Július 25. – Jakab, a hangyák és a híres zarándoklat

2013. július 24. - netfolk

Nézzük Jakabot először a néphagyományban:

Az egész hónap szentje, hiszen Július Szent Jakab hava. Ha Jakab napján a hangyák menetelnek, hideg télre készüljünk. Ha sok az égen a bárányfelhő, akkor meg a télen sok hó lesz - nehéz ezt kánikulariadóban átélni.

A szegedi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra. Az időjóslásban igen fontos ez a nap: a nap délelőtti időjárását megfelel tették a karácsony előtti, a délutáni pedig a karácsony utáni időjárásnak. Vagyis, ha délelőtt felhős az ég, akkor a tél első felében, ha pedig délután, akkor meg a tél utolján lesz tartós havazás. Ha Jakab napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz. Ha alszél fúj, enyhe, lucskos tél várható. A fényes időm , nagy hideget jelent, ha eső esik, jó idő lesz – mondják a székelyek.

Ki volt Szent Jakab?

Jakab halász volt, idővel hasonnevű apostol társától idősebbik vagy nagyobb Jakab néven különböztették meg. Jakab és öccse, János egy Zebedeus nevű ember fiai voltak. Mint András és Péter apostolokat , őket is hívta Jézus, nem is hiába, mert azok rögtön otthagytak csapot-papot, bárkát, és Jézus nyomába szegődtek'' .Jakab ( aki egyébként lobbanékony természetű volt) különleges feladatot kapott:ő lett az első vértanú az apostolok közül.

A képen Jakab apostol látható a Szent Koronán.

LEGANDATÖMEGEK:

Jakab lett a jeruzsálemi egyház feje, mígnem Heródes Agrippa király lenyakaztatta hitéért. Ez pont július 25-én történt, állítólag.

Egy ezzel nehezen összeegyeztethető hagyomány szerint Hispániába ment téríteni. Nehezen egyeztethető össze, de nem lehetetlen, meg is próbálta harmóniába hozni a híres Arany Legenda e két hagyományt . Eszerint tanítványai egy angyal vezénylete alatt a már holt apostol tetemét kicsempészték Júdeából, és a távoli Galíciába vitték. A neki tulajdonított ereklyék a 9. század óta itt, a róla elnevezett Santiago de Compostelában nyugszanak. A spanyolok nemzeti szentje lett, sírja a középkorban a leghíresebb zarándokhely volt a Szentföld és Róma után.

Egy másik legenda szerint tanítványai az apostol holttestét egy bárkába tették, amely Hispánia óceáni végeinél, Galíciában vetődött partra. A hagyomány úgy tartja, hogy Szent Jakab évekig hirdette az igét Hispánia e területén, nem véletlen tehát, hogy tanítványai itt temették el. A sír később a feledés homályába veszett, csak a 9. században lelt rá egy remete. A Clavijo mellett 884-ben vívott csatában a mórok felett aratott győzelmet is Szent Jakab közbenjárásának tulajdonították. Ettől kezdve Spanyolország védőszentje lett az apostol.

A csillagmező legendája

A 8. századtól él az a hagyomány az Egyházban, hogy Jakab Spanyolországig eljutott missziós útján. Egy későbbi leírás még azt is tudja, hogy igehirdetésének nem volt sok foganatja, el is veszítette Jakab a kedvét, s akkor megjelent neki a Szűzanya és megvigasztalta.A középkor egyik leghíresebb búcsújáró helye Szent Jakab sírja volt a spanyolországi Compostellában. A legenda szerint Szent Jakab elfeledett sírjának helyét egy csodálatos fényű csillag mutatta meg (campus stellae azt jelenti: "csillagmező"). Jakab feledésbe ment sírhelyét éjszaka csodálatos fény jelölte meg, s a megtalált sírt növekvő tisztelet vette körül.

Zarándokok hajdan és ma:

Egész Európából zarándokoltak a sírjához, olyan ismert személyek is, mint Nagy Károly, Assisi Szent Ferenc, Dante, vagy Izabella királynő.

Maga Dante úgy vélekedett, hogy csak az az igazi zarándok, aki már megjárta Compostelát.

Ebből is érthető, hogy Jakab a zarándokok védőszentje. Őt magát a zarándokok példájaként ábrázolták, kezében vándorbot, vállán tarisznya, kalapján a fésűkagyló, mely a compostelai búcsújárás igazoló jelvénye volt.

A vezeklők nyakán hurokra kötött kötél is volt. Jöttek olyan előkelő zarándokok is, akik itt szerettek volna a szent helyen meghalni, s ott temetkezni. Amikor július 25., azaz Szent Jakab apostol ünnepe - vasárnapra esik, szentévet tartanak a Santiago de Compostelában, ekkor a zarándokok száma ugrásszerűen megnő.

Világörökség:

Az 1980-as években kezdett ismét nőni az út népszerűsége azáltal, hogy 1982-ben II. János Pál pápa is elzarándokolt Santiago de Compostelába. Jelképesen az utolsó öt kilométert tette meg gyalog. A Szent Jakab-út 1993-tól az UNESCO Világörökség részét képezi.

A zarándokút szimbóluma a fésűkagyló: JAKAGYLÓ.jpg jakabkagyló.jpg

Minden évben zarándokok tömege érkezik Spanyolországba a világ minden tájáról, hogy felkeressék Szent Jakab apostol sírját. Minden olyan esztendő, amikor július 25. napja - Szent Jakab apostol ünnepe - vasárnapra esik, szentév Santiago de Compostelában. Ezekben az években a zarándokok száma ugrásszerűen megnő.

Ősi út:

A Szent Jakab-út, gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után El Camino-nak is nevezik, ősrégi zarándokút. A kelta időkben a Tejút szimbóluma volt s a maival ellenkező irányban járták be a zarándokok.