Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Dőrejárás - ősi farsangi népszokásunk

2014. február 25. - netfolk

 

A dőrejárás a Felső-Csallóközben elterjedt farsangi  népszokás.

A dőre szó maga bolondozó férfit jelent a csallóközi tájszólásban.

doreneprajz.jpgDőrejárás 1930-ban

 

Főként a   tejfalusi önkéntes tűzoltószervezet  ápolja ezt a  népszokást, melyet a fa­lu la­kói fo­lya­ma­to­san átö­rö­kí­tik a kö­vet­kező nem­ze­dé­kek­re,  s a környező falvak is újra kedvet kapnak a megszervezésére. A  dőrejárás így a mai napig megőrizte az évszázados hagyományokat, átmentette a magyarság ősi, mitikus hitvilágának néhány szereplőjét.

Különben a  busójárás édestestvére a dőrejárás, amely egykor az egész Kisalföldön ismert és elterjedt népszokás volt.

 

dore1.jpg

 

E néphagyomány feltételezett eredete az, hogy az ősszel látszólag elhaló természet felélesztését igyekeztek őseink biztosítani, hogy ismét eljöjjön a tavasz. Bolondozó dőrék ezért a természet erőihez fohászkodtak, áldozatot mutattak be, hogy túlélésüket, termékenységüket, szaporodásukat így biztosítsák.

A dőrejárásra, mely  egyike a legősibb, fennmaradt népi mítoszjátékoknak, évszázadokon keresztül húshagyókedden került sor, hiszen  éjfélkor kezdődött a böjti időszak. A huszadik század kezdetén átették farsangvasárnapra, majd mostanában farsangszombaton rendezik meg. Ekkor a he­lyi tűzol­tó­ság szer­ve­zé­sé­ben a fa­lu ut­cá­it a hely­be­li dőrék kö­zel har­mincfős masz­kás, vi­dám ala­kos­ko­dás­sal egy­be­kö­tött, ado­mánygyűjtő far­sang­vé­gi me­ne­te járja be.

dore3.jpg

 

 A játék ősi voltát mutatja, hogy a meneten a mai napig csak férfiak vehetnek rész, ők öltöznek be mindenféle fura ruhába, és természetesen a női szerepeket is ők játsszák el.

dorejaras6.jpgIlyenkor imitálnak esküvői menetet, ördögöket, medveidomárokat, fontoskodó mesterembereket, akik mindenfélékkel "zaklatják" a falubelieket, nem hiányozhat a telet jelképező bábú és az egész napos jókedv. Elmaradhatatlan szereplők az ördögök. A játék gerincét maga az esküvői menet és a bolondozó mesteremberek adják.

doremenya.jpgA menyasszony már karján tartja megszületett kisdedét, így járják végig a falut, ételt-italt gyűjtögetve. Eközben folyamatosan húzza a cigánybanda a talpalávalót. A dőrék bekopognak minden házhoz, ahol étellel-itallal kínálják őket, a vőfély megtáncoltatja a ház asszonyát, aztán szépen odébbállnak.

 dore2.jpg

 Az esküvői menet, bolondok szánja, bolondozó mesteremberek felvonulása kiegészül mitikus alakokkal, akik részben német – Lucák, krampuszok " rokonai", részben pedig az ősi magyar hitvilágot őrzik.

dorejaras Felbar (10).jpg

A dőrejárás meszelője egy női alak ( férfi játssza, persze), ő varázserővel bír. Meszelőjét a ház falán végighúzva elűzi a rontó szellemeket, de ez nem jó hír a rossz gonosz embereknek, mert kormos lével hoz rontást a háziakra. A magyar hitviláglegjellemzőbb alakja a telet jelképező szalmaember ( szimki) akit a felvonulás végén elégetnek (a „jelmezbe bújt" sámán-szereplő az utolsó pillanatban megszabadul szerepétől), valamint a természetet allegorizáló szimki, akinek pusztulását rituális gyilkossággal ábrázolják, viszont csodás feltámadása jelzi az ősmagyar hit szerint elhaló-újraéledő természet örökös megújulását, a várva-várt tavasz eljövetelét. Amikor a természetet jelképező szimki a népi játék végén meghal, s aztán feltámad - ez jelzi hogy a természet csak látszólag pusztul el télen, tavasszal újjászületik.  Miután a ‘szalmakunyhó‘-t elégették (az őt mozgató legény már korábban titkon kibújt belőle), a lányokat anno az ördögmaszkos alakoskodók kényszerítették a tűz átugrálására. Mikor a tűz elhamvadt, jön a „szimki" újabb  megölése: tőrrel és pisztollyal – biztosra mentek.

A „halottat" a kocsmába vitték, ahol életre keltették: ráfújtak a szájára, kezét, lábát, fejét mozgatták, a hátát ütögették, majd felöltöztették, mire a „szimki" hirtelen felugrott és elszaladt.

A dőrejárás táncmulatsággal fejeződött be, ahol az összegyűjtött adományokból nagy lakomát rendeztek. A lányok és legények hajnalig táncoltak, daloltak, szórakoztak!

Az adományokból (tojás, szalonna, kolbász , ami van )este mulatságot rendeznek. Őseink az emberi élet egyik hordozóját is “tojás(ocská)nak hívják. Ez a varázslat a tejfalusi dőrejárásban is tetten érhető: a dőrék a tyúkólból elcsenik azok tojását, akik nem fogadják szívesen közeledésüket, a drótos pedig beszögeli a tyúkól ajtaját, hogy a gazda tojása zápuljon meg, terméketlenséget hozva állataira és egész családjára. Amennyiben nem volt esküvő farsang idején, vénlánynak öltözött dőre húzza végig a terméketlenséget jelképező száraz csököt a falu utcáin.

 

Ez a remek film elröpít minket a varázsló dőrékhez:

http://www.televizio.sk/2012/02/dorejaras-tejfalun/

 

Dőrejárás Csallóközcsütörtön

 

 

 

Dorefilmborito.jpgA Dőrejárás című  dokumentumfilm  ( borítója fentebb látható) szereplői a tűzoltókon kívül helyi lakosok. A film a ma is eleven és folyamatosan alakuló népi hagyomány mostani állapotát rögzíti, sok humorral.

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/farsangi-nepszokasok/farsangi-maszkos-alakoskodasok-dramatikus-jatekok

http://ozogany.com/?p=792

http://borsa.hu/20090304/5_tavaszvaro_nepszokas/5_tavaszvaro_nepszokas/

http://adatbank.sk/lexikon/dorejaras/

http://www.felvidek.ma/felvidek/regio/37924-az-osi-mitosz-napjainkban

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr45832415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása