"Amott a látkör peremén a hortobágyi csárda, de nem a földön, hanem az égen ... oda emelte föl a délibáb. A csárda mellett a ménes, szinte a levegőben, mintha egy elfáradt darucsoport szállana. Kedves délibáb! úgy tartja ölében a tárgyakat, mint gyermekeit az anya.

Némán, merengve ül az ősnyugalom e térségen, mint tűzhelye mellett karszékében a száz éves aggastyán, ki az élet zajos napjait zajtalan szívvel gondolja át.

Mily egyszerű a puszta és mégis mily fönséges! de lehet-e fönséges, a mi nem egyszerű?

Fél napnál tovább tart az út a Hortobágyon keresztül s én, noha már sokszor jártam erre, nem győztem kibámulni magamat. Égő arccal, ragyogó szemekkel, hullámzó kebellel néztem köröskörül..." Petőfi Sándor: Úri levelek

A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya  sajátosan  magyar vonásokkal ruház fel. A néhai ligetes sztyepp az Alföldön  kanyargó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek  jelentős szerepe volt. Mai képe a folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása, a legeltető állattartás, az erdők kivágása eredménye.

Bár az ember jelenléte e térségben már a fiatalabb kőkorszakban is bizonyítható, s a  Hortobágy név egyike a legrégebbi helyneveinknek, de a környező pusztákat Debrecen város jegyzőkönyvei csak 1701 óta nevezik Hortobágy-pusztának. A Hortobágy név egyszerre jelent folyót és tájat, és az 1966-ben  megalakult Hortobágy községet.

delelő gulya

Hortobágy név alatt ma hazánknak azt a nagyalföldi részét tekintjük, amely a Hajdúsági löszhát és a Tisza között terül el. A mai értelemben vett Hortobágy csak a múlt században alakult ki. Hortobágy-pusztainak e helyiek sosem vallották magukat,  ilyen elnevezés nem élt, de a múlt századtól  a Debrecenhez tartozó pusztai részeket összefoglalóan Nagyhortobágyként is szokták nevezni.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1999-ben a Nemzeti Parkot felvette a Világörökségi Listára:

Egy kis hangulat:

Pásztorbérek, étkezési szokások

Hajdanában a  hortobágyi pásztorok bére természetben kiadandó  élelmiszerekből állott, mint  a kenyérgabona, a köles, a száraztészta,  szalonna  vagy a só.   A gazda  tartozott a pásztort az idényben egyszer két hétre  élelemmel, készétellel is ellátni. Hogy egyik a másikat meg ne szólhassa, valósággal versenyeztek a gazdák egymással, aminek csak a pásztorok látták hasznát. Sokat emlegetett étel a nagydarab füstölt húsokat is tartalmazó, vereshagymás, savanyú "kanecetes". A kondásnak disznóöléskor kijárt a "sor vagy szerpecsenye" is. A pásztorbérben szerepelt a bocskornak való marhabőr, mely a XIX. században bocskorpénzzé változott. Fontos bérkiegészítés a pásztor számára biztosított ingyen legelő, mely jogot el is adhatott.

A pásztoroknak kialakult étkezési szokásuk volt. Mivel a gulya napfeljötte után indult, úgyhogy addigra a pásztornak a  reggelin már túl kellett lennie. A ló egész éjjel legel, csak az erős napsugarak állítják meg, ezért a  a csikós csak  reggel nyolckor  reggelizhet.

Csikósbemutató manapság.

A juh ennél később indul, de csak ha szétszéled, következhet a békés  falatozás. A reggeli kenyér meg szalonna, ami a  jószág mellett is fogyasztható. Az ebéd  rendre lebbencs volt .  A  sokat fogyasztott kását idővel a krumpli  leváltotta, s ettől kezdve a bográcsban  fő a slambuc, mit állítólag az osztrák turisták neveztek el így a készülő étel hangját utánozva.

A hortobágyi pásztor ritkán evett húst. Ha egy birka, borjú akadt a nyájban, mely elhullott, azt nem hagyták veszendőbe: elfogyasztották, de a  beteg jószág húsát nyilván nem ették meg.

Egy egész birka vagy borjú húsát a néhány pásztor nem tudja egyszerre elfogyasztani. Ezért hozzáfogott a hús a  tartósításához.. A hús szárítással történő konzerválása a legősibb tartósítási mód. 

Csikósbemutató manapság.

Legismertebb húsételük a gulyásos-hús és nem a gulyás, mint ahogy manapság nevezik. Annak  főzését Gvadányi József peleskei nótárius 1790-ben hortobágyi utazása alatt ismerte. Egy gulyás készítette el számára.  Érdekessége, hogy Gvadányi nem említi az étel nevét, SŐT, a hozzávalók között nem szerepel a paprika sem. A gulyás elnevezést az irodalmi köznyelvben használták, a nép nyelvén a paprikás ételeket pörkölt vagy paprikás névvel illették.

A hortobágyi pásztorok egyetlen főzőedénye a vasfazék, melynek változata a bogrács. Ehhez tartozik a  kerek, debreceni vaskanál. Enélkül enni sem tudnának, a az ételt is csak ezzel tudják kavargatni.

A főtt étel fogyasztása közösen történt, az edényt  körbeülték, s  a hagyományos rend szerint elsőként a számadó szedett, utána a többiek. A számadó vágott kenyeret a többieknek.

A pásztorok viselete

A pásztorok viselete sok archaikus vonást megőrzött a legutóbbi időkig. A hortobágyi pásztorviselet a magyar paraszti férfi viselet második világháborúig történő továbbélése.

A hortobágyi pásztorok viselete szinte az egész Tiszántúl középső és északi részét befolyásolta, ugyanis Debrecen mutatott példát a városok, a falvak széles köre ruházkodásában.

A cifraszűr a legjellegzetesebb:

A szűr jelentése kettős, mely egyrészt az anyagot, szűrposztót, másrészt pedig az ebből a szűranyagból készült, és ugyancsak szűrnek nevezett kabátféle felsőruhát jelenti.

A magyar nép egyik legkedveltebb, népdalokban is gyakran megénekelt ruhadarabja a szűr. A magyar nép ősi, gyapjúból készült, több ezer éves ruhadarabja.

A hortobágyi cifraszűr még bélyegre is került.

A szűrt mindig férfiak - szűrszabók - készítették. A hímzés és rátétdíszítés is az ő munkájukat dícséri.A hortobágyi parasztok szűrposztóból készült ruhadarabját debreceni szűrszabók készítették. A szűr alapanyagát, a posztót a csapók, szabását, varrását pedig a szűrszabók végezték. A szűr készítésének  nagy központjai: a Dunántúlon Veszprém, valamint Nagyvárad és  Debrecen.  A debreceni központja a Csapó utca volt. A hortobágyi szűr tizenegy téglalap alakú darabból áll.Az alföldi szűr egyik jellegzetessége a nagyméretű, négyszögletes gallér, két alsó sarkában egy-egy posztókoronggal azaz csücskővel. Elől díszes csat fogja össze.

A magyar hímző művészet remekének tartott szűrhímzés kezdetét és eredetét a 19. század elejére tehetjük. A hímzést a szűrszabók virágozásnak nevezték, mivel a díszítmények a figurális díszítményű (pásztor és állataik megjelenítése) bakonyi-, somogyi- és a millenniumi címeres vagy koronás szűröket kivéve csak növényi ornamensekből állnak. A díszítmények alapjait a 19. század elejéről fennmaradt szűcs- és szűrszabó mintakönyvekben találhatjuk meg, a mesterek ezeket variálva alkották meg a térségükre jellemző szebbnél-szebb hímzésdíszítményeket. A debreceni cifraszűröket a szűrhímzések legszebb példányai  A szűr viselésének szigorúan kialakult rendje volt, egy meghatározott szűrtípust csak azok ölthettek magukra, akiket az megilletett. Formája, színe, díszítménye utalt viselője foglalkozására, rangjára egyaránt. A hortobágyi pásztorok (gulyások, csikósok) a fehér, rövidebb, térdig érő  keskeny szegélyű, nyaktalan szűrt kedvelték. Ennek szegélye általában zöld és piros színű posztó volt.

 Legtovább a pásztorok hordták,  vállra vetve, hetykén  viselték.. Ezért az ujja eredeti szerepét elveszítette. Be is varrták és zsebként használták.

"Bé van az én szűröm ujja kötve  

Barna kislyány ne kotorássz benne!  

Az egyikben acél, kova, tapló,  

A másikban százforintos bankó!"  

A Hortobágy környéki parasztlegény addig nem házasodott, amíg cifraszűrt nem szerzett. Már a lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe lehetett a szűrnek. Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta. Ha bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre-hajnalra a tornácra "kitették a szűrét".  A cifraszűr egész életén át elkísérte a parasztembert. Abba esküdött, s ha meghalt, koporsójára terítve vele temették el.

A kisbojtárnak szűr volt a kezdő fizetése. A pásztornak a szűr megszerzése mindig gondja volt, de a  cifraszűrért jó pénzt kellet adni, melyet egyenes úton nem mindig sikerült előteremteni. Ezért 1848 előtt a hatóságok tiltották a pásztorok cifraszűr viselését.

A kalap

A hortobágyi pásztor fejfedője a széles karimájú, félgömb tetejű, fekete nemez "kalap".  A kalap, tartozéka a lószőrfonatból vagy szíjból készült dísz és a mellé tűzött túzok, vagy darutoll.

A film a bemutatja, hogy hogyan készül a hortobágyi kalap:

A hortobágyi pásztor lábbelije igazodott  a pásztor életmódjához. A lovon járó csikós és gulyás csizmát viselt. A juhász és kondás nyáron könnyű lábbelit, bocskort kötött a lábára.

A pásztorviseletben voltak olyan vonások, amelyekkel a környező települések lakossága már felhagyott. Ilyen a fonott, csimbókos hajviselet és a féregtelenítést is szolgáló faggyúval való zsírozás. A gatya faggyúval való impregnálását, a szűr és a nagy karimájú kalap viselését szintén az extenzív állattartás velejárójának kell tekintenünk.

A nagy karimájú pásztorkalapot napjainkig hordják, és ezt az állandó zsírozás nemcsak vízhatlanná tette, hanem olyan nehézzé, hogy az engedetlenkedő lovat  orrba vágva, az mindjárt megszelídül. A kalap mellé, de mindig baloldalt, madártoll került, ami annál könnyebb, mert a vidék rendkívül gazdag madarakban. Túzok, gém, kócsagtoll jelzi a pásztor rangját, mert különösen az utóbbiért nagy árat kellett adni. 

A hortobágyi pásztor viselete a "fehír" és a "felső" ruházatból áll, melyhez a föveg és a lábbeli tartozik.

A fehírruha  vászonból készül: az ingből és a gatyából áll. Az ing  a felsőruha kibélelésére szolgál, s három részből áll össze: a rövid derékból, a szegett nyakból és az igencsak bő két ujjból. Gomb nincs rajta, egy pertlivel kötik össze. A gatya a legrégibb magyar ruhadarab.  A pásztornak kétfajta gatyája volt: egy vékonyabb, nyári és egy vastagabb téli. Az utóbbit faggyúba mártva impregnálták s ettől olyan lett, mintha bőrből készült volna. Ezt nevezték "tőgyfa-gatyának". A XIX. század közepe táján a kékfestő vászonból készült, csípőig érő, kék üveggombokkal díaszített ing és  kékvászon gatya lett divatos. Kék inget hordott csikós, gulyás, kondás, betyár és pandúr, a magyar juhász azonban sohasem. A kék vászongatyát a fekete előzte meg. A zabszalma hamuját tejbe áztatták és a házi vásznat az így készült fekete festékbe mártották.

A pásztorok  felsőruhája  bőrből készült. Erre a juh bőre volt a legalkalmasabb. Ezeket a pásztor maga készítette. A felsőruhát jóformán csak rossz időben viselték. A legrégibb és legkezdetlegesebb ruhadarab a "hátibűr". Egy nagyobb juh bőréből készül, a kitörésen kívül semmit nem csináltak rajta. A két hátsó lábánál fogva a hátukra kerekítették, a derekán pedig a tüsszővel összefogták. OTöbb racka juh bőréből készült a téli "nagybunda". Ennek volt egy un. felkötős változata is, melyet 20-30 centire felhajtottak, hogy a hajnali vagy a késő esti harmattól ne legyen lucskos.  A bundáról mondják: addig jó, míg birka szaga van, vagyis, amíg faggyas, addig tartja a meleget. A bundát minden valamirevaló pásztor el tudta magának készíteni, de voltak a bundavarráshoz különösen értők is.

A hortobágyi pásztorművészet

A hortobágyi pásztor szinte mindent díszített, ami a keze ügyébe került. A mesterségben ügyesebbeknek volt is sok munkájuk, hiszen pásztortársaik megrendelésre is készítették velük a különböző tárgyakat. A díszes botok, juhászkampók, munkára nem való, az ünnepi viselet tartozékai lettek. Ezek megformálását ösztönözte, hogy a  díszes a tárgyak a pásztortársadalom szimbólumává váltak. Ennek megfelelően különböztek a csikós, gulyás, juhász, kanász jelképes eszközei is.

A pásztorok díszes tárgyai nagyobb részt bőrből készültek. Az ehhez szükséges legfontosabb alapanyagot a szarvasmarha bőréből, a hasaaljából metszették ki. Az ostornyélhez karika rögzíti az ostort. A karikás név is erre utal. Hasiból készül például  a karikáshoz szükséges szíj is.

Ostorbemutató itt:

Díszítőanyagként mindent felhasznált: rézdrótot, kimustrált katonagombot, üvegdarabot, törött fésű darabját, utóbb kaucsukot.

A másik rendelkezésre álló anyag a szaru. A szarvból ivókürt, sótartó, rühzsírtartó készült. A bicskaheggyel karcolt geometrikus figurák és növényi formák a honfoglaláskori tarsolylemezek díszeire emlékeztetnek.

A harmadik anyag a fa. A hortobágyi pásztor a  furulyát is maga készítette. A hétlukú, a halk szavú "furulya", az erős hangzású a "duda". A fűzfából készült furulya és duda mindenhová elkísérte a pásztort.

A hortobágyi pásztor  között versfaragók is voltak. A  verseket  nem írták le, szájról-szájra hagyományozódtak.  Ilyen a fukar gazdát kigúnyoló vers is:

Messze van az Elep gyalog,  

Lovon jár ki Dombon Balog.  

Ha kimegyen az elepi tanyára,  

Csörög-csattog, mint a szarka p?..a.    

Nyárfa haju Balog Péter,  

Annál bizon nem éhezel.  

Kihozza a tísztát, kását,  

Otthon hagyja a szalonnát.    

Főzzél gulyás tísztás kását,  

A priccs alá vereshagymát.  

Sipekuli Tót Bajszi,  

Disznóhúsos Vírtesi,  

Fakó lovon jár az ki.    

A nagy gazda Jóna János,  

Százával ott a napszámos.  

Kenyeret is süt az nékik,  

Ötször-hatszor befűt néki,  

Mégis sületlen veszi ki.  

Pedig Jóna gazda a jó gazda,  

Százával bőg ott a marha.  

A hortobágyi pásztorok hiedelemvilága

A pásztorok hiedelemvilágában központi helyet foglal el a rontó és ártó szellemű boszorkány, mely alakját változtatva jelenik meg és különösen az állatok megrontásában tevékenykedik. Ismert a "tátos" (táltos) alakja. Közülük híres volt Pízásó Pista. A tiszafüredi országút mellet ásott állandóan, a kincset kereste. Télen járta a környék falvait. Bár barátságos volt, de ha felbosszantották, "olyan vihart csinált, hogy még a háztetőket is elvitte a szél".

Hittek az állatok gyógyításához értő tudós pásztorokban.

A hortobágyi pásztorok viszonylag zárt világában a hiedelmek is továbbéltek, mint a környező települések lakossága körében.

Hortobágyi híres betyárok

A betyárvilág egyik, talán leghíresebb színtere - a "jólábú és fényesszőrű csikókat nevelő, kövér és szilaj marhákat hizlaló, strapabíró, rossz időt is jól viselő igavonó ökröket is fenntartó Kánaán" - a Hortobágy. A betyárok ennek a legendássá vált pásztoréletnek voltak egyrészt a legelesettebb, munkanélküli csavargó szegénylegényei, másrészt emberi magatartás tekintetében a hősei. A betyárvilág a feudális gazdasági viszonyok közepette, a XVII. század második felében az Alföldön teljesedett ki, melynek az 1870-es években a fő csendbiztos Ráday Gedeon vetett véget. Egyik másik betyárt a nép szinte természetfeletti képességekkel ruházta fel, s így valahogyan a pásztortársadalom hiedelemvilágának is lakóivá váltak.

A Hortobágyon gyakran megforduló betyárok közül a leghíresebb Angyal Bandi volt, sajószentpéteri nemesi család sarja. A néphit szerint kedvtelésből lett betyárrá. Híres tette volt a karcagi és mezőtúri állatvásár szétkergetése és megdézsmálása. A hagyomány szép termetéről, bátorságáról és természetfeletti tulajdonságairól szól. Alakját hamar övezi legenda. Az "Alföldre menendő Angyal Bandi nótája" című ballada, ponyvairodalmunk első terméke. A másik jeles betyár Zöld Marci, a bihari betyárok vezére is gyakori vendég a Hortobágyon. Róla is készült ponyva, "A két híres zsiványok Zöld Marci, Betskereki s egyéb társai életének leírása" címmel.

A női viseletről:

 A lányok egy ágra fonták a hajukat, melybe széles szalagot kötöttek. Fejüket gyöngyös párta, nyakukat gyöngysor díszítette. Az asszonyok fejét kendő takarta. A szoknya és lajbi rendszerint sötétkék vagy fekete színű anyagból készült. Nyáron huszármentéhez hasonló, ujjatlan posztóköpenyt viseltek, amit posztórátéttel díszítettek.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Az első képen: Hortobágyi pásztortanya  http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=041262

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/1-1116.html

http://hungaria.org/projects.php?projectid=4&menuid=271

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%B1r

http://mek.oszk.hu/07100/07139/html/0002/0007/0003/0002-207.html

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/2-1394.html

http://doriaroundtheworld.blogspot.hu/2011/12/pusztakocsikazas-hortobagyon.html

Fürdőző hölgyek a harkányi medencében az első világháború vége felé
(A fürdőzők postai képeslapot készíttethettek magukról. E lapot a kanizsai Császár Erzsébet − fehérben a kép bal alsó sarkánál − küldte férjének, Sipos Lászlónak.)

 Harkányban  mindenki ismeri a gyógyvíz keletkezésének legendáját, melyet így mesélnek:

Élt egyszer a harsányi hegy tövében egy vénséges vén özvegyasszony, tán még boszorkány is volt.Volt neki egy egy leánya. Ez a Harka nevű leányzó olyan szép volt, de olyan szép, hogy még az ördög sem maradhatott közömbös iránta. 

Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani.

Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan Harkát. Ígért az  anyjának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Nem hagyta nyugton Harka anyját, ijesztgette, szekálta szegény asszonyt, hogy így-úgy adja neki a lányát. Az  végül ráállott, de egyrészt kemény feltételhez kötötte, másfelől meg fifikás egy asszony volt. 

Ezt  ajánlotta az ördögnek: Ha éjjel, kakasszóig felszántja a kőhegyet,  a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, viheti Isten ( illetve ördög) hírivel, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére.

Az ördög erre nem mondott sem igent sem nemet, de  befogott az ekébe hat pár fekete macskát ( lévén a  macska az ördög cimborája), és esti harangszókor a nyugati hegyrésztől neki is fogott a  munkának. Éjfélkor kiment az öregasszony, hát  látja, hogy az ördög már majdnem az egész hegyet felszántotta! Ennek fele sem tréfa!

Nagyon megijedt, de - mint mondottam - okos egy asszony volt, hát nem adta könnyen a lányát. Bement a tyúkólba és mint aki megbőszült, kezdett el éjfélkor kukorékolni. Erre aztán felébredt a falu összes kakasa, és azok is kukorékolni kezdtek mind egy szálig. Az ördög, aki a vége felé járt a nagy és kegyetlen munkának,  igen megdühödött, nem vette észre  ugyanis a cselt.  Mérgében elhajította az ekéjét, na abból lett a beremendi Szőlő-hegy. Ahol meg kirázta a földet a bocskorjaiból, ott lett a Göntér és a siklósi-hegy. Ezután dühében hatalmasat ugrott és  bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ott még  ma is kénes víz zubog, amelyet a  Harka lány után úgy hívnak: Harkány. A felszántott hegy meg ott maradt, még a macskák körme nyoma is ott van a sziklákon.

Ez a történet az ördögszántotta hegy mondája, kedves magyarázata a gyógyvíz felszínre kerülésének.

A termálfürdő ma millió vendéget fogad évente. Ám a testi-lelki épüléshez egy jó szálláshely is szükséges, ahonnan lelkesen elindulunk, és ahova megfáradva visszatérünk. Ja, és amit ki is lehet fizetni. Mi ezt a helyet a fürdő szomszédságában a 

Termál Kemping Apartmanházakban.

(http://campingharkany.hu/) találtuk meg.

Harka Kútja Harkányban-  a szobrász szerint győzött az ördög?

A kép innen való:http://www.harkany.xutazas.hu/tourinfo_harkany_hangulat.html#anchor_5

Sok - sok baranyai  legenda itt:

E legenda  versben elbeszélve így szól:

A harkányi gyógyvíz legendája ( népköltés)

Dél felől, ha szemre veszed
a harsányi csúcsos hegyet,
láthatod, hogy több barázda
van a sziklás hegybe szántva
és kakas, bak, macska
lábnyom látszik a hegygerinc háton.

Lakott itt egy öreg néne,
volt egy Harka nevű lánya
hét határba nem volt párja.
Szemet vetett rá az ördög,
éjszakánként ott lődörgött.
Nem fogyott ki a beszédbül.

Ha fogad a lányra vásik,
kakaskukorékolásig
szántsd föl a harsányi hegyet!
Szólt az ördög: máris megyek!
Aranyekéjébe fogott egy macskát,
egy kecskebakát, meg egy kakast.

Az asszony a padláslikon
les-várja ugyanbizony
a lópatás mire végzi.
Szeme kidülledve nézi,
hogy az ördög lóhalálba
már a hegyderekát járja.
Ha így nyargal, fölér jóval előbb.

Nosza az asszony futóra!
Tüstént szalad a tyúkólba,
kukorékol kicifrázva,
s ahány kakas recitálja,
még az eke elé fogott kakas is
megszólamlodott!
Az ördög a haját tépte.

A három állat heggyé vált,
s az ördög, látva, hogy vesztett,
mérgébe toppantott nagyot,
lyuk támadt és elnyelte legott.
Hol pokolra ment a földből
kénszagú melegvíz tört föl.

 Íme a Harkányfürdő anno:

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://regi.fusz.hu/vakbarat/olvas.php?id=13002

http://www.vylyan.hu/hirek/146

http://www.harkany.xutazas.hu/tourinfo_harkany_tudastar.html

Hej, rozmaring, rozmaring,
Leszakadt rólam az ing,
Van már nékem kedvesem,
Ki megvarrja az ingem.

Három bokor saláta,
Három kislány kapálta,
Nem kell nékem saláta,
Csak az aki kapálta.

Művészetünkre, népszokásainkra jellemző a rozmaring-szimbolika. A fazekas a lánynak szánt vizeskorsóra is rozmaringágat festett, és rozmaringot véstek a lánynak ajándékozott mángorlóra is. A népművészetben lépten-nyomon találkozunk a rozmaringos halszálkáshoz hasonló motívummal: hímestojásra is írnak ilyet, szőtteseken alapvető, a lányok haját is rozmaringosra fonják.

Régi szokás a menyasszony ruháját, fejdíszét virágzó rozmaringgal ékesíteni. A 17-18. században az esküvőnek éppúgy kelléke volt a rozmaringpárta és -koszorú, mint ma a virágcsokor. Az apró fehér rozmaringvirág a tisztaság jelképe, csak szűz leányok hordhatták. A rozmaring tulajdonképpen magát a lányt jelenti: "Ha leszek-leszek menyasszony leszek, / Vőlegény mellett rozmaring leszek."

A szerelmi elköteleződés  kialakulásában is  hasznosnak tapasztalták:

'Kősziklán felfutó
csokros liliomszál,
Annak tetejébe
Két szép rozmaringszál.

Nagyobbik virága
Jakab Pista volna.
Kisebbik virága
Gálfi Ágnes volna.

Illenek ők össze,
Mint két páros galamb.
Addig járnak együtt,
Míg megáldja a pap.'

A dunántúli pásztorművészetben a 19. sz. második felében több olyan ábrázolás ismert, amelyen leány rozmaringot nyújt a legénynek, ezek olyan tárgyakon szerepelnek, amelyek valószínűleg esküvői ajándéknak készültek.

 A lányok ruhájára főleg ünnepkor egy rozmaringszálat tűztek. A vőfély borosedényét rozmaringgal díszítették. A rozmaring ág füstjének jellegzetes illata van, esküvők és temetések alkalmával is szívesen tették a füstölőbe.

A „vágányos” mezőkövesdi kalap mindkét oldalához tollat vagy bokrétát tűztek a legények, tollat jobboldalra, a rozmaringos bokrétát balra is, jobbra is.

A keresztény létszemléletben a rozmaring az élet-halál körforgás, az összetartozás és a hűség, az apró kékesfehér rozmaringvirág pedig a szűzi tisztaság jelképe.

Szűz Máriához kötődik a virág kékesfehér színezetének eredettörténete is. Amikor  Mária Egyiptomba menekült, egy rozmaringbokor előtt szőtte kék fonálból köntösét, s hogy meg ne lássák, a bokor fehér virágait kékesre változtatta, így védte a virág.

A rozmaring Árpád-házi Szent Erzsébet virága, ezért nevezték el róla később a rozmaringolajat tartalmazó Aqua Reginae Hungariae gyógyitalt. A legenda szerint a Szent Erzsébet rozmaringgal kezelte köszvényét, s nemcsak elmúltak a fájdalmai, meg is szépült. S

Szilágysági népdalok:

 Ha rozmaring csokrot kapott egy hölgy, az azt üzente:  szerelme szánalmat ébreszt.

SVÁB ROZMARINGOS SZOKÁSOK:

A svábok lakta falvakban erőteljesebben jelenik meg a rozmaringmotívum. A jegyespár rozmaringággal a kezében járt vasárnaponként a templomba, így hozták az emberek tudtára, hogy jegyben járnak. Szentelt vízbe mártott rozmaringággal permetezték meg a gyermekágyas anyát és a gyermeket. Az adventi ünnepkör névnapjait szokás volt piros almába szúrt szalaggal díszített rozmaringgal köszönteni. A betlehemezéskor rozmaring került a pásztorok kalapjára, a lányok rozmaringcsokorral díszített botot visznek, egyes szereplők fején rozmaring korona van, az angyal almába tűzött, masnikkal díszített rozmaringágat visz. Az emberi lét végén a ravatalt, a koporsót és a fedelét is e növénnyel díszítették, és a sírra is egy rozmaringbokrot ültettek.

 Lám, már az ókori görögök is:

 Görög neve libanotis, ami kétségtelenül teszi, hogy került a görögök érdeklődési körébe, mert libanos a tömjén görög neve. Ki és hogy fedezte fel Görögországban ezt a tömjénszagú növényt, a történelem nem jegyezte fel. Azonban a Geoponica című kései görög munkában ezt a mondát olvassuk róla: „Élt egyszer egy ifjú, neve Libanos volt. Áhítattal tisztelte az isteneket, de az emberek éppen ezért megirigyelték és megölték. Ekkor azonban a föld növényt termelt az istenek tiszteletére, amelyet a meggyilkolt ifjú emlékére dendrolibanon-nak (tömjénfának) neveztek. Az istenek jobban örvendeznek, ah az emberek nekik a dendrolibanonból kötött koszorúval áldoznak, mintha aranykoszorút ajánlanak fel számukra.” Ez a monda arra utal, hogy a rozmaring tulajdonképen a szegények tömjénfája. Az arab tömjén akkor hihetetlenül drága volt, néha olyan értékű, mint az arany. A szegény ember kerített magának tömjént,, amelyet ingyen  ad a mező.

A görögök ízesítésre is használták ágacskáit, a nyers vagy főzött magvakat pedig mézzel fogyasztották.

Egyiptomban a rozmaringos kenyér egyike volt a sokféleképpen fűszerezett kenyérféléknek.

 A leveleit elsősorban füstölőszernek, illetve bor fűszerezésére és a fürdővízhez adva afrodiziákumként használták. A diákok a vizsgáikon rozmaringkoszorút viseltek a fejükön, ezzel serkentve agyműködésüket.

Az arab gyógyítók az emlékezet, a beszédkészség javítására használták, vallották, hogy föltárja a szívet, bölcsességet hoz, ösztönöz a célok megvalósítására, növeli az akaraterőt.

Paracelsus a gyógyító tevékenység alapvető növényének nevezte, alkalmazta az elme bántalmaira, valamint a szem-, a szív- és májbetegségek kezelésében is.

A középkorban a szerelem szimbólumává vált s a hűség jelképe lett, és állítólag csak a becsületes emberek kertjében terem.

Hivatalos növénye volt a kolostorkerteknek és termesztését császári rendelet írta elő. A népi gyógyászatban számtalan betegségre gyógyírként tartják számon. Kneipp, a híres 19. századi német természetgyógyász kedvenc gyógynövényei közé sorolta a rozmaringot.

Évezredekkel a hűtőszekrények kora előtt az emberek megfigyelték, hogy ha a húst őrölt rozmaring levelekkel borítják, az sokáig eláll.

Mire használható?

Népi gyógymód - A rozmaring kiváló étvágygerjesztő, emésztést javító, frissítő, serkentőleg hat a központi idegrendszerre és fokozza a vérellátást. Ismeretes jó görcsoldó, baktériumölő tulajdonsága, de alkalmazzák menstruációs, változókori panaszok, vérkeringési zavarok esetén is. Fejfájás ellen szintén javallott. Illóolaja kiváló hajkondicionáló,de használják bedörzsölőszerekben fájdalomcsillapításra, valamint izom és ízületi panaszok esetén.

Antibakterális, antioxidáns, valamint gyulladáscsökkentő hatású.

Virágai az ágak szélén ülnek, s avilágoskéktől a liláig, különböző színárnyalatúak. Évelő növény.
Fűszerként a virágzás közben vagy után begyűjtött leveleket hasznosítjuk. Morzsolt levelének illata enyhén kámforra emlékeztető, keserű ízű.
Használják mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gombás- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá zsályával és hagymával pácok, szószok, bárány-, és birkahúsból készített ételek, vadhúsok (őz, szarvas, nyúlhúsok), ízesítésére, illatosítására. Főleg a mediterrán konyhára; azon belül a francia és olasz ételekre jellemző.

A legfontosabb alkalmazási területe, a mozgásszervi panaszok  és sportsérülések, melyek kezelésére a rozmaring illóolajat is tartalmazó bedörzsölőszerek, valamint krémek, kenőcsök és tapaszok, masszázs- és fürdőolajok használhatók jó eredménnyel.
Másik, de ugyanolyan jelentőségű felhasználási területe a légzéskönnyítés, ilyenkor más illóolajokkal együtt kenőcsök hatóanyagaként hasznosítják.
A rozmaring illóolajának más területeken is fontos szerepe lehet, így például a láb keringési zavarainak megszüntetésében, de hatékonyan alkalmazható sportolás előtt, az izmok bemelegítésére is. Más illóolajokkal gyógyítja a pattanásokat, de használják még idegerősítőnek is. Fürdővízbe öntött főzete illatosít és frissít.

Hogyan használjuk?

Készíthetünk belőle teát.

Fürdővízbe tehetjük, a rozmaringos fürdő frissítő hatású.

Illóolajként izomlazításra alkalmas.

Fűszerként illik a bárány- és vadhúsokhoz, az olaszos ízekhez, burgonyához, és kiválóan harmonizál a zöldségételekkel.

Termesztése

A biokertészek igen nagyra becsülik, főzetének kitűnő rovarirtó hatást tulajdonítanak.

Évelő,s szaporítására többféle lehetőség kínálkozik. A magvetés és palántázás elég  macerás,  egyszerűbb a  bujtassál  próbálkozni.

Könnyen gyökeret ereszt,  a talajjal a véletlen folytán érintkező ágak is gyökeret fejlesztenek. Az ilyen hajtásokat az anyanövényről leválasztva prímán elültethetjük. Az idős növényeken felfedezhető felkopaszodott ágakat vágjuk vissza, majd öntözéssel késztessük új, fiatal hajtások növesztésére.

A virágzáskor szedett hajtásokról a leveleket szedjük le, szárítsuk meg, s a többi aromás fűszerhez hasonlóan jól záródó edényben tároljuk, hogy  megőrizze a benne levő jótékonyságokat!

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rozmaring

http://www.kertpont.hu/index.php3?menu=cikk&cikkid=306

http://www.bacsbokodnko.hu/fototarlat/jelkep/rozmaring/rozmaring1.html

http://antalvali.com/rozmaring-a-szuzleanyok-viraga.html

http://www.evamagazin.hu/konyha_spajz/17105_harmatos_tisztasag.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1809.html

http://ceremonia.hupont.hu/8/virag-es-szinkodex-regen

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja.

Miért Kedd Asszonya?

A kedd munkatilalmi nap volt az asszonyok számára: nem moshattak, és a gyermeket sem fürdethették meg, mert aki mos, azt megbünteti a kedd asszonya. Aki megszegte a tilalmat, azt a Boldogasszony megbüntette. A kedd az ország egész területén tilalmi nap volt, de csak keleten hozták kapcsolatba kedd asszonyával. Ez a tilalom a szomszédos népeknél is megtalálható. Ilyen a keddi boszorkány a románoknál, az oroszoknál a szerda asszony, az ukránoknál a haragos péntek,  a németeknél Holle anyó, aki meg a csütörtökön végzett munkát büntette. ((( Legalább biztosítva volt a nőknek is a pihenőnap!)))

 A kérdésre, hogy ki a kedd asszonya azt felelték hajdan, hogy a Boldogságos Szűz, mert ünnepei keddre esnek. Ez persze nem pont így van.  A főbb Mária-ünnepeket ha nézzük:  Mária születése, vagyis Kisasszony-napja szeptember 8-ára, a Szeplőtelen fogantatás ünnepe december 8-ára, Gyertyaszentelő  február 2-ára Gyümölcsoltó  március 25-ére, Sarlós Boldogasszony július 2-ára és így tovább,  vagyis Nagyboldogasszony napja augusztus 15-ére esik, tehát a dátum adott, a hét napjaiból bármikorra eshet. A Boldogságos Szűznek egyik ünnepe sincsen a keddi naphoz kötve.

Három generáció a képen.

Akkor kicsoda?

A keddi nap a Boldogasszony napja, akkor általában az asszonyokat különleges védelem illette meg, nem végezhettek nehéz, fizikai munkát, illetve tilos volt mosniuk. Népi vallásosság több Boldogasszonyt is ismer, köztük Kisboldogasszonyt. Máriát a kereszténység kezdetén Kisasszonynak hívták, és éppen a Nagyasszonnyal ellentétben kapta nevét. Vagyis Nagyboldogasszony nem Mária volt, hanem a népi képzeletben Szent Annát nevezték így.
Nagyboldogasszony a gyermeket várók, és gyermekágyasok, valamin a kisgyermekek védője, és hozzá folyamodnak azok is, akiknek nem lehet gyermekük. Hogy segítségét megkapják, kilenc keddet böjtölnek pünkösd után. Szent Anna napjának tartották a keddet.

Három generáció a képen.

Boldogasszony ágya:

A magyar Nagyboldogasszony különlegessége, hogy a gyermekágyat Boldogasszony ágyának nevezték. Különféle tárgyakat helyeztek el benne, amelyek a védelmet szolgálták (pl. kést, fokhagymát, kakukkfüvet, kenyeret, sót).

Ez a hiedelem  a kereszténység felvétele előtt keletkezett.  Miután a szülő nő kikel a  gyermekágyból, és elmegy az avatásra, ezután eláldják a Boldogasszony poharát: a bába, vagy a legöregebb asszony jogosult elsőként megtenni ezt, és felmutatja a poharat, tehát valóban áldozatot mutat be. Áldozatot csak isteneknek szoktak bemutatni, vagyis a gyermekágyat őrző Boldogasszony eredeti alakja isten lehetett.

DE:

Bár a Nagyboldogasszonynak és Szent Annának van közös vonása,  MÉGSEM beszélhetünk azonosságról. Nagyboldogasszony ugyanis maga a termékenység,  Szent Anna sokáig meddő volt és csak hosszú böjt és ima után került áldott állapotba. A keresztény egyház az évszázadok során MÉGIS összemosta az ősi magyar hagyományt és a 19. századra már sok faluban a meddő asszonyok pünkösdöt követően kilenc kedden át böjtöltek és Szent Annához, valamint Nagyboldogasszonyhoz egyaránt imádkoznak, hátha meghallgatásra találnak.

Élet és halál a hagyományban:

Szent Anna nap haláljósló napként is ismert volt Reggel a kíváncsiak virágkoszorút kötöttek és azt addig dobálták a háztetőre, amíg fennakadt. A babona szerint ahányadik dobásra akad fenn a koszorú, annyi év múlva halnak meg.

Szent Anna alakja:

A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne, BÁR Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy árva szót sem szólnak.  A legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte a Szűzanyát. Joakim  aztán meghalt,   Anna viszont újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola:. Anna Kleofást is eltemette,  aztán meg újból férjhez ment, ezúttal egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a „harmadik” Máriát ( ez a név igen bevált), aki  újabb unokafivéreket és apostolokat szült. Micsoda remek legenda egy nagy családról!

A kopt keresztény felfogás  a három Máriából egyet csinált, s fiaikat Jézus fivéreinek tette meg.

Anna a hagyomány szerint július 26-án halt meg és szinte azonnal a keresztény szentek közé emelkedett, azóta ő bányászok, a hajósok, szabók, gazdaasszonyok, anyák, özvegyek, valamint a házasságban élők, S VAN-E AZ ELŐZŐVEL KAPCSOLAT,  a járványos betegségben szenvedők és a haldoklók pártfogója. Sok asszony hozzá folyamodik segítségért, az ő tiszteletére böjtölnek, és az ő amulettjét viselik magukon a meddő, a várandós és a szülő nők.

Tisztelték azok is, akiknek foglalkozása  asszonyi gondoskodással^*függ össze: szövőmunkások, csipkeverők, söprűkötők.

Szent Anna- tó legendája

„Vannak Nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava. A legrégibb időktől a legújabbig szüntelen vallásos eszmék Sion-köde lebegett e táj fölött, ez volt a rajongók, az ihlettek Libanonja, ami Izráelnek az Olajfák hegye, a hindunak a gangeszi szent völgy, az északi skandinávnak az Igdrazill árnyéka alatti magány, s a hellén költészet arany árnyképeinek a Tempe: az Erdélynek a Szent Anna tava.” -írta Jókai.

(Székelyföldi monda Benedek Elek feldolgozásában mindjárt jön, de előbb a nap egyik nevezetes Annája, a legszeretetreméltóbbak egyike, aki annak példája, hogy hitelesen, szépen is lehet... Sőt, úgy lehet. Na, ki ő?)

És íme csodás legendánk:

A Kárpát-medencei magyarság leghíresebb zarándokhelye a székelyföldi Szent-Anna tó. A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A szép természeti képződmény keletkezéséről egy legenda szól, eszerint a tó helyén régen egy vár emelkedett.

Itt virtuálisan körbeutazhatjuk a tavat:

Itt meg is hallgathatjátok és nézhetitek: http://egyszervolt.hu/anim/szent-anna-to.html

Forrás: www.legendarium.ro

Mint egy nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava égbenyúló hegyek aljában. Köröskörül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjatok be minden földet s szebb képet ennél nem találtok. Ugyan ki gondolná, hogy ennek a gyönyörűséges tónak a helyén egykor, réges-régen, szörnyű magas hegy volt s hogy tetején büszke vár, amely kevélyen nézett le a csíki meg a háromszéki falukra. De nem egymaga kevélykedett e vár Csík és Háromszék felett, átellenben, egy órányira, a ként lehelő, fojtós szagú Büdös barlang felett is vár állott. Jaj, de rég lehetett! Nyoma sincs most e várnak. No de az emléke megmaradt mindkettőnek.

Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös szertelen. Szívükben nem lakozott szeretet senki iránt. A föld népét sanyargatták, fosztogatták s egymást sem szerették. Mindig vetélkedtek, dicsekedtek: kinek van többje. Mind a két vár pincéjében kádakban, élére verve állt a tenger arany, ezüst.

Egyszer aztán, honnét, honnét nem, messze földről egy nagy úr jött látogatóba a büdösi vár urához. Hatlovas hintón jött. No, ilyen hintót, ilyen hat lovat még nem látott. Színarany volt annak a hintónak a kereke, tengelye, rúdja; arannyal, ezüsttel, gyémánttal volt kiverve a lovak szerszáma s haj! a lovak tüzesebbek voltak a sárkánynál. Hiszen nem is volt többet nyugodalma a büdösi vár urának, amint meglátta ezt a hintót, ezt a hat lovat. Mindjárt rászegődött a vendégre, nem hagyta békében: adja el neki a hat lovat hintóstól, szerszámostól.

- Adok érette hat kád aranyat.
- Nem eladó, - mondotta a vendég.
- Ráadásul a torjai uradalmat.
- Nem eladó!
- Megállj, - gondolta magában - azért mégis az enyém lesz.

Nagy vendégséget csapott, folyt a bor, akár az Olt vize s mikor a vendég virágos kedvre derült, a büdösi vár ura elővette a kockajátékot. Arra számított, hogy majd a kockán elnyeri a lovakat hintóstól, szerszámostól. Hát jól számított, mert vele járt a szerencse. Elnyerte a vendégének mind a pénzét s tetejébe a hat szép lovat mindenestől. Ahogy aztán elbúcsúzott a vendég, első dolga volt, hogy meglátogassa testvérét. Csak úgy repesett a szíve az örömtől, mikor előállott a hatlovas hintó. Hej, de megirígyli majd ezt a testvére! Lehet aranya, ezüstje több mint ő neki, de ilyen hatlovas hintaja nincsen.

A testvére éppen ott ült a vár pitvarában, mikor bevágtatott a hatlovas hintón. Szeme-szája elállt a csudálkozástól.

- No, öcsém, van-e ilyen hat lovad? - kiáltott diadalmasan.
- Ilyen nincs, - mondta az öcs - de lesz különb.
- De már azt szeretném látni!
- Hát még huszonnégy óra sem telik belé, meglátod!
- Ennél különb! Én meg azt mondom, legyen a tied a váram s minden uradalmam, ha ennél különb hat lóval jössz hozzám.
- Nem is hattal, tizenkettővel!
A büdösi vár ura fel sem ment az öccséhez, csak meg akarta mutatni a lovait, hadd lepje el a sárga epe az öccsét, - megfordult s hazavágtatott, mint a sebes szél, még annál is sebesebben.

Egész nap tünődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába tünődött, hiába törte a fejét, nem tudta elgondolni, hogy hol találna nagyhirtelen olyan hat lovat, nem olyat, különbet s nem is hatot, tizenkettőt. Keservesen megbánta a hirtelenkedését. Hanem egyszerre csak mi jutott eszébe? Az jutott eszébe, hogy várába hozatja a vidék legszebb tizenkét leányát, azokat hintóba fogatja s úgy megy a bátyjához. Összeparancsolta a jobbágyait s küldte őket mindenfelé, ki hol a legszebb leányt tudja, hozza ide.

Egy fél nap sem telt belé, jöttek a jobbágyok s velük a leányok; voltak százan is, egyik szebb a másiknál, de a legszebb köztük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura. Aztán még tizenegyet melléje. S mikor ott állottak külön, szép sorjában, a szín alól előhúzatta aranyos hintaját s elébe fogatta a tizenkét leányt.
Szegény leányok! Reszketve állottak a hintó előtt. Szemükből szakadt a könny mint a záporeső, feltekintettek az égre, onnét sóhajtottak segedelmet. Aztán az úr felugrott a bakra, kieresztette bakos ostorát, nagyot rittyentett, csak úgy zengett-zúgott belé az erdő.

- Gyi előre, gyi!
A leányok támolyogva léptek előre, de meg sem tudták mozdítani a nehéz hintót. Hej, szörnyű haragra gerjedt a hatalmas úr! Elővágott a rézcsapós ostorral, éppen Annára, aki legelől állott. Patyolat fehér húsából kiserkedt a vér s jajszava felhatott a magas egekig.
- Gyi, Anna gyi! - ordított az úr s másodszor is rávágott.
- Verjen meg az egek Ura! - jajdult fel Anna. Süllyedj a föld alá, ártatlanok megölő gyilkosa!

S ím, abban a pillanatban elfeketedett az ég, villámlott, dörgött, ég, föld megindult, recsegtek-ropogtak a fák, a vár tornya ingadozni-hajladozni kezdett, aztán hirtelen összeomlott, utána az egész vár s a föld süllyedt mind alább, alább, mígnem egyszerre víz alá borult. És halljatok csudát, mikor lecsendesült az ég haragja, a vár helyén egy gyönyörűséges tó pihent s a tóban tizenkét hattyú úszkált. Távol tőlük egy sárkány vergődött a tó forgatagában, erőlködött, hogy megfogja a tizenkét hattyút, de nem tudott kikerülni a forgatagból.

A tizenkét hattyú meg csak úszott, úszott szép csendesen, kiszállottak a tó partjára, ottan megrázkódtak s leánnyá változtak ismét. Siettek haza mind a falujukba, csak Anna maradt ott. Kápolnát építtetett a tó partjára s ebben a kápolnában töltötte az életét csendes imádkozással. És jöttek, zarándokoltak a népek mindenfelől a kis kápolnához, együtt imádkoztak a szentéletű leánnyal, kit még életében szentnek nevezének, halála után pedig róla nevezték el a tavat Szent Anna tavának.

E nap a kender nyűvésének kezdőnapja.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_anna_es_szent_joakim

Kálmány Lajos:Boldogasszony - Ősvallásunk Istenasszonya. Főnix Könyvműhely, 2002

http://alfahir.hu/szent_anna_kultusza_%C3%A9s_az_anna_napi_hagyom%C3%A1nyok-20110726

http://mercator.elte.hu/~sztqadt/TDK/Sztanna/sztanna_legendaja.html

http://www.transfigurationcatholic.org/Tribute%20to%20St.%20Ann.htm

Nézzük Jakabot először a néphagyományban:

 Az egész hónap szentje, hiszen Július Szent Jakab hava. Ha Jakab napján a hangyák menetelnek,  hideg télre készüljünk. Ha sok az égen a bárányfelhő, akkor meg a télen sok hó lesz - nehéz ezt kánikulariadóban átélni.

A szegedi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra. Az időjóslásban igen fontos ez a nap: a nap délelőtti időjárását megfelel tették a karácsony előtti, a délutáni pedig a karácsony utáni időjárásnak. Vagyis, ha délelőtt felhős az ég, akkor a tél első felében, ha pedig délután, akkor meg a tél utolján lesz tartós havazás. Ha Jakab napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz. Ha alszél fúj, enyhe, lucskos tél várható. A fényes időm , nagy hideget jelent, ha eső esik, jó idő lesz – mondják a székelyek.

Ki volt Szent Jakab?

Jakab halász volt, idővel hasonnevű apostol társától idősebbik vagy nagyobb Jakab néven különböztették meg. Jakab és öccse, János egy Zebedeus nevű ember fiai voltak. Mint András és Péter apostolokat , őket is hívta Jézus, nem is hiába, mert azok rögtön otthagytak csapot-papot, bárkát, és Jézus nyomába szegődtek'' .Jakab ( aki egyébként lobbanékony természetű volt) különleges feladatot kapott:ő lett az első vértanú az apostolok közül.  

A képen Jakab apostol látható a Szent Koronán.

LEGANDATÖMEGEK:

Jakab lett a jeruzsálemi egyház feje, mígnem  Heródes Agrippa király  lenyakaztatta hitéért. Ez pont július 25-én történt, állítólag.

 Egy  ezzel nehezen összeegyeztethető hagyomány szerint Hispániába ment téríteni.  Nehezen egyeztethető össze, de nem lehetetlen, meg is próbálta harmóniába hozni a híres  Arany Legenda e két hagyományt . Eszerint tanítványai egy angyal vezénylete alatt a már holt apostol tetemét kicsempészték Júdeából, és a távoli  Galíciába vitték. A neki tulajdonított ereklyék a 9. század óta itt, a róla elnevezett Santiago de Compostelában nyugszanak. A spanyolok nemzeti szentje lett, sírja a középkorban a leghíresebb zarándokhely volt a Szentföld és Róma után.

Egy másik legenda szerint tanítványai az apostol holttestét egy bárkába tették, amely Hispánia óceáni végeinél, Galíciában vetődött partra. A hagyomány úgy tartja, hogy Szent Jakab évekig hirdette az igét Hispánia e területén, nem véletlen tehát, hogy tanítványai itt temették el. A sír később a feledés homályába veszett, csak a 9. században lelt rá  egy  remete. A Clavijo mellett 884-ben vívott csatában a mórok felett aratott győzelmet is Szent Jakab közbenjárásának tulajdonították. Ettől kezdve Spanyolország védőszentje lett az apostol.

A csillagmező legendája

A  8. századtól él az a hagyomány az Egyházban, hogy Jakab Spanyolországig eljutott missziós útján. Egy későbbi leírás még azt is tudja, hogy igehirdetésének nem volt sok foganatja, el is veszítette Jakab a kedvét, s akkor megjelent neki a Szűzanya és megvigasztalta.A középkor egyik leghíresebb búcsújáró helye Szent Jakab sírja volt a spanyolországi Compostellában. A legenda szerint Szent Jakab elfeledett sírjának helyét egy csodálatos fényű csillag mutatta meg (campus stellae azt jelenti: "csillagmező"). Jakab feledésbe ment sírhelyét éjszaka csodálatos fény jelölte meg, s a megtalált sírt növekvő tisztelet vette körül.

Zarándokok hajdan és ma:

Egész Európából zarándokoltak a sírjához, olyan ismert személyek is, mint Nagy Károly, Assisi Szent Ferenc, Dante, vagy Izabella királynő.

Maga Dante úgy vélekedett,  hogy csak az az igazi zarándok, aki már megjárta Compostelát.

Ebből is érthető, hogy Jakab a zarándokok védőszentje. Őt magát  a zarándokok példájaként ábrázolták, kezében vándorbot, vállán tarisznya, kalapján a fésűkagyló, mely  a compostelai búcsújárás igazoló jelvénye volt.

A vezeklők nyakán hurokra kötött kötél is volt. Jöttek olyan előkelő zarándokok is, akik itt szerettek volna a szent helyen meghalni, s ott temetkezni. Amikor július 25., azaz Szent Jakab apostol ünnepe - vasárnapra esik, szentévet tartanak a Santiago de Compostelában, ekkor a zarándokok száma ugrásszerűen megnő.

Világörökség:

 Az 1980-as években kezdett ismét nőni az út népszerűsége azáltal, hogy 1982-ben II. János Pál pápa is elzarándokolt Santiago de Compostelába. Jelképesen az utolsó öt kilométert tette meg gyalog. A Szent Jakab-út 1993-tól az UNESCO Világörökség részét képezi.

A zarándokút szimbóluma a fésűkagyló:

Minden évben zarándokok tömege érkezik Spanyolországba a világ minden tájáról, hogy felkeressék Szent Jakab apostol sírját. Minden olyan esztendő, amikor július 25. napja - Szent Jakab apostol ünnepe - vasárnapra esik, szentév Santiago de Compostelában. Ezekben az években a zarándokok száma ugrásszerűen megnő.

Ősi út:

A Szent Jakab-út, gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után El Camino-nak is nevezik, ősrégi zarándokút. A  kelta időkben a Tejút szimbóluma volt s a maival ellenkező irányban járták be a zarándokok.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://kouremenosmallias.wordpress.com/2011/11/15/santiago-de-compostela-2009/

http://www.galiciaguide.com/Santiago-pilgrimage.html

http://www.vezsu.eoldal.hu/cikkek/korona-szentjei-misszionariusok/szentjakab.html

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_jakab

http://szamszara.blog.hu/2010/09/16/mint_a_baranyfelho

http://www.e-swarm.org/

http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0016/unnepikii0016.html

A  hagyomány szerint Vid napján megszakad a búza töve. Ekkor ment el a faluból egy ember, akit ma brigád­vezetőnek nevezhetnénk, a gazdához. Megegyezni ment a "rész­ben" vagyis a munkások járandóságában. A jó ellátás alapverő volt, mert az aratásnál nehezebb fizikai munka nemigen akadt. A gazdának az aratókoszorúval köszönték meg, ha jól tartotta a munkásait.

Aratókoszorúk. A kép forrása a Néprajzi lexikon.

Napkelre előtt megkezdték a munkát. Az asszonyok szalmából kötelet sodortak, mert ekkor még a páráról, harmattól nyirkos volt és jól sodorható. A férfiak addig kiverték és megfenték a kaszát. Van egy mondás is: ha nem re vered meg a kaszát, akkor ő ver meg téged. A kasza kiverése a csorbult él rendbehozatala. Mire ezzel végeztek, lehetett kezdeni az aratást. Délig vágták a gabonát, csak épp reggelizni álltak meg. Délben az otthon maradt idősebb női családragok a megfőzött ebédet kosárba réve kiküldték vagy kivitték az aratóknak. Ezután a félórás uzsonna­időről eltekintve az esti harangszóig arattak.

A kép forrása a Néprajzi lexikon

- Kik vettek részt a munkában?

- Érdekes, de a 19. században még az asszonyok arattak sarló­val. Az első világháború urán az aratásra már a férfiak végezték kaszával. Aratóbrigádok alakultak. A bér - ha jól sikerült meg­alkudni - a tized volt, vagyis minden tizedik kéve az aratóké lett. Ezen felül napi egy liter bor járt nekik.

A bíróságon az aratás heteiben törvénykezési szünetet tartottak, de nem ám a nagy melegre való tekintettel! A búza nem várha­tott, a többi ügy igen. Még az elítélteket is csak a munkálatok befejeztével zárták börtönbe. Munkájukra szükség volt.

- Hogyan ünnepelték meg az aratás befejezését?

- Az aratás embert próbáló munkája után ünneplés következett. Volt mulatság is, de azt megelőzte a hálaadás. Az utolsó kévé­ből történő fonás a legősibb civilizációkban is szokás volt már. Ezzel biztosították a következő évre a bő termést. A legutol­jára learatott kalászokat többnyire geometriai alakba fonták. Különböző vidékeken más és más jellegzetességű és elnevezésű aratódíszeket készítettek.

Báling Aranka munkája.

- Milyen aratási jelképek vannak?

- Ilyen például a kalászcsiga vagy más néven esőcsiga, de nevezik körtének is. Más jelképek a kalászszentségtartó, kalászborona,(más néven tűsök borona, szalmaházikó), amelyet az arató koszorú belsejébe helyeztek. Úgy tartották, hogy abban lakik a Földanya, akinek ha jó a kedve, akkor az elkövetkező esztendőben jó lesz, ha rossz  a kedve, akkor gyenge lesz a ter­més.

Szalmacsillag- Báling Aranka munkája.

Az aratókoszorú a legismertebb szalmatárgy. Ezt a gazda kapta ajándékba. Az aratók hálájukat fejezték ki vele a jóltartásért. Ha jó volt az ellátás, akkor szép nagyot, díszeset kapott a gazda, ha nem jól tartotta a munkásait, akkor is kapott, de kicsit, dísztelent. Az aratókoszorú minősítette a gazdát. No, ezt a koszorút el kellett vinni a templomba megszentelni. Még akkor is, ha kicsi volt. Majd otthon, a ház fő helyén kellett tartani, és vetéskor a kalászokból kimorzsolni a szemeket, s belekeverni a vetőmagba, hogy átadja az erőt és az áldást.

Az  fenti beszélgetés részlete  az Értékőrzők sorozatból való. Ebben a füzetben Báling Lászlóné Aranka mutatja be az év rendjét a hagyomány szerint, s a kapcsolódó népművészeti tevékenységeket. (A kiadvány címe: Négy évszak mestere). A kiadvány szerzője és szerkesztője Tánczos Erzsébet.

A kép forrása: http://kony.network.hu/kepek/regi_targyak/aratokoszoru_kony

Tánczos Erzsébet írása

A címben szereplő találós kérdés megfejtése  szotyola, tányérvirág, forgó, azaz a napraforgó.

Szépsége magával ragadó-  Van Gogh nem abban volt különleges, hogy napraforgókat festett, hanem a hogyanban:

 Ez a csodás növény az őszirózsafélék családjába tartozik, s az indiánok már 3000 évvel ezelőtt is termesztették. Európába, s onnan tovább a hódítások korában, a 16. században került át.

A napraforgó latin neve - Helianthus annuus- természetesen nem a véletlen műve.a görög mitológiából származik. A mítosz szerint  egy Clytia  nevű hölgy szerelmes lett magába a Napistenbe, Heliosba, aki azonban nem viszonozta érzelmét. A nő naphosszat csak a Napistent figyelte égi útján, végül így vált Heliantusszá,- napraforgóvá, amelynek virága örökké a Nap felé fordul. Persze ez is csak egy legenda…

Csikós István felvétele ( az előző képpel egyetemben)

Forog?

Illúzióromboló lesz, amit írok, de  a tudósok megfigyeléseikre a tudományos legendák közé sorolják a napraforgó napra való forgását, azaz, hogy a fény irányába fordulna a növény a nap napi járása szerint. A valóságban a fiatal növények virágkezdeményei valóban reggel kelet, este nyugat felé néznek. Ahogy nő a virág, szövetei megszilárdulnak, és beállnak a legjobb megvilágítás felé, azaz rendre keleti irányba.

Csikós István felvétele

Az étel nem játék? De…!

Ilyen népi játék a napraforgó-paripa:A virágos napraforgószárra csak egy kantár kell, s már repül is táltosunk! Pont úgy száll, mint a képzelet!

A kóró erős, de könnyen vágható. A gyerekek könnyen tudják alakítani, de nem most, amikor virágzik. Ki kell száradnia a kórónak, ez úgy februárra van meg.

A napraforgóvirág felhasználása:

A napraforgót, mint gyógynövényt is hasznosíthatjuk A sárga nyelves virágok teakeverékekben díszítésre használatosak. A népi gyógyászat az árnikához vagy a körömvirághoz hasonlóan sebkezelésre használja. A homeopátia lázcsillapításra és görcsoldásra használja.

Tea: Forrázzunk le 1 csésze forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított napraforgóvirág-szirmot, majd 10 perc elteltével szűrjük le.

A titokzatos napraforgószár :

A '80-as évek elején a Helia-D legendája kapcsán hallhattunk először a napraforgószár különlegességéről… Speciális bizony, mert a szár tömegéhez arányítva igen nehéz virágtányért tart meg anélkül, hogy eltörne. Az anyag, aminek ezt a rugalmasságot a napraforgószár köszönheti, az auxin. A rugalmasság és a szilárdság a fiatal bőr alapvető tulajdonsága - az auxin ugyanazt képes biztosítani az emberi bőrnek, mint a napraforgószárnak.

Fészkes virágzatú, szára 1–3 m-re is megnövő, egyéves, nem fagytűrő növény. Virágai élénksárgák, hatalmas tányérban találhatóak. Tányérjában a termések szépséges spirál alakban rendeződnek.

Mire alkalmazható? A virágdrog forrázata magas vérnyomás ellen, valamint lázcsillapítóként és idegnyugtatásra alkalmazható. Virágrügyeit nyersen salátákba teszik, párolva zöldségként fogyasztható

Hasznos és finom a szotyola:

A magbél (szotyola) nyersen, sütve, pirítva is ehető. A napraforgó magok pozitívumai

Áldásos tulajdonsága, hogy nyugtatólak hat az agyra- amellett, hogy a bontás-matatás maga megnyugtató cselekvéssorozat, s ott a jutalom, a szotyi jó íze.. Emellett elősegíti a látás javítását, miközben energikusabbá teszi a szervezetet. Az apró napraforgó magok a bélműködésre is jó hatással vannak, hiszen velük kezelhető a székrekedés, de egyben vizelethajtó tulajdonsága is ismert.

Miért hasznos a szervezetnek?

A szotyi szemek bővelkednek magnéziumban és rézben, emellett remek fehérjeforrást is jelentenek a szervezet számára. Egyaránt hasznos a vérnyomás és a vércukorszint csökkentésénél, erősíti az immunrendszert, illetve a vizsgálatok szerint a szívbetegségek kialakulásának kockázata is mérséklődik a rendszeres szotyolázók között.

Napraforgómag: Stressz ellen jó, B1, B2 vitamin is található benne. Az ásványi anyag tartalma is jelentős (magnézium a szívre van kedvező hatással, a kálium szervezetünk folyadékháztartásának szabályozásában játszik szerepet. Sajnos nagyon magas az energiatartalma, és a benne lévő olaj miatt bőrproblémákat okozhat

A napraforgómagot csíráztathatjuk. Meleg szobában két-három nap alatt kicsírázik,  a csírát szórhatjuk salátába, tehetjük kenyérre, joghurtba, vagy müzli mellé. A napraforgó csíra gazdag D, és B vitaminban, káliumban, kalciumban, és vasban.

A teremtett világ nem tökéletes:

Sajnos egy csésze napraforgó mag átlagosan 800 kalóriát tartalmaz! Ez baj, mert abbahagyhatatlan!

Talán legfontosabb a magból sajtolt, mindennapi használatra szánt olaja, ezen kívül margarin- és szappangyártás alapanyaga.

Napraforgóolaj:

Az étolaj gyártásnak egyik alapnövénye, így hazánkban is hatalmas napraforgó táblákkal találkozunk utazásaink során.

Jellegzetes ízű, tömény olaj, olyan sok mindenben gazdag, hogy csak na…. Ezért nem meglepő, hogy jó eredményt lehet elérni vele a daganatvédelem és a szív- és érbetegségek kezelésben.

Gyógyít is: Olaját gyógyszeres kenőcsök készítésére használják. A többszörösen telítetlen zsírsavakkal megelőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket, és csökkenthetjük a koleszterinszintet. . Az olaj telítetlen zsírsavtartalma miatt értékes étolaj, de különböző sebkezelő és gyógykenőcsökben is megtalálható, mint bőrápolószer A népi gyógyászatban nehezen gyógyuló sebek és száraz, pikkelyesen hámló bőr kezelésére használták.

Csikós István felvétele

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Nagy Mari-Vidák István: Fűben, fában játék Planétás Kiadó 1998.

Csikós-képek

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/napraforgo/80

Romváry: Gyógyító növények, Castleman: Gyógynövény-enciklopédia

http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/nnapraf.htm

 Július 22-e Mária Magdolna  napja, akinek a történetét kultúrkörünkben mindenki ismeri. Illetve csak azt hisszük!

Bár Mária Magdolna a keresztények számára  a bűnbánat megszemélyesítője már a középkortól, Bűnbánó Magdolna tisztelete azonban a Szentírás félreértésén alapszik - ezt a minap tanultam. Az a bűnös asszonyszemély, aki könnyeivel öntözte, hajával törölgette és szent olajjal kente meg Jézus lábát– a bűnbánó „rossz hírű nő”  névtelen volt. Lehetett éppen Magdolna, nade bármely más név viselője is...A hagyomány azonosította vele Magdolnát. János evangélista Máriáról, Lázár és Márta húgáról írja az olajjal és hajjal kenegetést, (mely  cselekedetéért Jézus megígérte neki, hogy ameddig csak az evangéliumot a világon hirdetni fogják, fennmarad az ő szeretetének emlékezete. ) Úgyhogy a  három nőalak (Mária Magdolna, Bethániai Mária és az ismeretlen nő) a alakja szinte  egybeolvadt. 

Van, aki tudja, ki volt ténylegesen:

Az igazi Mária Magdolna, helyesen: magdalai Mária – ugyanis a Magdák, Magdolnák nevüket egy halászfaluról kapták, ahonnét  hősnőnk származik– egy igen beteg személy volt, akiből Jézus kiűzte az ördögöket. Többet is, pontosan hetet!!!!  Nem csoda, ha  ezután Jézus hűséges kísérője lett. Ott állott a kereszt alatt is, egyike volt azoknak, akik eltemették Jézust, és tanúja lehetett a feltámadásnak.

A megtérők  kora:

A XI. századtól " divatos" bűnbánó, vezeklő  irányzat különösen tisztelte a bűnösből lett szenteket: Pétert, Pált, Magdolnát.

Tiziano így gondolta újra Mária Magdolna alakját:

Főleg a züllöttségből szabaduló, bűnbánó nők választották védőszentül. Mária Magdolna alakjában éppen a bűn és bűnbánat kettőssége a megragadó. 

Ez a lenyűgöző dal sem feledhető:

Az e napon levágott haj szerencsét hoz!

Magdolnát kibontott, hosszú hajjal ábrázolják, a hajkorona ősidőktől fogva a szexualitás, az ösztönerő, a termékenység szimbóluma.

A csábítóan szép Magdolna a fodrászok, fésűsök, kozmetikusok védőszentjévé vált. Ezen a napon sok helyen  vágnak a kislányok hajából, hogy szebbre, hosszabbra nőjön. Ez szépségvarázsló rítus is, hiszen a néphit szerint az ekkor levágott leányhaj szerencsét hoz. A haj az emberi életerő, a szabadság szimbóluma.

Mária Magdolna napját zivatarhozó napnak tartják (Illés is az, 20-án). Ha esik az eső, rossz lesz a dió- és mogyorótermés. Ilyenkor azt mondják: „Mária Magdolna siratja a bűneit.”

Zalában úgy tartják, hogy a kánikula Magdolna napján jön be és Bertalan napján távozik.

A Magdolna a parasztnép körében egyébként igen ritka keresztnév, aminek névmágiás háttere nyilvánvaló: nem akarják, hogy a leánygyermek élete az egykori Magdolnáéhoz legyen hasonlatos.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2012/07/22/kalendarium-maria-magdolna-a-bunos-no_2562.html

http://daystarvisions.com/Pix/Masters/pg7.html

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_maria_magdolna

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

Magyar néprajzi lexikon

GUZSALYAS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Július 20-a Illés napja.

Ha Illés napon nagy az égzengés, azt mondják: Illés Annát kergeti ( Anna nap 26-án van).

Illés a Bibliában:

A zsidó hagyomány Illést Isten íródeákjának tartotta, bár Illés egy sort sem írt. Mégis úgy tartják ő vezette azokat a könyveket, melyekben Izrael népének jó és rossz cselekedeteit feljegyzik. A hiedelem a keresztény folklórba is bekerült. A bibliai elbeszélés szerint az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr. A mennybe távozó csodatévő palástja Elizeusra maradt, aki ezzel átvette mestere örökét.

Ide kívánkozik:

Ady Endre

Az Illés szekerén

Az Úr Illésként elviszi mind,
Kiket nagyon sujt és szeret:
Tüzes, gyors sziveket ad nekik,
Ezek a tüzes szekerek.

Az Illés-nép Ég felé rohan
S ha megáll ott, hol a tél örök,
A Himaláják jégcsucsain
Porzik szekerük és zörög.

Ég és Föld között, bús-hazátlanul
Hajtja őket a Sors szele.
Gonosz, hűvös szépségek felé
Száguld az Illés szekere.

Szivük izzik, agyuk jégcsapos,
A Föld reájuk fölkacag
S jég-útjukat szánva szórja be
Hideg gyémántporral a Nap.

A hívő zsidók Illést a messiás hírnökeként várják vissza szó szerint értelmezve a Malakiás próféta tollára bízott isteni üzenetet: „Imé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja” A messiásvárás eredetileg az évről évre eltávozó és visszavárt napistent jelképezte. Illés is sok napisteni vonást vett fel. Közte és a keresztény Messiás, Jézus között  van hasonlóság. Jézus például Illés számos csodáját megörökli (csodálatos ételszaporítás, halott feltámasztása, mennybemenetel).

Illés története a művészet kedvelt témája.

Illés napja a néphagyományban:

Az Illéshez fűződő kultusz főleg a Balkánon virágzik,  hazánkban nem mindenütt ünnepelték.A magyar Illés hagyomány területileg elsősorban Szeged vidékéhez, Göcsejhez, és a mai jugoszláviai magyarsághoz kötődik, tehát azokhoz a területekhez, ahol a néphagyomány mélyrétegeiben szláv hatással kell számolnunk.

Ha Illés napon nagy az égzengés, azt mondják: Illés Annát kergeti ( Anna nap 26-án van).

Szegeden ezt tartják:

A szegedi néphagyomány szerint viharban Illés hajigálta le a kevély angyalokat az égből.

Szerintük bármilyen szárazság volna is különben, ezen a napon (illetőleg e nap táján) kell, hogy essen az eső. Ha még mennydörög is, akkor meg kell hemperegni a földön, hogy a hátunk többé ne fájjon.

 Algyő öregjei ezzel a mondával őrzik a hagyományt:

A világ teremtése után az Úr és a Sátán együtt gyönyörködött a teremtett világ szépségében. Ekkor a Sátán meglátta a teremtett embert a paradicsomban. Elfogta a gyűlölet, és hogy megcsúfolja az Urat, egy emberalakot rajzolt a porba. Illésnek nevezte és így szólongatta: Illés, kelj fel! A porba rajzolt ember

azonban nem mozdult. Az Úr erre megszólalt: Illés, kelj fel! Hajigáld meg azt, akit téged megalkotott! Illés erre fölkelt, és az Úr parancsára villámokkal dobáita meg a Sátánt. Úgy tartják, ettől kezdve van villámlás és mennydörgés.

A muravidéki szlovének mondája szerint:

Isten megengedte Illésnek, hogy az ördögöt űzze. Ezt olyan buzgalommal teszi, hogy az Úrnak kell fékeznie, különben már régen vége lenne a világnak. A gonosz annyira fél tőle, hogy vagy kereszt, vagy keresztet vető ember mögé bújik. Illés napján ezért nem szabad keresztet vetni, nehogy az ördög helyett az embert találja el a villám.

A göcseiek így tartják:

Illésnek nem szabad tudnia, hogy mikor van a neve napja, mert ha megtudja, olyan parádét csapna (mennydörögne, villámlana), hogy még a föld is megreszketne bele. Kérdezgeti is Istentől: Uram, mikor lesz az én nevem napja? Válaszul azt hallja: Bizony az még soká lesz! Amikor később ismét megkérdezi, azt a felelet kapja: A neved napja már régen elmúlt. Illés ilyenkor rettentően dörögni kezd, keresi a neve napját.

Baján úgy tartja a hagyomány,  ezen a napon nem jó a szőlőbe lépni.

Gyimes-völgyi magyar elbeszélés szerint Illésnek nem szabad megtudnia, hogy mikor van a neve napja: „Örökké érdeklődött a többi szentektől Illés, hogy mondják meg, mikor lesz az ő nevenapja, hogy ő lőjön. De a többi szentek eltagadták, de azért méges ő tájékozódik, vaj előbb, vaj utóbb, de tennap eltalálta, mert jókat lőtt”.

Tánczos Erzsébet írása

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_illes_profeta

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ill%C3%A9s_pr%C3%B3f%C3%A9ta

http://www.nagyhazi.hu/tetelek.php?id=131&tp=20&page=6

http://szeretetszeretet.network.hu/kepek/festmenyek__bibliai_jelenetek/illes_elragadasa

http://www.parochia.hu/1oldalelemek/Gondolatok/Illes_hagiografikus_ikonja.htm