Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

A csővári főkötő titka

2015. január 19. - netfolk

csővári.tif

Település története:

Csővár palóc falu Pest megyében, Csővár régióban.

Első ismert írásos emlék a 15. századból maradt fenn, s a várról van benne szó.  A török hódoltság alatt sem néptelenedett el ( a töröknek adózott). 17. század végén népes helységként írtak róla.

csovarvar.jpg

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.

 

 

Település látnivalója a várrom

Csovar_vara.jpg


A település hasonló nevű várát egy  réges-régi oklevél említi először. A 15. század végén Corvin János  birtoka volt, majd Ráskai Balázs királyi tárnokmester reneszánsz lakóvárrá alakíttatta át. A törökök elleni végvári harcokban aztán sajnos romhalmaz lett belőle.

 

csovartanya.jpg

 csővári bogárhátú ház, zsúptető, lakóház

Csővári  női ünnepi viselet

 csovar.jpg

A palóc viseletekhez soroljuk, zöld kasmír blúz fekete bársonnyal, piros zsinórral, fekete csipkével szegett. A szoknya a blúz anyagával egyező anyagból készült, sűrűn ráncolt, alján bársonnyal és piros pántlikával szegett.

Csővári női puha főkötők

csovarr.jpg


A főkötők mindegyike alul húzással  szabályozható, ráncolható. Gyolcsból és fehér selyemből készültek,  főkötők szélét sűrűn lerakott gyári csipkével díszítették.

cs_1.jpgA főkötők a csipke felett és némelyik teljes terjedelmében a viselési alkalomhoz igazodó színvilágú kézimunka hímzéssel díszített.

 csfk.jpg

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.falusiturizmus.hu/hu_HU/services/22/csovar-vara.html

http://www.panoramio.com/photo/336215

http://www.pinterest.com/pin/31243791140615391/

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr426811997

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Évazsuzsanna 2015.01.20. 06:34:11

Köszönöm! Csővár Édesanyám szülőfaluja. Az acsai anyakönyvben megtaláltam a bejegyzést Babka Ilona Mária születéséről, Babka Lajos nagyapám saját kezű aláírásával A nógrádi falvak, Kosd, Csővár, Ősagárd, Nőtincs, adtak munkát községi kovács nagyapánknak, akit megbecsültek munkájáért, még a nyolcvanas években is állt olyan vaskapu, ami nagyapánk keze munkáját őrizte, mesélte büszkén édesanyánk. Miután a kosdi szénbányát bezárták, ahol Babka Lajos nagyapánk főgépész volt, kovácsműhelyt nyitott. 2003-ban elhunyt keresztapám emlékezett rá, hogy kisfiú korában egyszer, amikor meglátogatták Kosdon, nagyapa megmutatta neki a bánya gőzgépét. A kisfiúnak különösen a sok csillogó sárgaréz szerelvény tetszett. Legsikeresebb az Ősagárdon uradalmi kovácsként töltött ideje volt nagyapánknak. A váltakozó eredménnyel működtetett kovácsműhely hol megengedte a luxust, hogy egy-egy alkalommal, - mikor nagyapánk Vácra ment a vaskereskedőhöz anyagért, - a gyerekeknek narancsot hozzon, máskor a gondokba merült szülők az asztal fölött vették számba, hogy mi az a kis ékszer, amitől meg kell válni, hogy anyagot tudjanak venni a műhely további működtetéséhez. Ilona ennek tanúja, s hét évtized múlva meséli, - egy Nőtincs és Ősagárd közti kanyargós úton az autóban idézi fel - hogy ő ment nemegyszer a gazdákhoz a pénzért, mert a szerszámok javítását, lópatkolást sokszor csak utólag, a betakarítás után tudták kifizetni, az eladott terményeik árából. A kislány jöttére mondták: „jön már Babkova a pénzért” – mint a népmesékben, a falvak közti kanyargós úton ment a gyerek a feladattal.

netfolk 2015.01.20. 10:35:11

Nagyon szépen köszönöm, hogy megosztotta velünk a személyes élményeit.
süti beállítások módosítása