Szentháromság - székely nevén kicsipünkösd, a pünkösd utáni első vasárnapra esik.
A pápák sokáig nem támogatták, hogy külön ünneppé legyen. Hazánkban a Szentháromság tiszteletét még Könyves Kálmán rendelte el. Érdekes, hogy tőlünk Nyugatra, csak később, 1334-ben vált kötelezővé. A Szentháromság kultusz aranykora a barokk időkben jött el. Ez az egyházművészetben és az egykorú városképen is visszatükröződik: a Szentháromság misztériuma, az istenség misztikus szintézise, teljessége megfelelt a barokk hierarchikus szellemének.
Szentháromság tiszteletére szentelt templomaink már a középkorban föltűnnek, de a XVIII. században, a pestisjárványok idején korjellemzővé válik.
Íme a budapesti, káposztásmegyeri Szentháromság templom:
Terjedése a nagy pestisjárványoktól való rettegéssel is összefüggött.
A pestisjárványok veszélye idején sok templomot szenteltek Szentháromság tiszteletére. S ezért igen sok magyar faluban Szentháromság vasárnapján tartják a templombúcsút. A Szentháromság-szobrok előtt 20. század elejéig imádkoztak, énekeltek.
Talán nincs is olyan nagyobb város, ahol ne hirdetné emlékoszlop a városiak háláját vagy éppen oltalomkérését a pestis elhárítása miatt. Szentháromság vasárnapján ezeket az emlékműveket kereste föl a polgárság, hogy emlékezzen és oltalomért esedezzen.
A Szentháromság-szobor a Budai Várban
A Szentháromság ábrázolása
A Szentháromság egyházi ábrázolása sugárzó nappal vagy háromszög istenszemmel kitöltve. Ez a Szentháromság-szimbólum jelent meg a parasztházak háromszög alakú, napsugaras homlokzatain.
A 18. századi katolikus népességű magyar városokban szokás volt Szentháromság-oszlopot, Szentháromság-szobrot állítani. Ezek a település főtéren, vagy a főutcán álló szobrok meghatározzák a települések arculatát.
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szentharomsag_vasarnap__kicsipunkosd
http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/238.html
Az első kép : Andrej Rubljov: Szentháromság-ikon (15. sz. eleje) Moszkva, Tretyakov Képtár
Tánczos Erzsébet