Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Bertalan napja kapcsán a bőrművességről

2013. augusztus 23. - netfolk

Szent Bertalan - mint Michelangelo festmény szemlélteti -   tragikus sorsa apropóján a bőrrel dolgozók patrónusa.saint_bartholomaeus_detail_of_the_last_judgement.jpg

Ezért nézzük meg közelebbről a bőrművességet:

A bőrt ősidők óta  felhasználja az ember, mert erős, rugalmas anyag. Bőrpajzsot, cipőtalpat, de lágy szattyánbőrt is készítettek belőle. A magyar népművészetben nagy szerepet játszik. A magyarság, mint állattenyésztő nép, korán megismerkedett a bőrkikészítés és feldolgozás módjaival. Az alföldi pásztorok munkái a népvándorlás kori leletekkel mutatnak rokonságot, talán a honfoglalás előtti korra vezetnek vissza. Ezt a bőrmunkával kapcsolatos török eredetű szavaink is megerősítik. Ilyen a ködmön, szűcs szavunk is.Ködmön_fehér.jpgFehér férfiködmön látható a képen.

Később parasztszűcsök, kontárok kezére került a mesterség . Leginkább a birka bőre kerül felhasználásra, csak ritkábban a lóé és marháé. Utóbbiakból készül a bocskor s a zsákszerű tömlő, fiatal állat egészben lenyúzott bőréből, amellyel a facsutorát, kulacsot bevonják. Juhbőrből készül a pásztor ostora, bugyellárisa, kostökből alakított s gazdagon díszített dohányzacskója és erszénye; utóbbi rendesen együtt jár az acéllal és bőrből való késtartó hüvellyel, ilyenkor készség a neve.

ostor.jpg

Karikás ostor látható a képen.

 

Maga a pásztor dolgozta fel az elhullott állatok bőrét s alakított belőle, saját használatára, és gyönyörűségére szerszámfélét és ruhaneműt. A pásztorgúnya nagy része bőrből készült és viselőjének ügyes kezét dicsérte. A bőrruha részei lehetnek a kacagány, bőrlajbi, suba, ködmön, nadrág, lábravaló, sapka.
A legegyszerűbb lábbeli a bocskor volt. A bőrből készült tárgyak díszítése népünk művészkedésének legrégibb formáiból is sokat megőrzött. Szűcsrátétekről a 16. századtól vannak adatok.

 Legszebb darabjaink a  19. század második feléből valók, amikor készítésüknek, díszítésüknek virágkora volt.

A bőrmunkák díszítései a rátét, varrás, bőrszíjak, összefonott szíjak. A sallang és a bőrpillangó főleg a lószerszámok dísze. Bőrmetszés, domborítás, festés, bőrmozaik készítés, beégetés a bőr művészi megmunkálását, díszítését eredményezte.

Főként a birka bőre kerül felhasználásra, esetleg a lóé és marháé. Marhából készül a bocskor s a zsákszerű tömlő, fiatal állat egészben lenyúzott bőréből, amellyel a facsutorát, kulacsot bevonják. Juhbőrből készül a pásztor ostora, bugyellárisa, kostökből alakított s gazdagon díszített dohányzacskója és erszénye; utóbbi rendesen együtt jár az acéllal és bőrből való késtartó hüvellyel, ilyenkor készség a neve.

A szépen kikurvanyázott készvégre (Kiskunságon bizony így nevezték a bőrdíszítést) büszke volt a pásztor.

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-970.html

http://hu.metapedia.org/wiki/B%C5%91rm%C5%B1vess%C3%A9g

http://www.serendipity.abbcenter.com/?id=79534&cim=1

http://www.szekelyijasz.ro/karikas_ostorok/barantas_nagy_karikas_ostor-542-2.html

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr285472168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása