Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő.
Január elseje XIII. Gergely papa naptárreformja óta a polgári év kezdete. A Calendae Januariae, azaz január hónap első napjának elnevezése magát az újévet jelentette, másrészt az egész télközépi ünnepkört.
Sok nyelvben az újévi szokások a calendae névből eredeztethetők. Az újévi koledálás, kolindálás elnevezése, de maga a kalendárium neve is utal erre.
Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a derűsen, veszekedés nélkül meglenni egymással.
Újesztendő napján nem szabad semmit kiadni a házból, mert elszáll a tehén haszna- tartották ezen a napon.
Január első napja a férjjóslásra igen alkalmas . A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit lát először az eladó leány, olyan nevű ember lesz a férje. Máshol tükröt tettek a lányok fejük alá, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.
Másutt kocsonyát ettek, aztán elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválasztott egy csontot, melyet kitett az udvarra. Aki csontját a kutya reggelre eltakarította, az abban az évben férjez is ment.( Az összefüggést nemigen látom, de biztos van benne.)
Kora reggel a kútnál mosdottak, hogy frissek legyenek egész esztendőben. Így kezdték a napot, s az egész esztendőt.
Szerencsehozó hiedelmek újév napján:
Aki újév első napján születik, abból nagyúr lesz!
Ha egészséges az, akit először meglátsz újéve reggelén, te is az leszel egész évben!
Aki malacpecsenyét eszik, annak a házába sok pénzt, jólétet túr a malacka.
Ha ezen a napon piros almát teszünk a vízbe és megmosakszunk benne, még szebbek leszünk!
A moldvai magyaroknál jelentősek a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokások. Újév reggelén manapság is búza, kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magot szórnak szét a házban. Eközben jókívánságokat mondanak: "Adjon isten bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát." vagy:
"Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!". A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak. Újév napján megrázzák a gyümölcsfákat, így igyekeznek biztosítani a bő termést.
IDŐJÁRÁSJÓSLÁS: Ha újév napja világos,
A termés nem lesz hiányos.
Ha újév reggelén északi, hideg szél köszönt be,
hosszú, kemény, tartós tél lesz. Újév reggelén ha veres az ég, szeles lesz az esztendő.
Ha újévkor szép, napos idő van, biztos sok dinnye lesz.
Hogyha csöpög ereszed bő termésben lesz részed. Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél soká ki nem ereszt. Hogyha fénylik Vince, Tele lesz a pince.
Pál fordulta hogyha tiszta, bőven terem mező, puszta.
Télen, ha sok hó esik, sok búza, jó termés ígérkezik. Enyhe télre rossz tavasz és hűvös nyár következik.
Ha a csillagok téli éjszakán nagyon fényesen ragyognak, az hideget jelent.
Január 2. – Jézus nevenapja
Ha Jézus nevenapján hideg van, az állatok megszólalnak és hallani őket.
Január 6. Vízkereszt
A vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol.
Vízkereszt ünnepének zimankója hosszú, derült ege rövid telet jósol. Ha fénylik vízkereszt, a búza jól ereszt, vagyis, ha süt a nap ezen a napon, jó búzatermés lesz.
Ezzel a nappal véget ér a karácsonyi ünnepkör, és megkezdődik a farsang.
E nap a házszentelés időpontja is. A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy más néven koledára már Mátyás király idejéből is van adat Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak, Az egyház meg a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát , búzát, lisztet, diót, tojást, almát.
A hagyomány szerint a csengettyűs ministránsok előre jelzik a ház lakóinak a pap érkezését, a kapufélfára vagy a bejárati ajtó elé rajzolt jellel jelezve a papnak, hogy az ott lakók akarják-e a látogatását vagy sem. Ha igenlő választ kapnak, akkor a ministránsok áldást, békességet kérő verset mondanak el.
A jellel ellátott hajlékokba csengettyűszóval érkezik a pap, s köszönti a ház lakóit „Békesség e háznak és a benne lakóknak!”
A szertartás után a papot égő gyertyával kísérik ki.
BŐVEBBEN:
Vízkereszt utáni második vasárnap a kánai menyegző napja, érdekes népszokás kapcsolódik hozzá.
BŐVEBBEN: http://netfolk.blog.hu/2013/01/19/vizkereszt_utani_masodik_vasarnap_mi_van_akkor
Január 17. Antal napja
Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát.
A középkorban a fertőzött gabonaliszt miatt számos súlyos, látszólag mérgezés fordult elő. E baj tünetei igen hasonlítottak az orbáncéhoz, tehát egy betegségnek vélték a kettőt. Így a fertőzést is orbáncként gyógyították a rendelkezésükre álló eszközökkel.
Az orbáncot s a fertőzést is Szent Antal tüzének nevezték, s ráolvasásokkal, imádságokkal próbálták a betegséget kúrálni.
A bukovinai székelyeknél Szent Antalhoz fohászkodó a szöveggel gyógyítottak:
Elindult Szent Antal hét fiával, hét lányával, hetvenhétféle unokájával
Tüzes orbáncos dagadott sebeivel,
Fene farkasaival, vad oroszlánjaival,
Jusztinának gyenge szüvit elszomorítom, piros vérit ott megiszom….
BŐVEBBEN: http://netfolk.blog.hu/2013/01/17/januar_17_antal_napja_406
Január 18. Piroska napja
Árpád- házi Szent Piroska Szent László király leánya, akit az ortodox egyház avatott szentté.
Népszokások:
Régen Piroska napján nem dolgoztatták se a lovat, se marhát. Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik: azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy. A házasodni vágyó lányok ezen a napon piros kendőt kötöttek a nyakukba, fejükre, ezzel jelezték, hogy még ebben az évben férjhez igyekeznek menni.
BŐVEBBEN: http://netfolk.blog.hu/2013/01/18/januar_18_piroska_napja
Január 20. Sebestyén és Fábián napja http://netfolk.blog.hu/2014/01/20/januar_20_sebestyen_napja
Január 21. Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.
BŐVEBBEN: http://netfolk.blog.hu/2014/01/21/ha_agnes_hideg_engesztel_vince_hogy_teljek_a_pince
Január 22. Vince napja
Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod.
Vince a latin vinum ( bor) szóval való rokon hangzása miatt a szőlészek szentje lett. Névnapja időjárásából a bor termését szokták megjósolni.
A falvakban vincevesszőt metszettek, ezt a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére következtettek. A gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bőséges legyen a termés. Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt
A várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.
Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást, szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermést jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik: "Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince".
Bővebben:
http://netfolk.blog.hu/2013/01/18/januar_22_vince_napja
Január 25.-Pál napja
Időjárási, csillagászati tartalma van ennek az ünnepnek. Ekkorra már mögöttünk a tél több mint fele, s várható, hogy az idő lassan enyhül, közeleg a tavasz. Az időjárási jövendölések, mondókák is utalnak erre. A középkori Franciaországban e nap a kötélverők napja volt. Ekkorra már fonásra készen állt a len és a kender. A hulladékból hatalmas tüzet raktak a fonókban, s körbetáncolták.
A legismertebb Pál-napi regula így hangzik: "Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel". A hajdani dögvészekre való jóslás is benne van a szövegben. Állatokra vonatkoztatva is ismert: "Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel".
Ha fényes szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel. A szélvihar háborút jelentett: Hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.
Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, utalván a bibliai történetre, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle.
Szokás a haláljóslás pálpogácsával. Ehhez minden családtag számára pogácsát készítenek, amelybe libatollat tűznek. Akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak: szilveszterkor, de Luca napkor lucapogácsa néven is sütik.
Bővebben:
http://netfolk.blog.hu/2013/01/18/januar_25_pal_napja
A HÓNAP TÉMÁJA:
FONÓ VAGY GUZSALYAS
A téli időszakban a közösségi élet legfontosabb helyszíne a fonó volt.
A magyar parasztság gazdálkodásában hosszú évszázadokon keresztül igen jelentős szerepet töltött be a kender és a len rostjainak fonallá fonása, majd vászonná, textíliává szövése. Az így nyert anyagokból a család és a gazdaság textilszükségletét egykor teljes egészében biztosították.
Kender- és lenvászonból készültek a testi ruházat egyes darabjai. Értéket képviselt a sok kötél- és madzagfajta, amit a kenderfeldolgozás elhulló részeiből fontak, szőttek, sodortak. Így még a legapróbb és legdurvább hulladékrost sem minősült értéktelen szemétnek.
Kalotaszeg minden falujában háromféle fonó működött: kislányfonó, nagylányfonó és asszonyfonó.
A kislányfonóba a tizennégy éven aluli kislányok és legénykék jártak. Itt a fő cél a fonás műveletének megtanulása volt. Ezért, hogy ne pocsékolják a kendert, a kicsik mindig a hegyi szöszt fonták. Ugyanakkor a kislányfonó az ismerkedés, a tánctanulás, a karácsonyi, újévi, farsangi ünnepi szokások rendjébe, a közösségi életbe való belenevelődésbe is fontos szerepet játszott.
A nagylányfonóba konfirmálástól férjhez menetelükig jártak a lányok. A nagylányok mindig a szöszt fonták. Ez a fonó volt a legszervezettebb, legmozgalmasabb, a fiatalok társas életének, ünnepeinek legfontosabb színtere, az udvarlás és a párválasztás fő helyszíne. A télen át tartó fonók munkabeosztását alaposan befolyásolta, hogy a legények odajártak és a munkát félbeszakítva magukra vonták a lányok figyelmét. Egy lánynak egy este általában két orsót kellet lefonnia, de valójában csak a legények érkezéséig fontak, azután már a játék, szórakozás került előtérbe. Teljes értékű munkaidőnek csak az számított, amikor maguk voltak a lányok.
Az asszonyfonókban folyt a legkomolyabb munka. Ők fonták a kender javát. Közben beszélgetéssel, pletykasággal és dalolással oldották az esték egyhangúságát. Az asszonyfonó csak farsangkor vált mozgalmasabbá, amikor a maszkurások sorba járták őket.
Az asszonyfonók is megoszlottak korcsoportok szerint. A fiatal asszonyok és az öregek külön-külön gyűltek össze.
Tánczos Erzsébet
Az első kép forrása: http://www.origo.hu/idojaras/20120216-a-katasztrofaelharitok-sem-birtak-a-hoval-karpatalja-erdely-romania-csehorszag.html