztését a XIX. század második felétől a gyáripar szorította vissza.

A kenderhez számos hiedelem fűződik.

Vetéséhez a magot húshagyó kedden kell előkészíteni. Húshagyókor magasra ugráltak, táncoltak, hosszú tésztát főztek a levesbe, sok helyre mentek vendégségbe, kenderpozdorját tettek a kerékvágásba, hogy hosszú legyen a kender.

A vetést is szabályozták: legalkalmasabb nap a néphit szerint a vetésre a péntek, még jobb, ha olyankor se nap, se hold nem volt az égen.

A hiedelem szerint a  meztelenül,  beszéd nélkül, új agyagfazékból vetett kender hozhat jó hosszú szálú termést. Azt tartották, hogy ha február végén hosszú jégcsapok  lógnak, akkor hosszú lesz a kender.

A néphit szerint  Szent Anna  napján szakad meg a kender töve, s attól  fogva már nem nő, csak sárgul. A még zöld kendert a bolhásság ellen  használták.

006_neprajz_clip_image002_0006.jpg

Kendert fésülő  asszonyok, 1950. (Manga János felvétele)

A kendermagot  rontás ellen is bevetették.

A kendert gyógyírként is használták. Doroszlón például kendermagot etettek a gilisztás emberrel és állattal egyaránt. A kendermagtól állítólag elmegy a giliszta. A lónál   a kendermagot rozsdával is keverték.

Tánczos Erzsébet

Forrás: http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/94.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-266.html

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Kazar/pages/Kazari_evszazadok/006_neprajz.htm

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr16190933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása