Jössz? Találkozunk? Ez a kérdés nagyon sokszor elhangzott az elmúlt napokban, s arra utalt: vajon ott leszel-e a Csángó bálon idén is? Az én ismerőseim sorra igennel feleltek, s gyanítom másokéi is, hiszen szépen megtöltöttük a rendelkezésre álló csarnokot. Sok ismerősöm utazott Pestre az ország távoli sarkaiból, azért hogy részese lehessen a csángók éves nagy ünnepének.
Idén huszadik alkalommal rendezte meg a Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség a Csángó Bált, ezúttal a Syma Csarnokban. Az évről évre egyre sikeresebb rendezvény célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok ősi és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása. A rendezvény az új helyszínen is teltházzal zajlott, a hajnalig tartó mulatságon minden korosztály megtalálhatta a neki kedves elfoglaltságot. Nem véletlen, hogy évek óta az " év báljának " nevezik ezt a rendezvényt.
Már hagyomány, hogy az eseményt délután Kőketánc gyermektáncház nyitja a kisgyerekes családok nagy örömére.
A színpadi műsor előtt Fülöp Attila - Zappa A moldvai csángó magyarok táncai szakmai szemmel című előadását hallgathattuk meg, majd gasztronómiai bemutató következett, kóstolhattunk a nevezetes csángó galuskából is.
A program azonban még hamarabb kezdődött: reggeltől kezdve zajlott a hagyományos keresztszülő-tanártalálkozó Budapesten, s délután a falugazdák találkozójára került sor. Az események zárása volt maga a bál, az új helyszínen is tömve nézőkkel. A csángó bál a nemzeti összetartozás kulturális kifejeződése, a csángók művészete nemcsak minket, magyarokat gazdagít, hanem egész Európát - emelte ki Trócsányi László, igazságügyi miniszter megnyitó beszédében. A csángó kultúra legnagyobb seregszemléjének nevezte a bált.
Beszédében idézte az alaptörvényt és kiemelte: Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megtartására irányuló törekvéseit, és a szülőföldön való boldogulásukat.
Hangsúlyozta a csángók példamutató és páratlan helytállását és hűségét, magyarságuk megőrzését. Kiemelte, hogy a csángók "különlegességek" hordozói. Magyarországon pár évtizede még kevesen és keveset tudtak létezésükről, a nagyvilágban pedig jóformán semmit.
A csángó nyelvjárás és művészet nemcsak a magyarokat gazdagítja, hanem Romániát is, hiszen ott élnek , és egész Európát. Trócsányi László szólt arról, hogy nem véletlen, hogy az európai kisebbségvédelem évtizedek óta foglalkozik a csángók ügyével.
A miniszter magyar összefogás és kölcsönös felelősségvállalás szép példájának nevezte a moldvai magyar oktatási programot. A programban már 31 oktatási helyszínen 2064 gyermeket tanít 45 tanító magyar nyelvre.
A szép eredmények mellett felhívta a figyelmet arra, hogy nem kényelmesedhetünk el, mert bár az igazi érték örök, de nem elpusztíthatatlan.
A kultúra, a nyelv és a népcsoport fennmaradásához az elmúlt évtizedekben lerakták az alapot. Eljött a megerősödés és építkezés ideje. Történelmi pillanatban élünk, éljünk is vele, s ebben a munkában mindenkire szükség van - - szólított tettekre a miniszter.
A jubileumi rendezvényen válogatást láthattunk az eddigi bálok műsoraiból.
A XV. Csángó Bál műsora Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató munkásságát mutatta be, de a fellépők Kallós Zoltánnal kapcsolatos emlékeiket is felelevenítették, hiszen a XIII. bál Kallós Zoltán népzenekutató munkásságát mutatta be.
Zoli bácsi sajnos nem tudott eljönni a rendezvényre.
Ezután Lakatos Demeter, a híres moldvai csángó költő, az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítőjének versét Csoma Gergely szavalta el, ugyanő olvasta fel Petrás Incze János klézsei pap megindító levelét. Jó volt újra átélni ezeket a régebbi báli pillanatokat, ahogy a „ Csángó menyekező” vidám és megható pillanatait is.
A XVIII. bál színpadi műsora a csángó lakodalmas szokásokkal nyűgözte le a jelenlevőket - a fenti és a lenti két kép akkor készült.
A műsor lelkes fogadtatása okán tavaly a fiatal pusztinai-gyimesfelsőloki pár „babalátóba” invitálta a nézőket, ahol a saját élményeik alapján mutatták be a csángó „radina” gazdag hagyományát.
A műsorban megemlékeztek mindazokról, akik sokat tettek a csángókért, de ezen a csángó bálon már nincsenek közöttünk.
Hagyományosan Diószegi László és Benke Grátzy szerkesztette és állította színpadra a műsort, de idén sem elégedtek meg a visszatekintéssel, vadonatúj zenés-táncos műsorszámok is lenyűgözték a nézőket, s hozták meg a kedvet a hajnalig tartó táncházon való részvételhez.
A műsor egyik csúcspontja a hétfalusi csángók borica tánca volt, amely az egyetlen fennmaradt csángó férfitánc. A hétfalusi csángók századunkban már csak a Háromfaluban (Tatrang, Zajzon, Pürkerec) járták a boricatáncot, mi a pürkeresi legényeket láthattuk. Kívánom, ragaszkodjanak különleges termékenység táncukhoz, ahogy őseik is tették.
Ezt a képet láttuk a kivetítőn fergeteges táncuk közben:
Azok, akik kihagyták ezt az élményt olvashatnak a boricáról, és meg is nézhetik a táncot itt:
http://netfolk.blog.hu/2014/02/27/borica_aki_nem_lep_egyszerre
Az eseményt idén is a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség szervezte. A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánták felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeztek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény fő célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára.
A fesztivállal alkalmat teremtettek arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat. A műsort követő, hajnalig tartó táncház pedig alkalmat teremt arra, hogy a közönség is e hagyományok részesévé válhasson.
A bemutatott jelenetek hol meghatóak, hol kacagtatóan viccesek voltak, de mindvégig sodró lendületű, s magával ragadó volt az előadás.
A műsorban - a korábbi évek hagyományát megtartva - gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző, magyarországi hivatásos és amatőr népi együttesek lépnek színpadra. A kiváló táncosok, zenészek és énekesek segítségével a jelenlévők bepillantást nyerhettek a csángó zene- és tánckultúrába.
Színpadra léptek Pusztinából, Magyarfaluból, Forrófalvából, Klézséről, Somoskáról, Trunkból, Gyimesből, Setétpatakáról, Hétfaluból hagyományőrzők minden nemzedékből.Többek között Kicsi Kóta Károly, Antal Tibor, Hodorog András, Legedi László István, Roman Stefan, Chiriac Gheorghe, Benke Róbert, Benke Viktor, Tímár Jánoska, Tímár Viktor, Nyisztor Ilona, a Zerkula Zenekar, zenészek Pusztinából, Klézséből, Lészpedről, Külsőrekecsinből, Somoskáról, Párávából, Gyimesből, Setétpatakáról és Kóstelekről gazdagította énekével, táncával, játékával az előadást.
Közreműködött Csoma Gergely Dresch Mihály Quartet, Fanfara Complexa, Kőketánc Gyerektáncház, Naskalat Zenekar, Somos Együttes, Szigony Együttes, Tázló Együttes, Válaszút Táncegyüttes és a Zurgó Együttes is.
A képen a Válaszút Táncegyüttes fergeteges produkciója látható
A színpadi műsor végeztével több helyszínen táncház, koncertek, énektanítás és más programok szórakoztatták a népes közönséget.
Bizakodásra ad okot a sok fiatal csángó énekes és táncos, közöttük Nyisztor Ilona népdal énekes tanítványai.A hajnalig tartó táncházban a közönség moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportoktól tanulgatta a csángó magyar táncokat.
Hagyomány a bálon a Prima Primissima díjas Petrás Mária keramikus kiállítása.
A kiállítás melletti teremben a Petrás Incze János Díj átadására került sor, amelyet Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke vehetett át. Ezután Diósi Felícia Csángó élet című könyvét Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke mutatta be.
A Csángó Bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánták felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeztek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára.
A bál programját szokás szerint hajnalig tartó zenés mulatság zárta. A táncházban a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítettek a csángó magyar táncok lépéseit megtanulni.
Hajnalig rophattuk a táncot a XX. Csángó Bálon. Egy kis személyes:
Tánczos Erzsébet beszámolója
