A mandula egy évben legalább kétszer boldogít.
Először kora tavasszal, amikor halvány rózsaszín bokrétákba öltöznek a fák. Másodszor akkor, amikor elfogyasztjuk az értékes és finom termést, amely csonthéjas mivolta miatt nem adja azért könnyen magát.
Hihetetlen, de legközelebbi rokona az őszibarack, távolabbi rokonai a szilva meg a kajszi. A mandulafa termése a világ összes olajos magvai közül az egyik legrégebbi és legkedveltebb. Méltán az.
A mandula a kedvező életkörülmények között eléggé nagy fává fejlődik, erős, gyakran vastag törzset nevel, koronája hajlamos az elsűrűsödésre. Szívós növény, megtelepszik a napégette, száraz, sziklás lejtőkön is, bár ott inkább bokoralakot ölt. A felnyíló csonthéjas termés külső és középső terméshéja éréskor felreped és kihull a csontár. A mag édes és keserű lehet.
Krónikák ugyan nem szólnak a mandulatermelésről, de igen valószínű, hogy a gyümölcs a rómaiak közreműködésével jutott el a Kárpát-medence melegebb részeire. Hogy az itteni római sírokban mandulatermést találtak, ezt bizonyítja., s az is, hogy a magyar „mandula” szó a latin-olasz eredetű mandorla szóból ered.
Csontváry Kosztka Tivadar:Mandulavirágzás
Most olvassuk és hallgassuk Janus Pannonius versét:
Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról
Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe’ se látott,
Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.
S íme, virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?
fordította: Weöres Sándor
Az epigrammaformába sűrített elégia központjában a dunántúli télben kivirágzó mandulafa áll. Pusztulásra van ítélve a körülmények miatt. Ezt a képet magára vonatkoztatja a költő: olyan, mint a virágzó mandulafa a télben. Sorsa is az, mint a növényé: élete véget ér, mielőtt sorsa kiteljesedhetne.
A vers ékesen bizonyítja, hogy a Dunántúlon már Mátyás korában ismerték, és termelték is a mandulát. Nagy összefüggő területeken azonban csak a 19. századtól termesztik. Ezt is szükség hozta így: a filoxéravész miatt kipusztult szőlők helyére a barackot vagy mandulát telepítettek.
A mandula melegigényes, Magyarország a mandula termeszthetőségének északi határán helyezkedik el. Ebből is láthatjuk, hogy honfoglaló őseink a lehető legjobb helyen telepedtek le!
A mandula a talaj szempontjából nem válogatós, de amolyan hobó növény: a kerti babusgatást nem hálálja meg, sőt!. A rendszeres öntözésektől szinte biztos, hogy megtámadja a monília..
A Kárpát-medencei mandulafajták önmeddőek, vagyis egy más fajtájú fa virágporára van szükség a virágok megtermékenyüléséhez. a nincs a közelben virágport adó másik mandulafa, akkor nemigen számíthatunk „ észrevehető”termésre.
A mandula beszerzése és tárolása:
Szerencsére egész évben hozzájuthatunk ehhez a csemegéhez, sajnos az ára könnyen mértékletességre intheti a felhasználót. A héjas mandulát hűvös és száraz helyen évekig tárolhatjuk, gondolom ez akkor fordul elő, ha valaki elfelejti, hogy hova tette a mandulás zacskót. A hámozott mandula magas olajtartalma miatt hamar megavasodik. Ez ellen védekezhetünk úgy, hogy hamar megesszük, de az is jó, ha lefagyasztjuk a mandulafeleslegünket.
A mandula magjához nehéz hozzájutni, mert csonthéjas. Iparilag valami speciális szerkezettel hámozzák. A diótörő a mandula feltörésére nem alkalmas. Bár otthoni használatra is kapható már mandulatörő berendezés, a kalapács minden házban kéznél van, s pont megfelel a mandula megtörésére. Ha még sincs kalapács, egy jókora kő is megteszi, elszánt mandularajongók nem hátrálnak meg a technikai hiányosságoktól!
A mandula haszna:
Először is finom, a többin haszon csak ez után jön.
Napi egy marék mandula biztosítja az ásványi anyag-, vitamin- és fehérjeszükségletet - EZ JÓ OK ARRA, HOGY BÁTRAN FOGYASSZUK!
Az éretlen, zsenge, tűvel átszúrható mandulát befőtt és cukrozott gyümölcs készítésére használhatja fel, aki nem akarja megvárni a szeptemberi-októberi szüretet.
A nyers mandulabél - a barna héjával együtt is nyersen finom csemege.
A sós ízek imádói a sós pirított mandulára szavaznak. Szerintem azonban a legfinomabb mandulából készülő csemege a marcipán.
Íme egy házi marcipán recept a sok közül.
Hozzávalók:
20 dkg mandulabél
20 dkg porcukor
fél dl víz a sziruphoz
Elkészítés:
A mandulát forró vízbe tesszük, egy percet rotyogtatjuk, aztán leszűrjük. Ekkor a fellazult, barna kabátot könnyen levedli már..
Ezután szétterítve megszárítjuk, majd ledaráljuk. Erre jó a diódaráló, de aprítógéppel is kisérlezethetünk.
A darált mandula felét a porcukor felével összekavarjuk, aztán fél a vízzel sziruposra főzzük. Utána több részletben belekeverjük a többi cukrot és mandulát. Folyamatosan gyúrjuk és gyúrjuk, lehetőleg nem kóstolgatjuk, mert nagyon hamar elfogy. A marcipánt különféle aromákkal ízesíthetjük, így jól el is ronthatjuk. A még belefér, ha az édes mandulába icipici keserű mandulát keverünk.
Fóliába csomagolva állítólag sokáig eláll a hűtőben. Nálam ilyen még nem fordult elő.
A keserűmandula mérgező. Még szerencse, hogy olyan borzasztó keserű, hiszen egy harapás után az embernek elege is lesz belőle, ennyi meg még nem okoz gondot. Ezt a kozmetikai iparban használják fel. Olajat sajtolnak éppúgy, mint az édesmandulából is.
Az eredmény egy közepes zsírtartalmú növényi olaj, amely a zsírosodó bőrt is ápolja, kisimítja. Természetes hatóanyagai nyugtatják bőrt. A szarkalábat igen szeretem a természetben, a saját fejemen kevésbe. Állítólag erre is jó a mandulaolaj, majd referálok.
Csecsemők bőrére is való, sőt, terhességi csíkok megelőzésére is alkalmas, hajpakolást is készíthetünk belőle.
Tánczos Erzsébet
Forrás:
http://www.balintgazda.hu/minden-heten-
http://www.tankonyvtar.hu/szepirodalom/regi-magyar-irodalmi-080905-346