Netfolk: népművészet, hagyományok

Buzsáki hímzés - Mi a "vézás", a "rátétes" és a "boszorkányos"?

2013. november 23. - netfolk

buzsaki_himzes_1294933_7420_n.jpg

A Balatonhoz szélén fekszik egymás közelében Tótszentpál, Varjaskér, Buzsák és Táska község, ahol a népies hímzőművészetnek talán legtöbb termékét találjuk. Nagy hírnévre tett szert e somogyi falvak hímzése és rátétes munkája.

Ruházatuk alapanyaga a len és a kender volt.  A fonást háznál végezték, és ott szőtték a durvább fonalból készült dísztelen vásznat is. Az igényesebb, díszesebb darabokat már takácsokkal készíttették

Buzsak_265.jpgA község címere is  utal a kézimunkázás hagyományára.

A Balatontól csupán 15 km-re   levő Buzsákon a 15- 16. században nagy számú dalmát, horvát nemzetiségű család telepedett le a területen, és az általuk hozott tradíciók  hatással voltak az ott élőkre. Így aztán kialakult egy olyan  különleges kultúra, amely csak  Buzsák  községre jellemző.

Ezeknek a részben horvát és szlovén lakosú falvaknak ingekre, párnavégekre és lepedőre dolgozott varrásai három csoportra  tagolhatók:  a fehér, a kék-piros pamuthímzésekre és a  színes gyapjúhímzésekre.

Ez a tábla mindent bemutat:


buzsakiminden.jpg

A fehér varrás mintája levelekből, sakktáblaszerű térkitöltő elemekből és merev láncöltéssorokból áll, s erőteljes a kék-piros pamutos hímzések zegzug vonalai is.

Ezek közeibe nagy rozettákat illesztette, melyeken  a színek szirmonként  mások.

A  színes gyapjúhímzés a legfrissebb technika, ebben nagyobb öltésekkel és lazább mintákkal találkozhatunk. A hímzéseket rátéttel s szalagdísszel is díszítik. Sőt, még a subrikával is díszítették, mint a két fehérhímzéses terítőn látszik is.

A subrikához a textilből szálat húznak, s a megmaradt szálakat mintázottan átszövik. Hazánkban igen  elterjedt technika.

buzsaki3 típus.jpg

Gyapjúfonallal varrt szalagdíszes párnavég. Néprajzi Múzeum, Budapest

A buzsáki hímzés különlegessége hogy a párnavégeket  és a ruhaneműket azonos motívumokkal díszítették, ami másutt nem jellemző.

Különösen a nők ingei, és a halotti lepedők  őrzik a jellegzetes, színes díszítésektől zsúfolt hímzést, amelyekben főként a kék és piros szerepel, bár a zöld, sárga és ibolyaszín is gyakori. 

 

A buzsáki ingnek ismert ruhadarab az ujjakon szőttes díszítésű, az ingujj alján és az ingujj hosszában elhelyezett díszítés jellemzi. A ingujj végét széles csipkével díszítették, ezt is helyben készítették.

Az ingujj csak a felső kart takarta, ingvállnak nevezték.

 buzsakilany.jpg

 

A háromféle ősi hímzés az 5 színnel (sárga - piros - kék - zöld - fekete) varrt "vézás", a "rátétes" és a sok színben pompázó "boszorkányos". Mindhárom hímzésfajta legszebb darabjai a Faluház állandó hímzéskiállításán tekinthetők meg.

buzsak_faluhaz_330x330.png



A vézás hímzés vászonra készül, ebben piros-fekete  vagy piros-kék fonallal töltik ki az előrajzolt motívumokat, ma már több színnel is dolgoznak.

vezas_1.jpg
„Rajzolóasszonyok” hímzőasszonyok részére megrendelésre előrajzolják a motívumokat. Ők a mintákat az egész falu részére rajzolgatták. Ez  az oka a motívumok egyöntetűségét. Ma már ezeknek az elnevezése homályba vész.  Van a  rózsa, s egyes minták emlékeztetnek szitakötőre vagy lepkére. 



 Jellegzetes a „boszorkányos” hímzés is. Ennek eredete az úri hímzésben keresendő. 

boszorkányos.jpgBoszorkányos technika


Ehhez  boszorkányos ügyesség kell, talán innen a technika neve. A   kézimunkát előrajzolják. A  rajzolás  mentén láncöltésekkel körbevarrják. Ezután  töltik ki magát a mintát „boszorkányos” öltéssel, mely a következő: különböző színű fonallal fehér vászonra varrták a többnyire virágmotívumokat. A java most jön: az alapot  meg fekete színnel töltötték ki boszorkányöltésekkel. Ettől a kézimunka úgy nézett ki, mintha fekete alapra készült volna. Rengeteg időt és fonalat igényelt, ma már alig valaki míveli:

boszork.jpg


A rátétes, vagy „bécsis” az egyik legismertebb buzsáki hímzésfajta.

buzsaki_ratetes_himzes_1294979_3192.jpg
Ehhez a motívumot előrajzolás nélkül kivágták, a kivágott anyagot apró öltésekkel ráfércelték a másik anyagra. A motívumok sokat  változtak az elmúlt évtizedek során.
Kezdetben halotti és gyermekágyas lepedőkön  alkalmazták ezt a hímzéstechnikát.

Kezdetben a  motívumok esetlegesek, spontának voltak. A XX. század elejéről fennmaradt motívumok a vágóasszonyok finom ízlésvilágát tükrözik.
 Ez a művészi kidolgozású virágok, levelek, indák kora.

buzsakipiros.jpg

A rátét anyagát –piros, kék, vagy fehér lehetett-  pontosan hajták meg, előrajzolás nélkül ollóval főként virágmotívumokat  vágnak ki. Aztán kiterítve a rávarrandó fércelik, majd öltésekkel körülvarrják. Ez igen nagy figyelmet és szakértelmet igényel.


Leggyakoribb motívumai a szegfű, labdarózsa, árvácska, tulipán, cakni, levél, katykaringók, páva, szarvas.

Ekkortól nem csak  ágyterítőkre, hanem sálakra, ruhákra is felkerülnek a jellegzetes rátétek.
Ma már nagyon kevesen készítik,  kevesen vannak a  „vágóasszonyok”.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

https://www.facebook.com/BuzsakiHimzes

http://www.paszti.hu/baba-maci/baba.php?mit=2&fejlec=N%E9pviseletek

http://hedifarkas.blogspot.hu/2013/11/buzsak-buzsaki-himzes.html

http://ertekkeresok.network.hu/kepek/szottesek_teritok_himzesek/buzsaki_himzes

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1069.html

http://tkcsipke.blogspot.hu/2013/03/csipkefajtak-subrika.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/img/thumb/1-176e.jpg

http://buzsak.hu/web3/index.php?option=com_content&view=article&id=761:himzes&catid=281:nevezetessegek&Itemid=401

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr865653103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.