2015. február 7-én rendezte meg a Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség a XIX. Csángó Bált a Petőfi Csarnokban. Az évről évre egyre sikeresebb rendezvény célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok ősi és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása. A rendezvény idén is teltházzal zajlott, a hajnalig tartó mulatságon minden korosztály megtalálhatta a neki kedves elfoglaltságot.
Már hagyomány, hogy az eseményt délután gyermektáncház nyitja a kisgyerekes családok nagy örömére.
Sándor Ildikó hangszerekről mesél gyerekeknek a a Kőketánc Gyermektáncházban
Áder János köztársasági elnök köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a nemzeti összetartozás, a nemzeti kultúra épp úgy nem lehet divatjamúlt, mint ahogy a testvéri szeretet sem lehet.
„Csaknem húsz éve nincs báli szezon Csángó Bál nélkül, olyan alkalommá vált az esemény, mint amikor távol álló testvérek adnak egymásnak randevút, hogy reményt, jókedvet merítsenek a találkozásból, egymásból” – mondta el a köztársasági elnök.
Az államfő megnyitó beszédében így fogalmazott: "A nemzeti összetartozás, a nemzeti kultúra épp úgy nem lehet divatjamúlt, mint ahogy a testvéri szeretet sem lehet az. Magyarnak lenni annyi, mint magyarul gondolkodni, magyarul imádkozni, magyarul vallani szerelmet, magyarul becézni gyermekeinket. Ebből fakad érzelmi világunk minden rezdülése, ez ad keretet gazdag és sokszínű kultúránknak. Sokan mondják, hogy a globalizáció nem kedvez a nemzeti kultúráknak, de ha körbenéznek itt, könnyen belátható, hogy tévednek, akik így gondolják."
A bált megtisztelte jelenlétével az amerikai nagykövet asszony, Colleen Bell is. Áder János felidézte, hogy amikor az új nagykövet átadta megbízólevelét, arra biztatta, ismerje meg a gazdag magyar népi kultúrát is. Köszönetet mondott, hogy a nagykövet ilyen hamar elfogadta az invitálást.
A köztársasági elnök beszédét egy gyimesi mesével zárta, amely becsület megőrzésének fontosságáról szól.
A szerencsés nézők kóstolót is kaphattak
A tavalyi bál színpadi műsora a csángó lakodalmas szokásokkal nyűgözte le a jelenlevőket. A műsor lelkes fogadtatása okán az idén ismét Gyimesből és Moldvából érkező vendégekkel mutatták be a tájegység gazdag népszokásait. Diószegi László és Benke Grátzy szerkesztette és állította színpadra a műsort.
Az idén a fiatal pusztinai-gyimesfelsőloki pár „babalátóba” invitálta a nézőket, ahol a saját élményeik alapján mutatták be a csángó „radina” gazdag hagyományát a majd’ kétórás műsorban.
Szép és előremutató felvetés volt a „ csángó menyekező” után a gyermekáldásra helyezni a hangsúlyt, és egy képzeletbeli csángó radina, vagyis babalátogatás köré építeni a tematikus műsort. Bár a központi téma a „bubalátó" volt, ezen túlmutatva számos, a gyermekkorhoz kötődő szokást és népdalt is megismerhetett a közönség, a kivetített fotókon pedig Csoma Gergely a csángó gyermekeket ábrázoló felvételeit láthattuk – a gyermeknevelés jelentőségét ez is hangsúlyozta a kultúra megtartásában.
A bubanézőbe érkező vendégek a hagyománynak megfelelően élelmet, terményt vittek ajándékba, a büszke apa pedig pálinkával fogadta az érkezőket. Az asszonyok (falvanként más és más) varázsszövegekkel védelmezték a kisbabát, az ifjú anyát pedig számos ősi praktikára képezték ki.
" Egy éves koráig le ne vágd a baba körmét!" - hangzott az egyik rontáselhárító tanács.
A látogatás jókedvű énekléssel és fergeteges tánccal végződött. "...Hadd el babám, domborodjék, hogy a magyar szaporodjék.... " énekelték a pusztinaiak.
A műsorban közreműködtek a Gyimes-völgyi, pusztinai, forrófalvi, magyarfalusi hagyományőrzők, idősek fiatalok és gyerekek egyaránt. Antal Tibor vezette a műsort, egyedül azt sajnáltam, hogy idén keveset énekelt, talán majd jövőre….
Ebben az évben is láthattuk hallhattuk például Hodorog András, Legedi László István, Roman Stefan, Benke Róbert, Benke Viktor, Kovács Krisztián, Nyisztor Ilona, a Zerkula Zenekar előadását, játékát. A prima primissima díjas Petrás Mária énekében is gyönyörködhettünk ( a kiállításon keramikus alkotásait is megcsodálhattuk), de többek között Herczku Ágnes, Kacsóh Hanga Borbála, Tintér Gabriella, valamint számos csángó zenét játszó együttes emelte az est fényét.
A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány tavaly létrehozta a Petrás Incze János Díjat, egyrészt tisztelegve a csángó minorita pap szerzetes és néprajzkutató életműve előtt, másrészt évente egy alkalommal elismerve ezzel egy személy munkásságát, melyet az alapítvány célkitűzése érdekében kifejtett. Az idei Petrás Incze János Díjat Kallós Zoltánnak ítélték - tudtuk meg a műsor zárásaként.
A színpadi műsort Oláh-Gál Elvira A moldvai magyarokról című könyvének bemutatója követte.
Németh Zsolt, Oláh-Gál Elvira és Diószegi László a könyvbemutatón
A szerző rendszeresen közöl életműinterjúkat a Székelyföld című folyóiratban, munkatársa a Moldovai Magyarság című havilapnak, a Csíki Hírlap című napilapnak, illetve Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának. Halász Péter néprajzkutató a könyv előszavában ezt írja: „ egyre több könyv foglalkozik a moldvai csángómagyarokkal, de egyre kevesebb köztük az újat hozó, igazi érték. Oláh-Gál Elvira a lényegre, a valóságra kíváncsi, nem sajnálja a fáradságot, hogy közel hajoljon a témához. Ez a könyv is a lényegről szól, a valóságot kívánja bemutatni.” A könyv három szerkezeti egységből áll: az elsőben a tudósítások és beszámolók találhatóak, a másodikba portrék és beszélgetések kerültek, a harmadikban „Magyarul tanulni jó” cím alatt csángó diákok bemutatkozásai, vallomásai és a csángók magyar oktatóinak vallomásai, műhelytitkai szerepelnek.
Én már olvasom, hallgatom...
A fotókiállításukon Takács Judit fotóművész, a csángó magyarok mindennapjait bemutató fekete-fehér képeit tekinthettük meg.
A előadást rendező Diószegi László és Takács Judit fotóművész
Takács Judit elárulta, hogy tizenhárom éves kora óta évente több hosszabb látogatást is tesz a csángó falvakba. S nem csupán fotográfiáival dokumentálja a csángómagyarok életét, de néprajzi kutatásokat is végez. Sőt, moldvai csángó gyerekek keresztszülőjeként tevékenyen részt vesz a csángómagyar oktatási programban is, hiszen az oktatás kulcsfontosságú a hagyományok megőrzése szempontjából is.
Azután pedig hajnalig rophattuk a táncot a XIX. Csángó Bálon.
Tánczos Erzsébet
