A Rábaköz a Rába és a Rábca folyó között fekvő terület. Korán kifejlődött paraszti polgárosulása sajátos eredmény, hogy mezővárosi közösségei sokáig fenntartották viseletüket, nevezetessé váltak hímzéseik, például a rábaközi keresztszemes vagy a höveji hímzés. Nevezetes központi települései: Kapuvár és Csorna
Rábaközi hímzés az összefoglaló megnevezése a vidék régi dunántúli hímzések stíluscsoportjába tartozó vászonhímzéseinek. A kézimunkák szőrpamut hímzéssel készültek, amit növényi festékkel színeztek.
Kedvelték a kazettás szerkezetet, az életfa motívumot, a virágokat, a növényi indákat és a madarakat. A Rábaköz a Rába és a Rábca folyó között fekvő terület. Korán kifejlődött paraszti polgárosulása sajátos eredmény, hogy mezővárosi közösségei sokáig fenntartották viseletüket, nevezetessé váltak hímzéseik, például a rábaközi keresztszemes vagy a höveji hímzés. Nevezetes központi települései: Kapuvár és Csorna
A rábaközi hímzés jellegzetessége, a szimmetrikusság. A középen elhelyezett vázából vagy a kosárból nő ki a kisebb nagyobb virágminta. A motívumok elhelyezése a reneszánsz díszítési mód kompozíciós megoldásaira emlékeztet.
A rábaközi mintákon a törökös jelleg is megfigyelhető a gránátalma, a szegfű és a karélyos levelek megformálásában.
Régen kendervászon vagy lenvászonra dolgoztak pamuttal vagy szőrrel.

Párnavég, makkos-virágos rozettákkal hímezve (Csorna, Győr-Sopron m., 19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum
Színei a piros, kék, fakó rózsaszín, bordó.
Ritkán két színt alkalmaz együtt: bordó-fekete, kék- fekete. Gyapjúval való hímzésnél piros, bordó, kék, barna, zöld, sárga együtt is alkalmazható.
A szabadrajzú lepedők , lapos-, hamis lapos- és száröltéssel igen régen készülhettek.
Rábaközi hímzés öltései:
Később helyüket a szőttes lepedők és a szálánvarrott párnák foglalták el.
Motívuma: Motívumkincsük igen változatos: alapjuk ezeknek is a virágtő, esetleg már a virágaira szétesve, mértaniasodva. Jellemző a szegfű, gránátalma, állat - főleg madárfigurák, növényi motívumok, karéjos levelek, kacskaringó, tulipán. Gyakori motívum a kétfejű sas. A minta szerkezete egymás mellé, elhelyezett virágtő vagy magában álló virág, amely fölött össze nem fűzött, más típusú mintasorok találhatóak; tehát a gránátalmasor fölé rozettasor kerülhet.
Alkalmazása: Hagyományosan lepedővég, abrosz, párnavég. Korunkban függöny, falvédő, könyvborító is készül belőle.
A szálán-varrott, a keresztszemes és a vagdalásos technikák mellett a fehérhímzés egyik fajtáját, a pókozást főként Hövejen művelik. A rábaközi fehér hímzések közül sajátos vonásaival emelkedik ki a höveji hímzés, amelyet a hagyomány szerint egy helybeli leány, Horváth Borbála honosított meg a faluban. Olyan népszerű lett a höveji fehérhímzés, hogy környékbeli falvak tehetősebb leányainak hímzett kelengyéjét Hövejen hímeztették. A szomszédos Kapuvár népviseletét díszítő hímzések is Hövejen készültek.
Tánczos Erzsébet
Forrás:
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-810.html
Magyar Népművészet 1 Dr. Bátky ZsigmondRábaközi hímzések
http://rabakozihimzes.blogspot.hu/
http://kony.network.hu/kepek/rabakozi_himzesek/rabakozi_himzes-001
http://nepiiparmuveszet.hu/himzes_db.php
http://koteshorgolas.com/rabakozi-himzes.html