Május 24-25-én a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban  a Pünkösdi Örökség Fesztiválon  tizenkilenc magyar és egy macedón vendégközösség tárta hagyományait a látogatók elé. Mindet végigjártuk, el is fáradtunk, de elhatároztuk:  jövőre is itt a helyünk!

A kétnapos rendezvényen az érdeklődők személyesen élhették át a szellemi kulturális örökség változatos megnyilvánulásait.

A díszvendég macedónok a Kopachkata közösségi tánccal, melynek jellegzetessége, hogy ha­tal­mas do­bok­kal kí­sé­rik - szerepelnek a reprezentatív listán, melyet be is mutattak a skanzenben.  Előttünk készítették el hagyományos tésztaételeiket – meg is kóstoltuk, nagyon finom!

A Skanzen pünkösdi fesztiválja különleges, mert egyfelől a bőséges pünkösdi hagyományokról szól. A színes kavalkád és a gazdag programkínálat nem mellőzi a pünkösdhöz kapcsolódó hagyományok, szokások bemutatását sem. A középkorig visszanyúló legismertebb ünnepi szokás a pünkösdi királyválasztás.

A házról házra járó pünkösdi népszokások közül ismeretes pünkösdi királyné-járást lányok mutatták be: a nagyobb lányok a legkisebbet közrefogva, fátyollal letakarva kísérték házról-házra, s énekelnek és jókívánságokkal, termékenységvarázsló mondókákkal örvendeztették meg a „háziakat”.

Ugyanakkor   a Pünkösd - Örökség fesztivál  rendezvény különleges, ekkor  a nemzeti szellemi kulturális örökség-listára felkerült közösségek egyszerre, egy helyen mutatkoztak be. Ez persze kicsit „ mesterséges”, hiszen saját örömére senki sem bújna busó öltözetbe ilyentájt, a karácsonyi csobánolás sem szokványos májusban. ( Bővebben itt írtam róla: http://netfolk.blog.hu/2013/12/11/csobanolas_bukovinai_szekely_betlehemes_jatek  )  Viszont vitathatatlanul nagyon élvezetes, szórakoztató, és sokat tanul  egy ilyen intenzív napon az ember.

A két " tematikus" nap során megtekinthettük a mendeiek pünkösdi templomdíszítő szokását. Ott pünkösdkor nyárfákat állítanak a templomban a két padsor közé, amelyekre szalagokat, kézzel hímzett és horgolt kendőkből pillangókat helyeznek.

A templomban két mendei hölgy informatívan és kedvesen mesélt hagyományaikról „fontos megőriznünk, amit a régi öregek hagytak ránk” – summázták végül.

Bővebben itt írtam róla: http://netfolk.blog.hu/2013/05/04/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_3_a_punkosdi_templomdiszites_menden

A matyók bemutatták színpompás viseletüket, SŐT, bárki belebújhatott:

Bővebben itt írtam róla:  http://netfolk.blog.hu/2012/11/27/matyo_nepviselet_nepmuveszet

A kalocsai asszonyok pingálásra oktatták az érdeklődőket. Bővebben itt írtam róla: http://netfolk.blog.hu/2013/03/06/viragos_retunk_a_kalocsai_motivumvilag

A halasiaknál és a balatonendrédieknél megláttuk a varrt és a vert csipke készítését – aki látta, sosem fogja összekeverni. Bővebben:  http://netfolk.blog.hu/2013/04/08/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_1_a_halasi_csipke

A solymászok vadászmadaraikat közelről megcsodálhattuk.

Bővebben itt írtam róla:

http://netfolk.blog.hu/2013/07/30/a_magyar_solymaszat_az_unesco_szellemi_kulturalis_orokseg_reprezentativ_listajan

A mezőtúri és magyarszombatfai fazekasok, akikkel együtt „ mesterkedhettünk”. A busók bemutatták: legények a talpukon, a nyári melegben is vidáman barátkoztak a gyerekekkel és ijesztgették a fiatal hölgyeket.

Bővebben : http://netfolk.blog.hu/2013/02/09/busojaras_azaz_poklade

A mohai tikverőzők farsangi bohócálarcát örömmel készítették el a gyerekek, sőt, bohócjelmezbe is bújhattak.

Bővebben itt írtam róla: 

http://netfolk.blog.hu/2014/02/23/a_szellemi_es_kulturalis_orokseg_listan_10_tikverozes_mohan_maszkos_alakoskodo_farsangi_szokas_977

A borsodnádasdi molnárkalácssütő asszonyoknál megkóstolhattuk a hajszálvékony ünnepi ostyát, és megcsodálhatjuk a sütővasakat, amik között soha nincs két egyforma. Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/12/20/karacsonyi_nepszokasok_7_az_ostyahordas

A karcagiak a híres birkapörköltet készítették:

Bővebben itt írtam róla: 

http://netfolk.blog.hu/2013/04/12/szellemi_kulturalis_orokseg_magyarorszagon3_a_kunsagi_birkaporkolt_karcagi_hagyomanya

, az al-dunai hagyományőrző halászok halászlékészítését is kifigyelhettük, sőt, kóstolót is kaphattunk belőle. Elmesélték a hagyományos halászat mibenlétét, végre megértettem a varsával való halászat lényegét, köszönet a türelmesen válaszoló halászoknak érte.

Bővebben :

http://netfolk.blog.hu/2014/07/08/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_a_hagyomanyos_halaszat_a_duna_magyarorszagi_also_sza

A nemzeti jegyzék 22. azaz legfrissebb eleme a, Selmeci diákhagyományok . Sok érdekeset megtudhattunk a daloskedvű diákokról. Jó hír, hogy " fiúsított" lányok is beállhatnak közéjük.

A kisfiú kezében a " beretva", jelképesen ezzel borotválják meg a lányokat, ezáltal " fiúsítják " őket - azért a biztonság kedvééért fiú nevet is kapnak...

Az UNESCO-egyezmény a Szellemi Kulturális Örökség védelmére jött létre, azért, hogy meg­őriz­ze a kö­zös­sé­gi kul­tu­rá­lis gya­kor­la­to­kat, az élő ha­gyo­má­nyo­kat. A 2009 óta mű­kö­dő Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság, melynek helyszíne a Szentendrei Skanzen, en­nek a ha­zai meg­va­ló­sí­tá­sát lát­ja el. Felmérik az örök­sé­get és össze­fog­ják azo­kat a kö­zös­sé­ge­ket, ame­lyek a mai na­pig meg­élik ha­gyo­má­nya­i­kat.
A kö­zös­sé­gek ma­guk je­lent­kez­het­nek és örök­sé­gük fel­ke­rül­het a szel­le­mi kul­tu­rá­lis örök­ség nem­ze­ti jegy­zé­ké­re. A nemzeti jegyzék itt tekinthető meg: http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=f24_nemzeti_jegyzek_elemei

Az or­szá­gok ál­tal össze­ál­lí­tott „ listáról” jut­hat­nak fel az elemek az UNESCO rep­re­zen­ta­tív lis­tá­já­ra. Magyarország nem­ze­ti jegyzékéről eddig a mo­há­csi bu­só­já­rás, a ma­tyó nép­mű­vé­szet és a soly­má­szat ke­rült fel a nem­zet­kö­zi lis­tá­ra.

Ezek a kö­zös­sé­gek töl­tötték  meg élettel a skan­zen szépséges por­tá­it.

És egy ráadás kép -- tanakodó kutya  és busó:

 Tánczos Erzsébet beszámolója.