Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

JANUÁR – BOLDOGASSZONY HAVA – FERGETEG HAVA

2015. január 01. - netfolk

 

winter-snow-trees-sky-sunset-nature-landscape_s.jpg

Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő.

Január elseje XIII. Gergely papa naptárreformja óta a polgári év  kezdete. A Calendae Januariae, azaz január hónap első napjának elnevezése  magát az újévet jelentette, másrészt az egész télközépi ünnepkört.

ho.jpg

 

Sok nyelvben  az újévi szokások a calendae névből eredeztethetők.  Az újévi koledálás, kolindálás elnevezése,  de maga a kalendárium neve is utal erre.

kol.jpg

Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a derűsen, veszekedés nélkül meglenni egymással.

Újesztendő napján nem szabad semmit kiadni a ház­ból, mert elszáll a tehén haszna- tartották ezen a napon.

Január első napja  a férjjóslásra igen alkalmas . A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit lát először az eladó leány,  olyan nevű ember  lesz a férje.  Máshol tükröt tettek a lányok  fejük alá, hogy megálmodják a jö­vendőbelijüket.

Másutt kocsonyát ettek, aztán  elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválasztott  egy csontot,  melyet kitett az udvarra. Aki csontját  a kutya reggelre  eltakarította, az abban az évben férjez is ment.( Az összefüggést nemigen látom, de biztos van benne.)

Kora reggel a kútnál mosdottak, hogy frissek legyenek egész esztendőben. Így kezdték a napot, s az egész esztendőt.

malac_1.jpg Szerencsehozó hiedelmek újév napján:

Aki újév első napján születik, abból nagyúr lesz!

Ha egészséges az, akit először meglátsz újéve reggelén, te is az leszel egész évben!

Aki malacpecsenyét eszik, annak a házába sok pénzt, jólétet túr a malacka.

Ha ezen a napon piros almát teszünk a vízbe és megmosakszunk benne, még szebbek leszünk!
 

 

 A moldvai magyaroknál  jelentősek a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokások. Újév reggelén manapság is  búza, kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magot  szórnak  szét a házban. Eközben jókívánságokat mondanak: "Adjon isten bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát." vagy: 
"Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!". A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak.  Újév napján megrázzák a gyümölcsfákat,  így igyekeznek biztosítani a bő termést.

 

IDŐJÁRÁSJÓSLÁS: Ha újév napja világos,

A termés nem lesz hiányos.

Ha újév reggelén északi, hideg szél köszönt be,

hosszú, kemény, tartós tél lesz. Újév reggelén ha veres az ég, szeles lesz az esztendő.

Ha újévkor szép, napos idő van, biztos sok dinnye lesz.  

Hogyha csöpög ereszed bő termésben lesz részed. Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél soká ki nem ereszt. Hogyha fénylik Vince, Tele lesz a pince.

Pál fordulta hogyha tiszta, bőven terem mező, puszta.

Télen, ha sok hó esik, sok búza, jó termés ígérkezik. Enyhe télre rossz tavasz és hűvös nyár következik.

Ha a csillagok téli éjszakán nagyon fényesen ragyognak, az hideget jelent.

 
Január 2. – Jézus nevenapja
Ha Jézus nevenapján hideg van, az állatok megszólalnak és hallani őket.

Január 6. Vízkereszt

A vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol.
Vízkereszt ünnepének zimankója hosszú, derült ege rövid telet jósol. Ha fénylik vízkereszt, a búza jól ereszt, vagyis, ha süt a nap ezen a napon, jó búzatermés lesz.

300px-magi_1_.jpg

Ezzel a nappal véget ér a karácsonyi ünnepkör, és megkezdődik a farsang.

E nap a házszentelés időpontja is. A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy  más néven koledára  már Mátyás király idejéből is van adat  Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a  rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak,   Az egyház meg  a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát , búzát, lisztet, diót, tojást, almát.

A hagyomány szerint a csengettyűs ministránsok előre jelzik a ház lakóinak a pap érkezését, a kapufélfára vagy a bejárati ajtó elé rajzolt jellel jelezve a papnak, hogy az ott lakók  akarják-e a látogatását vagy sem. Ha igenlő választ kapnak, akkor a ministránsok áldást, békességet kérő verset mondanak el.

A jellel ellátott hajlékokba csengettyűszóval  érkezik a pap,  s köszönti a ház lakóit „Békesség e háznak és a benne lakóknak!”  
 A szertartás után a papot égő gyertyával kísérik ki.

 BŐVEBBEN:

http://netfolk.blog.hu/2013/01/04/januar_6_vizkereszt_avagy_haromkiralyok_napja_azert_nem_vagy_amit_akartok

Vízkereszt utáni második vasárnap a kánai menyegző napja, érdekes népszokás kapcsolódik hozzá.

BŐVEBBEN:  http://netfolk.blog.hu/2013/01/19/vizkereszt_utani_masodik_vasarnap_mi_van_akkor

 
Január 17. Antal napja

 

anthony.jpg


Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát.

A  középkorban a fertőzött  gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag mérgezés fordult elő. E baj  tünetei igen hasonlítottak az orbáncéhoz, tehát egy betegségnek vélték a kettőt.  Így a fertőzést is orbáncként gyógyították a rendelkezésükre álló eszközökkel.
Az orbáncot s a fertőzést is Szent Antal tüzének nevezték, s ráolvasásokkal, imádságokkal próbálták a betegséget  kúrálni.

A bukovinai székelyeknél  Szent Antalhoz fohászkodó a szöveggel gyógyítottak:

Elindult Szent Antal hét fiával, hét lányával, hetvenhétféle unokájával
Tüzes orbáncos dagadott sebeivel,
Fene farkasaival, vad oroszlánjaival,

Jusztinának gyenge szüvit elszomorítom, piros vérit ott megiszom….
BŐVEBBEN:  http://netfolk.blog.hu/2013/01/17/januar_17_antal_napja_406

 

 

Január 18. Piroska napja

Árpád- házi Szent Piroska Szent László király  leánya, akit az ortodox egyház avatott szentté.

Népszokások:

Régen Piroska napján nem dolgoztatták se  a lovat, se marhát. Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik: azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy. A házasodni vágyó lányok ezen a napon piros kendőt kötöttek a nyakukba, fejükre, ezzel jelezték, hogy még ebben az évben férjhez igyekeznek menni.

BŐVEBBEN: http://netfolk.blog.hu/2013/01/18/januar_18_piroska_napja

 

Január 20. Sebestyén és Fábián napja  http://netfolk.blog.hu/2014/01/20/januar_20_sebestyen_napja

 

Január 21. Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

BŐVEBBEN: http://netfolk.blog.hu/2014/01/21/ha_agnes_hideg_engesztel_vince_hogy_teljek_a_pince

Január 22. Vince napja

vince_1.jpg

Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod.

Vince a latin vinum ( bor)  szóval való rokon hangzása  miatt a szőlészek szentje lett. Névnapja időjárásából a bor termését szokták megjósolni.

A  falvakban  vincevesszőt metszettek, ezt a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére  következtettek. A  gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bőséges legyen a termés. Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt

 A várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást, szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermést jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik: "Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince".

Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/01/18/januar_22_vince_napja

Január 25.-Pál napja

pal_3.jpg

Időjárási, csillagászati tartalma van ennek az ünnepnek.  Ekkorra   már mögöttünk a tél több mint fele, s várható, hogy az idő  lassan enyhül, közeleg a tavasz. Az időjárási jövendölések, mondókák  is utalnak erre. A középkori Franciaországban e nap a kötélverők napja volt. Ekkorra már fonásra készen állt a len és a kender. A hulladékból  hatalmas tüzet raktak a fonókban, s  körbetáncolták.

A legismertebb Pál-napi regula így hangzik: "Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel". A hajdani dögvészekre  való jóslás is benne van a szövegben. Állatokra vonatkoztatva is ismert: "Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel".

Ha fényes szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel. A szélvihar háborút jelentett: Hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.

Ezt a  napot pálfordulónak is nevezik, utalván a bibliai történetre, amely szerint  a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle.

 Szokás a haláljóslás  pálpogácsával.  Ehhez minden családtag számára pogácsát készítenek, amelybe libatollat tűznek. Akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak: szilveszterkor, de Luca napkor lucapogácsa néven is sütik.

Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/01/18/januar_25_pal_napja

 

A HÓNAP TÉMÁJA:

 FONÓ VAGY GUZSALYAS

f_2_1.jpg

A téli időszakban a közösségi élet legfontosabb helyszíne a fonó volt.

A magyar parasztság gazdálkodásában hosszú évszázadokon keresztül igen jelentős szerepet töltött be a kender és a len rostjainak fonallá fonása, majd vászonná, textíliává szövése. Az így nyert anyagokból a család és a gazdaság textilszükségletét egykor teljes egészében biztosították.

Kender- és lenvászonból készültek a testi ruházat egyes darabjai. Értéket képviselt a sok kötél- és madzagfajta, amit a kenderfeldolgozás elhulló részeiből fontak, szőttek, sodortak. Így még a legapróbb és legdurvább hulladékrost sem minősült értéktelen szemétnek.

guzsaly.jpg

 Kalotaszeg minden falujában háromféle fonó működött: kislányfonó, nagylányfonó és asszonyfonó.

A kislányfonóba a tizennégy éven aluli kislányok és legénykék jártak. Itt a fő cél a fonás műveletének megtanulása volt. Ezért, hogy ne pocsékolják a kendert, a kicsik mindig a hegyi szöszt fonták. Ugyanakkor a kislányfonó az ismerkedés, a tánctanulás, a karácsonyi, újévi, farsangi ünnepi szokások rendjébe, a közösségi életbe való belenevelődésbe is fontos szerepet játszott.

A nagylányfonóba konfirmálástól férjhez menetelükig jártak a lányok. A nagylányok mindig a szöszt fonták. Ez a fonó volt a legszervezettebb, legmozgalmasabb, a fiatalok társas életének, ünnepeinek legfontosabb színtere, az udvarlás és a párválasztás fő helyszíne. A télen át tartó fonók munkabeosztását alaposan befolyásolta, hogy a legények odajártak és a munkát félbeszakítva magukra vonták a lányok figyelmét. Egy lánynak egy este általában két orsót kellet lefonnia, de valójában csak a legények érkezéséig fontak, azután már a játék, szórakozás került előtérbe. Teljes értékű munkaidőnek csak az számított, amikor maguk voltak a lányok.
Az asszonyfonókban folyt a legkomolyabb munka. Ők fonták a kender javát. Közben beszélgetéssel, pletykasággal és dalolással oldották az esték egyhangúságát. Az asszonyfonó csak farsangkor vált mozgalmasabbá, amikor a maszkurások sorba járták őket.
Az asszonyfonók is megoszlottak korcsoportok szerint. A fiatal asszonyok és az öregek külön-külön gyűltek össze.

 Tánczos Erzsébet

 

 Az első kép forrása: http://www.origo.hu/idojaras/20120216-a-katasztrofaelharitok-sem-birtak-a-hoval-karpatalja-erdely-romania-csehorszag.html

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr947028905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szilvia Rad 2017.01.02. 16:21:20

Nagyon szép blog! Gratulálok!

netfolk 2017.01.03. 08:53:27

ik

K

k

Köszönöm szépen és további jó olvasást kívánok itt a netfolkon is.
süti beállítások módosítása