ÁPRILIS –  SZENT GYÖRGY HAVA – SZELEK HAVA     A gazda mondókája szerint: György-nap előtt ha nem esik, György-nap után sok is esik. Hogyha Vitális didereg, Tizenötször lesz még hideg. Áprilisnak szárazsága Jó gazdának bosszúsága, Áprilisnak nedvessége Fáknak termőképessége. Kedves…

  ÁPRILIS 1. - BOLONDOK NAPJA Régen sok népnél évkezdõ ünnep volt. A tavaszi napéjegyenlőséget, az újjászülető természetet ünnepelték. A keresztény változások nyomán "komolytalan" újév, bolond nap lett. Bolondnak tartották, aki ezen a napon vetett, mert a hiedelem szerint az ilyenkor vetett mag…

Március régi magyar neve: böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy a március a böjt második hónapja. A Kos havának is nevezték, a március 21-éveI kezdődő új csillagászati év első hónapjáról. Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (Isten) hava.Logikus, hogy  márciusra …

A Szeged melletti Tápé községben nemzedékről nemzedékre száll a gyékényszövés mestersége.  Manapság  háziipari szövetkezetben dolgoznak a tápéi gyékényszövők. Az idősebbek  tanítják az ifjakat, hogy a legkiválóbb darabok hirdessék a tápéiak hírnevét. A tápéi gyékényeladásról a 16. századtól van…

A kokárda szó francia eredetű (cocarde), s szalagrózsa, szalagcsokor jelentéssel bír. Viselése Franciaországból terjedt el, ott a nagy francia forradom idején a forradalmárok három színből álló, nemzetiszínű kokárdát viseltek.  A magyarok piros-fehér-zöld trikolórja…

  Március régi magyar neve: böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy a március a böjt második hónapja. A Kos havának is nevezték, a III. 21-ével kezdődő új csillagászati év első hónapjáról. Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (Isten) hava .Logikus, hogy …

    A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszak a testi-lelki megtisztulás ideje. Hívták negyvenlőbűtnek és egyszerűen bűtnek is. Kezdetben a keresztelésre való felkészülési idő volt, ugyanis az ősegyházban évente mindössze kétszer kereszteltek: húsvétkor és pünkösdkor. A…

    A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti  napoknak semmihét, húshagyóhét, csonkahét volt a neve. A hamvazószerda utáni csütörtököt csonkacsütörtöknek, a Székelyföldön kövércsütörtöknek, zabálócsütörtöknek, torkoscsütörtöknek,…

     Zobor-vidéki szokás a  sardózás:   tavaszhivogató s  adománygyűjtő egyben Van  társrendezvénye is, amit egy héttel előtte a lányok ülnek, annak  talalaj vasárnap a neve. A  sardó csakis a fiúké.  Sárdózás (a farsang utolsó vasárnapján)volt …

Az erdélyi magyarság legdélibb népcsoportja az Olt és a Brassói-havasok közötti Barcaságban él. E polgárosult vidék  főként evangélikus vallású volt , a magyarok  szászokkal és románokkal élnek együtt. Legjelentősebb, különálló csoportjuk a Brassó környéki hétfalusi…