A Szíriában kialakult sajátos szerzetesi életforma a helyhezkötöttséget és az éberséget a végletekig fokozta. Az oszlopos szerzetesek életmódjukkal megdöbbentik az utókort: az oszlopos remete nem elvonult a világtól valami barlangba, hanem oszlop tetején „…
Gyimesbükkön (Csík vármegye) a fiúgyerekek óesztendő délután indulnak el, 2-6 fős csoportokban harsogtatni. Általában 10-18 éves korukig járnak harsogtatni. Az egyik szereplő maga a"pap", ő a ház előtt mondja el a történetet Szent Szilveszterről. Ezután minden jót…
A népi kalendáriumban szilveszter és az új év első napja szinte összenőtt, ezért a két nap szokásai, hiedelmei szinte azonosak. Úgy tarják, hogy e két napnak kulcsszerepe van abban, milyen lesz a következő év - jósolni is lehet a napból. A szokások és hiedelmek…
A karácsonyi ünnepkör szokása a karácsonyi köszöntés, más elnevezéssel angyali vigasság, kántálás, kóringyálás, mendikálás, pásztlizás.
Számos, a tanítók, kántorok által írt vers és ének színesítette a karácsonyi köszöntők sorát.
A köszöntő emberek…
A karácsonyi ünnepkörben ősi hagyományok találkoznak, illetve ötvöződnek eggyé. A téli napforduló minden archaikus népnek mágikus jelentőségű nap volt.
Bálint Sándor erről így ír: „Ádám és Éva, esetleg az őket idéző nap és hold szimbólumával, továbbá az élet…
Az ostyahordás középkori eredetű felvidéki népszokás, mely igen sokáig fennmaradt. December 23-án vagy néhány nappal előtte a tanító, kántortanító az iskolás gyermekekkel ( néhol a ministráns fiúk mehettek csak) minden családnak megfelelő számú ostyát…
Mivel közeledünk a TÉLI NAPFORDULÓhoz, nézzük, hogy mi is a napforduló a néphagyományban!
Válaszként álljon elsőként itt a Néprajzi Lexikon meghatározása:
" A napforduló nem más, mint két asztronómiai időpont:
1.) a nyári napforduló idején…
A regölés a kereszténység előtti időkbe nyúló magyar népszokás, termékenységvarázsló rítus, amely eredetileg a téli napfordulóhoz kapcsolódhatott, de a kereszténység hatására karácsony másodnapjához, Szent István vértanú ünnepéhez, s aztán magának Szent…
A karácsonyi énekes, esetleg verses köszöntőt leggyakrabban kántálásnak nevezik, de néhol kóringyálás, pászlizás, mendikálás, angyali vigasság ugyanannak a szokásnak a neve. Karácsony vigíliáján vagy akár az egész adventi időszakban házról házra járva énekeltek a…
"Elindulni, mendikálni olyan szívek kellenek, örömkönnyet eltörülni, forró bejglinek örülni, fölkeltsék a szenteket...". "Nálunk Mátyusföldön, Felvidéken mendikálni jártak a gyerek, amikor Szentestén énekeltek az ablak alatt - innen ered a lemez címe is" - meséli…