Úrnapja a pünkösd utáni második hét csütörtökje, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe.
Az Oltáriszentség kötelező ünnepévé a XIII. században tette IV. Orbán pápa. Ő a pünkösd nyolcadát követő első csütörtöki napban jelölte meg a helyét.
Jósló, varázsló hiedelmek is fűződtek az úrnaphoz:
Régen ekkor nem hajtották ki az állatokat, a mezőn sem volt szabad dolgozni. A hiedelem szerint az úrnapkor sütött kenyér kővé válna, úgyhogy nem is próbálkoztak ilyenkor a kenyérsütéssel!
Az ünnep és a hozzá kapcsolódó körmenet elterjedésével szokásba jött az oltáriszentség körülhordozása.
Ceglédberceli körmenet:
Ennek a népi hitvilág a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző erőt tulajdonított. Német eredetű az a szokás, hogy amerre a körmenet haladt, négy oltárt állítottak fel. Az oltárok fölé sátrakat emeltek. Ezeket növényekkel díszítették. Az asszonyok őrizték a felvirágzott úrnapi sátrakat, nehogy a virágokból más falubeli lányos anya elvigyen! Azért volt a szigorú őrködés, mert azzal elvinné a helybéli lányok szerencséjét, konkrétan a másik falu lányai mennének előbb férjhez.
Úrnapi sátor 1991-ben, Ifj. Lele József felvétele.
Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, virágokkal díszítették, a földre pedig virágokat, illatos kakukkfüvet hintettek. Szép gesztus, hogy Mendén például az evangélikusok pünkösdi templomdíszítéséhez a katolikusok is rendre adnak virágot, amit aztán Úr napján az evangélikusok viszonoznak.
A képen kakukkfű látható.
Ennek jelentése van! Ezeket mint szentelt növényeket mágikus célra használtak a földművelésben, állattartásban, ember és állat gyógyítására.
A néphit a zöld ágakhoz és az elhintett növényekhez hiedelmeket fűzött. Nézzünk néhányat:
A körmenetről hazavitt gallyakat a ház négy sarkába tűzték, hogy ne érje villámcsapás, esetleg az istálló fölé dugták, hogy az állatokon Isten áldása legyen. Székelyföldön az úrnapi virágot a káposzta közé tették a hernyók " támadása" ellen. . Az e napon tartott körmeneteknél úrnapi sátrakat készítettek az oltárok fölé a falu különböző pontjain, újabban csak a templom körül.
Volt, ahol az úrnapi koszorút az istállóba tették, hogy az állatok egészségesek maradjanak. Úrnapi sással füstölték meg a rúgós tehenet. Több helyen úgy tartották, hogy az úrnapi kakukkfűvel kell a tejesköcsögöket kimosni, hogy el ne lehessen vinni a tehén hasznát, néhol ugyanezért a tehén tőgyét füstölték a szentelménnyel.
Embergyógyításra így használták a szentelményeket:
Az úrnapi kakukkfűből főztek teát köhögés ellen - a kakukkfű különben is igen jó köhögésre. A beteg gyermek fürdőjébe tettek az úrnapjakor hazavitt ( megszárított) virágokból, de a lábfájás elleni fürdőbe is vetettek belőle, és fájós fogat is megfüstöltek vele
Az úrnapi virág szirmából főzött teát torokgyulladás, végtagfájás, szemgyulladás ellen mindenütt hasznosnak tartották.
Időjárásjóslás is fűződik úrnaphoz:
A napos idő bő termést jelez, tiszta idő esetén sok szénát reméltek.
Érdekesség: az 1501-ben megtartott budavári körmeneten óriási tömeg jelenlétében Mohamed jelképes mecsetjét és koporsóját a török katonákat ábrázoló bábukkal együtt összezúzták aztán elégették. A " demonstrációt" azzal a jóslattal legitimálták, hogy a mohamedán hitnek csak akkor lesz vége, ha Mohamed koporsóját sikerül szétrombolni - s azért azok elég nehéz évek voltak hazánkban.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/07/122.html
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/42980
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Arnapja
http://www.hotdog.hu/csavarogjunkkishazankban/jeles-napok-unnepi-szokasok/urnapja
http://www.munkacs-diocese.org/hu/home/271-urnapi-koermenet-a-varos-utcain-rahon.html
http://www.mindennapi.hu/cikk/egyhaz/ma-van-urnapja-de-mit-jelent-az-/2011-06-25/4379
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Arnapja