Szent Bertalan - mint Michelangelo festmény szemlélteti - tragikus sorsa apropóján a bőrrel dolgozók patrónusa.
Ezért nézzük meg közelebbről a bőrművességet:
A bőrt ősidők óta felhasználja az ember, mert erős, rugalmas anyag. Bőrpajzsot, cipőtalpat, de lágy szattyánbőrt is készítettek belőle. A magyar népművészetben nagy szerepet játszik. A magyarság, mint állattenyésztő nép, korán megismerkedett a bőrkikészítés és feldolgozás módjaival. Az alföldi pásztorok munkái a népvándorlás kori leletekkel mutatnak rokonságot, talán a honfoglalás előtti korra vezetnek vissza. Ezt a bőrmunkával kapcsolatos török eredetű szavaink is megerősítik. Ilyen a ködmön, szűcs szavunk is.
Fehér férfiködmön látható a képen.
Később parasztszűcsök, kontárok kezére került a mesterség . Leginkább a birka bőre kerül felhasználásra, csak ritkábban a lóé és marháé. Utóbbiakból készül a bocskor s a zsákszerű tömlő, fiatal állat egészben lenyúzott bőréből, amellyel a facsutorát, kulacsot bevonják. Juhbőrből készül a pásztor ostora, bugyellárisa, kostökből alakított s gazdagon díszített dohányzacskója és erszénye; utóbbi rendesen együtt jár az acéllal és bőrből való késtartó hüvellyel, ilyenkor készség a neve.
Karikás ostor látható a képen.
Maga a pásztor dolgozta fel az elhullott állatok bőrét s alakított belőle, saját használatára, és gyönyörűségére szerszámfélét és ruhaneműt. A pásztorgúnya nagy része bőrből készült és viselőjének ügyes kezét dicsérte. A bőrruha részei lehetnek a kacagány, bőrlajbi, suba, ködmön, nadrág, lábravaló, sapka.
A legegyszerűbb lábbeli a bocskor volt. A bőrből készült tárgyak díszítése népünk művészkedésének legrégibb formáiból is sokat megőrzött. Szűcsrátétekről a 16. századtól vannak adatok.
Legszebb darabjaink a 19. század második feléből valók, amikor készítésüknek, díszítésüknek virágkora volt.
A bőrmunkák díszítései a rátét, varrás, bőrszíjak, összefonott szíjak. A sallang és a bőrpillangó főleg a lószerszámok dísze. Bőrmetszés, domborítás, festés, bőrmozaik készítés, beégetés a bőr művészi megmunkálását, díszítését eredményezte.
Főként a birka bőre kerül felhasználásra, esetleg a lóé és marháé. Marhából készül a bocskor s a zsákszerű tömlő, fiatal állat egészben lenyúzott bőréből, amellyel a facsutorát, kulacsot bevonják. Juhbőrből készül a pásztor ostora, bugyellárisa, kostökből alakított s gazdagon díszített dohányzacskója és erszénye; utóbbi rendesen együtt jár az acéllal és bőrből való késtartó hüvellyel, ilyenkor készség a neve.
A szépen kikurvanyázott készvégre (Kiskunságon bizony így nevezték a bőrdíszítést) büszke volt a pásztor.
Forrás:
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-970.html
http://hu.metapedia.org/wiki/B%C5%91rm%C5%B1vess%C3%A9g
http://www.serendipity.abbcenter.com/?id=79534&cim=1
http://www.szekelyijasz.ro/karikas_ostorok/barantas_nagy_karikas_ostor-542-2.html
