Netfolk: népművészet, hagyományok

Szász Judit kézműves az alkotásról és álmairól mesél

2015. október 15. - netfolk


 
szju.jpgA Mesterségek Ünnepén, a Portéka Egyesület sátrában találkoztam Szász Judittal. Csodálatos bőrtárgyai között mesélt készítésük titkairól, az alkotás szépségeiről. Kiderült, nemcsak bőrrel dolgozik, többek között még bútorfestő, nemezkészítő, fazekas és e mesterségeket  oktatja is.

 

 

szj.jpg

A Portéka egyesület képviselői a Mesterségek Ünnepén. Baloldalon Szász Judit,  középen Czimbor  Izabella, mellette Páll Etelka

 - ­Mióta ilyen elkötelezett kézműves?


­- Nem is tudom mikor kezdődött, de igen kicsike gyerek lehettem még. Édesanyám a kérésemre igen korán a kezembe adta az ollót. Attól kezdve folyton „alkottam”, ami  gyakorlatilag abból állt, hogy minden kezembe kerülő papírt nyírtam és nyírtam.   Igen szerettem rajzolni, ragasztani, varrni is,  magával ragadott a  tű, ceruza, ecset, mintázófa. Még iskolás sem voltam, de már babaruhát varrtam. Édesanyám pedig olyan játékokat kerített nekem, amelyek fejlesztőek voltak: amelyekkel építeni, összerakni lehetett dolgokat.  Édesapám műhelyében pedig megtanultam használni a csavarhúzót, kalapácsot.  

Mindebből csak előnyöm származott.


­- Ez azért még nem bőrművesség.


­- És ezután még mindig nem a bőr következett, hiszen még kisgyermek voltam.  Később iskolákban tanultam meg, hogy mi készíthető a természetes anyagok garmadából. Amióta
csak az eszemet tudom  elbűvöl az alkotás folyamata. Nem is csak a végtermék, hanem az alkotás maga. Nem is érzem munkának,  ez szükséglet a számomra.

szj1.jpg
­- Nemezel, bútorfestéssel és bőrdíszművességgel is foglalkozik. Hol tanulta ki a
kézművesség oly sok ágát, amelyeket művel?


­- Tanítóképzőt végeztem, tanítónőként dolgoztam Tusnádfaluban, majd Csíkdánfalván, a szülőfalumban. Mivel 25 évig iskolában tanítottam, megtapasztaltam, hogy a kézműves foglalkozások igen élvezetesek s egyben fejlesztőek a gyerekek számára. Közben én is egyre jobban vonzódtam a népi mesterségek felé. A bútorfestés volt az első mesterség,  melyet kitanultam. Egy időben a kerámia töltötte ki  az időmet, olyannyira belevonódtam. 
A többi szakma fortélyait is kézműves táborokban, tanfolyamokon, ismerősöktől lestem el.  

-A nemezelés mikor jelent meg a mesterségei között?

- ­Régóta foglalkozom nemezzel hobbi szinten, egy barátnőm biztatására. 1999- ­ben
Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány szervezésében részt vettem egy népi  játszóház­vezetői tanfolyamon, ahol   számos népi mesterséget kipróbálhattunk.

szj5.jpg

Alkalmam volt alaposan beleásni magamat a nemezelésbe is.  Én úgy nemezelek, hogy nagy nemezlapokat készítek, és azokat szabom, varrom, festem. Sőt  a nemez és a bőr kombinálása is nagyon izgalmas.  szj9.jpg

 

- Melyik kézműves terület áll szívéhez legközelebb?

- Mindet szeretem, de a leginkább nekem való mégis a bőr.  

– Mióta foglalkozik a bőrrel?

-2006-­ban kezdtem tanulni a szakmát, ekkor iratkoztam be a budapesti Népi Mesterségek és Művészetek Szakközépiskolájába. Azelőtt is foglalkoztam bőrrel, de csak amatőr módon.    

szj2.jpg

- Tehát Erdélyből Pestre jött népi mesterséget tanulni?

- Így van, ​ Budapesten tanultam három évig, Romániában nincsen bőrműves oktatás.  A képzésen megtanultam a szakmát, a különböző technikákat, a tervezést, gyakorlatilag mindent oktattak,  ami a szakmai tudásunkat megalapozhatja.

-Kit tekint mesterének?

-Barabás Máriától tanultam a bőrművességet, őt tekintem mesteremnek.   A kétéves alapképzés után elvégeztem a bőrműves­oktatói tanfolyamot is. Tehát nemcsak gyakorolhatom, hanem taníthatom is a szakmát. Táborokban,tanfolyamokon is szoktam oktatni.  

szj3.jpg

Készülőben...

-Mit tud bőrből előállítani egy gyerek?

-Ollóval könnyen vágható puha bőrt kapnak a kezükbe. Kulcstartót, karkötőt, nyakba akasztható díszeket alkotnak.

-Ön milyen bőrrel dolgozik?

–Főként a növényi cserzésű bőröket kedvelem.   

-Mi jellemzi ezeket?

-A bőr minőségét és felhasználhatóságát a cserzőanyag is befolyásolja. A növényi anyaggal tartósított bőrök drágábbak, mint a vegyi cserzésűek, de szebbek, tartósabbak, rugalmasabbak, és kézi megmunkálásra alkalmasabbak.  Különben juh­, kecske­, bárány­, marha­ és borjúbőrrel is dolgozom.

-Honnan szerzi be a megfelelő bőröket?

szj4.jpg
-Volt már olyan, hogy Magyarországra kellett jönnöm a bőrért, de általában Kézdivásárhelyen és Brassóban  a gyárakból beszerezhető a megfelelő alapanyag.

–Hogyan fog hozzá a bőrrel való munkához?

–Tervezem, szabom, festem, vékonyítom, aztán összeállítom a darabot. Speciális  bőrfestékekkel festem, melyek színeit magam keverek ki.  


-Miket készít bőrből?

-Sokféle portékát. Az elsődleges szempont a használhatóság. Olyan tárgyakat alkotok, melyek nemcsak nekem szereznek örömet, hanem majdani tulajdonosaiknak is örömet  okoznak.   


– Mitől lesz egyedi az ön munkája?

– Valamennyire minden alkotó alkotásai egyediek, hiszen minden ember más. Azt hiszem, rám a technikám a jellemző. A nemezt például kombinálom bőrrel, ez az egyik specialitásom. A bőrből készült munkáim egyediek, és nem használok még varrógépet sem. A szabás, varrás, kivágás, festés, mintadomborítás, vékonyítás nálam kézzel történik. Ez persze nagyon időigényes, én nem pár perc alatt gépelem végig a munkadarabot,  hanem több napot, sőt hetet is elbíbelődök egy- ­egy munkámmal. Törekszem is arra, hogy különbözzenek egymástól az alkotásaim,  de kézi munkával  a teljes egyformaságot nem is lehetne elérni, ha akarnám sem.

szj6.jpg


– Mi a folyamata annak, amíg egy darab elkészül?

– Mondjuk, hogy megrendeltek egy táskát.  Amíg nem „ álmodom meg” a végterméket,  addig nem kezdek neki a munkának.  A leendő funkciónak megfelelő  lesz a méret és szabásminta is, és ennek függvénye a felhasználandó bőrfajta is. A szabásmintával együtt tervezem a díszítést is, hisz egységes, harmonikus egészet kell alkotnia. Szabás után vékonyítás, festés következik. Az előkészítés a nehezebb, kivágni a darabokat,  előkészíteni a bőrszálakat a fűzéshez. Ha ez megvan, akkor jön a kedvenc részem, az
összeállítás, amikor  kialakul a darab.  

 

-Meg lehet élni a kézművességből?

–Nagyon sok mindenből meg lehet élni, úgyhogy ebből is. Persze sok-­sok munkával jár,  meg kell keresni a piacot, a vevőt, vállalni kell a fáradságot. Remélem, hogy a kitartó munka meghozza az eredményt.  A portékák nagy része megrendelésre készül, a mai internetes világban a világ távoli pontjairól is kapcsolatba tudnak lépni velem. Vásárokba is járok, ez időigényes dolog, s az emberek általában apróságokat vesznek, ha valami nagyobb dolgot szeretnének, azt rendszerint megrendelik. Vásárba járni mégis jó, szeretek beszélgetni az érdeklődőkkel még akkor is, ha éppen nem vesznek semmit. Különben meg ki tudja, legközelebb talán igen. Tanítóként például ruhákat varrtam eladásra. 25 évnyi  tanítás után láttam elérkezettnek az időt, hogy a kézművességet ne mellékesen, a közoktatás mellett végezzem, hanem minden időm az alkotásra s a mesterségek tanítására fordítsam.  Szeretem átadni a tudásomat. Ez éppen annyira fontos, mint magát a mesterséget művelni, hiszen ha nincs, aki folytassa, nincs a szakmának jövője sem.

- Mik a céljai?

- Kézművesként hasznos tárgyakat akarok készíteni.  De ugyanilyen fontos célom, hogy továbbadjam felhalmozott kézműves tudásomat. Örömömet lelem abban, hogy  tudásomat továbbadjam, nem tartom meg magamnak a mesterségek fortélyait.  

- Vannak tanítványai?

- Szerencsére igen.  Az embernek örömet okoz, ha olyasmit használ, amit maga készített.

- Érdeklődnek a fiatalok?


­- Ők is, de főként középkorúak, akiknek már nagyobb a szabadsága, könnyebben tudják finanszírozni a hobbijukat, például mert már felnőttek a gyerekeik. Sok aktív nyugdíjas  tanítványom is van. A közös tevékenység, alkotás meg olyan hangulatot generál, mint régen a guzsalyasban volt. Olyan jóféle lelki szelep ez.

- Hogyan, milyen keretek között szeret tanítani?

- Álmom egy különleges kézműves iskola, ahol az érdeklődők profi szinten megtanulhatják az adott mesterséget. 

- Jelenleg  hol oktat?

- A csíkszeredai Pörgettyű Népi Játszóház Egyesületnek és a gyergyószentmiklósi Portéka Egyesületnek is tagja vagyok, és külső munkatárs a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítványnál.  Mindegyikük fő tevékenysége a hagyomány  megőrzése és tanítása. A gyerekfoglalkozások mellett felnőtteknek szóló tanfolyamokat is szervezünk.  

- Vannak újabb kézműves tervei?

- Tele vagyok tervekkel, legfeljebb az időm kevés. Ismerek olyan idős szűcsöt meg susztert, akiktől nagyon sokat tudnék tanulni. Igen vonz a könyvkötészet, már el is terveztem, hogy hol fogom kitanulni a mesterséget.

- Önnek az a munkája sok­- sok órában, ami másnak a kikapcsolódás.   Hogyan kapcsolódik ki?

- Kézművességgel. Nem bírom megunni, mindig van benne kihívás. A munkám a hobbim,  a hobbim a munkám, a helyemen vagyok.  
 
 
  Tánczos Erzsébet

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr57971333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.