Boldogasszony hitünk jóval a Jézus előtti időkből ered.
Boldogasszony a magyar ősvallás nőistensége, a termékenység, az anyaság, az életerő szimbóluma, a teremtés és a lét misztériumának hordozója, szülést segítő, életadó istenanya, anyatermészet megjelenítője. Lehet, hogy az ősi istennőt talán Babbának vagy Bábának hívták, miként máig fennmaradt a csángóknál a Babba Mária elnevezésben.
Babba Mária - Petrás Mária alkotása
A hitvilágunkban szereplő Boldogasszony - Babba - fogalma közel állt a katolikus Szűz Mária fogalmához - Szent István azért tudta az országát Szűz Máriának felajánlani és ezt a felajánlást a magyarokkal elfogadtatni. A Boldogasszony alakja szépen a egybemosódott Szűz Máriával. A Mária-kultusz az egész magyar kultúrkörben megtalálható.
Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól.
Legfőbb Boldogasszony ünnepeink:
Gyertyaszentelő Boldogasszony – Mária ekkor mutatta be Jézust a templomban – február 2. ( http://netfolk.blog.hu/2013/01/30/bujj_bujj_medve_vajon_kinez_-e_2-an)
Gyümölcsoltó Boldogasszony – Mária méhében megfogan Jézus – március 25. ( http://netfolk.blog.hu/2013/03/22/marcius_25_gyumolcsolto_boldogasszony_napja ) E nap a születésé, Sarlós Boldogasszony a beteljesülés, az érett termés ünnepe.
Sarlós Boldogasszony – a várandós Mária méhében megmozdul Jézus – július 2. http://netfolk.blog.hu/2013/06/28/sarlos_boldogasszony_504
Nagyboldogasszony – Szűz Mária, mint királynő, Mária halála és mennybe menetele – augusztus 15. http://netfolk.blog.hu/2013/08/06/nagyboldogasszony_napjara_hol_magasabb_a_fold_az_egnel#more5447762
Kisboldogasszony – Szűz Mária születésének napja – szeptember 8.
http://netfolk.blog.hu/2012/09/08/kisasszony_napja-_szeptember_nyolcadika
Olvasós Boldogasszony – Rózsafüzér királynéja – október 7.
Földtiltó- vagy Eketiltó Boldogasszony – Szeplőtelen fogantatás – december 8.
A " hírek szerint" igazi magyar ünnep: nyugati legendájában egy királyi származású magyar pap az ünnep szellemi atyja, s kultusza Magyarországról terjed nyugat felé. Nevezik ezt a napot Napbaöltözött Asszony, Földtiltó és Eketiltó Boldogasszony ünnepének is.
Egyesek szerint a Földtiltó, eketiltó elnevezés onnan jön, hogy ekkor már a kemény fagyok ideje volt, s nemigen lehetett szántani. Mondjuk minek is ilyenkor..... Más mézetek szerint a név egészen mást takar. A házaspárok ekkortól karácsonyig teljes testi tisztaságot tartották Jézus születéséig.
A mezőkövesdi matyó summások és cselédek, akik nyáron munkájuk miatt nem mehettek búcsúba, ezen a napon zarándokoltak el Mátraverebélyre. Mezőkövesdről Mátraverebélyig hajadonfővel és gyalog tették meg az utat ezen az ünnepen - bizony, téli hidegben.
A Felvidéken az ötvenes évek debrődi Máriajelenése után, december 8-án, ha nagy hó esett is, évekig körmenet keretében keresték fel a jelenés helyét, a középkori Szent László templom romjait.
Tánczos Erzsébet
