" SZERET, SZÍVBŐL, SZÍNBŐL,

FÁJDALMASAN, TITKOSAN, EGY KEVESET,

EGY CSEPPET, EGY CSEPPET SEM."

A Faust híres virágjelenete ez:

Margit: ő szeret – nem szeret. Faust: E báj a mennyekből ered! Margit: ő szeret – nem szeret – (Az utolsó szirmot is letépve.) Szeret!

Goethe: Faust. (Kozma A. ford.)

A Faust híres virágjelenete a legkedvesebb biedermeier-romantika, azonban egyszersmind a lovagi kor virágkultuszának egyik legszebb emléke. Kétségtelen ugyanis, hogy a margaréta a lovagkor  " vívmánya". A  kor költői és hölgyei  kezdték először tépegetni fehér szirmait (nyelves virágait), várván a feleletet a nagy kérdésre: szeret – nem szeret? A „szeret, nem szeret” játékos mondókát azóta is a  margarétához társítják.

Lányok ezrei tépkedik  - tépkedjük azóta is a szirmokat sorban, és soroljuk  izgalommal várva, mi jön ki végül,mert az a szirom számít , ami legutoljára marad. Az a szó, ami arra jönne ki, az lesz az igazság. Legalább is a régi babona így diktálja, és világszerte így játsszák a lányok. Van, ahol nincs mondóka hozzá,  csak azt mondják: szeret, nem szeret.

A réti margitvirág vagy margaréta az őszirózsafélék családjába tartozik. Rétek, gyepek, útszélek növénye, a félárnyékos vagy napsütéses helyeket kedveli, de a szelet jól tűri.

Májustól októberig virágzik. Hosszú kocsányain 4–6 cm széles, magánosan álló virágzat fejlődik.

Játékok margarétából

Képzeletüket megragadják a felnőttek ékszerei, s azok mintájára csinálnak maguknak is díszeket a rendelkezésükre álló anyagokból.

Így volt ez mindig is, az erdők-mezők növényei már dédanyánk kiskorában is kedvelt játékok voltak.

Legegyszerűbb a margarétából készülő köves gyűrű. Ehhez egy virágot az ujjukra tesznek, a szárát körültekerik rajta, megcsomózzák, s kész is a köves gyűrű.

Úgy is lehet, hogy a szárba a fejnél kicsiny lyukat fúrunk a körmünkkel. Ezen áthúzzuk a szár végét olyan szorosan, hogy gyűrűt kapjunk. Ez persze nem csak margarétából valósítható meg.

A csuklón körültekert margarétából karórát is készíthetünk.

Virágkoszorút készíteni cseppet nehezebb, de íme két bevált módszer:

 Először két virág fejét szorosan egymás mellé teszünk, s az egyiknek a szárával hurkot kötünk a másikéra. A harmadikat megint rácsomózzák a másik kettő mellé, s így folytatják, míg a két végét összekötve olyan hosszú nem lesz, hogy a fejükre tehessük.

Virágkoszorú fonása innen: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/06/103.html

Másik módszer is van: Ehhez a virágokat hosszú szárral leszedjük, majd 3 szál virágot eligazítunk, hogy egymás alatt legyenek, majd hármas fonással elkezdjük fonni a szárát.

2-3 hajtás után új virágot teszünk bele: baloldalra, középre tesszük az új virágot, melynek szárát befonjuk a hármas fonással (ekkor több szár is van egy-egy fonáságban).

Mielőtt a szárak már túlságosan rövidek lennének, adagolni kell az újabb virágot, hogy könnyen lehessen fonni a szárakat. A kisebb fejű virágból egyszerre kettőt is beletehetünk, hogy szebben mutasson.

A végén a maradék szárakból egy csomóval kössük össze a koszorú végét az elejével.

Babát is nyuszit is kialakíthatunk tépéssel a margarétafejből:

A margaréta fejéből nyulat is készíthetnek a gyerekek: két szirom a két füle (a többit letépik), s a sárga fészekvirágokból kiszednek néhányat a szeme, orra, szája helyén.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

Nagy Mari, Vidák István Fűben, fában játék Planétás Kiadó, 1999

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/06/103.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Daisy_%28given_name%29