Netfolk: népművészet, hagyományok

A "Selmeci diákhagyományok" az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén a 22.elem

2015. július 10. - netfolk

fej_egyetem_hagyomanyok.jpgA diákhagyományok eredete a középkorban alapított egyetemek diákéletéhez köthető, melyekben a céhek szokásainak egy része jelenik meg.

A selmeci diákhagyományok eredete a Selmecbányán 1735-ben alapított Bányászati Tanintézet, később Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatóihoz és hallgatói önszerveződéseihez köthetőek. A Felvidéki eredetű diákhagyományok ápolását jelenleg a soproni  székhelyű Nyugat- Magyarországi Egyetem és a Miskolci Egyetem viszi tovább.

A hagyományok a évszázadokon át fennmaradtak, sőt további helyi elemekkel bővültek, és élnek a soproni és a miskolci egyetemi hallgatóság körében, illetve Dunaújváros és Székesfehérvár  egyetemi polgárai is őrzik a hagyományt.

A hagyományok része például az egyenruha a szabályok szerint szerveződő diáktársaságok működése, a meghatározott módon zajló szakestélyek, a daloskönyvekben összegyűjtött diáknóták, valamint a nótázás, a valétálás (búcsúzás) szokása.

 

Nótázó selmeci diákok Pünkösdi Örökség Fesztiválon a Skanzenban:

100_5949_1.JPG

A külsőségekkel egyenrangú a „selmeci szellem” , a  belső tartalom,  amelynek jellemzői a vidámság, a barátság, a közösségtudat, a hivatásszeretet, és a hazaszeretet. Mindez példaértékű a mai világban is.

Íme egy bemutatkozó film a Selmeci diákhagyományokról:

 

 

Selmeci diákhagyományok (videó a Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke számára, a pályázati anyag melléklete

A kezdetek - a diákhagyományok kialakulása

A Selmecbányán tanuló akadémisták egész Európából érkeztek diákok az akadémiára tanulni. Selmecen nem volt  még kollégium sem - ott nem is lett soha,   a régi diákok teljes egészében magukra és egymásra voltak utalva. Az idősebbek  segítették az újonnan érkezőket, ha azok érdemesnek bizonyultak a támogatásra. Az idősebbek próbára is tették az újoncokat, hogy kiderüljön: megfelelnek-e az elvárásaiknak ebből lett a mai balekoktatás. A hagyományok részben a céhek rendszeréből erednek, a részben pedig a diákok hozták saját közegükből.

 A régi szokásokból a selmeci diákok sokat átvettek, de a diákok maguk is kialakítottak szokásokat. A külföldről jött diákok is hozzáadtak új elemeket a rendszerhez, de a meghatározóak a magyar és a német diákok voltak.

A hagyományok az intézmény Sopronba, majd Miskolcra költözése után is fennmaradtak, sőt további helyi elemekkel bővültek, és a mai napig élnek a soproni, miskolci egyetemi hallgatóság körében.

A diákok komoly célokkal társaságokat alapítottak, diáktanácsot, diákköröket szerveztek, ahol a diákság problémáit beszélték meg. Bálokat, összejöveteleket szerveztek, elhunyt társaik temetésének lebonyolításáról is gondoskodtak. Ezek a  szokások egyfelől  elkülönülést jelentették, ugyanakkor a közösségben egy hierarchikus viszonyt határoztak meg.

Az első,  a német Burschenschaft szervezetek mintáján létrejött,amúgy német  kör (burschenschaftok) első szervezeti foglalkozása 1823-ban volt a

A magyar csoportok  már jóval korábban is alakítottak több társaságot/kört/egyletet, de 1875-ben alakították meg a Magyar Társaságot.

1877-  ben a rendelet tiltotta meg a német diákszokásokra emlékeztető szokások gyakorlását. A burschok ekkor teátrálisan  eltemették a német diákszellemiséget.  A magyar szellemiséget képviselő diákok azonban nem voltak érintve. Megalakították az Ifjúsági Kört, amelynek szabályait, közösségi életét úgy alakították ki, hogy abba a korábbi hallgatói közösségek hasznosnak ítélt hagyományai is belekerültek. Így maradtak fenn a régi diáknóták is. Zászlójuk is volt: nemzeti színű selyem, közepén a bányász- és erdész címerekkel aranyfonállal, bordó bársony alapon hímezve. A zászlón a felirat: „Tetteitek zengjék a haza dicső nevét!”. A zászlóra kötött kék szalagon „Szerencse fel!”, a piros szalagon pedig „Erdész üdv!” felírás olvasható.

Az Ifjúsági Kör – ből alakult ki mindaz, amit ma selmeci hagyományoknak nevezünk.

 

A „pozíciók”:

Az egyetemre frissen bekerülő hallgatók a pogányok . A balekoktatáson és -keresztelésen átesettek a balekok, a másodéves hallgatókat kohlenbrennernek, a legalább harmadik éve az egyetemen tanuló, a selmeci hagyományok szellemében megkeresztelkedett hallgatók Firmának számítanak.

A hagyományok része a szakestélyek szervezése és látogatása, ahol a szakhoz illő „szent italt”, sört vagy bort, és zsíros kenyeret fogyasztanak.

 

kohaszkupa01.jpgKohász kupák Miskolcról sör vagy borfogyasztás céljára

Speciális szakestélynek számít a balekkeresztelő, gyűrű- és kupaavató, a szalagtűző, a valétáló, valamint a gyász-szakestély. Meghatározott idő után veteránná válnak a hallgatók. Aki tanulmányai végeztével elhagyja a campus területét filiszterré válik.

Nóták

Nótázó selmeci diákok Pünkösdi Örökség Fesztiválon a Skanzenban:100_5950.JPG

 A szakestélyeken, más alkalmakból sok olyan nótát énekelnek ma is, aminek a származását nem lehet pontosan meghatározni. 

Az Akadémia megalapítása utáni első 90 év diákdalairól nincsenek adatok. Az első gyűjtemény 1826-ban jelent meg Carl Stegmayer gyűjtésében. A könyv 19 dalt és 5 verset tartalmaz. Az elkövetkező években további daloskönyvek jelentek meg, a legrégibb fennmaradt példány 1868-as (dr. Molnár László, a Dunaújvárosi Főiskola volt főigazgatója tulajdonában). Az első kiadásokban már szerepel néhány ma is énekelt dal. Ilyen például a Ballag már a vén diák (ez a nóta Selmecről terjedt el egész Európában), a balekkeresztelő nóta, a Praeses dala, A hordó hátán stb. A magyar nyelvű oktatás bevezetése után elkezdték az eredetileg német szövegű dalok magyarra fordítását. Az első magyar nyelvű gyűjtemény nem daloskönyvben, hanem Tassonyi Ernő: „Aki a párját keresi” című regényében jelent meg, 1905-ben. Sok dalt ma is az ő fordítása alapján énekelnek (például A vendéglőből most jövök éppen, Mindnyájan jártunk egyszer az Akadémián).

A Sopronba költözés hatására megnövekedett a diákdalok jelentősége. Ezeket németül énekelték, majd 1931-ben kiadták az első magyar nyelvű nótáskönyvet, amely 79 dalt tartalmazott.

songbook01.jpg

Daloskönyv és egy oldala

A második világháború előtt még további három kiadás látott napvilágot, azt követően pedig számos kiadás jelent meg a daloskönyvekből. A selmeci hagyományokat magukénak valló intézményeknek külön daloskönyve van, ezért gyakran előfordul, hogy Sopronban, Miskolcon, Fehérváron és Dunaújvárosban másképp éneklik a dalokat.

Egyenruhák

Bár minden egyenruhájuk őse bányász egyenruha, a selmeci hagyományok szerint  az egy alap. A bányászok munkájuk miatt sajátos szokásokat alakítottak ki, és munkájuk befolyásolta ruhájuk formáját is.

A Burschenschaft, majd az Ifjúsági Kör tett először lépéseket arra, hogy a főiskolások egyenruhát viseljenek. Az 1820-as évektől a burschenschaft fekete nyitott zubbonyt mellénnyel, hozzá lapos fekete sildes sapkát – ami a régi német viselet volt – viseltek.

A magyarok piros-fehér-zöld szalagot viseltek.

Az egyenruhák a mai formájukat 1892-ben, az új Akadémiai Palota átadásának évében nyerték el.

Az egyenruhákat 1951-ben betiltották, de 1971-ben az erdészek a régi egyenruhát, a waldent szavazták meg hivatalos viseletnek. Ezt a bizonyos waldent más szakok is egyenruhának tekintik, a fások paszománya fekete, a geodétáké kék, a rávarrt arany csíkok jelzik a sikeres és a sikertelen félévek számát.

A diákoknak idővel elhasználódott az egyenruhájuk, de újra nem volt pénzük. Így foltokat varrtak rá. Eleinte a ruhával megegyező színűeket, hogy ne is nagyon látszódjanak. Később a szükségből erényt kovácsoltak, s kialakultak a feltűnő színű, mókás feliratokat, rajzokat mintázó foltok. A leghíresebb a „tempus” folt , ma is varrják lelkesen (piros szívbe arany zsinórral hímzett tempus szó). Akinek ezt a menyasszonya vagy jegyese készítette, akkor arról mindenki tudta, hogy foglalt.

A foltokat rendre lányok varrták fel az egyenruhára, illetve a fiúsított lányoknak a fiúk is felvarrhatják.

Eredetileg csak fiúk jártak az Akadémiára, de manapság ez már nem így van,. A lányokat a keresztelés előtt fiúsítják- például a hatalmas fa „ borotvával” jelképesen megberetválják az arcukat.

A kisfiú kezében a " beretva", jelképesen ezzel borotválják meg a lányokat, ezáltal " fiúsítják " őket - azért a biztonság kedvééért fiú nevet is kapnak...:100_5952_1.JPG

 

Szakestélyek

 

A selmeci diákhagyományok leglátványosabb és legtöbb embert megmozgató rendezvénye a szakestély. Ez meg is maradt eredeti formájában. Szinte ugyanúgy zajlanak, mint régen Selmecen.

A szakestély tisztségviselői:szakestely.jpg

Régen nótázással és tréfálkozással szakmai jellegű dolgokat beszéltek meg, a szakmai jelleg háttérbe szorult.

A szakestélyen egyre inkább előtérbe került a vidámság, a jókedv, a nótázás, a vicces felszólalások, egymás vagy a tanárok kifigurázása. A szakestély először az ősi szakok himnuszainak majd a saját szak himnuszának közös eléneklésével veszi kezdetét. Az, hogy a testvérszakok himnuszait is eléneklik-e, kettős megítélés alá esik. A szakestélyen csak meghívottak vehetnek részt, akik a balekkeresztelő szakestély kivételével –megkeresztelt egyetemi polgárok voltak. Régen Selmecen 40–50 fős szakestélyeket tartottak, ma többen vesznek részt.

Tisztségek a szakestélyen

 

A szakestély céllal jön létre, ennek megfelelően minden szakestélynek megvan a maga hivatalos megszólítása. A szakestélyre invicetli vagy invitáló czédula készül gyakran tréfás formában, amin tudatják a meghívottal, mikor, hol lesz a szakestély. A szakestély tisztségviselőit a szervezők választják. Tisztségviselők közül legfontosabb a Praeses (prézesz), aki a szakestély elnöke. Feladata a szakestély levezetése és a további tisztségviselők kijelölése. A szalagja fehér színű, mert feddhetetlen.

A szakestély lefolyása

A szakestélyen gyertyák világítana, konkrétan a Sza- sza- szakestély… kezdetű nóta eldanulása után jön a gyertyagyújtás. Ezután következik az elnökválasztó nóta, amit tréfás jelölések követnek. Végül megválasztják az „igazi” elnököt, akit a tömeg hangos „vivát” felkiáltással üdvözöl.

Az elnök elfoglalja a helyét, felveszi szalagját… A szakestély hangulatától különböző utasításokkal rendelkezhet:

  • eks: fenékig ki kell inni a korsót,
  • tükrös: addig kell inni, míg nem látod meg a pohár alját,
  • ergo bibamus vagy lefety: tetszés szerinti fogyasztást jelent.

Előfordulnak mű és valódi nézeteltérések, melyek megoldására az elnök sörpárbajt rendelhet el. Annak van igaza, aki előbb kiissza a korsóját.

Az összejövetel végén eléneklik a Gaudeamus igitur, a Ballag már a vén diák, a Szakestély végére című dalokat, és véget ér a szakestély.

A szakestélyek néhány típusa:

  • Balekkeresztelő szakestély: Itt keresztelik meg – sörrel és korommal – a pogányokat, itt válnak igazán egyetemi polgárrá, és megtörténik a lányok fiúsítása is. A díszbalekot a Fuschmajor a fülénél fogva vezeti be a terembe. Ő lesz először megkeresztelve. Akit megkereszteltek, jogosan viselhet egyenruhát és járhat szakestélyekre.
  • Gyászszakestély: Ha egy keresztelt egyetemi polgár vagy oktató elhalálozik, emlékére gyászszakestélyt tartanak. A gyászszakestélyen sötétben eléneklik a „Gyászindulót” és az elhunyt kedvenc nótáját. Lassan elkezdik ütögetni az asztal széléhez kupájukat, az elnök vezényszavára ekset isznak, majd egyetlen csapással összetörik korsójukat, hogy abból már senki ne tudjon inni. A korsó fülét fekete szalaggal átkötve őrzik. A szakestély résztvevői a szakestély után két hétig nem jelennek meg mulatozásokon és nyilvános helyeken.

Valétálás

A valétálás kifejezés a latin eredetű „Valete!” szóból származik, mely „Éljetek boldogul!” jelentéssel bír. A „Valete” egy útra bocsátó áldás.

A végzős évfolyamok ezzel vesznek végső búcsút az egyetemtől. A magyarországi ballagások a selmecbányai valétálásra vezethetők vissza.

Jellemzője  a búcsú szakestnek a soproni hattyútollazás (  Miskolcon ez például nincs) : egy több alkalommal sikertelenül vizsgázó hallgató (kinek a professzor azt mondta, hogy sikeres vizsgája nála csak akkor lesz, ha a kőhattyú kitollasodik. A hattyú reggelre tollruhát öltött, így a vizsgázó értékelhető kalkulust nyert) emlékére ad ruhát a szakestély éjszakáján a kőhattyúra.

 

A ballagást a leggkorosabb végzős diák vezette egy hosszú botra kötött tölgycsokorral, mögötte a veteránok  annyi keskeny zöld szalaggal  a kalapján, ahány szemeszterrel megtoldották tanulmányaikat - , majd a valetánsok. 
A  ballagó felvonulás idővel bohókás karnevállal egészült ki.

Este, sötétedéskor kezdődik a búcsúztatás az egyetemen -a valétálás része a „szalamander”, amelynek során a végzősök bányászlámpákkal és fáklyákkal énekelve vonulnak végig a belvárosban.

A ballagókat fáklyások kísérik az elsötétített városon keresztül. A menet útvonalán a házak ablakaiban égő gyertyákkal búcsúznak a polgárok a végzős egyetemistáktól. A város fő terén, a polgármesteri hivatal épületénél a város polgármestere vesz búcsút a valétálóktól.

 Fénypont a  valéta bál, melyre díszes meghívóval lehet belépni, s melynek éjszakáján kerül a valétaszalagok levételére. A bál végén történt és újabban ismét szokássá vált a végzősöknek a városkapun keresztül való kirugdosása.

A hagyományok továbbélése

selmecunesconyme.png

Az Akadémia utódintézményeinek diákszervezetei gondoskodnak a hagyományok életben tartásáról és továbbfejlődéséről, így a mai napig élnek a szokások.. A diákhagyományok összekovácsolják a felsőbb éveseket és fiatalabb társaikat.

A selmeci diákhagyományok a régi, pozitív minták felelevenítése és továbbörökítése révén az oktatási intézményhez való erősebb kötődést is erősítik, és bensőséges kapcsolatot teremtenek a felsőbb évesek és fiatalabb társaik között.

Egyik társaság a sok közül a Dudujka-völgyi Rókák Baráti Társasága , mely az egyik Selmeczi Diáknapok megrendezése céljából jött létre. Azóta is a Selmeci Hagyományok megőrzésének és továbbadásának szentelik életüket. A társaság idővel alapszabállyal, vezetőséggel rendelkező diáktársasággá alakult, mely  a mai napig diáktársaságként funkcionál. Róluk itt olvasható: http://dvr.webdirective.hu/, bár sajna a honlapjuk nem frissül. Azért jó böngészést!

Egyik kedvencem a  Leányvári Boszorkák Baráti Társaság – merthogy a lányok is teljes jogú tagok.   Az LBBT tagjai kizárólag leányzók lehetnek,a honlapjukat pedig itt található : lbbt.atw.hu/ 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Selmeci_di%C3%A1khagyom%C3%A1nyok

http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=hir_140923_oroksegi_elem

http://dvr.webdirective.hu/magunkrol

 http://bursch.hu/egyenruhak/

http://www.nyme.hu/index.php?id=3174&L=1&id=3176

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr97616636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

forty-six&2 2015.07.12. 17:39:09

Szia,egy apró észrevételt engedj meg:az utolsó mondatban szereplő társaság helyesen Leányvári Boszorkák Baráti Társaság (LBBT),és tagjai kizárólag leányzók lehetnek,a honlapjukat pedig itt találod: lbbt.atw.hu/ :-)

netfolk 2015.07.12. 18:06:14

Köszönöm a figyelmes olvasást és a hozzáértő kommentet.

dudi85 2015.07.12. 19:40:37

Annyit hozzá tennék, hogy nem csak a fent említett két intézményben őrzik a hagyományt, Dunaújváros és Székesfehérvár is kimaradt a cikkből.

netfolk 2015.07.12. 22:56:27

Köszi, pontosítom.

MiGeo 2015.07.13. 23:25:12

Jó szerencsét!

Átfutottam a bejegyzésedet és lenne pár apróbb hiba benne, amit leírnék, ne vedd bántásnak, de az ilyesmire háklisok vagyunk ;)

-Selmecen, nem hogy a kezdetben, de a későbbiekben sem volt kollégium soha
-Nem voltak első német körök, egy kör volt a Deutschen Gesellschaft zu Schemnitz, ez valóban 1823-ban alakult meg a német Burschenschaft szervezetek mintáján
-A magyar "csoportok" már jóval korábban is alakítottak több társaságot/kört/egyletet is
-Kari egyenruha nem Firma kiváltság, kereszteléshez kötött, azt, hogy ki mikor varrathatja meg (másod évben/harmad évben) valóban eltérhet
-Nem minden egyenruhánk őse bányász egyenruha
-A Tempus folt nem "volt", hanem ma is van!
-A fiúsított lányok egy relatíve új dolog, a múlt időt nem értem :)
-A lányokat jelképesen megborotválják, de nem a hajukat, hanem az arcukat :)
-Meg nem "mű" nézeteltérések is :)
-A miskolci "búcsú" szakestélynek, viszont nem jellemzője a soproni hattyú megtollazása :)
-A mi honlapunk (Dudujka-völgyi Rókák) már egy ideje nem frissül, és egyre kevesebb dolog olvasható rajta :)

netfolk 2015.07.14. 10:43:04

Köszi a figyelmes olvasást és a pontosításokat. Javítás megtörtént.

Sok jót!