Nevezetes fajta a bogyiszlói paprika, de a község más okból is érdekes.
A múlt...
Bogyiszló, mely lélekszámát tekintve alig éri el a 2500-at, Tolna megye keleti részén, Szekszárdtól
mintegy 25 km-re a Duna mentén helyezkedik el.
A szóbeszéd szerint Bogyiszló a nevét egy Bogyiszló nevű lakosáról kapta, de nem találtam nyomát, hogy miért
A kanyargó régi Duna három oldalról vette körül a falut.
A területet csak enyhe lankák tagolták, amelyet a Duna hordalékával épített. Áradáskor szinte az egész táj víz alatt állt. Ezért állandó települések csak a kicsiny magaslatokon létesülhettek, a vidékre ezért falvak kialakulása jellemző.
A fontos útvonalaktól távoli település a történelem viharaitól védett helyzetben volt. A környező természet az ínséges időkben is bőségesen szolgált élelemmel, például amikor a háborúzások miatt nem tudták művelni a földeket.
Bogyiszló a gyakori áradások alkalmával is menedéket jelentett a környék elöntött településein élőknek. Az árvizek miatt több falut végleg elhagytak a lakói és Bogyiszlóba költöztek, földjeik Bogyiszlóhoz kerültek, a hajdani településeket azonban határneveik megőrizték.
1380 körül a Duna megváltoztatta folyását. Ez jelentős változás volt: a széles folyam helyén egy vékonyka vízfolyás, később egy tó maradt.
Bogyiszló a Duna szabályozásakor 1854-ben került a Dunántúlra, Tolna megyéhez, addig Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegyéhez tartozott. A Duna szabályozása után a falu egy, a külvilágtól elzárt sziget lett. Az emberek csak ladikkal vagy komppal tudták elhagyni ezt a kis zárt falut, mert sem kiépített útja, sem hídja nem volt. Utóbbi csak 1938-ban készült el.
Az ártéri erdők kiirtása után hódított teret a csípős paprika és a fűszerpaprika, mely Bogyiszló híressége. Az erdőgazdálkodás, a halászat és a vadászat is jelentős hagyományokkal rendelkezik.
A képen szüreti felvonulás látható
NÉPHAGYOMÁNYOK:
A község néphagyományokban és népszokásokban gazdag, különösen a néptánc és a népzene területén.
A községben élénken élő hagyomány ápolására, megőrzésére 1976-ban alakult a hagyományőrző együttes. A csoportban a diákoktól a nyugdíjasokig minden korosztály megtalálható. Műsoraikban feldolgozzák a faluban élő népszokásokat, dalaikat, táncaikat és népviseletüket.
Íme bogyiszlói táncok:
Jellemző burjánzó népviselete
Ez leginkább a női viselet élénk színeiben, a rakott szoknyákban jelenik meg.
A női viselet jellemzője a négy-öt alsószoknya plusz a felső rakott kasmír szoknya, hozzá bütykös harisnya dukál letűzött röpikével. A fejükön pedig kasmír kendőt viselnek ünneplő viseletnek.
A hétköznapi viseletnek is része az alsószoknya és fölé egy felső kartonszoknya.
A férfi viselet csizma, csizmanadrág, ing, mellény, kalap. A hétköznapló viselet pedig papucs bogatya, melles kötény és kalap.
Józsa Bálintné Tamás Julianna , az „aranykezű asszony” Népművészet Mestere díjat kapott a bogyiszlói szövéshagyományok ápolásáért.
A Népművészet Mestere díjról itt olvashat: http://netfolk.blog.hu/2013/08/23/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_az_elso_a_nepmuveszet_mestere_dij_kituntetettjeinek_
Tánczos Erzsébet
Forrás:
http://heb.hu/index.php?q=hu/gallery&g2_itemId=1584
http://karpathaza.network.hu/kepek/nepviseletek/mezofoldibogyiszloi
http://heb.hu/index.php?q=hu/gallery&g2_itemId=1584&g2_GALLERYSID=e410867042575f26bce4db4805641753