Kedves Olvasóm!
Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...
Átvitt értelemben persze.
A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk
A téli időszakban a közösségi élet legfontosabb helyszíne a fonó volt. Ami a guzsalyas.
Íme a rokka:
Íme néhány guzsaly a Magyar Néprajzi Lexikonból:
Guzsalyon kötött gyapjú, orsóval a Magyar Néprajzi Lexikonból:
A magyar parasztság gazdálkodásában hosszú évszázadokon keresztül igen jelentős szerepet töltött be a kender és a len rostjainak fonallá fonása, majd vászonná, textíliává szövése. Az így nyert anyagokból a család és a gazdaság textilszükségletét egykor teljes egészében biztosították.
Kender- és lenvászonból készültek a testi ruházat egyes darabjai. Értéket képviselt a sok kötél- és madzagfajta, amit a kenderfeldolgozás elhulló részeiből fontak, szőttek, sodortak. Így még a legapróbb és legdurvább hulladékrost sem minősült értéktelen szemétnek.
A kenderszál őszre került fonható állapotba. A fonás az őszi betakarítástól farsang végéig tartott.
A fonó mint az öregeknek és fiataloknak a közös munka során szokássá szerveződött
együttléte egyidős a kendermunkával.
A kenderszösz kalákában történő felfonását a középkor óta létezik. A fonó az öregeknek és fiataloknak a közös munkára szerveződött együttléte. A fonás az őszi betakarítástól farsang végéig tartó foglalatosság, amelynek különféle formái alakultak ki:
1. A rokonok és a barátok mindig másikuk házánál összegyűltek, majd sorra járva mindenkit, felfonták az összegyűlt szöszt.
2. A jobb módú gazdák néhanap a falu lányainak rendeztek fonót, ahol a munka fejében megvendégelik őket, és a szórakozásukról is gondoskodnak.
3. Az igazi, a leginkább intézményesedett fonót a felnőtt lányok szervezik; kibérelnek egy házat vagy szobát a faluban, ahová mindenki elviszi a maga munkáját és eszközeit, közösen veszik meg a világítanivalót és a tüzelőt. Az ilyen fonók, fonókák, guzsalyasok a helyben hagyományos korcsoport-rend szerint állnak össze: a lányok mellett összegyűlhetnek külön az asszonyok, a nagylányok és a serdülők is. Gyakoriak a vegyes fonók is. Egy faluban egyszerre több fonó is működik a fonóházakban. Ezért alakulhatott ki egymás felkeresésének dalolással, mesemondással, alakoskodásokkal, játékokkal tűzdelt hagyománya.
Míg a kendertermesztés elterjedt volt, addig például Kalotaszeg minden falujában háromféle fonó működött: kislányfonó, nagylányfonó és asszonyfonó.
A kislányfonóba a tizennégy éven aluli kislányok és legénykék jártak. Itt a fő cél a fonás műveletének megtanulása volt. Ezért, hogy ne pocsékolják a kendert, a kicsik mindig a hegyi szöszt fonták. Ugyanakkor a kislányfonó az ismerkedés, a tánctanulás, a karácsonyi, újévi, farsangi ünnepi szokások rendjébe, a közösségi életbe való belenevelődésbe is fontos szerepet játszott.
A nagylányfonóba konfirmálástól férjhez menetelükig jártak a lányok. A nagylányok mindig a szöszt fonták. Ez a fonó volt a legszervezettebb, legmozgalmasabb, a fiatalok társas életének, ünnepeinek legfontosabb színtere, az udvarlás és a párválasztás fő helyszíne. A télen át tartó fonók munkabeosztását alaposan befolyásolta, hogy a legények odajártak és a munkát félbeszakítva magukra vonták a lányok figyelmét. Egy lánynak egy este általában két orsót kellet lefonnia, de valójában csak a legények érkezéséig fontak, azután már a játék, szórakozás került előtérbe. Teljes értékű munkaidőnek csak az számított, amikor maguk voltak a lányok.
Az asszonyfonókban folyt a legkomolyabb munka. Ők fonták a kender javát. Közben beszélgetéssel, pletykasággal és dalolással oldották az esték egyhangúságát. Az asszonyfonó csak farsangkor vált mozgalmasabbá, amikor a maszkurások sorba járták őket.
Az asszonyfonók is megoszlottak korcsoportok szerint. A fiatal asszonyok és az öregek külön-külön gyűltek össze.
KENDERFELDOLGOZÁS:
Íme néhány fonódal a http://mek.oszk.hu/06200/06234/html/nepdalok001007.html oldalról:
Este van a faluba, |
Dunáról fúj a szél… |
Megy a leány a fonóba; |
Dunáról fúj a szél |
Viszi rokka-pergőjét, |
Hóna alatt a szöszét, |
Dunáról fúj a szél. |
|
|
|
|
|
||||
Be, be, Panna, be, be má! |
Guzsaly, orsó bomlik má. |
Te meg, Kuruc Jóska, haza má: |
A lovaknak enni adni má! |
|
|
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3492&pageIdx=8
http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/35.html
http://www.felcsik.ro/hu/hagyomanyok/nepmuveszet/szoves-fonas.html