Netfolk: népművészet, hagyományok

Gajdos Zsuzsanna Népművészet Ifjú Mestere: a tojásírás az életünk fontos része.

2020. július 23. - netfolk

 

 img-4257.PNG

- Hogyan ismerkedtél meg a tojásírással? Gyermekként sajátítottad el a fortélyait?

–Nem gyerekként, bár a családom minden tagja ügyes. . Édesapám több mint 40 éve esztergályosként dolgozik, mindig is a kétkezi becsületes munka híve volt, amivel az én életemre is nagy hatást gyakorolt. Édesanyám óvodapedagógus, neki köszönhetem a hagyományok és az ünnepek szeretetét, ugyanis fantasztikus mesevilágot és élményt alakított ki minden köré gyermekkoromban. A  nagymamám volt azonban az,  aki elmagyarázta, hogy hogy kell hagymahéjjal tojást festetni,, megmutatta az eszközöket. Így vártuk a húsvétot.  Ez falun történt, és olyan ügyességeket  találtak ott ki, minthogy bicikligumi belsőt kivágták, s azt mintaként  a  tojásra applikálták. Ez nem tartozik az autentikus népművészet területére, de valahol a hagyomány fennmaradását szolgálja ez is. Persze én nem így alkotok.

imgp2417.JPG

-Mit tudhatunk Kárpátalja hímeseiről?

-Én 1987 – ben születtem Kárpátalján, Munkácson. A tojásírás ott akkor nem volt a köztudatban.  Kárpátalja  ebben a tekintetben máig felderítetlen terület, nincsenek a hímesek  dokumentálva.

-Kárpátalján nem festettetek tojást?

- De, természetesen festenek Kárpátalján is tojást, hiszen a nagymamám hagymahéjas hímesei is ezt mutatják vagy a dobronyban elterjed színes virágmotívumok is jelentősen elterjedtek vagy a salánki viaszos technika, de az átlag házasszony általában egy színű hímeseket készít, esetleg matricával díszítettik őket, nincs kimondottan elterjedt hagyománya a dolognak.

Én a Kárpátalja  című hetilapban láttam először nyomtatásban  hímes  motívumokat. Ez nagyon megfogott engem, utánamentem, kerestem, kutattam. Egy helyről találtam dokumentált mintákat,  melyek Salánkról származnak.

- Volt-e olyan meghatározó pillanat, élmény, ami a tojásírással kapcsolatos, és meghatározza az alkotói pályádat?

 

- Igen. Munkácson 2010 táján indult újra a cserkészmozgalom, aminek a keretein belül több karácsonyi, húsvéti kézműves foglalkozás szervezésében és lebonyolításában voltam aktív résztvevő cserkész segédtisztként. Az egyik ilyen foglalkozást megelőző, ötletgyűjtő megbeszélésen bukkantam rá egy kézműves hetilap oldalain, Mosonyi Éva tojásfestővel készített interjúra. Ennek a cikknek a hatására beszereztünk  öt írókát, majd elkezdtem elsajátítani, megtanulni  ezt a számomra addig ismeretlen technikát. Az első vonalaim hihetetlenül görbékre sikerültek, de nagyon jó érzéssel töltött el az alkotás folyamata. Bemutattam a cserkészeknek,   amit megtanultam,  és nagy sikere lett. A következő években tovább folytattam a munkát a cserkészekkel és a tojásírással is egyre többet foglalkoztam. Fontosnak éreztem ezt a hagyományt megismertetni, hiszen más nem írt tojásokat a környezetünkben, s így a kiscserkészekkel is  megszerettettem ezt az látványos magyar hagyományt. Ott elkezdődött egy szerelem, és ez a mai napig tart.  Az alkotás  a valóságból kiemel, felemel,   teljesen beleéli magát az alkotó,és ez nem művészi szint kérdése, ezt a kézműves foglalkozásokon rendre megtapasztalom. A tojásírás elvarázsol, kérdés, hogy a foglalkozáson alkotók aztán otthon is átélik-e ezt a flow élményt. 

 img_0543.JPG

- Őrzöd a legelső alkotásod?

- Az sajnos  összetört, az a helyzet, hogy nálam  néha törnek a tojások.,előfordul ilyen baleset, de nem érint vészesen, hiszen képes vagyok újra megcsinálni. Van olyan törött tojás, amit ki is teszek magam elé, hogy  újra megírjam.  De az egyik első azért élénken megmaradt az emlékezetemben, mert  érdekes volt - egy sötétkék piros sárga hímes volt. Számomra nagy siker. Ez a többszínű technika, a batikolás   teljesen a hímesek felé fordított. Egyszerűen rákattantam, azóta mindnet szeretnék megtanulni a hímesekről, és meg is írni. És meg is tanítani, hiszen végzettségemet tekintve tanító vagyok. A Munkácsi Tanítóképző Tanítói szakát végeztem el, majd a Munkácsi Állami Egyetemen, ahol 2009-ben Tanítói diplomát szereztem. Még ebben az évben a Kárpátaljai Művészeti Főiskola diákja lettem, ahol festészetet tanultam, majd 2014-ben sikeresen lediplomáztam. 2009-ben kezdtem el Munkácson tanítani, hat évig oktattam az alsós nebulókat. Mindig élmény volt számomra az alkotás és a rajzolás. Már akkor foglalkoztunk a hímesekkel, a  gyerekek nagyon szeretik. 2014-ben férjhez mentem, és az életünk úgy alakult, hogy Magyarországra, Szombathelyre költöztünk.

 elso_tobbszinu_himesem.JPG

Az első többszínű tojás

- Most hol tanítasz?

- Jelenleg nem tanítóként, hanem egy építész irodában dolgozom.  A kollégáim  nyitottak, érdekes nekik a tojásírás.

img_5148.JPG

-Megrendelésre is dolgozol?

-Nem, nálam nincs megrendelés. Számomra az alkotás varázslat, énidő, nem szeretném, ha ez megváltozna. Nekem a tojásírás nem a munkám, de nem is szeretném, hogy az legyen. Megmarad ünnepnek, mely minden egyes nap az enyém.

- Kiket tekintesz a mestereidnek?

- Sokan vannak, és senkit sem szeretnék kihagyni a felsorolásból. A tojásírók ugyanis egy nagyszerű csapat, a Tojásdíszítők Egyesületében például egy segítő, inspiráló, felkaroló közösségre leltem.

 Mosonyi Éva, az egyesület elnöke, akinek a hímeseit a Praktika magazinban megláttam és beleszerettem a tojásírásba, azóta is segít, támogat engem és minden fiatalt.  Tamásné Geröly Mária is mesterem,  elmentem hozzá,  és megtanított sok-sok fortélyra, a tudását nem zárta el előlem, hanem szinte tálcán kínálta.  Bereczné Lázár Nóri, aki lendületes, támogató, ő volt az, aki, elvitt Csákányi Zoltánhoz, s beszélt rá a zsűriztetésre, s hogy pályázzak. Ágoston Erika technikai tudása, Bakó Ildikó zseniális alkotásai, s hogy mindent megosztott velem, Kovács Zoltánné Gizike is szívesen mesélte el tapasztalatai, amikor megkerestem a kérdéseimmel vagy Noé Kornélia, aki egy székesfehévári alkalommal ültetett maga mellé és magyarázta el, mit, és hogy csináljak. Mérhetetlen hála és szeretet van a szívemben ezért, mert vadidegenként kerestem meg őket és úgy fogadtak, mint egy régi barátot.

tamogatommal.jpg

2017-ben csatlakoztam a Zala Megyei Népművészeti Egyesülethez, és az itt kapott sok biztatás is bátorított,  s   így elkezdtem zsűriztetni a hímeseimet.

 Ez a tudás nagy kincs, ez a közös hagyományunk-örökségünk.   Kérdés azonban, hogy be tudjuk-e fogadni az újat, képesek vagyunk-e a hagyomány innovatív megőrzésére. Erre  egy példa a számomra Salamon Éva, aki  karácsonyi díszeket alkotott  tojásmintákkal. Az, hogy a Tojásírás felkerült a Szellemi és Kulturális Örökség listára azt bizonyítja, hogy ennek a hagyománynak a hatalmas múltja mellett jelene, jövője is van- ez feltétele is a listára kerülésnek. Ezen dolgozunk mi mind.

img_4400.JPG

- A Népművészet Ifjú Mestere  állami kitüntetés elnyerése nagyon nagy szó, mi változott a pályádon ettől?

imgp2499.JPG- Az eltökéltségem és a maximalizmusom megmaradt, sőt!  A pályázatra húsz kárpátaljai mintával írt  hímest adtam be, a kárpátaljai a cikk írójával beszéltem, kutattam a pályázathoz szükséges dolgozathoz.  A  díjat 2019 –ben nyertem el, második próbálkozásomra.  Őszintén szólva meg is lepett, mert rettenetes nagy a „ verseny” , hihetetlen sok színvonalas alkotással pályáznak, s évről évre egyre többen, míg a kiosztható díjak  száma változatlan. Úgyhogy az sem szegte volna kedvem, ha még nem nyerem el, még volt újabb ötletem,  mikor nyertem – persze ezeket folyamatosan valósítom meg más pályázatokon.

Az igazság azonban az, hogy alkotni jobban szeretek, mint a dolgozatot írni.

-Hogyan szerzed be a sok tojást?

-A család nőtagjai gyűjtik és fújják, úgyhogy én már alkotásra készín kapom meg őket. Pár éve mindegyikük kapott tőlem egy tojáskifújó szerkezetet, így már könnyebb dolguk van. Mivel a családom Kárpátalján él, onnan szoktuk áthozni a sok tojást. Egyszer egy fiatal határőr csodálkozott ránk, amikor 350 kifújt tojással a csomagtartóban jelentünk meg  a határon. Élelmiszert ugye, nem szabad áthozni. Azért sikerült megmagyarázni, hogy miért kell nekünk a furcsa szállítmány.

 

- Vannak-e kedvenc motívumaid?

- Az, hogy mi a kedvencem, folyton változik. Sokat írtam a  gyimesi nyúlfülest meg egy kicsi virág  minta visszatér mindig.  Folyamatosan jönnek új ötletek, nagyon változik, hogy éppen min jár az eszem.

Jelenleg 45 db. Hagyományok Háza által zsűrizett tojással rendelkezem, melynek nagy része kárpátaljai tojásminták alapján kerültek kidolgozásra, most  ezek a minták a kedvenceim.

 

-Van – e kedvenc tájegységed?

-Még nincs, de sokat írok gyimesit például. Szeretek a hagyományon belül kísérletezni. Különféle motívumokkal  nyitni szeretnék más irányokba is. A Hagyományok Háza karantén pályázatra hucul tojásokat küldtem  be – elsőre túl gazdag és bonyolult a hucul mintakincs és színvilág, de gyönyörű, szinte bódító. És technikailag is nagy kihívás.

-Vannak pályázatok?

-Ó, bőven, Gyakorlatilag a bőség zavara van ezen a téren. Ezeket a Hagyományok Háza hirdeti meg. Ki kell választanom azt a kettőt vagy hármat, amin indulok, mert bár ötlet lenne jóval többre, a színvonalas megvalósításhoz sok-sok idő kell.

 

-Ma a reneszánszát éli a tojásírás, mi adja a népszerűségét?

meste.jpg-  A tojásíráshoz minden háztartásban elérhető eszközök kellenek, tojás, ecet mindig van, s a többi sem ördöngösség vagy bonyolult eszköz vagy alapanyag. S   a közös alkotás közben be lehet vinni a népszokást. A tojás a kapcsolódás. Nem mindennapos, hiszen hagyományosan az év egy szakára jellemző, de nem is idegen, s a húsvéti asztal ékessége lehet az elkészült tojás.  Nekem otthon szinte minden nap van a kezembe íróka, sokan keresnek meg, hogy mutassam meg a tudásomat műhelymunkákon, bemutatókon is. Ezeknek a felkéréseknek szívesen teszek eleget,  mert fontos, hogy minél több ember megismerje ezt a hagyományt. Így tanítottam a munkácsi Zrínyi Ilona könyvtárban, a szombathelyi Brenner János Általános Iskolában és a zalagerszegi Kézművesek Házában, részt vettem a Mesterségek Ünnepén is a Párhuzamok „Továbbszőtt hagyományaink” 40 év alatti fiatalok bemutatóján. A tojásírás gyakorlata mellett az elméleti tudásomat  fejlesztem.

Élő hagyomány a tojásírás, ez nagyon fontos. Nem régi korok távoli emléke, hanem az életünk fontos része.

 

 

A Mesterségek Ünnepén 2018-ban

 

 

Tánczos Erzsébet beszélgetése

 

 

 

 

 

 

 

 

Simon Kata tojásíró és mézeskalácsos: Értékeinket őrizni és továbbadni kötelesség

 

img_1615.JPGSimon Kata a Tojásdíszítők Egyesületének tagja 2018-ban nyerte el a Népművészet Ifjú Mestere címet. Kata tanító a szó konkrét és tágabb értelmében is. Az életútjáról faggatom.

 

Hogyan ismerted meg  a tojásírást?

 

-Nagymamám igazi parasztasszony volt, állatokat tartott, ott volt a kert, főzött, minden házkörüli munkát elvégzett. Reziben élt, nagyon sokat voltam nála.  Sajnos nem sokáig tartott ez a számomra meghatározó korszak, mert a nagymamám hamar meghalt. Az első találkozás a tojásírással is hozzá köt. Hét éves lehettem, mikor húsvét előtt szólt, hogy „Gyere Katikám, jön a húsvét, tojást kell festenünk!”. Felhozta a pincéből a festékeket, lúdtollat használtunk írókának.  Ez meghatározó élmény volt. Azok a tojások nem voltak nagyon szépek, de az egész hangulat, a viasz illata, az izgalom, hogy milyen lesz, ez engem elvarázsolt, aztán ez a varázslat kicsit elfelejtődött.  Csak a főiskolán találkoztam újra vele, ugyanis volt egy népművészeti kurzus, amelyen a népművészeti tárgyalkotás alapjaival ismerkedhettünk meg.  Ekkor találkoztam újra a tojásfestéssel, de még mindig jött egy szünet, sok minden egyéb dologgal foglalkoztam. 2005-ben sikeresen fejeztem be a tanulmányaimat, így szereztem tanítói diplomát, kiegészítve vizuális műveltségi területtel.

 

- Mi adta meg a végső lökést a hímes tojások felé?

 

- Ez egy kacskaringós történet. 10 éve történt, hogy ismerősök kérésére mézeskalácsot sütöttem, aztán mások is kértek. Ezután elkezdtem szépen becsomagolni a mézeseket, és piacra, majd vásárokra kezdtem el járni a környékünkön. 2009 óta foglalkozom mézeskalács készítéssel, azóta mézeskalácsaim a világ számos pontjára eljutottak. 2009-ben történt, hogy a sors Ivanicsné Szabó Gitta Népi Iparművész mellé sodort, de szó szerint, mert egymás mellé kerültünk egy vásárban.  Gitta mézeskalácsot, hímes tojást készít.  Nézte a mézeseimet, és látott benne fantáziát. Javasolta, hogy menjünk együtt vásárokba.   Aztán azt mondta: „karácsony után megmutatom a tojásírást.” És így is lett.  Gitta megtanított a tojásírásra. Igazi mentor, mester ő, aki nem tartja meg magának a tudását, hanem kötelességének érzi átadni azt. Nagyon-nagyon sokat tanultam tőle, és én is úgy érzem, hogy a tudásomat tovább kell adnom, hiszen így tarthatjuk életben a hagyományt.

 

-Mi mindent tanultál Gittától?

 

- Gyakorlatilag minden technikai tudásomat tőle tanultam. Ezt úgy képzeld el, hogy az első tojásom, ami egy gereblyés, azon gyakorlatilag az összes munkafázist megismertette velem, és persze a fortélyokat.

 img_1650.JPG

-Megvan ez a tojás?

 

-Igen, őrzöm, mert kedves emlék és dokumentum a számomra. Akkor kapott el az azóta is csillapíthatatlan tudásvágy, hogy nekem mindent tudnom kell a tojásírásról.  És az a törekvés, hogy az alkotásom tökéletes legyen, ami teljesen sosem valósulhat meg, tudom, de a hajtóerő ott van bennem. Gitta látta, hogy teljes szívemből alkotok, minden találkozásunkkor el is mondta, hogy nagyon sokat fejlődtem. Ő bátorított, hogy zsűriztessem a hímeseimet.  

Tojásírásnál több szakirodalmat leltem fel. A hagyományhoz tartom magam, csak variálni szeretem. Egy kis újat vinni a régibe. A zsűrizés egyik szempontja, hogy az alkotás a hagyományra épüljön, és ez nekem inspiráló. mert a hatalmas mintakincs kimeríthetetlen tárház. A zsűriszámok, eredmények azt jelezték vissza, hogy jó úton járok.

img_2533.JPG 

-Ezután, gondolom, már nem volt megállás.

 

-Szívem szerint nem, de az élet annyi más feladatot is adott, hogy rá kellett döbbenjek, hogy nincs meg a három év folyamatos zsüriztetésem, ami a népi iparművész cím kiérdemléséhez kell. De talán majd most.

 

-Ezután mi következett?

 

-Gitta bemutatott Balogh Ildikónak, aki Népművészet Ifjú Mestere díjas tojásfestő Népi Iparművész. Őt tekintem a másik mesteremnek.  Ildikó is tanított engem, látta, hogy a technikai észrevételeit megfogadom, hogy mindig a tökéletes megoldásra törekszem. Ezért biztatott, hogy induljak a Népművészet Ifjú Mestere pályázaton.

 img_4886.JPG

–Ez azonnal sikerült is?

 

–Nem. Negyedszerre nyertem el, 2018-ban. De látod, én nem adok fel számomra fontos dolgokat.

 

- Ki és hogyan lehet a Népművészet Ifjú Mestere?

 

- A díj olyan fiatal művészeknek adományozható állami kitüntetés, akik  kiemelkedő egyéni teljesítményt értek el. A díj odaítélése pályázat útján, bírálóbizottság értékelése alapján történik.  A pályázónak 20 pályadíjjal kell készülnie, szakdolgozatot kell írnia, és nem lehet 35 évesnél idősebb.  A Népművészet Ifjú Mestere díjat augusztus 20-án adják át, ez egy állami kitüntetés. Nagy boldogság megkapni, és számomra egy fontos visszajelzés is volt, hogy ebben ki tudok teljesedni. Ugyancsak fontos visszajelzés, hogy 2016- ban  tojásaim Magyar Kézműves Remek díjat nyertek.

 

- 2019-ben Kínába is eljutottál a hímeseiddel.

 

-Igen, és ez is egy hatalmas elismerés.  2019 őszén Kínában volt a  Kulturális Örökségek Fesztiválja.  Pont abban az évben került fel a tojásírás hagyománya a Szellemi és Kulturális Örökség listára.

 img_1604.JPG

-Milyen volt ez a kiállítás?

 

- Izgalmas volt mindenféle szempontból, például helyben derült ki, hogy nem lehetett tüzet bevinni az épületbe, anélkül meg hogyan viaszolok. Végül sikerült elkezdenem megmutatni ezt a tevékenységet a közönségnek. Mert ugyan vittem magammal kiállítani száz megírt tojást, de a mesterségbemutató egy ilyen rendezvény sava-borsa.

img_1350.JPG

Elmondhatom, hogy napi nyolc órán keresztül állták körül a standomat a látogatók, gyakran meg akarták fogni a tojásokat. A tömegben levegő is alig volt, de sikerült bevonnom az alkotásba a kínai gyerekeket. Szavak nélkül is megértettük egymást, nagyon-nagyon fogékonyak voltak, és fantasztikus a kézügyességük, remekül tudnak koncentrálni, tehát bámulatos volt a közös alkotás. A mozdulataimból mindent megértettek, nem számított, hogy más nyelven beszélünk. Lenyűgözte őket a tojásírás, és én csodás élményekkel tértem haza.

img_1652.JPG

– Mire készülsz most?

–Nagyon sok pályázati kiírás van, de ki kell választanom azt a néhányat, ami számomra a legizgalmasabb, leginspirálóbb, hiszen ötletem lenne jóval többre is, de a megvalósítás az időigényes dolog.

–Hogyan, mennyi idő alatt készül el egy tojás?

–Az egész folyamatot egyfajta varázslatnak élem meg, és szerintem a velem alkotók is.  Átlagosan 3-4 órát vesz igénybe egy tojás elkészítése, persze ez lehet sokkal több is.  Először viasszal felírom a mintát a megtisztított tojásra, majd befestem pirosra, utána azt a részt, amit pirosan akarok hagyni, befednem viasszal. Ezután kerül a fekete festőlébe, majd ismét lefedem azt, amit feketére szeretnék hagyni. Ezután jön a maratás.

Végül a viasz leolvasztása, majd előtűnik munkánk, alkotásunk eredménye. Mi ez, ha nem varázslat?  Ezt élvezik a legjobban a gyerekek is.

– Mik a terveid?

–Készülök a 2020-as Élő Népművészet Országos Népművészeti Kiállításra. Erdélyi mintákkal  és sárközi  tojásokkal. Ilyenkor is minden elérhető szakirodalmat elolvasok, fontos számomra, hogy mindent megtudjak, amit csak lehet.

–A tojásírást rendezvényeken tanítod?

–2010 szeptemberétől a keszthelyi Életfa Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában tanítok.  Itt projektnapokat tartunk, ahol az adott hónaphoz kapcsolódó kézműves tevékenységgel foglalkozunk. Nagyon fogékonyak a gyerekek, soha nem elég nekik az alkotásból, a kézművességet imádják, nyitottak, ha választhatnának, akkor mindig ezt csinálnák. Rajz és életvitel óráimra is beviszem a kézművességet, ott tanulunk egy kis elméletet is, hogy a technika ne csak a levegőben lógjon, meg bemutatom, megismertetem a gyerekekkel korunk alkotóit is. Nincsenek szakmai titkaim, ahogy a mestereim, én is fontosnak tartom a tudás átadását. Célom, hogy a népművészet különböző ágait tovább éltessem és eljuttassam az emberekhez. Népművészeti értékeinket őrizni és továbbadni kötelességünk! Szívesen adom át tudásomat az elkövetkező generációnak a kortárs és a jövő népművészeti tárgyalkotó tevékenységének megmaradását, előrehaladását ezzel támogatva.

Tanítványaim többsége természetesen nem lesz népművész, de ismerik és értékelik népművészeti anyanyelvünket, ami a közös gyökerünk, örömünk, egy olyan dolog, ami összeköt mindannyiunkat.

Tánczos Erzsébet beszélgetése

 

 

 

Huszarek Pál fafaragó bemutatja mesterségét

 


h_3.jpg

 

Sok-sok éve már,hogy egy Mesterségek Ünnepén felfigyeltem Huszarek Pál míves bravúros faragott tárgyaira Akkor egy kis ékszeres dobozka tetszett meg nekem nagyon.

-Most min dolgozik? – kérdezem a mestert.

-Egy kétfedeles szétnyitható ékszeres doboz teteje alakul éppen a kezeim között. Szeretem az ilyen munkát, és az a tapasztalatom, hogy a vásárlók is gyakrabban szereznek be tőlem  ilyen apróbb tárgyakat mint valami nagyszabásút.

hd1.jpg

-Megrendelésre alkot?

-Ha csak tehetem akkor nem. Nem nagyon szeretem, nem is bírom igazán a megkötéseket. Meg aztán az a tapasztalatom, hogy az alapanyag, esetemben a fa „ elmondja”, hogy mi akar lenni

-Ez mit jelent?

-Ha elém kerül egy megmunkálandó darab fa, akkor annak formájából, szerkezetéből, miegymásból érdemes kiindulni, hogy milyen formát, milyen tárgyat lehet úgy kihozni, hogy az valóban adja magát az alapanyagból. Megrendelésre ezt nemigen lehet.

h_1_1.jpg

-Hol lehet a tárgyaival találkozni?

-Vásárokba járok, és művészeti boltok is forgalmazzák az alkotásaimat.

-A családjában hagyomány a fafaragás?

-Nem, efféle családi hagyományról nem számolhatok be. Mondjuk az igaz, hogy minden rokonom, ősöm ügyes, találékony ember volt. De ez az élet praktikumában mutatkozott meg, nem tudok olyanról, aki művészi ambíciókat dédelgetett volna.

-És ön?

-Én gyakorlatilag egész Magyarországot bejártam, mondhatjuk, hogy kicsit olyan csavargó, vándorló típus vagyok. Mindenféle helyen laktam, sokféle iskolát elvégeztem.

-Például?

-Bányarobbantó mester is voltam, talán az a legkülönösebb, de ez elég rugalmatlan munka, a kreativitás sem éppen előny, úgyhogy nem nagyon tetszett.

-Hogyan lett ebből fafaragás?

-Leányváron dolgoztam, szabadidőmben kisplasztikákat faragtam a magam örömére. Egyszer a zebegényi művésztelepről jöttek alkotók, mészkövet szerettek volna venni alapanyagnak. Ebből az lett, hogy meglátták a kisplasztikáimat, és elhívtak Zebegénybe a művésztelepre előfaragónak.

-Ment?

-Abban a pillanatban. Sose bántam meg. Ez a zebegényi művészélet 8 évig tartott. Lakást, jó fizetést kaptam, minden jól alakult, ámde jött a rendszerváltás, ami  a művésztelepnek azt jelentette, hogy többé nem kapott támogatást. Úgyhogy nekem is újra kellett terveznem az életemet. Hazatértem Gyömrőre. Közben alaposan elmélyedtem Kapoli Antal somogyi pásztorfaragó munkásságában. Ennek hatására kezdtem el fát faragni, megfogott, megfertőzött a pásztorfaragás egyszerűsége, az, hogy egy késsel bármi megfaragható. Kapoli Antal nyomán akartam elindulni, könyvekből tanultam, például alapmű Domanovszky György könyve: A ​két Kapoli. Gyakorlatilag autodidakta módon fejlesztettem a tudásomat.

 Egyzser Siklaky Dezső néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum főrestaurátora meglátta az alkotásaimat és azt mondta, hogy, hogy restaurátornak felvesz a múzeumba. Ennek igen nagyon örültem, csakhogy amire elintéződött a felvétellel járó sok papírmunka  meghalt Dezső bácsi, s nem  engem vettek végül fel arra a munkára. Ez nem esett jól, anyagilag sem jött éppen jókor, hát ki kellett találnom a továbbiakat.

-Polgári állásba nem akart visszamenni?

-Nem, ebben biztos voltam. Népművészeti ajándékboltba házaltam  a termékeimmel, ez úgy 1992  - től egészen jól működött is, vásárokba jártam. Akkor még nem  kértek olyan rettentő sok a helypénzt mint most. Aztán elkerültemmindenfelé, vállalkozó lettem, majd Ócsára mentem. Közben mindig faragtam.

-Miket?

-Csakis olyat ami használható. A régi öregek is így csinálták. Kapatisztító csanak, juhászkampó jegyajándéknak nyaklánc, fali kispolc sótartó -  ilyeneket faragtak a pásztorok a mezőn, s  a tél előtt, mikor  elmentek elszámolni vitték a menyecskének az ajándékot, meg a többi tárgyat  a kocsmába eladni.  A faragás szórakozás volt a számukra, mondhatjuk, hogy az egyetlen szórakozásuk, de ez édesmindegy. Aki szereti annak ez igen jó élet. A pásztorkutya kutya terelt, s közben a pásztornak volt ideje faragni. A bizsókkal, ahogy a juhászok nevezik, evvel faragtak, ettek körmöltek, mindenre jó volt, csak élezni kellett, semmi mást. Malonyai Dezső A magyar nép művészetében írja, hogy „ A pásztornak egész gyűjteménye van bizsókokból; hat-nyolc darab is van a tarisznyában; faragóember azt tartja, hogy ha egy bizsók van, akkor nincs egy se, mert hamar elveszti az ember, de meg ott is felejti, amikor a nyáj mellől gyorsan fel kell ugrani. A faragás maga is többféle kést kíván; goromba nagyobb fához nagy bizsók kell, finom munkához igen keskeny, könnyű kés; kis likhoz nem fér oda széles pengével, – ha meg kupásan kell a fát kivágni, ahoz réceorrú kés kell. A bolti kés nem jó, mert nem viszi tisztán a fát, feltöri az ember kezét. Ezért a bizsók nyelét is maga faragja a pásztor, hogy gömbölyű legyen, jól kézbeálljon.”  .

-Ekkor már mederbe került az élete.

-Ezt éppen nem mondanám, mert amikor elváltam mindent hátrahagytam. Egy két faragókést csináltam, aztán Ócsán újrakezdtem az alkotó munkát. A portékáim szerencsére kelendőek.

- Hogy kezdi a munkát? Honnan lesz a fa? 

- Fát nem veszek, saját fából dolgozom, de adnak is, kerül fa mindig.

- Honnan tudja, melyikből mi lesz?

- A fa fajtája is számít, diófából nagyon  szeretek dolgozni, a  rózsagyökérből gyakran pipa készül .Pesten élek, de gyakran a Duna mellett  vagyok a műhelyemben. Ott a Duna partján sokszor a lekopott  uszadékfába  már belelátok valamit, na, akkor az lesz majd belőle. Ilyenkor hazavontatom azt az uszadékfát, és kibontom belőle amit én belelátok. Ilyenkor az sem baj, ha nehéz. Leggyakrabban mégis ékszeresdoboz, női hajkefe, hajcsat , papírvágókés  kerül ki a kezeim közül.

-Mi a legnagyobb alkotása?

-Gyömrőn az aradi vértanúk szobra az Eskü téren. 30 család térdelt ezen a téren 1989-ben. Az ennek emléket állító kopjafa 5 méter magas. október 6-án pedig felavatták az Aradi vértanúk emlékművét. Az alkotáson az aradi vértanúk mellett Batthyány Lajos portréja is látható 13 + 1  táblaképben kifaragva.

-Mi az eddigi legkisebb?

-Egy pár miniatúr fülbevaló. Két egyformát nem tudok készíteni, mert az alapanyag is mindig más, és nem is szeretnék, hasonlót lehet, de nem egyformát.

-Melyik a legemlékezetesebb alkotása?

-Ez egy hatalmas láda középen a történelmi Magyarország címerei díszítik. Somogyi faragással készítettem, zsűriztetni akartam, de elutasították politikai okokból. Ezt az indoklásba bele is írták, a rendszerváltás után, 1993 -ban. Törtem a fejemet, hogy mi legyed azzal a hatalmas ládával. 1994 elvittem a Mesterségek Ünnepére. Végül ott méltó tulajdonoshoz került, Göncz Árpád köztársasági elnöknek adtam.

-Mit hoz a jövő? Mi lesz a népi iparművészet jövője?

-Ezen nem szoktam agyalni, mert nem a mi gondunk. Sok mindent hozhat a jövő az egész emberiség számára, annyi minden van benne a pakliban!  Szerencsére vannak okos és értelmes fiatalok, akik előre néznek. Sokan a lakóhelyemen is szelektíven gyűjtenek, fiatalok csoportosan szemetet szednek, óvják a természetet. A tanítás is átalakulóban van, én könyvekből szereztem meg a tudósom alapját, ma már az interneten is hozzá lehet jutni a tudáshoz, kérdezni lehet, engem is meg-megkeresnek faragással kapcsolatban. Bízom benne, hogy az unokám olyan világban lesz felnőtt, ahol az értékeket helyükön kezelik. Ebben benne van a művészeti tevékenység, mert az is a gyökerünk, kapaszkodónk.

Jómagam egy kicsit önkéntes száműzetésben élek most a Duna partján, élvezem az alkotói szabadságot, de várom, hogy a Kosbor Kézműves Műhely tagjaként a  vásárokban újra ott lehessek portékáimmal  a forgatagban.

 

 Tánczos Erzsébet beszélgetése

 Az első kép a Mesterségek Ünnepén készült

 

 

 

 

  

A tojásírás hagyománya Magyarországon a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén

 

 kaposvar-plakat.jpg

2019-ben  „A tojásírás élő hagyománya Magyarországon” felkerült a  Szellemi és Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, közismert nevén az UNESCO  listára.

mosonyi-eva.jpg

 

A felterjesztő Mosonyi Éva hímestojásost kérdezem, hogy mi teszi erre alkalmassá a hímes tojást?

 - Ez egy érdekes dolog, mert a tojásdíszítés nem magyar sajátosság. Az egész Kárpát-medencében ismert húsvéti tojásdíszítési technika a tojásírás. A hímes tojás a kereszténység legnagyobb ünnepéhez köthető, a feltámadás, a termékenység az újjászületés egyetemes szimbóluma. A tojásírás női tevékenységként az egész Kárpát-medencében ismert volt, azonban az alkotóknak köszönhetően különösen gazdag és egyedülálló hagyománya alakult ki.

-Ez régen így volt, de ma is így van ez?

-Az élet jellemzője a változás, mely a népszokásokat mindig is érintette.

A tojásírás kiindulópontja egy-egy tájegység volt, de mára, ahogy az egész világ elérhető az egyes ember számára, a határok elmosódnak, a tojásírás is országszerte elterjedt. Míg régen a paraszti kultúra része volt, ma a városokban is népszerű, ismert és elismert aktív tevékenység a tojásírás.

 

A képen Mosonyi Éva, az örökségelem felterjesztője látható

-Ma máshogy élünk mint a dédszüleink.

 -Így igaz, ezért a modern tojásírók másféle közösségekben alkotnak. 

A tudás már nem anyáról lányára száll. Rendszerint iskolásként tanulják meg az iskolákban, játszóházakban, intézményekben. De vannak, akik felnőttként vágnak bele, s a szakirodalom, az internet is segíti őket, hogy elsajátítsák a technikát. Sok olyan tojásíró él közöttünk, akik az alkotás mellett az oktatás feladatát is vállalják, ezzel fenntartják ezt a szép hagyományt.

- Ők, Önök határozták el, hogy a tojásírást el kell ismertetni, mint kulturális örökséget?

-Igen, s ez egy hosszú folyamat. 2016-ban a Tojásdíszítők Egyesülete megrendezte a Tojásdíszítők Első Konferenciája, melyen Dr. Csonka Takács Eszter a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága vezetője, meghívott fő előadónk beszélt a szellemi kulturális örökségről, a nemzeti lista elemeiről és azok jelentőségéről. Ez volt a magvetés. Ezután jöttek az útkeresés évei, hogy hogyan is fogjunk hozzá ehhez a hatalmas témához, ami a tojásdíszítés.   év elején elvállaltam a felterjesztéssel kapcsolatos koordinációs munkát, Gombosi Beatrix néprajzos kértem fel  a szakmai részek kidolgozására. A felterjesztéshez csatlakozó tojásírók további kollégák bevonását is javasolták, így az egyre bővült a munkában résztvevők köre. Mindannyian éreztük, hogy ez egy nagyon fontos ügy, amit fel kell vállalni és végig kell vinni, s hogy ebben jó benne lenni.  A tojásírással kapcsolatban álló szervezetek, intézmények is kivették a részüket a munkából.

to_3.jpg

-Melyek ezek a szervezetek?

-A Tojásdíszítők Egyesülete feladatának tekintette az első pillanattól ezt a munkát, de számos szervezet különféle módon vesz részt a hímestojással kapcsolatos értékőrzésben. Példákat nem szívesen mondok, hiszen mindenki megérdemli a köszönetet a munkájáért, de pár példával azért szemléltetem a sokrétűséget:  a Magyar Posta  húsvéti bélyegein rendszeresen megjeleníti a hagyományos írott tojásokat, vagy a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Szakkollégiuma egyetemistáknak szervez Nemzetközi Tojásíró Napot, az elkészült kis törékeny varázslatokból kiállítást rendeztek. Több önkormányzat is szerepet vállal a hímes tojások megbecsültségének növelésében azzal, hogy a  Helyi Értéktárba 4 tojásdíszítő alkotásait és munkásságát is beválasztották A szakirodalomban a nagy áttörést Dr. Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse tanulmány jelentette, mely a Néprajzi Értesítőben jelent meg 1974-ben. Azótatöbb mintagyűjtemény és könyv is megjelent ebben a témában.

5_1_1.jpg

Dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató, (ny.) főmuzeológus, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke előadást tart  a Tojásdíszítők Egyesületének konferenciáján

 

 -Hányan vettek részt a felterjesztési munkában?

-Összesen 30 tojásíró és 12 egyéb szervezet csatlakozott az ügyhöz.

tojs.jpg

A képen: a kaposvári  Szellemi Kulturális Örökség rendezvényen az ünneplő  tojásdíszítők 

-Látjuk, hogy a szervezetek meglehetősen különbözőek. Mi a közös a 30 tojásíróban?

- Tojásíró az, aki tudja a tojásdíszítés technikáját, a színezés és a minta jelentését és jelentőségét, s elkötelezetten folytatja az évszázados tradíciót. Ez az alap.

pirosak_1.jpg

-Kikből lesznek tojásírók?

-Általában nők, többségük húsvét előtt saját magának és családjának ír tojásokat - családanyák, nagymamák, pedagógusok, népművelők, művészetet szerető ügyes kezű emberek. A mesterségbemutatók, kézműves foglalkozások száma egyre nő, mert az érdeklődés szerencsére óriási.

-A hagyományos tudás átörökítás mára meg is szűnt?

-Nem, a tapasztalatom szerint az elkötelezett tojásírók egy része családi hagyományként örökölte a viasszal és írókával készülő hímestojást, ám mára ők vannak kevesebben. De azok, akik más csatornákon keresztül tanulták  meg a tojásírást is úgy érzik, hogy igazi énjüket találták meg a tojásírásban. Akárhonnan is tanulják a technikát, hitvallásuk a hagyomány tovább örökítése, a húsvéti ünnepkör nem múlhat el a méhviasz átható illata nélkül.

-Vannak azonban művészek, akik egész évben alkotnak.

-Igen, ők, azaz mi egész évben, rendszeresen foglalkozunk tojásírással, „anyanyelvi szinten“ beszéljük a tojásírást. Legjobbjaink megmérettethetik magukat a különböző pályázatokon, minősíttetik a munkáikat.

-Ez hány embert jelent?

-A Hagyományok Háza száz tojásos alkotót tart számon, s közülük ötven Népi Iparművész címet ért el, egy  művész Népművészet Mestere Díjjal rendelkezik. A Népművészet Ifjú Mestere címet 13 alkotó kapta meg. Ők a specialisták, akik – kilépve kisebb közösségükből bemutatják tudásukat az egész világnak. Nemcsak alkotnak, hanem kutatnak és tanítanak is.

-A hímestojás hagyománya hogyan jelenik meg a világon mint magyar sajátosság, ha egész Közép-Kelet-térségünkben jelentős hagyománya van?

-Bár a mi húsvéti hímestojás-díszítés hagyományunk sok mindenben hasonlít a szomszédos népek hagyományaira, mégis jól meghatározhatóak a magyar tájegységekre jellemző sajátosságok. Több olyan kis közösség és alkotó él közöttünk, aki hitelesen közvetíti a táji, történeti stílusok tojásíró hagyományát függetlenül attól, hogy földrajzilag éppen hol él.

 

-Melyek a történetileg jelentős tojásíró területek?

-Kiemelkedő a Dél-Dunántúl, Sárköz, Gömör vidék, Erdély, különösen Kelet-Erdély.

 

8_1.jpg

A képen: gömöri hímes tojás Ujváry Mária alkotása

A tojáskarcolás technikája és motívumkincse a pásztorfaragásokkal mutat rokonságot, főként az Alföld vidékére volt jellemző. Városi, polgári hatásként jelent meg a tojáskarcolás a nyugat-magyarországi területeken, Zala és Vas megyékben. Ezekre a díszítményekre a szabadrajzú minták, a naturalisztikus megjelenítés volt jellemző. A patkolt tojások nem kötődnek tájegységhez, hanem sokkal inkább egy mesterséghez kapcsolódnak: a kovácsok mesterremekként tartották számon a különleges technikai jártasságot igénylő patkolt tojást. Mostanra a tojásírás élő szokás egész Magyarországon. A felterjesztéshez csatlakozó tojásírók  is lefedik Magyarország területét.

bataiszinesviragos_1.jpg

Bátai  hímes tojások-  Mosonyi Éva alkotásai

 

-Ebben rejlik a szellemi örökség?

-Ebben is, de ennél többről van szó, mert a díszítésen túl  a hímes tojáshoz  kapcsolódó szokások is az örökség részét képezik. A  hímes tojás például kiemelt Krisztus szimbólum. A kerekded tojás  formájából adódóan a tökéletesség jelképe, amely az új élet ígéretét hordozza magában.  A hímes tojások keresztény rítusokba ágyazottságáról, és változatokban gazdag elterjedéséből arra következtethetünk, hogy a tojásdíszítés nagyon régi hagyomány, mely  népművészetünk legarchaikusabb elemeiből építkezik, gazdag  szimbólumrendszerrel rendelkezik, részben a kereszténység előtti időkre emlékeztet.

-Ezeket a régi rítusokat ma is ismerik?

-Sajnos a xx. század második felére a húsvéti hagyományok veszítettek jelentőségükből, s ezzel együtt a tojásdíszítés is  kiszakadt eredeti funkciójából. Ajándéktárgy, emléktárgy lett belőle. Ekkor kezdtek el  kifújt tojásokat használni hímes tojásoknak.

-Hogyan kell a viaszolt tojást elkészíteni?

-A viaszleolvasztásos technika népi megnevezése a ’tojásírás’. Ez utóbbi szó utal a szimbolikus üzenet megteremtésére. A technika általános jellemzője, hogy a felmelegített méhviaszt vagy paraffint egy kis elvékonyított végű eszköz segítségével, szabadkézzel felviszik a tyúktojás felületére, ezzel mintát alkotva. A folyékony anyag  lehűlve megdermed, rátapad a tojás felületére. Festékbe mártást követően a viaszolt felületeken nem tapad meg a színanyag. Száradás után pedig leolvasztásra kerül a viasz, aminek helyén, a tojás eredeti színével tárul fel a felrajzolt minta. A tojásíró eszköz neve tájanként változó.  Íróka, gica, kanta, kesice ...mind ugyanazt jelenti.  Az eszköz több formai változatot is mutat, hiszen a fém csövecskén kívül Somogy megyében például lúdtoll végével is írókáztak, a gömöri tojásokat pedig kihegyezett gyufaszállal vagy fogvájóval mintázták.

 

mosonyi-szerszamok-2011_1.JPG

A képen a tojásírás eszközei láthatóak

 

-Emiatt a motívumok is különbözőek?

-Igen, tájegység szempontjából is. De megkülönböztetünk régi stílusú és új stílusú mintákat is. A régi stílusú mintákra jellemző a szimbolikus kifejezésmód, a geometrikus szerkezet, egyszerű, letisztult vonalvezetés, a tojás teljes felületének harmonikus kitöltése, csupán egy-két szín használata. Az új stílusú minták jellemzője a szabadrajzú vonalvezetés, naturalisztikus kifejezésmód, több színt alkalmaz együttesen, nem törekszik a tojás teljes felületének kitöltésére.

h3_1_1.jpg

A képen dióburokkal színezett tojások láthatóak - -  Mosonyi Éva alkotásai

 

-A régi stílusúak időben hamarabb alakultak ki?

-Az az igazság, hogy a két stílus párhuzamosan élt az elmúlt 200 évben. Míg a kutatók a régi stílus jegyeiben a parasztság ízlésvilágát vélték felfedezni, az új stílusú tojáshímekben a főként polgárság kulturális elemeinek látták.

 

-Van –e ma létjogosultsága a tojásírásnak?

 

-A tojásírás kézenfekvő módja a családokon alapuló, mai társadalmi berendezkedésünk erősítésének. A tojásírás a locsolkodás szokása által a párválasztás „ segítője”, a családi és baráti kötelékeket megerősíti, mivel ott a helye a húsvéti terített asztalon, s újra él a komatál küldésének szokása. A tojásírás, a hímes tojás ajándékozása ma is fontos.

 

-Ez szerencsés, mert így nem is kell fokozottan védeni.

-Nem dőlhetünk hátra. Vegyük például azt, hogy nagyanyáink főtt tojást írtak, és azt a húsvéti ünnepkör alatt el is fogyasztották. A következő évben újra kellett írni a tojásokat, és ez az évente rendszeresen ismétlődő tevékenység őrizte meg a hagyományt. Ma a hímes tojások nagy része kifújt tojáshéjra készül, ami évekig eltartható, így nem kell évről-évre újra írni a friss tojásokat. Ezért, eltűnik a tevékenység, mert húsvét előtt a fiók mélyéről elővéve máris megvan a „dekoráció”, így nem kell évről-évre írni a tojást.

 Régen a tojásírás szokásrendszere családon belül öröklődött, ma a generációk külön élnek. Ezért a tudás átörökítése ma jellemzően nem családokban történik. Ez azt eredményezheti, hogy a tojásírást megelőző rituálék, a tojásírás tevékenysége és a hímes tojás utóélete  mint például a tojásszentelés, locsolás elkülönül egymástól, illetve egyes elemei eltűnnek.

A tojásírás napja hagyományosan a nagypéntek volt. Pár éve a nagypéntek munkaszüneti nap Magyarországon.

-Ez örvendetes.

-Igen, de ennek eredménye az is, hogy a családok nagy része elutazik otthonról messzire. Saját közösségükből kiszakadva viszont a húsvéti népszokások sem örökíthetők át.

-Mégis, mit tehetünk?

-A Tojásdíszítők Egyesülete, melynek elnöke vagyok, célul tűzte ki a tojásdíszítés hagyományainak, technikáinak és a hozzá kapcsolódó népszokásainak kutatását, életben tartását, minél szélesebb társadalmi megismertetését, továbbfejlesztését. Ennek érdekében szakmai konferenciákat és továbbképzéseket szervezünk. Több városban húsvét előtt tojáskiállítást és ahhoz kapcsolódó tojásíró bemutatót és tanítást vállalunk. Várunk minden lelkes érdeklődőt. Virágozzék tovább a tojásdíszítés hagyománya hazánkban. Fontos, hogy dédunokáink ne csak lássák, de értsék és örömüket leljék benne majd.

 Tánczos Erzsébet beszélgetése

 

 

 

Méhbalzsam a méhek, lepkék kedvence

mehbest.jpg

 

Manapság sok szó esik arról, hogy mennyire fontos nekünk a méhek munkája. Sokat tehetünl értük, ha kertünkben vagy a balkonon illatos virágokkal várjuk őket. Egyik kedvencük a méhbalzsam, mely  Észak-Amerikában őshonos évelő növény. Habár ma már Európában is sok helyen, így hazánkban is virít.  Én Moldvában, a természetben  saját szememmel láttam. Ahol virágot bont, ott ünnep van a repülő rovaroknak. Csodás színe mellett kellemes illata is vonzóvá teszi.

 Számtalan  neve van, például  nevezik úgy, hogy  ápolka, vörös méhbalzsam és az indián csalán A bergamott nevet a bergamottnarancshoz való hasonlósága miatt kapta.. A bíbor méhbalzsam (Monarda didyma) a nevét értehetően a  vörös  virágairól kapta, sőt, még levelének erezete is piros.  Manapság rózsaszín, narancs vagy fehér színben is hozzájuthatunk, de szerintem az eredeti vörös a legpompázatosabb.

narameh.jpg

 

Nevét  egy bizonyos Nicolas Monardesnak köszönheti , a  spanyol fizikus, botanikus és az amerikai növényvilágot kutatta a XVI. században.

mehdok.jpg

Különleges virágai bozontosak, leggyakrabban élénkpirosak, habár újabban fehér, rózsaszín és lila színben is gyakori. Akár másfél méter magasra is megnő, és ugyanilyen szélesre terjeszkedik. Ez a csoportosan növő virág szereti a bőséges napsugárzást. Bár árnyékban is megél, de  ott kisebbre nő, és a virágai is kisebbek lesznek. 

 

Hogyan használjuk, mire jó?

 

A méhbalzsam  gyógynövény: a szárított leveleiből teát készítenek. Régebben gyulladások és fertőzések kezelésére itták. A növény leveleit olyan hideg italok készítéséhez is használják, mint a puncs, és a limonádé. Citrom és kakukkfű jellegű aromája  a konyhában is kedveltté teszi.  A gyógyhatású tea mellett az olaját illatszerek készítéséhez használják. Vonzza a repülő rovarokat, élettel teli  lesz tőle a kertednek.

 

A méhbalzsam elősegíti az emésztést, illetve csökkenti a gyomorpanaszokat. A gyógynövény hurutoldó és görcsoldó hatásokkal rendelkezik.

A sok csereanyag miatt alkalmas sebek fertőtlenítésére.

Ehető növény: virágaival salátákat dekorálnak, illetve salátákat is készítenek, hiszen nem csupán ehetők a növénynek ezen részei is, hanem nagyon finomak is. A gyógynövény leveleivel limonádét, hideg, hűsítő italokat és puncsokat ízesítenek, de zöldfűszerként is használhatjuk azokat, hiszen kellemes, citromos, fűszeres aromával rendelkeznek.

A méhbalzsammal megfázásos betegségeket gyógyítottak, de bőrsérüléseket is borogattak vele. A bíbor méhbalzsamot szájvizek és parfümök készítése során is felhasználják.

A gyógynövény szárazságtűrő, napfénykedvelő,  de mégis. nyirkos talajon szebben fejlődik és több virággal hálálja meg kedvére való helyét.  Egész nyáron, s még tovább is virágzik, a repülő rovarok nagy örömére. Tőosztással és dugványozással szaporítható.

A méhbalzsam könnyen nevelhető. Jól bírja a tűző napot, kifejezetten szereti azt, ezért napos virágágyásokba kiváló választás.

A jó vízáteresztő talajt kedveli. Régóta alkalmazzák gyulladások és fertőzések kezelésére, szárított leveleiből és virágából készített teája emésztést serkentő, meghűlés tüneteit enyhítő tea alapanyaga. Fertőtlenítő hatása miatt teája pattanásos bőrre is alkalmazható. A növény leveleivel hideg italokat, például limonádét ízesítenek. Kakukkfüves, citromos aromája miatt a konyhában kedvelt zöldfűszer. Olaját illatszerekben használják, magjaival ételeket ízesítenek.

 Mégis, a leghasznosabb a szemnek: nézni a zöld mezőben vagy a kertben.

meh.jpg

 

Tánczos Erzsébet írása

 

Forrás:

https://en.wikipedia.org/wiki/Monarda_didyma

https://www.edenkert.hu/konyhakert/gyogynovenyek/monarda-dydima-mehbalzsam/3349/https://hobbikert.hu/magazin/mehbalzsam-vagy-apolka-borod-sebet-apolja.html

https://gyogyszernelkul.com/kiskertunk-kiralynoje-eteleink-izesitoje-es-egeszsegunk-vedelmezoje-bibor-mehbalzsam/

https://www.tuja.hu/indian-csalan.html

https://citygreen.hu/mehbalzsam-monarda-gondozasa/

https://www.natursziget.com/nyiltter/20100726-a-csodas-mehbalzsam

https://kertember.cafeblog.hu/2019/05/26/monarda-mehbalzsam/

http://rolvisa.blogspot.com/2018/06/apolka-sokoldalu-virag.html

https://www.highcountrygardens.com/perennial-plants/monarda/monarda-fireball

https://it.wikipedia.org/wiki/Monarda

 

Mezei zsurló - a dinoszauruszok tanúja az ősi súroló

 

zsurloenglish.jpg

Először   epebajom miatt találkoztam a zsurlóval. Aztán rájöttem, hogy még nagyon sok mástípusú   gond esetén is segít.

zsurlojo.jpg

A zsurló egyidős a dinoszauruszokkal.

A zsurlók ősi növények, legtöbb fajuk már kihalt, a maiak rokonai a karbonkori őserdőt alkotó zsurlófáknak. Már az ókorban is, igen, az antik volág  ismerte és alkalmazta a zsurlót vizelethajtó és vérzéscsillapító szerként. Epe- és májbántalmak elleni teakeverékek gyakori alkotórésze volt és az ma is. A növény a benne lévő kovasav miatt kemény és érdes tapintású,  de emiatt használták anno  edények tisztítására, súrolására, aminek magyar nevét is köszönheti.

Többezer éve nő a bolygón, mégis kevesen ismerik gyógyhatásait: erősítő, vizelethajtó, erős menstruáció és izzadás elleni szerként is segíthet.

A  mezei zsurló – igen meglepő  :) – a zsurlófélék családjába tartozik. Nyirkos vidékek jellegzetes növénye:  különös levelei üreges szára egyedi külsőt ad a zsurlónak.

 

GYŰJTÉSE: A mezei zsurló fiatal hajtását használják gyógyászati célra,  ezeket  nyáron gyűjthetjük. Ekkor szárát a talajtól úgy 5 cm-re vágjuk le.

Mire jó?

Vértisztító kúrák része , vizelethajtóként vesemedence gyulladás esetén és hólyagbántalmaknál is használják. Vérzéscsillapító, orrvérzések kezelésére  sikerrel használható. A népi gyógyászatban köhögés ellen is alkalmazzák. Jó reuma és köszvény ellen is. Gyenge köröm és hajhullás esetében is segít ásványi anyag tartalma miatt.  Meggyorsítja a sebgyógyulást.  Fogíny-, szájüregi- és torokgyulladásnál gargarizátuma hatékonyan segít. Epe teáknak is alkotóeleme.

A népi gyógyászatban  teherbeesés elősegítésére használták: a gyermekre vágyó nők zsurlóval tömött párnán aludtak, hogy minél előbb teherbe essenek. Bár ez irányú hatásairól nem olvastam, de bizonyos, hogy a zsurlótea  sok mindenre jó.

 

Ásványi anyagokkal  a  szépségért 

A zsurlóban bőven van szilícium, mely a körmök, a haj és a csontok fontos építőköve. Ezért napi  két csésze zsurlótea erősítheti a törékeny körmöket és a hajat, de csontritkulás, köszvény és reuma ellen is segíthet. Ha a túlzott izzadás a gond, akkor a zsurlótea akár belsőleg, akár külsőleg alkalmazva segít a bajon. Bőr- és körömágy-gyulladások, szőrtüszőgyulladás esetén is jó szolgálatot tesz a zsurlóteás borogatás.

 zsurlo.jpg

Elkészítés

Egy csapott evőkanál  teafüvet egy pohárnyi  vízben 2 percig kell főzni, majd leszűrni. 

zsurlowiki.jpg

 Ezt a teát reggel, éhgyomorra, ízesítés nélkül jó inni.

Veseproblémákra, húgyúti gyulladás gyógyítására jó inni. Ez a kúra  maximum 6 hét lehet, utána egy 4 hetes szünetet kell tartani,  ezután újra lehet kezdeni fogyasztását.

Máj- és epebántalmakra magában ne használjuk, de ilyen jellegű keverékeknek gyakori alkotóeleme. 

Vérzéscsillapításra, köszvényre, reumára is jó.

 

Mikor kerüljük?

Terhesség, szoptatás alatt, valamint gyermekeknek 12 éves kor alatt nem ajánlott. Szívelégtelenségben szenvedőknek, szív- és veseelégtelenségből adódó ödémáknál a fogyasztása nem ajánlott.

 

Ülőfürdőhöz is jó:

Bár gyógyteaként is hatásos, különböző vese- vagy hólyagbántalmaknál a zsurló ülőfürdőként is megállja a helyét: 100 grammnyi zsurlót áztass be egy éjszakára hideg vízbe, majd szűrd le, és add a forró fürdővízhez. Húsz percig áztasd magad benne, majd óvatosan itasd le magadról a vizet, és takarózz be melegen egy órára.

 

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.mariatrebenpatikaja.hu/gyogynovenyek/mezei-zsurlo--equisetum-arvense-23.html

https://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/zsurlo_mezei/4

https://gyorgytea.hu/gyorgyteak/egyedi-teak/mezei-zsurlo

https://www.life.hu/ez-zsir/20130619-hasznos-gyogynovenyek-a-fogyokuraban-mezei-zsurlo.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mezei_zsurl%C3%B3

https://homeguides.sfgate.com/horsetail-plant-care-41513.html

https://simple.wikipedia.org/wiki/Horsetail

https://arnoldzwicky.org/2017/02/19/horsetails/

https://www.rebusmarket.com/equisetum-arvense-094-am124.html

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kádár, bognár - miféle népi mesterségek ezek?



2-705a.jpg

Kora középkori és középkori forrásokban  a  fából készített használati tárgyakat előállító mesteremberek  neve bodnár, kádár .

Tekintélyes mesterség volt, jó módban is életek, hiszen a bortermelő vidékeken minden ősszel sok hordóra volt szükség,  így volt munkájuk bőven, mivel fahordókban tárolták a bort.
Abban szállították a kereskedők is.

Mivel a kiürült hordókat nem hozták vissza, a szőlősgazdák minden évben újat  vásároltak a kádároktól.

A kádármesterek főleg megrendelésre dolgoztak, idővel aztán eljártak vásározni, ha a helyi rendelések, javítások nem látták el műhelyüket elegendő munkával.
 
Ennek oka volt az is, hogy az első világháború után megszűnt a bihari, erdélyi fafeldolgozó specialisták készítményeinek Alföldre áramlása.

Legjobban az őszi vásárok jövedelmeztek, de borvidéken a szőlővirágzás után már kiderült, milyen lesz a hordó iránti kereslet.
A kádárok a jól kereső iparosok közé tartoztak, egészen a zománcos, üveg, majd a műanyag tárolóedények elterjedéséig

Legalkalmasabb nyersanyaguk a tölgyfa, ebből készültek a boros- és söröshodók, de kispénzű embereknek készítettek eper-, néhol akác- és szelídgesztenyefa hordót is.

 
Száradt tölgyfából készítették termékeiket, a hordót, vagy a kádat, amit egyszerű favesszővel kötöttek össze, miután tűzben megpuhították a tölgycsíkokat.
A vasabronccsal való megkötés csak a 18. század közepén vált divatossá.



 


Egy film a mesterségről - hordókészítés :

Vödröket, köpülőket, puttonyokat, hordókat, kádakat és a vékát készítettek. Ezek többsége a borászathoz kapcsolódik, így  e mesterek régies elnevezése a ,,borkötő" volt.  Az általuk készített  faedények  faragott faléc, a ,,donga", a fenék, és az egészet összefogó ,,abroncs" nevű szerkezeti egységekből állnak,  ezeket különféle speciális eszközök és sablonok segítségével, a tervezett űrtartalomhoz pontos méretek alapján készítették és készítik el.

 

A mesterség különösen a nagy múltú borvidékeink városaiban és azokon a településeken vált jelentőssé, ahol sörfőzdék létesültek.

A magyar borokat külön-külön hordófajtákban tárolták és szállították a kereskedők külföldre

Emellett a kádárok borkezeléssel is foglalkoztak. Előfordult, hogy a nagyobb szőlővel rendelkező mezővárosi gazdák boruk kezelését kádármesterre bízták.
A szőlőművelés szerszámait  is sokszor a kádár készítette.

A kádár télen sem pihent, hanem az erdőt járta. Ekkor választotta ki a tölgyfák közül a hordónak valót. A farönköket széthasogatta, szétrepesztette donghasábokra, aztán hagyta, hogy kiszáradjanak. Évekig  is szárította a fát. Nyár végén kezdett hozzá a hordók összeállításához. A kiszáradt dongákat faragószéken megtisztította, vájoló késsel domborúra faragta, simára gyalulta, majd tűzön megpuhította, úgy hajlította be őket ívben az abroncsba. Legvégül befenekelte a hordót: egy különleges eszközzel, a csínvágó gyaluval árkot vágott a dongák aljába, és egy másik különös szerszámmal, a kádárvillával ide behúzta a hordó két fenekét.

 
Maga készítette a szerszámait. A képen egy kádárszerszám látható.


 

2-705b.jpg

Amikor aztán megöregedett.  a műhelyével együtt a szerszámait is a fiára.  Ahol a mesterség apáról fiúra szállt, számos kézbeli szerszám öröklődött. A mesterek sok szerszámot maguk faragtak és véséssel díszítettek is.

 
A kádármesterség országszerte elterjedt és elismert foglalkozás volt. Jól kereső iparosoknak mondhatták magukat egészen addig, míg a zománcos, üveg és a műanyag tárolóedények el nem terjedtek. Ma kevés kádár dolgozik, mert csak az igazán nemes borokat tárolják fahordókban. A nagyüzemi borászatokban hatalmas fémtartályokban érnek a borok. 

 


 

 Tánczos Erzsébet

 

forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1751.html
http://vinopedia.hu/kadar


 
https://kukkonia.sk/hu/regi-mestersegek


https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/iii-kezmuvesseg-25ED/a-falu-es-mezovaros-ellatasaban-jelentos-kezmuvesseg-nyersanyag-eloallito-es-feldolgozo-munkaja-2726/fafeldolgozas-2C8E/kezmuvesmestersegek-2D13/kadarmesterseg-2D61/

https://www.zaol.hu/kultura/kihalt-szakmat-elesztettek-ujra-a-pinter-mesterseget-csupan-konyvekbol-ismerjuk-1406393/

 

Árnika, a kétarcú szépség

 




 

 

 bestarnika.jpg

Bár igen szép számmal találunk magyar megnevezéseket is- angyalital, anyagyökér, kappanfű, máriafű, olaszútifű, angyalital-gyökér, Szent János virága, lúgfű, luciánfű, hájvirág-mégis a legismertebb  „ hivalalos” neve magyarul is így hangzik: árnika. Nemzetségének harminc faja közül csak kettő él Európa hegységeiben.

Hogy honnan ered az árnika név, azt senki sem tudja.  Először   a 14. században bukkan fel így: “arnich”. A szó eredhet a franciából -jelentése megvédjük magunkat – vagy  talán a görög  ‘ ptarmica’ tüsszentés a névadó - hiszen a használták mint tubákot vagy elszívták mint a dohányt. Angol nyelvterületen hegyi dohánynak nevezik-mountain tobacco- spanyolul pedig  szintén így: tabaco de Montana, tobacco borde, flor de tabaco, estabaco or tabaco-dos-vosges. 

arnica-sky_resize.jpg

 A növény nevében a jelzőt -montana- Linné is elfogadta mint a természetes  élőhelyre való  utalást  és máig ismert tudományos nevén Arnica Montana néven ő írta le először.

Erről a védett gyógynövényről szót sem ejtenek  azok az ismert antik orvosok, akiknek  számtalan gyógynövénnyel kapcsolatos feljegyzésük ismert.

Nem tudni, hogy nem ismerték, vagy gyógyító hatásairól nem tudtak?

Az első írásos feljegyzéseket a középkorból ismerjük. A legkorábbi  fennmaradt illusztráció az árnikáról 1558-ból származik, a következő   1625-ből maradt fenn,  ebben az ‘arnica by the Medici’ néven szerepel. A leírás említi a ma is népszerű használati módot: “azok használják akik elestek, vagy munka közben ártottak maguknak.” A XVI. században állítottak elő olyan kivonatokat, amelyeket külsőleg és belsőleg IS használtak.

Európai kivándorlók magukkal vitték az árnikát az Újvilágba, ahová sokáig Európából importálták. Amerikában honos fajokat megvizsgálták hatásai szempontjából és felvették azokat az amerikai

 arnica_montana.jpg

Az árnikát széles körben használták az európai népi gyógyászatban, és a korai észak-amerikai telepesek szintén alkoholos tinktúrákat állítottak elő belőle a torokfájás kezelésére, lázcsillapításra és  a keringés támogatására.

A virág virágkora a 18. században colt. Legismertebb felhasználója Goethe volt, aki koszorúér betegsége miatti rosszullétei esetén  egy csésze árnika teát készített magának.  

 

Ekkor már hangsúlyozták, hogy vigyázni kell az árnika használatával: a hatása gyorsan kialakul, kis adagokban és nagyon óvatosan kell bánni vele a felhasználás során. Így adagolva is nagyon hatékony- ezért a  homeopátia alapszere lett az árnika, s  a mai napig az egyik legtöbbet használt szer.

 

A növény gyökere, levele és virága is gyógyhatású. Az érrendszerre is hat, mivel tágítja a hajszálereket, ezáltal keringésjavító és vérbőséget kelt. A bőr sérüléseit gyógyítja akár  izomfájdalom-, görcs, vagy akár csont- és porcsérülés az oka. Hematómák, véraláfutások kezelésére is alkalmas. Reumás fájdalma, köszvény, derék- és keresztcsont fájdalmak esetén ugyancsak használatos.

Vadon termő árnika mára  ritkán fordul elő az intenzív gyűjtése miatt. Vadon növő példányainak gyűjtése tilos.

arnicamontana_resize.jpg

A növény nem él meg szennyezett területeken, Ezek eredményeként az árnikát felvették a veszélyeztetett növényfajok közé  és az 1981-es Washingtoni egyezmény értelmében fokozott védelem alatt áll. Magyarországon is védett lenne, ha lennének még előforduló példányai. Természetes élőhelyére való visszatelepítésére erőfeszítéseket tesznek Magyarországon.

Gyógyászati célra termesztett növények szolgálnak.

 

Árnika a népgyógyászatban:

A népi gyógyászat hagyományosan  sérülések,  ütések,  zúzódások kezelésére használták, mert enyhítette a fájdalmat, a gyulladást. Bár próbálkoztak légúti betegségek gyógyítására de a toxicitás miatt ez minimum kockázatos.

Az árnika   ütésekre, karcolásokra, gyulladt sebek kezelésére jól használható,enyhíti a fájdalamat és megelőzi a fertőzéseket. A bőrbe dörzsölve bőrvörösítő hatású , felmelegíti a szöveteket és növeli a véráramlást ezzel gyorsítja a véraláfutások felszívódását.  Csakis ép bőrön szabad használni.

Antibakteriális  és gyulladáscsökkentő , ezáltal az ekcémás bőr, akné és fekélyek kezelésére alkalmas. Az érintett területet egy teáskanál szárított növény két dl. vízzel készített forrázatával mossuk. A teát korpásodás kezelésére hajmosásra is alkalmazhatjuk. A forrázattal lehet gargarizálni szájüregi vagy fogíny-,   torok-, és mandulagyulladás esetén, de  a teát ne nyeljük le.

 

A szárított leveket elégették és a keletkezett füstöt  légzési zavarok , különösen hörghurut és köhögés kezelésére használták bár a füstje gyakran épp a ellenkező hatást váltotta ki, úgyhogy ezt ma már senki sem ajánlja.

Régen csonttörés, zúzódásos sérülések csodaszerének tartották.

 arnika.jpg

Árnika árnyoldalak:

Kis mennyiségű vagy egyetlen adag gyógynövény biztonságosan  használhatunk a bőrön. A gyakori  használat okozhat bőrreakciókat, súlyos gyulladást, viszketést, hólyagokat, fekélyeket és más allergiával kapcsolatos bőrproblémákat

Belső használata kerülendő, mert hányást, hasmenést, belső vérzést, gyors szívverést, izomgyengeséget, idegességet, orrvérzést, és kómát okozhat.

Így haszáljuk:

Borogatáshoz 1 evőkanál árnika kivonatot összekeverünk 5 evőkanál vízzel, ebben az oldatban megnedvesítünk egy ruhát, és a kezelendő felületre tesszük. Hígítatlanul alkalmazni nem szabad!

Az árnika-kenőcs  jótékony sebeknél, horzsolásoknál bőrkiütéseknél, pattanásoknál és sok már bőrjelenségeknél. Rovarcsípéseknél enyhíti a viszketést.

 

Tánczos Erzsébet

 

Forrás:

 

https://homeopatia.info.hu/arnica/arnika-kivul-belul

https://www.rd.hu/Mire_j%C3%B3_az_%C3%A1rnika

https://fitoterapiakalauz.hu/arnika-a-ketarcu-gyogynoveny/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyi_%C3%A1rnika

https://gyogyvarazs.hu/hegyi-arnika/

Borsmenta, az átváltoztatott nimfa

 

pepppper.jpgA borsmenta az egyik  legismertebb gyógy-és fűszernövény. 

Bár  szinte bárhol megél, s Ázsiában és Európában is őshonos, hazánkban vadon nem fordul elő, teanövényként termesztik.

 

A római mitológiában miután Plútó szerelmet vallott Mentha nimfának, Perszephonét ( Plútó felesége)  az egyik változat szerint féltékenységében  megölte a nimfát, és porait a földbe szórta.  Bár Plútó nem tudta feléleszteni a nimfát, de maradványaiból növényt alkotott.  Más változatban Plútó   maga változtatta növénnyé szerelmét, hogy megóvja a feleségétől.

Akárhogyis, a zóta a nimfa  kellemes mentolos illatot áraszt, így teremtődött a borsmenta. Gyógyászati célra a növény leveles szárát kell begyűjteni, még a virágzás előtt. De virága is szép és a méhek is szeretik.

 

 

 

 

 peppermint.jpg

Az ógörög és római vallás elengedhetetlen szertartási kelléke volt, ősidők óta termesztik Kínában és Japánban. Számos problémát orvosoltak vele : a lakomák után mentaágakat rágcsáltak, hogy így serkentsék az emésztést.

Évelő növény, ami akár egy méter magasra is megnőhet.  Az ázsiaiak és egyiptomiak is  borsmentával  kúrálták  magukat.

Észak-Amerikában és Európában csak a  XVIII. században  lett közismert gyógyszer belőle. Hétköznapokban kólikát, bélgázosodást, fejfájást, savtúltengést, gyomorrontást kúráltak a mentával. Teája ezekre a panaszokra a mai napig javallt. Jót tesz a bőséges étkezés után, megnyugtatja a túlterhelt bélrendszert, élénkíti a renyhe emésztési folyamatokat, csökkenti a gázok képződését. Légfrissítőként, szájvízként, étkezés utáni italokhoz egyaránt alkalmazták. Ha fáj a fog - vattára cseppentett mentaolajat tesznek.

 

 

 peppermint_tea_2.jpg

Teája epehajtó, így segít az emésztési problémákon, megszünteti a felfúvódást, a teltségérzetet, a görcsöket és a hányingert is. Mivel segít ellazítani a testet jó stresszoldó. Görcsoldó hatása miatt menstruációs zavarok ellen is alkalmazható.

 Túlsúly ellen: Mivel a borsmenta élénkíti az anyagcserét, segíti az emésztést és tisztítja a szervezetet, ezért hasznos kiegészítője fogyókúrának.

 

 borsmenta.jpg

 

 

A borsmentatea teája frissítő, de fájdalomcsillapító hatásáról sem szabad megfeledkeznünk, melyet mentoltartalmának köszönhet.

Testszagok ellen - Közvetlenül a nyelvre téve a kellemetlen szájszagot is megszünteti, illóolaját használhatjuk testszagok megszüntetésére, illetve lábfürdőhöz lábszag megszüntetésre.

Lábfürdő -A meleg vízhez öntsünk hozzá negyed csésze szódabikarbónát (mely elűzi a szagokat és a mérgeket), majd tegyünk bele egy marék borsmentát. Áztassuk benne a lábunkat 30 percig. Csillapítani fogja a lábfájást, megnyugtatja a fáradt izmokat.

Horkolás ellen - A borsmenta ellazítja az izmokat és átjárhatóbbá teszik a légutakat.

 
borsmenta-a-.jpg
 

Illóolaja lazítja az izmokat, ezért görcsöt old, fájdalmat csillapít: fájó  halántékunkra, ha egy kevés hígított borsmentaolajat kenünk, enyhülhet fájdalmunk. Érzéstelenítő hatása miatt a fogfájást is csillapít. Megfázásrsa az illóolajos párologtatás megoldást nyújthat.

 peppermintt.jpg

BŐRRE IS:

A borsmentaolaj visszaadja a bőr selymességét, szabályozza a fejbőr és a haj zsírosságát, összehúzza a hajszálereket, és a megpattant hajszálerek és visszerek körüli vöröseslilás elszíneződéseket is elhalványítja.

A  borsmenta nyugtató, hűsítő és tisztító hatását aknázzák ki. Hűsítő hatása révén rovarcsípések esetén is segítségünkre lehet. A csípés környékén serkenti a vérkeringést, ezzel pedig csillapíthatja a viszketést. 

 

 OLAJA

Egy kilogramm olaj előállításához egy tonna virágzó borsmentanövényre van szükség. Az illóolaj áttetsző, víztiszta vagy halványsárga, mentholos illata NAGYON erős. És nagy kincs, de figyeljünk, mert az olaja allergizálhat. Virágai lilák, rózsaszínűek vagy fehérek. Kellemesen mentolos illatúak.

 

 7 éves kor alatt a gyermekeknél az olajat ne alkAlmazzuk, de nagyobbaknál aranyat ér, mivel  élénkíti a központi idegrendszert, elűzi az álmosságot és a fáradtságot, élénkít és segíti a tiszta gondolkodást. Nyugtatja és csillapítja az izmok működését, helyi érzéstelenítőként jól használható.

Még lázcsillapító hatása is bizonyított, jó izomlázak, izomfájdalmak okozta panaszokra. Csillapítja a rovarcsípések, bőrbetegségek okozta viszketést, megnyugtatja a napégette bőrt, lehűti az átforrósodott testet. Segít a fejfájásnál, akár feszültség, akár migrénes eredetű. Illata átjárja a testüregeket, kitisztítja azokat, és javítja a légzést. Hatékony a baktériumos fertőzésekkel szemben, csökkenti a pattanásokat és a faggyútúltermelést. Élénkíti a vérkeringést, segít a száraz bőr egészségtelen fakóságának megszüntetésében.

 

 

 Tánczos Erzsébet írása

 

Forrás 

https://zurma.co.nz/product/peppermint-ct-menthol/

https://kertesz.blog.hu/2012/05/23/menta_8

https://gyorgytea.hu/gyogynovenyek-betegsegekre

https://vizmegoldas.hu/termeszet/borsmenta-tea-hatasa/

https://www.hazipatika.com/eletmod/termeszetes_gyogymodok/cikkek/borsmenta_ezert_fogyasszuk_rendszeresen/20150605103247

https://napfenyes.hu/eletmod-gyogyitas/gyogynovenylexikon/borsmenta-menthae-piperitae-folium

https://herbaria.hu/cikk/45

https://www.beerewine.it/menta-piperita-foglie-essicate-50-gr.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Peppermint

https://en.wikipedia.org/wiki/Mint_tea

https://www.life.hu/ez-zsir/20130604-borsmenta-a-zsirbontas-szakertoje-nagyon-hasznos-gyogynoveny-a-fogyokuraban.html

 

 

 

Tojás Szakmai Nap Dr. Györgyi Erzsébet előadásaival

1.JPG2019.június 15. szombaton a Kiss Áron Magyar Játék Társaság kiállítótermében, a társaság meghívására gyűltek össze a tojásdíszítők, a Tojásdíszítők Egyesületének tagjai, s néhány Játék Társasági tag is csatlakozott hozzájuk.

 

Az előadóval együtt tizenkilencen voltunk jelen, az ország minden részéből érkeztek alkotók.

 

Sok új arcot is látva, az előadó bemutatkozást kért a tojásdíszítőktől és arra kérdésre választ: mi vezette őket a tojásdíszítés útjára? Hiszen a találkozó, az előadás a tojásdíszítés jövőjét kívánja szolgálni - de mi a jelen tojásdíszítőinek motivációja? A változatos vallomásokból kiderült, hogy a családi indítástól a szervezett népművészeti bemutatókig terjedt az indítás - amely a jelenlévők esetében intenzív belső mozgató erőket bontakoztatott ki: a nélkülözhetetlen kézügyességhez társult a hagyományos díszítmények ismerete és az alkotáshoz szükséges velejárója: az azok variálásában, fejlesztésében megnyilvánuló művészi alkotó képesség - és nem utolsó sorban e művészet - sokszor szenvedélyes - megszeretése.

 4.JPG

Az egyéni bemutatkozások során egymásra csodálkoztak sokan, ötleteket meríthettek egymástól a tojásdíszítők. Bár legtöbben a tojásírás mesterei (azon belül is számos terület képviselői),  de a tojáskarcolók is szép számmal képviseltették magukat.

 

8.JPG

A képen: gömöri hímes tojás - a konferencián megcsodálhattuk Ujváry Mária alkotását.

 

Ezután Mosonyi Éva, a Tojásdíszítők Egyesületének alapító első, előző elnöke, jelenleg tagja bejelentette, hogy  befogadásra került  „ A tojásírás élő hagyománya Magyarországon" pályázat, melynek célja az, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező és sokak  által örökségként őrzött és szeretett tojásírás a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti listájára kerüljön. Ennek érdekében "A tojásírás élő hagyománya Magyarországon" anyagba kerültek azok az  alkotók és szervezetek,  intézmények, akik  és amelyek valamilyen módon segítik, támogatják a tojásírás hagyományának élőn tartását és fontosnak tartják annak megőrzését. 

Nagyon bízunk a pályázat kedvező elbírálásában.

A pályázat beadását előmozdító esemény volt a Tojásdíszítő Egyesültének 2015 tavaszán Pécsett, a Zsolnay Negyedben rendezett konferenciáját, amelyre Csonka Takács Eszter Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság Igazgatója. is meghívást kapott és első iránymutatást adott e kezdeményezés beindításához. 

5_1.JPG

A képen Dr. Györgyi Erzsébet előadást tart 

Ezután  Dr. Györgyi Erzsébet  néprajzkutató, (ny.) főmuzeológus, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke   előadást tartott „A tojásnak a népszokásokban és hiedelmekben - nem csak a húsvéti ünnepkörben - betöltött fontos szerepéről”.

 Venetia Newall, a téma világviszonylatban kimagasló kutatója, az angol Folklore Society volt elnöke "An Egg at Easter" = "A húsvéti tojás" (1971.) c. könyve alapján. A tojás - mint a születést, valaminek a létrejöttét legszemléletesebben érzékeltető természeti jelenség - a benne rejlő különleges elemi erőnek tulajdoníthatóan -  az egész emberiség körében a történelem folyamán a legkülönbözőbb hiedelmekben, mágikus praktikákban  fontos szerepe tölt be. A világméretű kitekintés után a tojásnak a hazai kultúrában betöltött szerepére irányult a téma: a halottkísérő tojásból a társadalmi kötelékeket, emberi kapcsolatokat megerősítő tojásra - amelynek díszítettsége is összefügg eredetileg óvó-védő mágikus jellegével, s amely szorosan kötődik a húsvéti ünnepkörhöz, sőt  egyházi megszentelésben is részesült.

3_1.JPG

 

A programban ezután következett volna a  Más népek tojásdíszítési művészetéről  szóló előadás,   de a sok érdemi hozzászólás eredményeképpen erre   most erre nem maradt idő. Viszont a résztvevők elhatározták, hogy ősszel, ezzel a témával is folytatják a szakmai napok sorát.

 

Az őszre  tervezett szakmai előadás-sorozatban helyet kap majd a  gömöri tájegység tojásművészete (Ujváry Mária előadása és gyakorlati bemutató), valamint a Kárpát-medence tájegységeinek tojásírási hagyományai, és még további téma is fölmerülhet dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató részéről .

Bereczné Lázár Nóra a művészet propagálásának és értékesítési lehetőségeinek kérdését is fölvetette - ami szintén a művészeti ág fennmaradásnak feltétele.


 Az előadások közben és után szakmai beszélgetések következtek, illetve egyéni konzultációra is lehetőség volt, ahogy a Kiss Áron Magyar Játék Társaság aktuális időszaki kiállításának - Játssz retro játékokkal!- és a játékok működését bemutató film - megtekintésére is.

 


A hiánypótló, inspiráló, feltöltő szakmai napot remélhetőleg még számos hasonló rendezvény követi majd, hiszen mindannyian úgy jöttünk el, hogy jó volt együtt lenni, egymástól tanulni, közös célokat fogalmazni meg.

 A rendezvény megszervezéséért köszönet illeti Mosonyi Évát, köszönjük Dr. Györgyi Erzsébet remek előadásait, s hogy emellett még a Kiss Áron Magyar Játék Társaság a rendezvény helyszínét is adta.

Ez az esemény ismételt bizonyítéka volt annak, hogy a tojásdíszítés régmúltban gyökerező hagyománya ma is él, közösségeket hoz létre, és összeköt.

 

Tánczos Erzsébet írása

Fotók: Bereczné Lázár Nóra