A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) és A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) 2013. november 13-án baráti estet szervezett Budapesten a Barabás Villában. Az esemény fővédnöke Pokorni Zoltán volt. Az est célja volt a Magyarországon élő csángó művészek segítségével a csángók köszönetét az alapítvány és az egyesület támogatói felé kifejezni.
A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE) együttműködik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvánnyal. Céljuk a „Legyen Ön is keresztapa, keresztanya” program népszerűsítése, a támogatók körének bővítése. A moldvai csángóknál ugyanis a legudvariasabb megszólítás, ha „keresztanyának” vagy „keresztapának” nevezik beszélgetőtársukat, akár van közöttük rokoni kapcsolat, akár nincs.
A Csángó Baráti Est főszervezője, Pákozdi Judit, a KEMCSE elnöke így nyilatkozott az egyesület létrejöttéről és a kereszetszülő programról:
„A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület gondolata 2006-ban született meg, útban Moldvából hazafelé, a keresztgyerekekkel, a csángó valósággal, emberekkel történt első találkozás mély hatása alatt. Mi, az akkor ott együtt utazó keresztszülők elhatároztuk, hogy a bennünk munkálkodó segítőkészséget, akaratot, szeretetet összeadjuk, hogy egyesítve erőinket eredményesebben tudjuk támogatni a moldvai gyerekek magyar taníttatásának ügyét, s megpróbáljunk egyre több embert meggyőzni ennek fontosságáról. Egyesületünk tagjai nagy odaadással és szigorúan önkéntes alapon máig ezért dolgoznak. Arra kérdésre, hogy ki lehet keresztszülő, egyszerű a válasz. Mindazok, akik jelképesen keresztgyereküknek fogadnak egy-egy csángó gyermeket, és vállalják magyar nyelvi oktatásának költségeit. Ám az anyagi támogatáson túlmenően a gyerekekkel és családjukkal személyes kapcsolatokat is tartanak. Segítik, látogatják őket, megemlékeznek ünnepeikről, s többek között nyári táborozásokat szerveznek számukra. Egyesületünk küldetésének tekinti, hogy képviselje a keresztszülőket, akik adományaikkal, szívvel-lélekkel támogatják a moldvai magyar oktatást. Célunk, elérni, hogy minél többen vállaljanak keresztszülőséget, közreműködésünkkel megelégedett adományozókká váljanak, és hosszútávon segítői, támogatói legyenek a moldvai csángók magyar nyelvű oktatásának.”
A program egyik tanulsága az, hogy a mégoly odaadó segítség sem képes évszázadok tudatos asszimilációs folyamatait megfordítani. Moldvában ugyanis a gyerekekkel a szüleik szinte csak románul beszélnek – egy ilyen nyelvállapotot visszafordítani talán nem is lehet. Ma a 250 ezer moldvai katolikusból már csak 60 ezren beszélnek magyarul. Folytatni kell azért a munkát, s így lassítható a folyamat. Ha nem is lehet megállítani az asszimilációt, van értelme magyart tanítani még a magyarul már nem beszélő csángóknak is. A KEMCSE ezért folytatja eddigi tevékenységeit: a keresztszülők és gyermekek kapcsolatának erősítését, új keresztszülők és támogatások szerzését, a magyar nyelvű vallásgyakorlás támogatását, a csángó hagyományok és kultúra népszerűsítését. Szeretnék, hogy egyre jobb körülmények között, egyre több helyen, egyre magasabb színvonalon tanítsák Moldvában a magyar nyelvet.
Ki lehet a KEMCSE tagja?
Az egyesületnek bárki tagja lehet, aki a 2000 forintos tagsági díj ellenében. Az egyesület mindenki rendelkezésére áll, aki keresztgyermek „örökbefogadását”tervezi, vagy aki a csángó kultúra iránti érdeklődésből hozzáfordul. Klubdélutánjaikon rendszeresen részt vesznek Csángóföldről érkező tanárok. Ők személyesen tájékoztatják a keresztszülőket keresztgyermekük életéről, tanulmányi eredményéről.
A keresztszülői program keretében egy-egy csángó kisgyermek magyar tanítása a jelképes keresztszülőség vállalásával támogatható. Így havi négyezer forint befizetésével egy általános iskoláskorú gyermek anyanyelvi oktatásának költségét lehet fedezni. Az igyekvő gyermekek Csíkszeredában magyar középiskolában továbbtanulhatnak tovább. A keresztszülőség azt is jelenti, hogy egy „keresztgyermekkel” levelezés, találkozás során személyes jó viszony alakul ki. A keresztszülőnek lehetősége van betekinteni a csángó emberek életébe, megismerkedhet páratlanul gazdag hagyományaikkal. Keresztszülők és keresztgyermekeik között életre szóló barátságok köttetnek.
Az esten fellépők között volt az Alapítvány szóvivői szerepét elvállaló Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész. Fellépett az AMMOA alapítója, a Prima Primissima-jelölt Petrás Mária népdalénekes, keramikus. Méltatta Antal Gábornak , az AMMOA leköszönő elnökének munkáját.. Az esten mutatkozott be az AMMOA új elnöke, Legeza László. „Petrás Mária megtisztelő felkérésének eleget téve, örömmel mondtam igent az AMMOA kuratóriuma elnöki feladatainak végzésére. Nagy bizalom jellemzi az elnökváltás folyamatát az évek óta kiváló tevékenységet végző kuratórium, és partner szervezetei részéről, amit ezúton is köszönök.”- nyilatkozta Legeza László.
Az este dr. Iancu Laura csángó költő és néprajzkutató, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja regényéből olvasott fel részleteket és saját verseit szavalta.
Márton Attila Moldvai Csángómagyar Oktatási Program koordinátora a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) képviseletében szólt a hallgatósághoz. "Annak a szervezetnek a nevében, amely a szakmai garanciát és a jogi hátteret biztosítja a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program érdemi működtetéséhez ... Napjainkban az országhatár és a nemzethatár nem esik egybe, a moldvai magyar oktatási program oktatói azért dolgoznak, hogy a szórványhatár megmaradjon, azért, hogy a nemzethatár ne szoruljon vissza. Feladatunk szinte ugyanaz, vagy legalábbis hasonló, mint amikor egy tudatos, tervszerű birodalmi politika jegyében kitelepítették a mai moldvai csángók őseit: megvédeni az ország határait.- " mondta hitelesen, hiszem ő maga immár 11 éve lészpedi – ahogy magát szereti nevezni – tanító bácsi. Tanítványaival érkezett. A gyermekek daloltak s meséltek az egybegyűltek nagy örömére. Márton Attila ismertette, hogy jelenleg huszonnyolc helyszínen 2109 moldvai csángó gyermek tanul magyarul, s negyvenöt kollégája nevében köszönte meg a program támogatóinak, hogy lehetővé teszik a folyamatos munkát. A moldvai magyar oktatási programnak köszönhetően ma közel 2 ezer gyermek tanulhatja ősei nyelvét, de sok ezren vannak még, akiknek nincs lehetőségük magyar iskolába járni – hívta fel rá a figyelmünket Márton Attila.
A Somos zenekar muzsikája után hallhattunk moldvai népdalcsokrot, láthattunk moldvai magyar táncokat, gyönyörködhettünk Mátyás Mónika és Kovács Krisztián ének és furulya előadásában. Ők ketten felsőfokú tanulmányaikat végzik Magyarországon.
Csoma Gergely csángókutató, szobrász-, fotóművész, néprajzi gyűjtő szavalta Lakatos Demeter csángó költő verseit s hallhattuk személyes élményeinek egy csokrát.
Bemutatták a világ első csángó társasjátékát, a Naputánjárót. A játék célja, hogy a moldvai csángó-magyar gyerekek, felnőttek minél jobban megismerhessék Csángóföldet. A játékosok bebarangolják Csángóföld központi részét, útközben pedig ismereteket szerrznek a moldvai csángó-magyarokról. A játékot izgalmasabbá teszi két negatív és egy pozitív szereplő a csángó hiedelemvilágból. A KEMCSE ötven darabot ajándékozott belőle általános iskoláknak. A szerzők jószolgálatra ajánlották fel az értékesítésből származó nyereségüket.
Tánczos Erzsébet tudósítása
(Forrás: AMMOA, KEMCSE)
