Nagypéntek gyásznap, mert ekkor ért véget a Jézus ellen indított vallási per.  A Nagytanács ítélete: halál. Ezután  átkísérték a római helytartóhoz azzal a váddal, hogy a zsidók királyának mondja magát. Bár Pilátus úgy látta, hogy Jézus ártatlan,  megerősítette a halálos ítéletet. Még azon a napon  Jézust keresztre feszítették két gonosztevővel együtt.

Nagypéntek a reformátusok egyetlen hagyományos böjti napja. Sok helyütt az év legjelentősebb egyházi ünnepeként tartották. Templomba gyászruhában vagy gyászt kifejező ruhadarabot öltve mentek.

Nagypéntek tehát Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. A nap nevezetes szertartása a csonkamise. A nagypénteki körmenetek, élőképes felvonulások, passiójátékok évszázadok óta a nap fontos részei.

A passióolvasás és a passió megjelenítése a szenvedéstörténet felidézését, átélését szolgálja. A nagypénteki passió a 15. század óta van jelen hazánkban. 

A legtöbb templomban rendeztek passiójátékokat. A Szentsír, az Úr koporsója állítása a katolikus templomokban  jellegzetesen magyar illetve közép-európai  hagyomány.  A sír körüli díszőrség állás valamikor céhes, illetőleg jámbor társulati kiváltság volt. 

Nagypénteket az ősegyházban nem tartották ünnepnek, mivel böjti nap volt. Az idők során azonban  számtalan - részben pogány eredetű -szokás kapcsolódott ehhez  naphoz. A 4–5. századtól fogva ünnep.  Jellegzetes szertartásai a 8–9. században  már kialakultak. Ezekben a gyász és a kereszt tisztelete a közös elem.

Népszokások nagypénteken:

A pénteki napot általában szerencsétlennek vélték, különösen a nagypénteket. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat. 

Nagypénteken nem szítottak tüzet, úgyhogy kenyeret ezért sem süthettek.

Szegeden akkorkát dagasztottak, mint egy libatojás. Ezt megszárították és eltették. Akkor vették elő,  mikor valaki vízbe fúlt. A közepébe szentelt gyertyát tettek, és ahol a vízre eresztett kenyérből a gyertya kifordult, ott kellett a holttestet keresni.

Nem is moshattak, mert a ruha viselőjébe villám csapna, nem fontak, nem szőttek. Aki varrt, az úgymond megszurkálta Jézus sebeit. A tilalmak, láthatjuk, elsősorban a női munkákra vonatkoztak.

Nagypéntek a tojásfestés ideje

Báling Aranka népi iparművész így vallott erről:

"Gyerekkoromban hiába rimánkodtam, hiába kérleltem azonban dédnagyanyámat, aki nagyon híres tojás festő asszony volt, hogy írjunk tojást, azt bármikor nem lehetett, csak kizárólag nagypénteken. Talán ezért is hagyott bennem ekkora mély nyomot, mert máskor  nem volt szabad.
Mindennek meg volt akkoriban a maga ideje. A tojásfestése nagypéntek volt."

A képen: Bereczné Lázár Nóra gyimesi ihletésű tojásai

A tojásírás gyakorlásának hivatalos napja általában a nagypéntek. Hogy a hímes tojásnak egykor mágikus erőt tulajdonítottak, azt a következő hiedelem is bizonyítja. Azt a fakanalat, amivel a hímes tojást beleforgatják a festékbe elszokás  vinni az éjjeli misére. A nyelére fúrt lyukon keresztül nézve ugyanis megláthatni, kik a falu boszorkányai, mert ők – a fakanálnyél lyukán át nézve meglátható– az oltárnak háttal állnak. A leleplező személy azonban feltétlen  vigyen magával egy zacskó mákot és szórja maga köré  aztán uzsgyi, fusson haza, mert ha megfogják elverik. A mákot viszont megállnak szemenként összeszedni, ezzel időt nyer a fakanalas kísérletező.

A csángók úgy tartják, hogy Szűz Mária a kezében tartott egy tojást, melyre Krisztus vére ráfolyt. Ezért Moldvában a tojást kizárólag pirosra festik. Szűz Mária tisztelete itt igen erős, a húsvéti körmenet alatt is róla szóló énekeket mondanak.

Bár a tojásfestés szellemi központjának az erdélyi Gyimest tartják, ahonnan rengeteg minta származik, a minták idővel keveredtek más vidékek motívumaival. Gyimesen manapság is csak piros tojást festenek. A Tojásokat beleteszik a piros lébe, de nem tarják sokáig benne nagyon hosszan. Azt tartják: ne legyen sötét a színe, hiszen „Jézus vére is piros volt, ezt jelképezi a piros tojás”.

A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A tojást szinte mindenhol osztókörökkel „szelik”fel. Ezt rámázásnak nevezik. Az így kialakított mezők alkotják a díszítés kereteit.

A tojásból jósoltak is: nagypéntek éjjelén feltörték, aztán egy pohár vízbe csurgatták. A vízben úszó tojás alakja megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés.

A lányok pedig tojáshéjat tettek a küszöbre, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Mivel az megegyező az első férfiéval, aki belép a házba.

Moldvában – ellentétben Gyimessel –  a piros mellett  zöld, kék, sárga hímeseket is festenek. Ott a megírott tojásról a viaszt nem dörzsölik le, egyszerűen rajta hagyják. Leggyakrabban az egyszínűre festett tojásra viszik fel Moldvában a viaszolt mintát, majd a tojást ecetbe vagy más savas lébe teszik, azaz maratják. Így a minta marad színes, a tojás többi része pedig fehér.

Gyimesi tojások:

 Forrás: Antalné Tankó Mária: Gyimesi írott tojások

Betegségelhárító, tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak a víznek:

Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, vagy megmosdik, azon nem fog a betegség. Az ilyen víznek szépség-, egészségvarázsló, gyógyító erőt tulajdonítottak. Ezt azzal magyarázták, hogy a "holló ilyenkor mossa a fiát", hogy ismét fehér legyen.

A monda szerint amikor Jézust ellenségei el akarták fogni, de nem sikerült nekik, akkor a holló azt kiáltotta : "kár, kár, erre el tudták fogni.  Ezért aztán Jézus elátkozta a madarat, hogy legyen örökké fekete.

Víz, víz tiszta víz:

A folyóvíz mágikus erejét azzal magyarázzák, hogy  nagypénteken azért hasznos, mert Jézust a katonák  beletaszították a patakba, az  ezzel megszentelődött a víz . Ezért a  nagypénteki hajnali vizet aranyvíznek, aranyosvíznek nevezték.

Így zajlott az esemény: éjfél után egy-két órával a fiatalok nagy csendben  a patakra vonultak mosakodni.  A mosakodás mindig  a víz folyásával szemben történt. A patak vizéből haza is vittek és a húsvéti ünnepek alatt is azzal mosakodtak. Még a  beteg kisgyerekeket is levitték a  vízre, hogy a bajt lemossák róluk. Hitték ugyanis , hogy aki a folyó aranyosvizében megmosakszik, egészséges lesz, s fürge lesz a munkában. A gyermekeket azért  vitték magukkal, hogy ne legyenek lusták. "Szótalan" víznek kellett lennie, hogy működjön a magágia: az  egész  ceremónia alatt nem volt szabad megszólalni.  A Tiszára járó szegedi lányok a mosdás után a füzek alatt fésülködtek, hogy a hajuk éppen olyan hosszú legyen, mint a fűzfa ága vagy a Tisza hossza.  Azért tettek így, hogy szépek legyenek, ne legyenek szeplősek. Meg aki a folyó aranyosvizében megmosakszik, az fürge lesz a munkában.

Még az állatokat is megfürdették, megitatták az aranyosvízből, hogy egészségesek legyenek.

Féregűzés és munkatilalmak:

A  féregűző varázsszöveg -„Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”- arra utal, hogy Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt a tűz.
  A gondos gazdasszony addig nem is rakott tüzet, amíg más kéménye nem füstölt, nehogy a bolhák ellepjék a házat.

De nem volt szabad a szárnyas állatot levágni, nehogy  pusztuljanak az állatok.  Szántani sem  lehetett, mert e napon Jézus a földben volt, de  a kora tavaszi veteményeket elvetethették.

A nagypénteki tűzgyújtás, annak  állít emléket hogy amikor Jézust Pilátus elé vitték, a szolgák és katonák tüzet gyújtottak és amellett melegedtek. A tüzet  a legények szórakozásból át is ugrálták.
Később már azért rakták a tüzet a szomszéd faluval határos  területen, hogy a termést a jég el ne verje.

DE:

Ilyenkor hajtották ki a disznócsordát. A kanásznak tojást, babot, lisztet, kenyeret vittek az asszonyok, ő pedig mindenkit megkínált pálinkával.

Étkezés:

Nagypénteken a protestánsok  sem ettek húst. A reformátusok néhol ebédre tojást ettek és tejes étel.

A katolikusok étrendje ilyesmi volt : rántott leves, kifőtt tészta, vacsorára tej, aludttej, túró.   Az ebéd ugyanaz  is lehetett, mint karácsony böjtjén: bableves és mákos tészta.

A böjti tilalom nem terjedt ki azonban a pálinkaivásra: hangsúlyozták is a nagypénteki reggeli és délelőtti pálinkaivás fontosságát.



Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz.Eső esetén jó tavaszt jósolnak a bukovinai magyarok. Galgamácsán úgy tartották, hogy ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz. Zagyvarékason úgy mondták: „Nagypénteki eső, annyi méreg, amennyi szem lehull. Rossz termés lesz."

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://ujember.katolikus.hu/Archivum/000423/0401.html

http://www.hungaria.org/hal/folklor/index.php?halid=3&menuid=40

http://www.dozsa-hszanto.sulinet.hu/hirek/sulibuli0604.pdf

http://osara.wicca.hu/vilag.html

http://www.ajandekkatalogus.hu/blog_images/ajandek-otletek-91a5624242bd293bea536c790e0ca5c8.

http://cardex.hu/magazin_2378/husveti-szimbolumok-2108

http://www.szekelyhon.ro/pictures/vasarhely/aktualis/2011/aprilis/husveti_locsolas_b

http://piroslapok.blog.hu/2010/04/04/miert_pont_piros_tojast

http://oshagyomany.vidya.hu/kep/OH040608x

Praktika Magazin 2008/3.

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Dsida Jenő: Nagycsütörtökön

A szél suhogva borzong
az olajfa-lombokon.
A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.
Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam. ...
Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten
holnap megölnek engem!
És ti alusztok, mélyen alusztok!

Nagycsütörtök eseményeire emlékeznek a keresztény közösségek:

Nagycsütörtökön vagy más néven csonkacsütörtökön Krisztus utolsó vacsorájára, elfogatására és szenvedéseire  emlékezünk, a katolikus egyházban ez az oltáriszentség szerzésének, és a papság megalapításának emléknapja. Ekkor erősítik meg a papok papi fogadalmukat, ekkor végzik a krizmaszentelést is. A krizma olívaolaj és balzsam megszentelt keveréke. A nagycsütörtöki mise alatt 12 áldozópap és hét szerpap segédletével a püspök szenteli meg, így lesz a bérmálás anyaga. Krizmát használnak azokhoz a szertartásokhoz, amelyeket püspöknek kell elvégeznie.

Ezen a napon  hívta  össze Jézus a tanítványait és együtt fogyasztották el az utolsó vacsorát. A zsidók az Egyiptomból való szabadulást ünnepelték a húsvéti lakomán. Jézus az utolsó vacsorán megújította a régi áldozatot: ő maga lett a húsvéti bárány. Krisztus vére áldozati vér, amely minden embert megszabadít a bűntől, a halál rabságából.

Az esti szentmise elején, a glóriát követően elnémul az orgona, elhallgatnak a templomok harangja: "a harangok Rómába mennek" -népies kifejezéssel: megsüketülnek. Legközelebb nagyszombaton szólalnak meg újra.

A közismert szólásnak mondai eredete van. ^"Az 1674. év nagyszombat napján Rómában a Szent Péter-templomában a sekrestyés, amint a templom tornyába felment, ott nagy álmélkodására egy idegen öltözetű ifjat talált mély álomba merülve. Fölébresztették. Maga köré bámult, alig tudta megérteni, mi történt vele, amíg végre latin nyelven elmondotta, ki ő és hogyan jött ide. Neve Kopeczky Mihály, Késmárkon diák volt, és nagy vágy támadt benne az örök várost és híres templomait látni. Minthogy azt hallotta, hogy húsvétkor a harangok Rómába repülnek, ő is elhatározta, hogy a haranggal együtt megteszi ezt az utat. Felmászott tehát a késmárki toronyba, ott az öreg harang belsejébe bújt és szíjjal odakötözte magát a harang nyelvéhez. Egyszerre csak nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, mire elvesztette eszméletét. Nem is nyerte vissza elébb, amíg a Szent Péter sekrestyése föl nem ébresztette. Kopeczky története nagy feltűnést keltett egész Rómában. Pártfogói akadtak, és így nem is tért vissza többé hazánkba." ( http://mek.niif.hu/04600/04645/html/khp0016.html)

A  néphagyomány szerint  Szegeden már nem egyszer gyújtogattak, hogy meglássák, haza tudnak-e a harangjaik hamarjában jönni, amikor otthon baj van: tűzvész támad, meghal valaki.

A gyerekeknek úgy mondták, hogy a harangok a Jézuskát gyászolni mentek Rómába. Csak úgy jönnek vissza, ha jól viselik magukat.

A harangok elnémulása után senkinek nem illik fütyülni, dalolni, muzsikálni, mert ezzel csak a Megváltó szenvedését növelné.

Oltárrablás:

A nagycsütörtöki liturgikus oltárfosztás, nyitranagykéri nevén oltárrablás . Ekkor megfosztják az oltárt is a díszektől, és kioltják a gyertyákat  egy kivételével. Húsvétkor díszítik fel ismét az oltárt és gyújtják meg az összes gyertyát.

A szertartásra hívogatás ezekben a napokban kerepeléssel történt, amelyet régen a gyermekek végeztek a harangozó irányításával. Kisebb csoportokba szerveződve felosztották egymás között a falut és kerepelve végigszaladtak az utcákon.  Ez egyszerre szertartás és játék a gyereknép számára. Szolgálatukért tojást kaptak. A kereplés szokásában a gonoszűző zaj keltés nyomait lehet felfedezni.

Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, "annak emlékezetére, hogy a Krisztus megmosta a tizenkét tanítványok lábaikat" - írta Bod Péter.  Ez a szertartás évszázadokon át szerepelt az egyházi rendben is. Általában magas rangú egyházi méltóságok, sőt királyok mosták meg ilyenkor tizenkét szegény sorsú ember, például koldus lábát, hogy Krisztus példáján alázatot tanuljanak. A Habsburg-uralkodók is elvégeztek, tizenkét szegény öregnek megmosták a lábát.  Érdekes változat, hogy Gyergyószentmiklóson a pap tizenkét gyermek lábát mossa és csókolja meg.

Klobusiczky Péter szatmári püspökről, majd kalocsai érsekről († 1843) jegyezték föl, hogy a szegények lábát megmosva, megcsókolva személyesen látta vendégül és kiszolgálta őket.

Virrasztás:

Annak emlékére, hogy hajdan Jézus az olajfák hegyén virrasztott, nagycsütörtök este az idősebb asszonyok a kálvárián vagy útszéli kereszteknél imádkoztak.

A nagycsütörtöki virrasztás  nagypéntek hajnaláig tart. Egy másik  néphagyomány az apostolok aluszékonyságából ered  - nem virrasztottak Jézussal-: nagycsütörtökön nem szabad szundikálni, sokat aludni, mert akkor egész évben lusták leszünk. 

Gonoszűző szokás a pilátusverés és a pilátuségetés.

Általánosan ismert szólás: Verik, mint a Pilátust. A gyermekek a templomban nagy lármát csaptak, verték a padokat, na ez az irgalmatlan zaj a pilátusverés.

A legények nagycsütörtök este hatalmas tüzet raktak, és elégették a magukkal vitt Pilátust :a rosszat jelképező szalmabábut. Elégetése összefügg a téltemető hagyománnyal, ott is igyekeztek megszabadulni a régitől, rossztól. Sokszor egész éjjel  kinn voltak folyton táplálván a lángokat. Úgy vélték, hogy amikor Jézust vallatták, az udvaron a szolgák és poroszlók is a tűznél melegedtek. Ennek emlékezetére gyújtják ők is a tüzet, Pilátust pedig azért égetik el, mert ő adta a zsidók kezébe Jézust.

Rózsavíz:

A palóc lányok kimentek a határba, ahol keresztjárást végeztek, majd „rózsavizet” vettek a környékbeli folyókból és nagypénteken abban mosakodtak meg. Nagy edényekkel vissza is tértek a patakhoz, hogy azoknak is vigyenek rózsavizet, akik otthon maradtak. Ez a víz egészséget, szépséget biztosít.

Miért zöldcsütörtök?

Ezt nem tudni pontosan. Az elnevezés  talán a XIII. századik e napon használt, zöld színű miseruhára utal.  Mások szerint az elnevezés  a "Getsemáni  kerttől származott. melyben a mi váltságunk zöldülni és csírázni kezdett"A hagyomány szerint ezen a napon főleg spenótot, salátát esznek, sőt fiatal csalánt is főznek. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek.

Néhol a szombati feltámadásig  igen szigorú böjtöt tartottak. A háztartásokban eloltották a tüzet és az ünnep beköszöntéig csak hideg ételeket fogyasztottak.

Ezeket a hagyományokat tartják is Székelyföldön.

Féregűzés:

Ekkor  kell a férgeket  kiűzni a házból. A féregűzés szótlanul, olykor meztelenül történik, hogy a gonosz szellemet, amely a paradicsomi kígyó módjára csúszómászó férgekben lappang,  teljes bizonyossággal  el lehessen riasztani.  Néhol közben ezt mondják: Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!

Ez a mondás azt a hagyományt tükrözi, hogy nagypénteken a tűz Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt. Aki azonban vakmerőségében ezt megszegi és begyújt, megérdemli, hogy a férgek ellepjék.

http://mek.niif.hu/04600/04645/html/khp0016.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagycs%C3%BCt%C3%B6rt%C3%B6k

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/nagycsutortok

http://hu.wikipedia.org/wiki/Krizma

A húsvéti ünnephez rengeteg népszokás, szimbólum kötődik, melyek eredete, jelentése néha igen-igen régre nyúlik vissza. A szokásoknak egy része a pogány eredetű „természet”-ünnepekre eredeztethető. Emiatt a tavasz és a természet újjáéledése is összekapcsolódott a húsvéttal, tehát húsvéti népszokások, nem mások, mint a pogány, természetet-köszöntő jelképek egybeolvadása a vallási tartalommal.

Képen: a világtojás

A legősibb jelkép kétségtelenül a tojás.

 Bár manapság leginkább a gyermekek ajándékaként szerepel, a tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Számos teremtésmítoszban a világtojásból ered. A világtojás mondája a legtöbb nép hitvilágában felbukkan. Bár kicsi és törékeny, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi.

 Az inkák szerint az emberiséget három tojásból alkotta meg a teremtő isten.

 Az egyiptomiaknál Ra, a Napisten született tojásból. De ez még nem minden!

A bennu az egyiptomi mitológia legendás madara lángok között kel életre, és minden 500 évben egyszer fészket épít egy obeliszk tetején, ahol lerakja tojását. Mikor a tojás héja repedezni kezd, a bennut felemésztik a lángok, de aztán újjászületve kel ki a tojásból.

 Kínában a teremtő sötét, tojás alakú káoszában élt. Tizennyolcezer év múltán a tojás két részre oszlott. A tiszta és világos rész lett az ég, a nehéz és tisztátalan pedig a föld. Ennek a kettősségnek lenyomata a Jin-Yang szimbólum.

A finn Kalevala így mutatja be a világtojás széttörését:
"Tört tojásnak alsó fele
Válik alsó földfenékké,
Tört tojásnak felső fele
A felettünk való éggé,
Sárgájának felső fele
Fényes nappá fenn az égen,
Fehérjének felső fele
A halovány holddá lészen."

A kereszténységben ott a nyilvánvaló hasonlat: Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, mint a madár a tojása héját. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

Hazánkban avarkori sírban találtak már festett, karcolt díszű tojást. Ez a honfoglalás kora előtti idő!

A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a bukovinai székelyek napjainkig megtartották

A tojásfestés nem hungarikum. Népszokásként főként kelet-Európában jellemző ma is. Hajdanán egyszínűek voltak a tojások, idővel aztán kialakultak a feliratos tojások. A szöveg név, üzenet, vagy a keresztény jelkép. A díszítést viasszal írják ma is a héjra, amit festés után többnyire eltávolítanak.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása szinte kizárólag a húsvéti időszakhoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A tojást osztókörökkel „szelik”fel. Ezt rámázásnak nevezik. Az így kialakított mezők alkotják a díszítés kereteit.

A tojásból jósoltak is: nagypéntek éjjelén feltörték, aztán egy pohár vízbe csurgatták. A vízben úszó tojás alakja megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés.

A lányok pedig tojáshéjat tettek a küszöbre, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Mivel az megegyező az első férfiéval, aki belép a házba.

A barka:

Fontos húsvéti jelkép, a mi éghajlatunkon a pálmaágakat helyettesíti , amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján.

A megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat,  de különböző betegségek gyógyítására is használták.

A húsvéti bárány ősi jelkép.

A keresztény húsvét eredete a zsidó pészach, mely a zsidók Egyiptomból való kivonulásának ünnepe. Az Ótestamentumban szereplő tíz csapásból a végsőben a Halál Angyala magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsát követve bárányt áldoztak, annak vérével bekenték ajtóikat, így ők megmenekültek a csapástól.

„Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért”, ezért nevezik őt Isten bárányának is, ami egyébként az ótestamentumba szereplő, zsidók által bemutatott bárány áldozatára rímel. Szerepe Magyarországon eltűnőben van, míg Európa más országaiban a bárányhús fogyasztása az ünnephez tartozik.

A húsvéti nyúl :

származását tekintve német , Magyarországon csak a XIX. században terjedt el. Talán tévedésen alapszik: a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése németül a nyúl jelentés (Hase). De bizonyára benne van az is, hogy e szaporaságáról híres nyuszi termékenységi szimbólum is. Az ajándékhozó nyúl városi szokás

A megöntözés pogány és keresztény elemeket is tartalmaz.

A locsolás csaknem egyidős termékenységkultusszal, de a vízzel való meghintés a keresztségre, a keresztelésre is utal. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem volt mese, a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám öntötték rájuk a vizet. A kölnivel való locsolás a szokás igen-igen megzabolázott változata.

A húsvéthétfő a világias ünneplés ideje volt. Ekkor tartották az emmausjárást: a nagymise után kivonultak a faluszéli borospincékhez, ahol aztán reggelig mulatoztak. A fiatalok a szabadban, az idősebbek a borospincékben telepedtek le.

Dunántúlról ismeretes a vesszőzés nevű húsvéthétfői szokás, amely azonos értékű a locsolással. Sibának nevezték azt a vesszőből font korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a leányokat, akik szalagot kötöttek a sibára, örömükben még meg is kínálták borral a legényeket. A Felvidéken viszont  a leányok korbácsolták meg a legényeket. Húsvét keddjén ( néhol egészen a hét végéig) a lányok, asszonyok locsolták meg viszonzásképp a férfiakat.

Az Ipoly vidékén vasárnap este jártak a legények, ez volt az tojáshajtás. Lányos házakban tojásokat gyűjtöttek. Kaptak szalonnát is, azt helyben megették. A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire haragudtak. Csak ezután indultak el locsolni. Külön jártak locsolni a kisebb fiúk a keresztanyjukhoz és a rokon lányokhoz.

Erdélyben zászlós felvonulást rendeztek húsvét hétfőn.

Forrás:

http://ujember.katolikus.hu/Archivum/000423/0401.html

http://www.hungaria.org/hal/folklor/index.php?halid=3&menuid=40

http://www.dozsa-hszanto.sulinet.hu/hirek/sulibuli0604.pdf

http://osara.wicca.hu/vilag.html

http://www.ajandekkatalogus.hu/blog_images/ajandek-otletek-91a5624242bd293bea536c790e0ca5c8.

http://cardex.hu/magazin_2378/husveti-szimbolumok-2108

http://www.szekelyhon.ro/pictures/vasarhely/aktualis/2011/aprilis/husveti_locsolas_b

http://piroslapok.blog.hu/2010/04/04/miert_pont_piros_tojast

http://oshagyomany.vidya.hu/kep/OH040608x

A tojásírás gyakorlásának hivatalos napja Gyimesen nagypéntek. Hogy a hímes tojásnak egykor mágikus erőt tulajdonítottak, azt a következő hiedelem is bizonyítja. Azt a fakanalat, amivel a hímes tojást beleforgatják a festékbe el szokás  vinni az éjjeli misére. A nyelére fúrt lyukon keresztül nézve ugyanis megláthatni, kik a falu boszorkányai, mert ők – a fakanálnyél lyukán át nézve meglátható– az oltárnak háttal állnak. A leleplező személy azonban feltétlen  vigyen magával egy zacskó mákot és szórja maga köré  aztán uzsgyi, fusson haza, mert ha megfogják elverik. A mákot viszont megállnak szemenként összeszedni, ezzel időt nyer a fakanalas kísérletező.

Bereczné Lázár Nóra Magyar Kézműves Remek-díjas népi iparművész hímeseit a gyimesi motívumok ihlették

A tojásfestés szellemi központjának az erdélyi Gyimest tartják, számtalan minta származik erről a vidékről. Természetes, hogy  a  kislányok megtanulják a hagyományos mintákat. Tyúkláb, tőtött rózsa, csillagos, szegfűves, fecskefarka, bárányláb, békasegge, kakastaréj, cserelapis, bojtágas, kupás ... ezt mind ismerik. Húsvét közeledtén egy-egy gyimesi házban akár háromszáz hímes tojás is készül.

Antalné Tankó Mária: Gyimesvölgyi írott tojások mintái

 A gyimesiek nagypénteken írják a tojást a maguk számára, de van olyan ügyeskezű asszony aki rendelésre is ír tojást. Friss tojásokat  használnak erre a célra, mert az öregecske tojás  a festékben „feljön”.

A képen Fekete Ildikó Magyar Kézműves Remek-díjas népi iparművész gyimesi mintákkal díszített hímesei láthatóak. Beszélgetésem Fekete Ildikóval: http://netfolk.blog.hu/2013/09/17/fekete_ildiko_a_matematikus_tojasiro

A tojást  megfőzik, majd lehűtik.

Felforrósítják a viaszt, majd kezdődhet az írás. Gyakorlott mozdulatokkal osztják fel a tojásokat, négy, nyolc vagy tizenhat részre. A mintákat régóta kívülről tudják, pillanatok alatt láthatjuk kirajzolódni a tőtött rózsát, csillagot, hatrózsát, csipkerózsát és a többit. 

A megolvasztott viaszba egy kis kormot  kevernek, hogy az írás nyoma jól látszódjék a tojáshéjon. Azt az eszközt, amivel írják, késicének nevezik.

A viasszal megírott tojást aztán hideg vagy kissé langyos festékbe teszik. Nem forróba, mert leolvadna a viasz.

Gyimesen csak piros tojást festenek. A tojásokat beleteszik a piros lébe, de nem tarják sokáig benne  hosszasan. Azt tartják: ne legyen sötét a színe, hiszen „Jézus vére is piros volt, ezt jelképezi a piros tojás”.

Miután a festőből kiemelt tojás megszikkad, egy, megforrósított rongydarabbal a megírott tojásról ledörzsölik a viaszt.(Manapság a hajszárító nagy segítség a viasz leolvasztásában.)

Ezután  következhet a fényezés, melyhez szalonna vagy olaj használatát ajánlják.

A képen Fekete Ildikó Magyar Kézműves Remek-díjas népi iparművész gyimesi mintákkal díszített hímesei láthatóak. Beszélgetésem Fekete Ildikóval: http://netfolk.blog.hu/2013/09/17/fekete_ildiko_a_matematikus_tojasiro

Moldvában – ellentétben Gyimessel –  a piros mellett  zöld, kék, sárga hímeseket is festenek.

Moldvában  a megírott tojásról a viaszt nem dörzsölik le, egyszerűen rajta hagyják.

Antalné Tankó Mária: Gyimesvölgyi írott tojások mintái

A képen Fekete Ildikó Magyar Kézműves Remek-díjas népi iparművész gyimesi mintákkal díszített hímesei láthatóak. Beszélgetésem Fekete Ildikóval: http://netfolk.blog.hu/2013/09/17/fekete_ildiko_a_matematikus_tojasiro

Tánczos Erzsébet írása

A kép és a szöveg forrása:

Praktika Magazin 2008/3.  Az első képen Szabó Éva népi iparművész alkotásai

http://home.hu.inter.net/kortars/9905/kallos.htm

http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/4635/gyimesi-himes-tojasok

http://www.magyarvagyok.com/kultura/hungarikum/hagyomanyok-unnepek/husveti-nepszokasok/3463-Tojasfestes-technikak-300-mintak.html

Antalné Tankó Mária: Gyimesi írott tojások
(Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1999.) illetve: http://mek.oszk.hu/02900/02907/html/

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/ro/kriza_tarsasag_evkonyv_14/pages/008_A_husveti_tojas.htm

A hímestojás díszítményei formailag a tojás alakjához igazodnak.  A mintáknak réges régen megvolt  szimbolikus jelentése volt, ez azonban  mostanra homályba merült. Ennek  ékes bizonyítéka, hogy egymástól  nagy távolságban  megírt  minták  néha igen hasonlóak, mondhatni azonosak.

Palócföldön számos újítás született a hímes tojások terén. Ilyen különlegesség például a gömöri tojásdíszítési technika, melyről itt írtam:http://netfolk.blog.hu/2013/03/19/viaszos_tojasdiszitesi_modok

Egészen lenyűgözőek a losonci kétszínű, tükörképet mutató tojások.

A képen Rózsa Györgyné tojásíró munkája látható.

Tánczos Erzsébet írása

A kép és a szöveg forrása:

http://biblio.neprajz.hu/index.jsp;jsessionid=739B157348D0DBA8753DC19ACE36F67B?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=176239

http://home.hu.inter.net/kortars/9905/kallos.htm

Praktika Magazin 2008/3.

A Sárköz jól ismert színpompás, gazdagon díszített népviselete méltán örvend nagy népszerűségnek.

Itt írtam erről bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/02/17/sarkozi_nepviselet

A  viseletre jellemző színes, cirkalmas díszítések a tojásokon is láthatóak. A különböző színeket batikolással érik el. Batikolt tojás készítésekor legalább két színt használnak, általában pirosat és kéket, de ez régiónként változó.

Tánczos Erzsébet írása

A kép és a szöveg forrása:

Praktika Magazin 2008/3.

A tojás alkotója: Rózsa Györgyné

Szatmárban  a hímesek egy része hagymahéjjal festett és batikolt.

Hogyan lehetséges ez?

A többszínűséget úgy érik el, hogy a megírt tojást a hagymahéjas fürdőbe merítik. Miután kiveszik onnan, a tojás bizonyos fedetlen részeit lefedik viasszal, majd újra megmártják a festőlében.Így a természetes szín két árnyalata adja a hímes különlegességét.

Tánczos Erzsébet írása

A kép és a szöveg forrása:

Praktika Magazin 2008/3.

A tojás alkotója: Rózsa Györgyné

A tojás ősi, egyetemes szimbóluma az emberiségnek, jelképe az élet keletkezésének, az újjászületésnek, a keresztény vallásokban pedig Jézus Krisztus kiontott vérének, a feltámadásban való hitnek. 

Bár a tojásfestés szellemi központjának az erdélyi Gyimest tartják, ahonnan rengeteg minta származik ered, a minták idővel keveredtek, más   vidékek motívumaival. Még a vízszintes és függőleges osztókörök, valamint az ezeket továbbdaraboló segédvonalak  szigorú rendje is  lazult,  talán csak a szimmetria az, ami azért megmaradt rendező elvnek..

Az egyetemes gondolat tehát változatos motívumokban jelenik meg. Baranyában  a klasszikus geometrikus felosztást megtartva, de játékos motívumokkal  is díszítik a hímeseket. Jellemző az apró pettyek alkalmazása, mely különben teljesen magyar sajátosság, s vidám motívum ide vagy oda, Mária könnyének is nevezik.

A képen Mosonyi Éva tojásai láthatóak.

A legkedveltebb motívumok a nyuszifül és a kakastaréj.

Antalné Tamkó Mária ábrája

A híres Hímestojás Múzeum is Baranyában található, Zengővárkonyban. A Míves Tojás Gyűjtemény az ország első és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása. A gyűjtemény 19 ország 55 tájegységének tojásaiból áll.

A kép a Hímestojás Múzeumban készült.

Mosonyi Éva tojásíró népi iparművész 2010 darab saját készítésű, kézzel írt hímes tojása köszöntötte a 2010-es év húsvétját Pécsett. 4 éves munkának az eredménye  volt a 2010 darab írott tojás.Mosonyi Éva hazai rekorder.

Ez azt jelenti, hogy egy kéz által, azonos technikával készített, de más-más mintát hordozó hímeseinek száma több mint 1500 darab , s ez a hímestojás-mintakincstár  folyamatosan  gyarapszik.

2008-ban Mosonyi Éva hímesei vitték a magyar húsvét hírét a világban a Magyar Posta bélyegének segítségével:

Tánczos Erzsébet írása

A képek és a szöveg forrása:

Praktika Magazin 2008/3.

A Muravidék Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely Trianon  előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.

 Elhelyezkedését a térkép mutatja:

A Muravidéken több úgynevezett batik technikával igazán különleges hímeseket készítenek az asszonyok.

(A batik  technikáról általánosságban itt írtam:  http://netfolk.blog.hu/2013/03/23/viaszos_tojasdiszitesi_modok)

A Muravidék népművészetének egyik kincse, a hímes tojás és annak készítési módja nem ment feledésbe. Mindezt azoknak az asszonyoknak köszönhető, akik  évről évre művelték s ezzel megtartották ezt a hagyományt.

Az asszonyok húsvét előtt  viasszal megrajzolták a tojásokat, majd először piros festékbe tették azokat.  Következő lépésben a minta más részeit újra lefedték viasszal, és a tojásokat feketére festették. A legszebb a hímeseket húsvét vasárnap keresztgyermekeiknek ajándékozták. Amelyek nem sikerültek tökéletesre, a saját gyermekeik kapták meg. A legügyesebb asszonyok megrendelésre is készített hímes tojást a többiek számára.

Muravidéki minták:

 Abban hogy kulturális örökségünk élő része a muravidéki hímestojás, nagy szerepe van Urisk Erzsébetnek, aki felkutatta és összegyűjtötte  a hímestojások mintáit, s így biztosította megmaradásukat az utókor számára.

Az egykoron pedagógusként dolgozó Urisk Erzsébet nemcsak szakértője a tojásírásnak, de a néphagyományok kutatása terén is jelentős eredményeket mutathat fel : 92, a Muravidékre jellemzők mintát gyűjtött össze. Mindezt kötetbe is foglalta, melynek címe:A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken.

A képen Urisk Erzsébet hímesei láthatóak.

Tánczos Erzsébet írása

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Köszönöm

A szöveg és a képek forrása:

Urisk Erzsébet: A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken Lendva, 2009, MNMI Lendva, ISBN: 978-961-6232-38-8

http://nepujsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=1588:himes-tojasok-szines-kavalkadja&catid=35:kultura&Itemid=65

http://magyarnyelv.network.hu/blog/magyar-nyelv-hirei/irastortenet-az-osvallasunkbol-kialakult-irashasznalatunk-peldai-a-himestojasok-es-rovasjeleink-a-kokorbol

http://web.tvnetwork.hu/vidaa/wic/ostara/egg/motiv.html

Amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, rögtön kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették Mária fogantatásának  napját március 25-ére. 

Gyümölcsoltó Boldogasszony ez a nap, a legszélesebb értelemben vett termékenység ünnepe. Keresztény ünnep, de a gyökerei igen messzire nyúlnak. Ősi hitvilágunkban tetten érhető az  istenanya, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya, s gabonával, gyümölccsel ábrázolják. A  székelyek és a csángók Babba Máriához fohászkodna, akinek lába alatt a hold és feje felett a tizenkét csillagból álló koszorú található. Babba Máriát a Holdban látják, a teliholdat is Babba Máriának nevezik.

Daczó Árpád: A gyimesi Babba Mária Itt olvasható:http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/daczo/babba.htm

A képen Petrás Mária alkotása látható.

„A moldvai csángók évszázadok óta megőrizték a hitüket és magyarságukat Mária-kultuszban, és mindabban, ami fontos ahhoz, hogy az ember emelt fővel tudjon élni. ”

Petrás Mária

A képen Petrás Mária alkotása látható.

Petrás Mária Babba Mária alkotásai szívet-lelket melengetőek. Hallgassuk meg az énekét is.

Szent Gellért térítése során találkozott a jóságos, fenséges égi asszony kultuszával, akinek tisztelete könnyen válhatott Mária-kultusszá. Ezt a kultuszelőzményt a keresztény  Mária-kultusz fényébe vonták. Úgy jártak el, ahogyan Nagy Szent Gergely javasolta: a pogány kultuszhelyeket nem kell lerombolni, hanem fel kell szentelni . 

Népszokások, praktikák:

Mivel Szűz Mária  e napon fogadta méhébe Jézust, a hiedelem szerint az  a gyermekre vágyó asszony, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján  óránként imádkozik,   élete párjának közreműködésével biztosan teherbe esik.

A képen gyümölcsfa szemzése látható. Ez az oldal a kezdő kertészeknek segít ebben is: https://www.google.hu/search?q=gy%C3%BCm%C3%B6lcsfa+szemz%C3%A9se&hl=hu&client=firefox-a&hs=6jH&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=H_1LUfSZDoj8OYPtgdAJ&ved=0CAoQ_AUoAQ&biw=1024&bih=604#imgrc=_

Itt a gyümölcsfák oltását láthatjuk:

Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Így tartották ezt például Zagyvarékason, a Mura-vidéken is. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, az szerencsétlenséget eredményezne.  Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák.

 Göcsejben azt tartották, hogy  a frissen oltott fát nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Aki ilyen fát levág, megvakul, halála után pedig elkárhozik.

Vannak azonban helyek, ahol a Boldogasszonykor a  gyümölcsfáról vágott gallyat eltüzelik, ezzel akadályozzák meg a fák férgesedését.

Más hiedelmek is előfordulnak a fákkal kapcsolatban, amik csak erre a napra érvényesek. Ha olyan fa van a kertben, amelyik nem terem, azt is termővé lehet tenni, méghozzá a fa  megfenyegetésével. A moldvai  csángók ezen a napon megfenyegették a  terméketlen fákat, hogy kivágják.  Azt mondták a terméketlen fának, hogy ki fogják vágni a haszontalanság miatt. Sőt! Fűrésszel a kézben kellett megfenyegetni ezen a napon. Állítólag ez az eljárás bő termést eredményezett.

Néhol ezen a napon vetették el a paradicsommagvakat.

Gyimesben ( ahol ilyenkor még hó van), úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor hideg tavasz várható. Az Ipoly menti falvakból származik a következő regula ismert: Gyümölcsoltó hidege., téli hónapnak megölője. A békákat is figyelik: ha ezen a napon megszólalnak, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz.

Álljon itt Csanádi Albert pálos szerzetes verse

Himnusz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére

Pange lingua virginalis
(16. század eleje)[1]

Pange, lingua, virginalis
uteri praeconium,
quem ingressus Rex caelorum
formam sumpsit hominum,
et peperit sine viro
Virgo Mater filium.

Missus est ab arce poli
Gabriel ad Virginem,
oriundam de praeclaro
David regis germine,
desponsatam viro Ioseph
et Mariam nomine.

Ave, inquit, illibata
Virgo, plena gratia,
inter cunctas mulieres
benedicta filia,
cuius formam concupivit
Patris sapientia.

Illa tacens dum revolvit,
qualis salutatio
ista foret, mox audivit
referente nuntio:
Ne timeas, o Maria,
Dei digna Filio.

Invenisti nam gratiam
sola apud Dominum,
en concipies atque paries
Redemptorem hominum,
cuius nomen erit Iesus
suum salvans populum.

Erit magnus et Excelsi
Filius vocabitur,
et a Deo patris David
sedes ei dabitur,
et in domo Iacob sine
fine principabitur.

Et quomodo fiet istud,
nam virum non cognosco,
ait Virgo. Refert laeto
angelus oraculo,
Deum paris virginali
integro signaculo.

Nam Spiritus in te Sanctus
desuper illabitur,
a quo tuus venter virgi-
nalis faecundabitur,
et quem paris, Altissimi
Filius vocabitur.

Ne dubites, en, cognata
sterilis et vetula
Elisabeth, iam est sextus
mensis, quod est gravida,
quia nullum apud Deum
verbum impossibile.

Fiat mihi, sicut dicis,
ait Virgo nuntio,
en, ancilla summi Dei,
iussis eius annuo.
Mox concepit Deum sine
virili consortio.

Zengjed, nyelv, a szűzi méhnek
angyali dicséretét,
melybe szállva ég Királya
formát öltött, emberét,
és megszülte férfi nélkül
Szűzanyánk a gyermekét.

Mennyországnak küldötteként
Gábor angyal lejöve:
szűzhöz, kinek nemzetsége
Dávid király nemzete,
neveztetik Máriának,
s Józsefnek a jegyese.

Üdvözlégy, szólt, érintetlen
s kegyelemmel teljes lány,
áldott vagy te mindnyájuk közt,
asszony csak van valahány:
mert szépséged megkívánta
atyai bölcs tudomány.

Ő hallgatva míg töprengett,
mit jelentsen e szózat,
újra szól az égi küldött
ismételve e szókat:
ne félj, ne félj, ó, Mária,
Istent szülni méltó vagy.

Mert az Úrnál egyedül csak
te találtál kegyelmet,
megfogansz és megszülöd majd
megváltóját embernek,
Jézus lesz a neve néki,
ki üdvőzit népeket.

Nagy lesz ő, s a Magasságos
gyermekének hívatik:
Istentől majd Dávid atyánk
trónja néki adatik,
s Jákob népén, nemzetségén
örökké uralkodik.

S miként lesz az, kérdi a Szűz,
mert férfit nem ismerek,
az angyaltól víg jóslattal
hangzik rá a felelet:
Istent szülsz majd, de megtartod
a szüzességjeleket.

Mert a mennyek országából
a Szentlélek száll reád,
akitől a szűzi méhed
megfoganja a fiát,
atyjának ki mondhatja majd
magasságnak az Urát.

S hogy ne kétkedj, ím, rokonod,
a meddő s élemedett
Erzsébet is hat hónapja
hord méhében gyermeket,
mert az Úr amit kimondott,
lehetetlen nem lehet.

Legyen nekem igéd szerint,
mondja Szűz az angyalnak,
engedelmes lánya vagyok
a felséges parancsnak,
s méhe szűzen helyet adott
az isteni magzatnak.

Fordította: CSONKA FERENC

A magyar és a latin szöveget egyaránt a Szöveggyűjteményből vettük át (270-271).

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.sze.hu/muvtori/belso/aktualitas/husvet/husvet5.htm

http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/021.html

http://www.arssacra.hu/ArsSacraII/ArsSacraII-C5.htm

http://tortenelemportal.hu/2010/03/csango-tavasz-petras-maria-kiallitasa-a-varmegye-galeriaban/

 https://www.google.hu/search?q=gy%C3%BCm%C3%B6lcsfa+szemz%C3%A9se&hl=hu&client=firefox-a&hs=6jH&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=H_1LUfSZDoj8OYPtgdAJ&ved=0CAoQ_AUoAQ&biw=1024&bih=604#imgrc=_

http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/boldogasszony-babba-maria-vagy-regiesen-bogaasszony-a-mi-istenunk-noisegbeli-anyai-megjelenesi-formaja